Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)
1943-03-23 / 66. szám
1S45 ui. At« ib « 2 fc. £ Lti&N2£K ttiflf HŐS A közigazgatási szakvizsga méltányos megoldása Kategóriák szerint kell elbírálni az erdély tisztviselőket Dr. Uhlvarik János Kolozs megye központi járási részol esbírása a közésetek és a méltányosság szempontjairól nyilatkozott Kolozsvár, március 23. A közigazgatási tisztviselők szakvizsgájának ügye olyan kérdés, amelyet érdemes állandóan felszínen tartani. Különösen erdélyi szempontból fontos, hogy olyan kielégítő megoldást találjon a kormányzat, amely a méltányosság és a jogi álláspont követelményeinek egyaránt megfelel. A 630/1943. M. E. számú rendelet, amely a IX. fizetési osztálynál magasabb osztályban levő tisztviselők véglegesítését és magasabb fizetési osztályba való előléptetését a gyakorlati közigazgatási vizsga letételéhez köti, , a legkülönbözőbb jogi okfejtésekre adott alkalmat. Ezek a jogi okfejtések két álláspont körül mozognak: az egyik aztt az elvet védi, hogy egységes jogrendszer mellett sehol sincs helye parciális jognak, vagyis népszerű nyelven kifejezve, mindenkit egyforma elbírálásban kell részesíteni, figyelmen kívül hagyva a méltányossági szempontokat is A másik álláspont, Erdély álláspontja, amely a különleges erdélyi viszonyokra való tekintettel azt kívánja, hogy a jogelvet helyezzük a méltányossági szempont állá és a kormányzat vegye tekintetbe az erdélyi közigazgatási tisztviselők kisebbségi múltját, életkorát, szerzett jogait, stb. Az Erdélyi Párt álláspontja A 630/1943. M. E. számú rendelet megjelenése után az Erdélyi Párt részletes emlék- iratot dolgozott ki, amelyet gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos* elnöke juttatott el Kállay Miklós miniszterelnökhöz Az Edélyi Párt emlékirata behatóan ismertette az erdélyi közigazgatási tisztviselők helyzetét. Rámutatott mindazokra a szempontokra amelyeket az erdélyi közigazgatás zökkenőmentessége megkíván és arra kérte a kormányzatot, hogy a rendelet végrehajtási idosításában az Erdélyi Párt javaslatainak szellemében oldja meg a közigazgatási tisztviselők véglegesítésének és előléptetésének kérdését. Dr. Forgács József javaslatai A közelmúltban ismertettük dr. Forgács József kolozsvármegyei főjegyző javaslatait, amelyeket a Vármegye című közigazgatási szaklapban közölt cikkében kifejtett Dr Forgács József a köz’igazgattási vizsga kérdését úgy látja a legkönnyebben megoldhatónak, ha vármegyénként tanfolyamokat tartanának, amelyek az érdekelt tisztviselőket előkészítenék az vizsgára, a vizsgáztatást pedig u.n. repülő vizsgabizottságok folytatnák le. A javaslatok nyilvánosságra hozatala alkalmából annak a reményünknek adtunk kifejezést, hogy ebben a nagyfontosságú kérdésben alkalmunk lesz további véleményeket és egészséges okfejtéseket megismerni, amelyek az erdélyi közigazgtatási tisztviselők szakvizsgájának ügyét közelebb viszik a mindenkit egyformán kielégítő megoldáshoz. Dr. Uhlyarik János főszolgabíró az erdélyi köztisztviselői kategóriákról Alkalmunk volt a gyakorlati közigazgatási vizsga kérdéséről hosszabb beszélgetést folytatni dr. Udnyarik Jánossal, Kolozs vármegye központi járásának főszolgabírájával. Azért tartottuk fontosnak hogy ebben a kérdésben megszólaltassuk, mert bár Erdélyből