Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-06 / 4. szám
12 .jum&a rmiTimm FÉJA GÉZA:Dózsa György BUDAPEST. január hó. A viharokban gazdag magyar történelem i- eK mozzanata áldozatul esett a romantikus trténelemszemléletnek. Nem leimten ezaiai kivétel Dózsa György legendás alakja s m. A ránkmaradt puszta történeti rálátokihasználásával, ami magában vére nagyon ekély, kiki saját politikai nézetének megfelőleg csatarta ki személyét és megjelenését történtlmi, vagy irodalmi feldolgozásaiban. A jobboldali vérszomjas nemes-rabló beitáttól a baloldali forradalmár angyaljóság 5ig kaptunk arcképeket róla; csupán a tárgyilagos és történelmi szerepet játszó emberről voltak leghiányosabbak ismereteink. Adva voltak ezek a viták a „parasztkirály“ személyével kapcsolatban. ..mivel nem tudták megmagyarázni a csodát, mely a magyar köznemesből öntudatos pártvezért teremtett“. Nem is csodálkozhatunk ezen oly nagyon. A realista történelem kritikai szemléletének kellett jönnie, hogy megteremtse azt a ,,légkört.*, melynek égisze alatt nyitott szemmel és tárgyilagos értékeléssel lehessen eddig tabuként kezelt kérdéshez nyúlni Ilyen tabu. ilyen „ne nyúlj hozzá, mert gyanúss válsz“ kérdés-csomó volt Dózsa György személye és szerepe is. Itt már lehullottak ezek a látástgátló, mesterségesen emelt falak, a józan ész ,űzette szem a magyar történelmi múlt eddig elhanyagolt mélységeibe irányítja látsugarat hogy a mai helyzet megoldásra váró kérdéseire ott találjon, ha nem is feleletet, de mindenesetre Útmutatást és reményt a jövőre nézi . Ebben a szellemben született meg Iaja Géza történelmi tanulmánya is, felüldvén a Dózsa György alakján kívül egy század minden problémáját, azét a századét, mor 1139-től a mohácsi vész utánig terjed s melyet nyugodtan elnevezhetünk a magyar bűnök századának. Egy pár szóval szeretnénk kitérni csupán az eddig megjelent magyar könyvek legkomorabbikára, Kerék Mihály könyvére, melyben a magyar földkérdés kitűnő ismertetését kapjuk. (Ismertetése a Vasárnapi Szóban már megtörtént. Rámutat a magyarság évszázadok óta üszkösödő sebeire — múltban és jelenben egyaránt — de a kép csak Fája könyvének eloltása« után teljesedik ki, midőn az okokat és okozatokat szülő, két paraszt-forradalmat kirobbantó század anyagi és lelki tényezőit is a maga valóságában kitappintsuk r óla megjelenítene során. Amit Kerék Mihály a történelem folyamán szemlél és a jelenheti követel, annak mindenre kiterjedő elemzését kapjuk egy század keretén belül Féja tollából, csaknem azzal a célzattal tárva elénk az eseményeket, hogy megmutassa, micsoda veszélycsírákat rejt magában a csökönyös megnemetlés magatartása. Dózsa György alakját körülölelő lapok nem regényes feltárások szintere, hanem az új, valóságlátó, tudományos felkészültségű, szintézisre törekvő író kiváló munkája mivel vallja, hogy „enélkül nincs magyar önismeret, nem keletkezhetik helyesen kormányzó történelmi szlkiiszervet s iránytalanul bukdácsolunk a jövő felé“. S ha ide iktatjuk Fája Gézának még egy pár mondatát, tisztán áll előttünk az az új szellem, melynek jegyében és felfogásaiban megszületett ez a könyv: „Nem eszményítem Dózsát, de meghamisításéira sem vállalkozom. E két tevékenység különben végső eredményében azonos értékű. Dózsa György nem méltó arra, hogy arcát, eltorzítsuk, eszményítésre pedig nincsen szüksége. Az erőszakolt eszményi lét éppen olyan történelmi vétek, mint a rosszindulatú s elfogult torzítás.