Ellenzék, 1928. május (49. évfolyam, 98-121. szám)

1928-05-02 / 98. szám

4. profés. ELLENZÉK «5Ь*ИШШ1И1мг тякаь.49. év, 98 szám. Több mint százmillió lejbe kerülnek a kincstárnak az évenkénti adókivetések költségei A különböző adók és illetékek feldolgozásának mun­kálatai súlyosan megterhelik a termelést.­­ A Romániai Gyáriparosok temesvári nagygyűlése Temesvár. (Az Ellenzék tudós­íó­jától.) A Romániai Gyáriparosok Szö­­vetségének Temesvárt megtartott nagy választmányi gyűlése sok aktuális gazdasági kérdésben nyújtott felvilá­gosítást. A gyűlésen, amelyen Busila mérnök, a Resica-művek vezérigaz­gatója elnökölt, számos bukaresti vendég jelent meg és képviselve voltak a kolozsvári és brassói kerü­leti igazgatóságok is. Mircea mérnök, vezérigazgató jelentésében elsősorban az ipari szakmák szindikalizálásának fontosságát emelte ki. Rámutatott arra, hogy a termelés racionalizálása, amely az összes ipari országokban fokozott ütemben halad, túlnő az egyes vállalatok keretein és az or­szágok egyes szakmáinak termelési és eladási szempontból való közös megszervezését követeli. Jelentésének további folyamán rámutatott arra, hogy nálunk az egyes minisztériumok között nincs meg a szükséges kap­csolat a gazdasági törvények meg­alkotásánál. Éppen ezért az Ogk­. elő­terjesztést tesz a kormánynak, hogy francia mintára Országos Gazdasági Tanácsot szervezzenek, amelynek tagjai legyenek a szakmi­niszterek, az államtitkárok és vezér­­igazgatók, emellett azonban az ipari termelés és a mezőgazdaság képvi­selői is. Mircea vezérigazgató egy másik jelentésében azt kifogásolta, hogy a jelenleg érvényben lévő ipar­pártolási törvény nem felel meg a követelményeknek. Kiemelte a ma­gyar iparpártolási törvényt, amely jó­val messzebbmenő kedvezményeket nyújt. Popescu Caesar kereskedelmi és ipari minisztériumi vezérigazgató be­jelentette, hogy a minisztérium egy új iparpártolási törvény előkészítésén dolgozik. A tervezetet, ha elkészül, véleményezés végett bemutatják a gazdasági érdekeltségeknek. Igen nagy érdeklődés mellett ol­vasták fel Peptea Jakabnak, a kolozs­vári nagyipari szövetség igazgatójá­nak elaborátumát az ipari terhekről és a 0-20 százalékos folyószámla ille­tékről. Peptea rámutatott arra, hogy nálunk annyiféle állami, megyei és községi adó és illeték van, hogy ezek már nemcsak összegeikkel, hanem átdolgozásnál?,? szüksége? mun­kával is Líbiritaiatlan tertét je­lentenek a termelésnek. Busíla elnök i­rány anyára a gyűlés köszönetet szavazott Peptea igazga­tónak a felterjesztések kidolgozásáért és ezeket felterjeszti a pénzügy­minisztériumhoz, amelynél lépése­ket tesz az adózás leegyszerűsítése végett. Коропу Trjugot brassói kiküldött előadta, hogy milyen tortúrát jelen­tenek az adófizetőkre az évi adóki­vetések. Magyarországon a kereske­delmi és ipari adót ötévenként vetik ki és ez a rendszer teljesen megfe­lel. Nálunk ellenben évenként vetik ki a kereskedelmi és ipari adót is, ami a kincstárnak is csak károsodást jelent, mert az adókivetés és az eljárás költ­ségei több mint százmillió lejbe kerülnek. A gyűlés elhatározta, hogy az indítványt felterjeszti a pénzügymi­niszterhez. Dr. Lakatos Sándor (Marosvásár­hely) azt kifogásolja, hogy a