származott el, a trianoni összeomlás után húsz esztendőt a csonkaországi közigazgatás szolgáltában töltött. Mindenekelőtt a méltányosság szempontával kapcsolatosan intéztünk kérdést hozzá. Álláspontja a méltányosság tekintetében törkéletesen egyezik az Erdélyi Párt emlékiratával, mert a felszabadult területeken élt és közszolgálatba lépett tisztviselőkkel szemben minden méltányosságot indokoltnak tart. Természetesen úgy, hogy az egyéni érdekeket összhangba hozzuk a közérdekű szempontokkal. Dr. Uhlyarik János elgondolása szerint ezt a szempontot akkor lehetne a legjobban szolgálni, ha az erdélyi közigazgatási tisztviselőket különböző kategóriákba soroznák. Az első kategóriába azok a tisztviselők tartoznának, akik már a megszállás előtt közigazgatási szolgálatban állottak és a román impérum miatt kellett elhagyják állásukat, vagy kivételes esetekben továbbszolgálhattak az idegen uralom alatt és egészen a felszabadulásig megtartották államikat Azok, akik ebbe a csoportba tartoznak, legalább negyvenkilenc-ötven évesek, sok esetben azonban már hatvan év körül járnak. Az Erdélyi Párt errkétkrata is azt juttatta kifejezésre, hogy a közigazgatási szakvizsga éppen ezeket a tisztviselőket érintené a legérzékenyebben, mert tőlük lehet a legkevésbé kivárni, hogy előrehaladott, koraikban a vizsga hatalmas anyagából elkészüljenek, holott éppen ezek a tisztviselők voltak azok, akik az idegen uralom alatt a legtöbbet szenvedtek. Azzal is számolni kell, hogy ezeknek a tisztviselőknek nagy része nyugdíjazás előtt áll és a mai rendkívüli időkben a túlterhelt munka minden energiájukat igénybe veszi. A második kategóriába azok a családos tisztviselők tartoznak, akik a felszabadulás első három hónapja alatt léptek közszolgálatba és jogi, vagy államtudományi doktorátussal rendelkeznek, továbbá legalább harminckét éves kort betöltöttek. Indokol-e, hogy ezeket a tisztviselőket most közigazgatási szakvizsgára kötelezzék? Dr. Uhlyarik János főszolgabírónak az az elgondolása, hogy ez a tisztviselői réteg annyira átérzi az idők követelményeit és olyan gyakorlati tapasztalatokat szerzett ki eddigi működése során, amelyek pótolják a szakvizsgát és harmadik csoportba azokat lehetne sorozni, akik a megszállás ideje alatt szerzett ügyvédi képesítéssel léptek köz. A szolgálatba a felszabadulás három első hónapjában (ez a képesítés nem azonos jellegű s ugyan a magyar ügyvédi, bírói vizsgával) tekintet nélkül korukra és családi állapotukra. Erre a kategóriára is ugyanazokat a méltányossági szempontokat kellene alkalmazni, mint a második csoportba sorolt köztisztviselőkre A negyedik kategóriába lehet sorozni mindazokat, akik nem tartoznak a három első kategóriába és akik a férfi—1443. M E számú rendelet megjelenése után léptek, illetőleg lépnek közszolgálatba korukra, családi állapotukra és képesítésükre való tekintet nélkül A helyes megoldás — Hogyan lehetne közmegelégedésre megoldani a különleges erdélyi szempontokat, fi- gyelembe véve ennek a kategorizálásnak alapján a szakvizsga ügyét? — kérdezzük dr. Uhlyarik János főszolgabírót — Az első három csoportba tartozó tisztviselőket minden további nélkül mentesíthetőnek tartom a szakvizsga kötelező letétele alól. Velük szemben ugyanis olyan méltányossági és gyakorlati érveket lehet felhozni, arra