“ (Történelmi tanulmány, Méhosz könyvkiadó) A magyar ősi földközösség hosszú századokon keresztül fenntartotta sajátságos formáját, azonban a Xlll-ik század tájén elveszíti eddigi nemzetközi jellegét és kezd kialakulni a térrsadalmi rétegződések már ismert formája. A birtokok egyéni és családi kiaknázása az oligarchia melegágya lett: a kisbirtokos nemesség és a nagyszámú földnélküli mélyréteg anyagi és politikai kiegyenlítődésre már csak gondolni sem merhet. Nagy bajos nyomorító rendelkezéseik kétségessé tették a földnélküli rétegek (telkes jobbágyok és zsellérek) teljes kihasználását és életszínvonaluk hihetetlen mértékre való szorítását, a röghözkötöttség szószerinti megvalósítását. Ezek mellé emelkedik még a ,,véradó", mely a telekkatonaság intézményesítését teszi lehetővé. A gazdasági és szellemi elnyomatás legnagyobb intézményesített ereje a fereszténység volt: ez a földi szervezetében olyannyira megromlott és a visszaélések olyan nagyméretű tárházává burjánzott, hogy nincs csodálkozni való azon, ha a széles mélyrétegek a huszitizmus racionalista tisztító eszméit örömmel fogadják. Prága és Tábor eszmekörei Lépés György gazdaságpolitikai ténykedése alatt Erdélyben is hullámokat kevernek. A közhangulat megjavítását célzó inkvizíció kegyetlenkedései a megriasztott parasztságot ellenállásra és szervezkedésre kényszeríti s midőn a nyugtalan, lázadni készülő parasztság élére alkalmas emberek állanak (mint Budai Nagy Antal Blaskó. Márton Bíró Kardos János) feltartóztathatatlan erők sodorják a tömeget a felszabadulás kivívása felé. Az első lépések helyi jelentőségű mozgalmakra csökkennek, aminek okát korántsem a közhangulatban, mint inkább egy tágabb látókörű vezéregyéniség hiányában kell keresnünk. Helyi alkudozások, mint a kolozsmonostori egyesség 1437-ben, a főnemesség és főpapság szűk látókörénél fogva a megtorlások özönébe fulladtak és az engedetlenség és nyugtalanság további csiráit hintették el. Ezeknek a kísérleteknek folyaméin a magyar parasztság sokkal józanabb elgondolások útján akarta megvalósítani szabadabb életre való jussát, mint azt a cseh husziták egyes ezdirái. ..de ne gondoljuk, hogy ebben a forradalomban nem ébredt fel az öntudata Lelkükben élő kívánságuk korántsem volt korszerűtlen, hiszen, mint az államalkotó erő „negyedik rendje“ csupán évenként parasztparlamentet akartak tartani, hogy ez a nemesi országgyűléssel tárgyalja le a vitás kérdéseket alkotott egyezség alapján.“ Az egyezség alapján tehát ..a parasztság a fennálló osztályéiként azeket kiegyenlítő közjogi megállapodást teremtett“, melynek komoly figyelembe vétele a magyar társadalmi fejlődést egészséges mederbe terelte volna. A nemesség kényszerű megalkuvásnak és komolytalannak nyilvánította a már flénrt egyezséget, mert nem vette figyelembe, hogy a ,,magyar parasztságot a józan értelem vezette, számolt is társadalmi valósággal, a lehetőségekkel. Nem,es ha feldúlni a társadalmi rendet, hanem hehét kereste benne; tehát nemcsak a sotét társadalmi kérdéseit akarta megoldani, háttere nemzeti szerepét is kereste“. Ki vecsatát ebben a forradalomban? kérdi .fája Géza. Elsősorban a magyar parasztság. Az első lépés mert a ..zordon társadalmi éghajlat alatt lassan, ám biztosan fogyni kezdett '', de kétségtelen, hogy általuk „csatát vesztett az egyeetemes magyarság is a Duna völgyében". FAsüszben jelentkeztek „a magyar fajta terjeszkedő erői“, de a nemesi önfejűségen meztört s ,Jeverde seben az erdélyi magyarság terjeszkedő ereje kapott súlyos sebet“. A forradalom kihunyt lángjai után a parasztság sorsában tényleges változás nem történt■ bár törvénycikkelyek zömévé hozatott, azonban r. főrendi nagyhatalom minden cml. hérics jószándékot meghiúsított. ,^4 parasztság társadalma és jogi helyzete fokozatosan visszafejlődött, ugyanakkor, mid~n súlyos elemi csapások és pusztító ragályok amúgyis megtizedelték sorait és megnehezítették életét Hunyadi Mátyás de iure gondoskodásai után a királyi hatalom a kérlelhetetlen osztállytörekvéseknek és túlkapásoknak nem tudott ellensúlyozó erejévé válni. II. Ulászló szellemi és politikai képességei szerényebbek voltak, minthogy könnyű játékszerévé ne vált volna az elhatalmasodó oligarchák kezelőn. Balozz, Werbőczy és Zápolyai