kormány elhúzza az új vasúti tarifa életbe­léptetését, holott ennek épen a fa­iparban súlyos következményei van­nak, mert a cégek elhalasztották szállításaikat április végéig abban a hiszemben, hogy május elsejével az új vasúti tarifa feltétlenül életbe lép. Most azonban kiderült, hogy még mindig bizonytalan, mikor fogják életbeléptetni. Busila elnök erre azt a felvilágo­sítást nyújtotta, hogy a kormány azért halasztotta el a vasúti tarifa életbeléptetését, mert josszhangzásba akarta hozni a vámtarifával. Viszont Bratianu Vintila pénzügyminiszter­nek az a kívánsága, hogy az uj vám­tarifát ne rendelettel, hanem tör­vénnyel léptessék életbe és épen ezért ez az őszi parlamenti szakra maradt. Minthogy azonban látja, hogy az érdekeltek sürgetik az uj vasúti tarifa életbeléptetését, az Ugir fel­­terjesztést fog intézni, hogy a vasúti tarifát már a vámtarifát megelőzőleg léptessék életbe. A kolozsvári kerületi igazgatóság felterjesztést intézett annak a Titu­­lescu-féle adóbehajtási törvénynek a módosítására, amely korlátlan elsőbb­séget biztosít a kincstárnak minden­nemű közterhek behajtására. Budcu­­lescu, a királyi uradalmak jószág­­igazgatója konkrét példát sorol fel ennek az intézkedésnek a hátrányai­ról. Egy angol tőkecsoport nagyobb pénzbeli jelzálogkölcsönöket akart kihelyezni Romániába és érdeklődött aziránt, hogy vájjon a jelzálogos be­kebelezések teljes biztosítékot nyúj­­tanak-e. Amikor azonban erről a sérelmezett törvénysza­kaszról értesült, hátat fordított Romániának és pénzét Magyar­­országon helyezte ki. A gyűlés végén egy felszólalás kap­csán szóba került az Ugir és a ke­reskedelmi és iparkamarák viszonya. Busila elnök rámutatott arra, hogy a gyáriparosok nem tudják érdekeiket megvédeni a mostani összetételű ke­reskedelmi és iparkamarákban és épen ezért azt kérik, hogy válasszák eze­ket széjjel és külön kereskedelmi és külön ipari kamarákat létesítsenek. A gyűlés elhatározta, hogy a legkö­zelebbi ülésen foglalkozik ezzel a kérdéssel. A gyűlés befejezése után a ven­dégek tiszteletére bankett volt. Elő­zőleg egyébként a Vendégek meglá­togatták a temesvári és aradi nagyobb gyárakat, vasárnap délben pedig a Berica-művek megtekintésére utaz­tak ki. szűkig, fiMMSÁi titka az arcbőr Пешек ápolása. Ez pedig csaftis Kizárólagosan a virágm­m mm mm d­aitmd Érn­efő Sí Száraz és zsíros krém ára 35 lej, púder 20 és 35, szappan 18 lej. Postán is megrendelhető. — 150 lejnél portómentes szétküldés. - fiantPenn­a Esepfiütő.­­ Feierarch f Császár gtjA díjszertár, targa­ reures. N­ április llő 29-treén nyit шщ ^ ^ Ragf Lözsef •ф а Шадрг Színink spilo- 11 Et&Hs zenekarával. GftjJ, || dal. FlGtorlet 37., L-в. | Kolozsvár társadalma a szegényekért Amióta az Ellenzék megindította nyomorakcióját, már számtalanszor alkalmunk volt találkozni olvasóink áldozatkészségével. Most, hogy nyári hónapokon is tovább folytatjuk a segélyezéseket, ismét megmozdult a társadalom szíve és az Ellenzék szer­kesztőségébe napról-napra érkeznek be az adományok a szegények szá­mára. És itt a legnagyobb elismerés és köszönet hagján kell megemlé­kezni özv. Eperjessy Dénesnéről, er­ről a jótékonyságáról közismert ko­lozsvári úriasszonyról. Szinte párhu­zamosan az