elyek egyaránt indokolttá leszek, hogy szakvizsga nélkül magasabb fizetési osztályba ki lehessen nevezni őket. Közérdek viszont, hogy mindazok szakvizsgát tegyenek akik nem tartoznak a három első kategóriába. Egyelőre azonba a negyedik kategóriába eső tisztviselők sem lehetnek — önhibájukon kívül — szakvizsgát, ezértegyelőre fel kellene függeszteni az előlépésük kizárására vonatkozó intézkedést. A fategóriarendszer alkalmazásával tehát a közérdekű szempontokat a jogos és méltányos magánérdekkel leginkább összhangba lehetne hozni. Tekintettel arra, hogy a rendelet végrehajtási utasítása még nem jelent meg, bőséges alkalom nyílik mindezeknek a szempontoknak érvényesítésére Gyakorlati tapasztalatból tudom, hogy közigazgatási tisztviselőink miyen munkát végeznek a mai időkben. Minden egyes tisztviselő jóval többet dolgozik a hivatal, munkaidőnél és a mai helyzetben nem jut idejük arra, hogy külön tanulmányokat folytathassanak. Ezért nem tartom keresztülvihetőnek a megyénként létesítendő közigazgatási tanfolyamokat, amelyek hat-nyolc hétre elvonnák munkájuktól az érdekelt tisztviselőket, még abban az esetben sem, ha a vizsgákat repülőbizottság előtt ten nék le. Méreges fém mindazokat a rezempomokat amelyek az erdélyi közigazgatási tisztviselőket fogalkoztatják és azért állíthatom nyűgödő lélekkel, hogy a kategória szerinti beosztás hozná meg azt a megoldást, amely a méltányosság és a jog szellemének leginkább megfelel – fejezte be az érdekes beszélgetést dr. Uhlyarik János. Hisszük, hogy a közeljövőben megtörténik a kormányzat végleges döntése a közigazgatási szakvizsga ügyében. Azok a szempontok, amelyeket dr Uhlyarik János főszolgabíróval folytatott beszélgetésünk alapján a fentiekben ismertettünk, mindenben fedik az Erdélyi Párt emlékiratának javaslatait Bizonyosak vagyunk benne, hogy a kormányzat az erdélyi adott viszonyok minden különleges nézőpontját tekintetbe veszi és reméljük, hogy a különböző álláspontok ismertetésével mi is szolgálatot tettünk a szakvizsga ügyének közmegelégedésre történő megoldásához. VÉGH JÓZSEF. " Római lap Magyarország harcáról ,ROMA, március 23. (MTI.) A Roma Fascista, az egyetemi ifjúság heltilapja „Magyarország- Európa védőbástyája" címen közöl hosszabb cikket, amelyben rámutat arra, hogy" Magyarország bár nem voltak területi követelései a Szovjetunióval szemben, mégis harcba lépett a Szovjetunió ellen, hogy kivegye részét Európa védelméből. Magyarország ezzel hű maradt ezeréves hagyományaihoz, amelyek az országot Európa védőbásttyájává avatják. Az olasz lap cikkét Nagy Vilmos honvédelmi miniszter legutóbbi kijelentéseivel zárja, amelyek szerint a magyar katona ebben a háborúban a dicsőséges magyar katonai múltnak megfelelően fog tovább harcolni. ■ Folyik a partizánvadászat Boszniában ZÁGRÁB, március 23. (MTI.) Hivatalos jelentés szerint a horvát és német csapatok maguk előtt hajtva a partizánokat, tisztogatva nyomulnak a boszniai Likai és a nyugathorvátországi Páva és Ráma vármegyékben a tengerpart felé. A Székes hegyi fensíkon súlyos harcokat vívtak a felszabadító csapatok. Többezer partizánt pusztítottak el és megsemmisítették a hegybeváló rejtekbarlangokat, amelyek szinte elérhetetlenek voltak. Az előnyomulók sok eliarcot és éhhalállal szembenéző parasztcsaládot