polkai elgondolásaiból pedig hiányzott az a minden réteget egyformán átfogó és megmozgató lendület, hiányzott belőlük a városszerű látomás, mellyel megragadhatták volna Mohács előre letett véres árnyékát. A társadalmi helyzet rosszabbodása és az alsó-papság huszita eszmékkal való telítettsége folytán egy újabb forradalom a „levegőben lógott**. ..A tömegek forradalmasítható tömegekk váltak s a néphez huzó köznemességből és alsópapságból gyorsan kialakult a forradalom vezérkara, melynek élére a magyar bűnök századának egyetlen vezéregyénisége állott: Dózsa György. ILLENZÉK A tüzes trón várományosa kitűnő korismeretre vall Fájának az a passzusa, hol Dózsa Györgynek a „déli végek“ vitézének nyers kegyetlenkedéseit a kornyújtotta erkölcsi síkra szállítja le s csaknem párhuzamot von a Závolya-féle megfélemlítő eljárásokkal. A történelmi valóságszemlélő ezután kétségtelen emberségesnek ítéli Dózsa személyét. A névtelenségéül lukkanó szörnyeves adottságainál fogva csakhamar az élre ugrik s a rendeknek látniok kellett volna az eljövendő eseményeket, még pedig azt, hogy a „keresztes táborban nemzet keletkezik amelynek élére sorsszerűen a tüzes trón várományosa kerül. Bakócz miután a pápai tróntól elesett, keresztes háború vezetésében szándékozott kiélni hihetetlen nagyrév ágyását. A rendektől mi sem volt távolabb, mint a háborúskodás s az egész vállalkozást könnyűszerrel bízták Bakóczra, ki a néphadsereg eszméjével elírtditatta a rendeket. A keresztes hadjárat kihirdetése után a nyomortól szabadulni vágyó jobbágyság, zsellérség, alsópapság s a köznemesség egy része is nyomban táborba szállt. A nyugtalanság már ekkor érezhetővé vált. A forradalmi lázat alaposan fokozta az a hír, hogy „a katonák családjait a földesúri önkényeskedés veszedelme fenyegette“ s tagadhatatlan az, is, hogy a „papok, deákok s a polgárok egy része táplálta és tudatossá tette a tábor forradalmi hangulatátA mindjobban elmésgesedő hangulat a toborzás betiltását teszi a rendek és Bakócz részéről szükségessé ez azonban már mit sem használ. A nép vallásos hittel és buzgalommal támogatja Dózsa felszabadító hadjáratát. A rákosi tábor megmozdul s a szétszórtan táborozó alakulatok is .A helyi tevékenységbe kezdenek, „kitört a forradalomA néphadsereg végigsodródik az egész országon, véres elégtételt véve a múlt bűneiért, mig Temesvár alá ér s a vár ostromába fog. A megrémült rendeknek Dózsa seregének leverését Zápolyaira kellett bizniok, mint egyetlen alkalmas emberre. Az erdélyrészi mozgalmakat hamar megsemmisítik s Zápolyai Temesvár alá készülődik. Most bontakozik ki Zápolai óriási felelőssége, mert „gőgös, vak hatalomvágya megakadályozta“ a tárgyalások felvételét, pedig még a „Temesvárig jutott forradalmi öntudatu parasztsággal is meg lehetett volna egyezniök a rendeknek“, hisz példa erre a kolozsmonostori egyezmény. Most újra adva van ,,a parasztság fölemelésének és korszerű nemzeti vállalkozásokba való beillesztésének lehetősége“ (a török a határokon van!), de a politikai belátás hiánya ismét magyar tragikumba torkol. A parasztság tízezreinek sorsa pecsételődik meg, halálszag terjeng Hunnia felett s a „vaskezü vajda a legsúlyosabb magyar megpróbáltatások közepette sem nőtt államférfiuvá“. Dózsát tüzes trón várta, bajtársait válogatott kínzásoknak vetették alá, miben a rendek bosszú szóraja nyilatkozott meg. Meggondolatlanul „az ítélkezés vérpazarlásba csapott át; egykorúépk szerint mintegy nyolcvanezer jobbágynak kellett halállal bűnhődnie“; a nagy erőptólára felkészült parasztság tüzei kialudtak Mohácsi A rendek el én forradalma ,öncélúság felé törekedett, az országos politika vezéralakjai nem láttak tovább a közvetlen érdekeiknél, a mélyrétegek megfékezésénél és anyagi veszteségeik visszeszerzésénél nem volt másra gondjuk. "Az elnyomottakra és győzőkre szakadt nemzet, a királyválság, pártharcok, a Werbőczy által politikai szerepre szánt köznemesség kudarca, a vagyonos zsidóság ellen irányuló antiszemitizmus, a honvédelem kor vuJMIn 3T.t .Hfl&'-iU I •1 . (WUU kom.