Ellenzék nyomorakció­­jával az egész tél alatt megértő se­gítőtársra találtunk benne. Minden szegényünket készséggel segítette. Többezer lejt osztott ki azok kö­zött a szegények között, akiket hozzá küldöttünk és mindig első volt, ha szerencsétlenek könnyeinek felszárításáról volt szó. Most legutóbb Merga Ferencné szénatéri vagonlakásban lakó hatgyer­mekes nyomorgó özvegyasszony szá­mára 500 lejt, Gál Mártonná Kömö­­csi-telepen lakó háromgyermekes asz­­szony részére 300 lejt adományozott az Ellenzék útján. Amikor újabb ado­mányait nyugtázzuk, példaadó, lelkes támogatásáért a nyilvánosság előtt a legnagyobb köszönetét mondjuk. Egyébként itt nyugtázzuk P. P. 300 lejes adományát és ruhanemű külde­ményét és Kis N.-né 100 lejes ado­mányát Gál Mártonná és Merga Fe­rencné számára. Dybuk­ iv-Ski három felvonásos héber kabbalista legendája Harsányi Zsolt fordításában Ha összegezni akarjuk a Magyar Szín­ház szombati premierjéről impresszióin­kat, feltétlenül el kell ismernünk, hogy merész és tiszteletreméltó gondolat volt színházunktól a szezon utolsó drámai bemutatójaként a Dybukot színte hozni. Az előadást kétféleképen lehetne meg­bírálni. Elsősorban, hogy a színészek ki­hozták-e a Dybuk komoly irodalmat kép­viselő értékeit és tudtak-e hatást kelteni. A második szempont nézőszögéből arról kellene ítélkeznünk, hogy várjon átértet­­ték-e a jelenetről-jelenetre előforduló zsidó vallásos szokásokat és nem f­tkez­­tek-e ki szerepeikből. Minket főként az első szempont érde­kelhet és megállapíthatjuk, hogy a Dybuk kolozsvári premierje a közönség körében tetszést, megelégedést váltott ki. Ko­moly, törekvő ambíció vezette mindegyik színészt épen úgy, mint Imre Sándort, a darab rendezőjét, akinek munkáján meg­látszott, hogy előzetes tanulmányok alap­ján látta el rendezői instrukciókkal a szereplőket és adott harmonikus külső képet a Dybuknak. A szereplők közül na­gyon komoly és sikerült munkát végzett Petróczy Alice, aki nemes művészi esz­közökkel adott életet a menyasszony alakjának. Most, az utolsó drámai be­mutató után örömmel állapítjuk meg, hogy a színház drámai együttese egyik leghasznosabb tagját nyerte benne. Laczkó Aranka dajkája szintén minden tekintetben precíz és tiszta művészetet képviselő alakítás. Tóth Elek, aki a rabbit játszotta, minthogyha a szerep idegenszerűsége miatt nem ütötte volna meg azt a hangot, amelyet a darab le­vegője megkívánt. Hasonlóképen nem tu­dott közel férkőzni hozzánk Mihályffy László alakítása sem. Az látszott rajta, hogy ő sem tudja beleélni magát az ide­gen színpadi környezetbe. Inkább az epizódszereplők produkáltak dicséretre­­méltót. Különösen Selmeczy Mihály és Tompa Sándor, akik valószínűleg épen azért tudtak hatást elérni, mert nem látszott erőlködés játékukon, hogy rövi­­denképen „zsidósok“ akarnak lenni. Ke­mény László jelenetei mindig-mindig egy­formán alkalmazkodtak a misztikus hé­ber legenda hangulatához és szép sikert hoztak számára. Horkó Ferenc, Révész Lajos, Lantos Béla, Miklóssy Margit, Szé­­kelyhidy Adrienne, Marsi Gizi és Czop­­pán Klára a legjobb tehetségük szerint játszottak. (v.j.) BÁRHOL megjelent MAGYAR KÖNYV legelőnyösebben az ELLEN­ZÉK Kö­NYVOSZTÁLYA útján sze­­rezhető be.

Next