szabadítottak fel. Szűk keretek között ünnepli Kolozsvár Mátyás király születésének ötszázasok évfordulóját KOLOZSVÁR, március 25. Kolozsvár városa — mint már közöltük — szűk keretek között e hó 27-én ünnepli meg Mátyás király születésének 500-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból a város díszes meghívót bocsátott ki. A meghívó külső lapját Kolozsvár város és Mátyás király domborművű címere díszíti. A belső négy lapon öreg papíron, antik betűkkel Mátyás király Corvináinak kezdő Iniciáléjával az ünnepség programja van ismertetve. Az ünnepség délelőtt 10 órakor a magyar egyházak főtemplomaiban tartandó istentiszteletekkel kezdődik, 1t órakor Mátyás király szobrának megkoszorúzása. Hiszekegy, előadja a m. kir. honvédzenekar. Dr. Inczény- Joksman Ödön főispán emlékbeszédet mond Mátyás királyról, azután a m. kir. kormány, a m. kir. honvédség, Kolozsvár városa koszorút helyeznek a szobor talapzatára. A szobor előtti ünnepség után a kormány képviselője és kísérete meglátogatja Mátyás király restaurálás alatt álló szülőházát, 12 órakor történik a Műcsarnok megnyitása. A Himnuszt énekli a kolozsvári Nemzeti Színház énekkara, bevezetőt mond Kéledy Tibor dr. polgármester, utána pedig a vallás és közoktatásügyi miniszter megnyitja a Műcsarnokot. Este a Nemzeti Színházban ünnepi előadás lesz, amelynek műsora a következő: Himnusz. Erkel: ünnepi nyitány. Előadja a kolozsvári Nemzeti Színház zenekara. Bevezetőt mond dr. Kemény János, a kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatója. Arany János: Both Bajnok övegye. Előadja Kolár Mária. Erkel: Ária a Hunyadi László című operából, előadja T. Takács Paula. Vörösmarty Mihály, Szép Ilonka. Előadja Bodó György. Erkel: Magyar balett. Előadja a Nemzeti Színház tánckara. Szünet után Erkel: Hunyadi László, nyitány. Előadja a kolozsvári Nemzeti Színház zenekara. Arany János: V. László. Mátyás anyja. Előadja Versenyt Ida. Erkel: Hazám, hazám. ElőadjaAngyal Nagy Gyula: Mátyás diák. Vígjáték 1 felvonásban írta Kisfaludy Károly. Rendező Kenese Ferenc Utána Berlioz: Rákóczi-induló. A zenekart vezényli Endre Béla. Az ünnepség, mint már említettük, Kolozsvár házi ünnepe lesz, mert azon a kormány képviselőin kívül az országból mások nem vesznek részt. Parkeltezési munkálatokat jutáaljrosmi *Hhű Lőrinczi & Go., Zápolya-utca 14. és Szentes;« ^ház-utca 1. (Sebők-cukrászda) I — Wllll—lll «IMillllllllllLII U l'txixr !KW9M«h*F A külpolitika hírei HIVATALOS jelentés szerint Japán és rj ncinkíngi kormány között aláírták azt a aiapnártt, amelynek értelme ilyen március 31 -i hatállyal Japán lentand a pekingi szövetségi negyedben élvezett különleges jogairól. AZ ANKARAI rádió jelenti Isztanbulból, hogy finn kereskedelmi küldötség érkezett Törökországba a fino-—török kereskeddeni egyezmény megújítása végett. A NÉMET LATOK első oldalon bűzlik a Führer vasárnapi beszédét. Kímélik azt a részt, amelyben kijelentette, hogy Európát a bolsevista vihar elsöpörte volna, ha nincs a nemzeti szocialista Németország. HÍR SZERINT Roosevelt újra megbetegedett. A kötéli napokra kitűzött megbeszéléseit el kellett halasztani. A DI ARIO DA MAiSíli a portugál átalakítóról megállapítja, hogy a nagykorúskodelmi árak 1939-től 1942-ig 728 százalékkal emelkedtek. Az 1941. évivel szemben ez az