« co»vin »ii»in»rvt Vili., C‘okolay’i'ca H. v. Nemzeti Színház, mi. — Családi szállód* a város szivében. — Újonnan bérendezv, központi fűtés, hidegé* meleg folyóviz. Agyágyas szoba — —-------— 13. Kétágyas szoba — — — — — P. 0. ?ro.1 WB fr~s*M1” -MrrjrWW szerű felszerelésének teljes hiánya mutatják azokat a kiemelkedő csúcsokat, melyen a nemzet tömege rohant Mohács karjaiba. Az ifjú II. Lajos személye és környezete katalizátor szerepét játszotta e szomorújáték teljenedénél’n. Sőt „a rendek egy része a mohácsi csata után örömmámorban úszott, mert megszabadult II. Lajostól. Az események jelentőségét nem tudta felmérni senki sem. Ez is élénken bizonyítja, hogy milyen esendő és gyenge az egyén fejlett s az egész közönségből táplálkozó nemzeti tudat hijján**. Zápolyaiék egyidőben törték le a királyi hatalom tekintélyét és a nemzeti szerepet vállalni akozó parasztságot. A magyar társadalom csődje a mohácsi torsba bukott. Tomori volt az egyetlen, hittek panaszos hangja valameddig is elhatott, de figyelmeztetései nem voltak „aktuálisak“ a rendek szemeiben. Végső pillanatban a magyar virtus fellángol és ajiemzet dísze, virága“ táborba száll, meghalni. Megtörténik Cs. Szabó szerint a mohácsi csoda“, akik nem kímélték a parasztság vérét, vérüket áldozzák a „nemzetiálság tetőfokánTörténelmi tévedések sorozatánál; egyik gyászos jelző köve Mohács, s Temesvárral együtt „a magyar nemzeti vérveszteség gyászünnepe“. Mohács után mitsem vádlóinak a közállapotok. Kalandorok által vezette helyi zendülések, a nemesi, rendi érdekek előtérbe jutása, majd János Zsigmondnak a székelységre mért kegyelemdöfése betetőzi e század szomorú eseménysorozatát. A feltörekvő népi eszmékel zátonyra futnak, a valóság síkján mozgó erők szellemi térre tevődnek át, hogy legalább ebben a formában éljen tovább a nép kiegyenlítődésre törekvő, ezt megvalósítani akaró nemzeti öntudata. Felszámolást a muttnak, intése jelennek Féja Gáza könyvének olvasásakor az volt az érzésünk, hogy a mult eseményei a jelent lengik át. Feltárván a mult nemzetfeszítő erejét és annak vétkes elnyomását, nolens-volens átértékelten bár, de elsődleges nemzeti kérdésünk: a földbirtok-reform mered kérdőjelként elénk. „A magyar nép története arról győz meg bennünket, hogy a nép társadalmi megegyezésre és együttműködésre törő hajlama ősi örökség“, ezt az örökséget pedig sem fegyverrel, sem semminemű eszközzel elnyomni nem lehet. S ma, midőn az evolució-revolúció (Kerék Mihály) dillomája elé kerül a föld és nép megoldandó ügye, szükségszerű, hogy „ezt a hajlamot tegyük életünk tengelyévé. A múlt példát mutat a népi erőkről s egy szeremint az azt eldugaszolni törekvés káros következményeiről. Gazdasági és politikai áthidalásokban rejtőzik az államférfiúi és vezetői rátermettség értékmérője, ez van hivatva nemzeti egység teremtésére Akarni kell ennek a „tengelynek“ központi gondolatrendszerré való kiépítését, hinni kell ennek a gondolatrendszernek megvalósulásában, mert „ez a hit nem megalkuvás, hanem józan ítélet és becsületes számvetés eredménye“. SZABÓ EMŐRE. * Uj elektrotechnikai szakkönyv! N JE M A K: Elektroteccnika Második átdolgozott és bővített kiadás, Teljesen gyakorlati alapokra fektetett szak*könyv. Ívezet 600 oldal, 380 szöveg közötti ábrával, 22 táblázattal, 161 gyakorlati téldával és 185 kísérlettel. Ára 432.—lej. Uj rádióskönyv: Molnár—Jovisza, Rádiósok könyve, elméleti és gyakorlati kézikönyv. 419 ábrával, az 1940. évi rádióújdonságok* kal. Bővített kiadás 445 oldalon, ára 216.— lej. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZ* TÁLYÁBAN, Kolozsvár, Piata Udrii. Vi*dékre utánvéttel is azonnal szállítják.