emelkedés 16 százalék. Korcsmáros László a nagyváradi Állatvédő Egyesület új elnöke NAGYVÁRAD, március 23. A nagyváradi Állatvédő Egyesület vasárnap közgyűlést tartott, amelyen megválasztotta új tisztikarát. Az egyesület elnökévé dr. Korcsmáros Lászlót, az Erdély Párt nagyváradi tagozatának elnökét, választotta meg. Korcsmáros László székfoglaló beszédet tartott, majd több indítvány hangzott el, különösen a bérkocsisok lovainak jobb táplálás érdekében. Az indítvány szerint, amint az autók megkapják napi benznjukét, a bérkocsis lovaknak 15 üveg kői-1 kapusok napi adagjukat. Kormáros elnök kijelentette, hogy úgy a maga, mint az egyesítet részéről megtesznek minden lépést az ügyben. Egy másik indítvány alapján az egyesület átír a rendőrségnek és kéri, hogy az állatkínzókkal szemben szigorúbban járjanak el, egyben felkéri a leventeparancsnokságot, hogy állatszeretetre neveljék a eventéket. Az egyesület közbenjárására a postakocsilovak kezelését újra a postaigazgatóság vette kezelésbe és ezzel megszűnt az a visszatetsző látvány, hogy teljesen lerongyolt lovakkal vonszoltassák a postakocsikat. ai mérnök sgsesüset ötödije guaestje Erdély iparosításáról KOLOZSVÁR, március 21. A Magyar Mérnök és Építészegylet kolozsvári csoportja által Erdély iparosításáról rendezett vita ötödik estje tegnap este vett az egyetemi könyvtár előadói termében. Erdély iparosításának kérdése nagy érdeklődést váltott ki a műszaki emberek körében. A vitaülést Moll Elemér, a kolozsvári csoport elnöke vezette be. Ezután Hajdú Gyula mérnök, erdőigazgató számolt be az erdélyi erdők szomorú helyzetéről, amely a kizsákmányoló rablógazdálkodás következtében már annyira romlott, hogy a cellulózé gyár felállításához szükséges 11z ezer iizméter fa már aligha lesz kitermelhető, annál kevésbé, mert a szintén fontos szükségletet képező bányafa olyan méretű, mint a cellulózé gyártásához szükséges fa. Beszámolt az erdők elkopárosodásáról, vízmosások keletkezéséről, folyómedrek eliszaposodásáról, amelyek mind a rendszertelen erdőkitermelés szomorú következményei. Az erdélyi erdők szomorú helyzetén most már helyes erdőgazdálkodással, új törvények életbeléptetésével és rengeteg pénz beruházásával lehet segíteni. Nyilas István gépészmérnök, gazdasági akadémiai tanár volt .A következő felszólaló, aki Erdély mezőgazdasági hátramaradottságáról beszélt, fontosnak tartja a mezőgazdaság modernizálását, gépi alapokra való helyezését s általában a mezőgazdaság iparosítását, amely nélkül Erdély mezőgazdaságának fejlődését el sem lehet képzelni. Erdély iparosításának vitáját a jövő hét hétfőjén ugyancsak az egyetemi könyvtár előadói termében folytatják, amikor a kialakult vélemények alapján a kormányhoz intézendő emlékirat tervét is kidolgozzák. ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ. Felkérjük volt osztálytársainkat, akik velünk együtt tettek érettségit 1923-ban a kolozsvári unitárius kollégiumban, hogy 20 éves érettségi találkozónkon folyó évi március hó 28-án, vasárnap délelőtt fél tíz órakor jelenjenek meg az unitárius kollégám előcsarnokában. Ugyancsak felkérjük azokat a volt osztálytársainkat is, akik velünk együtt kezdik középiskolai tanulányunkat, de időközben kimaradtak, hogy szintén jelenjenek meg a találkozón. Cürjer Károly és Véghi József