Élő Sziget, 2012 (1-12. szám)

2012-01-01 / 1. szám

Élő Sziget V/1. szám ú szavak, az elfogyasztott kiváló bor és jó ízű sütemények, a beszélgetések valóban a közösség ajándéka. Vasárnap Ági kedvesen nyitja kertje kapuját, ma mi fogadjuk a szállást kereső Szent Családot. Az égőkkel feldíszített, ünnepi kertben eszembe jut a már köztünk nem lévő kedves ismerősöm. Nagy hozzáértéssel és szeretettel alkotta ezt a kertet, amely most ilyen adventi pompával köszönt. Hamarosan megérkezik Marika és kedves fiatal menye, aki már két gyermek édesanyja. A náluk lévő kép az asztalra kerül, mellette gyertya lángja lobog. Együtt imádkozó perceink felemelőek. Aztán a háziasszony, Ági finomságait kóstolgatva kiderül, hogy van még velünk valaki, akit mi nem láthatunk, de édesanyja, nagymamája már boldogan készül arra a napra, amikor a világra kéredzkedik. Marika menye harmadik gyermekét várja. Ez ennek az estének az egyik legnagyobb ajándéka. Másnap Laciékhoz mi megyünk. Törött kezén kissé humorizálunk, aztán feleségével, Marikával együtt fogadják tőlünk a Szent Család képét. Közös imánk bensőséges, csendes, gondolataink a szállást nem találó Szent Család aggodalmával foglalkozik. Le sem merem írni, hogy a lelki táplálékunk után milyen finom falatokkal kényeztettek el bennünket. Talán hiányzik a kellő alázatosság ebből a mondatból, de nekem az a véleményem, hogy plébániánk sok családjánál és még több szívben szállást talált a Szent Család. „Közösség csak akkor jön létre, ha mi nyújtjuk ki először a kezünket”- írja C. A. Dallman. Megköszönöm, hogy nyújtottátok a kezeteket és a közösségetek tagja lehetek! Mariann Hírek az Önsegítő Csoportról „Istenem, Adj lelki békét annak elfogadására, amin változtatni nem tudok, Bátorságot, hogy változtassak, amin tudok, És bölcsességet, hogy felismerem a különbséget.” Így imádkoznak a gyógyulni vágyó alkoholisták, és mivel közös a céljuk, az érdekük, így a hozzátartozóik is ekként fohászkodnak. A Sorstárs Önsegítő Csoport alkoholbetegek hozzátartozói számára karitászunk keretében 2010 januárja óta működik. Célkitűzése, hogy segítse azon családtagokat, barátokat, akik az alkoholbeteg környezetében egyre feszültebben élik meg mindennapjaikat. Segíteni szeretnénk önmagunk és az egész család helyzetén, mivel felismertük, hogy az alkoholizmus olyan betegség, amely az egész család életére, kiváltképpen a gyerekekére, akár több generáción át is kihat. Általában az italozó, már a gyerekkorából hozott minták hatására és/vagy a lelki sebek gyógyítására, feledésére kezd el italozni. Családja meg nem értésével találkozva, folytatja. Aztán mintegy körforgásszerű, ciklikusan visszatérő lehúzó erő hatására lassan kialakul az egész család életét feldúló függőség: az alkoholista az italtól függ, a családtagok pedig az alkoholistától. A körforgásból van kiút, de csak akkor, ha ezt meg tudjuk szakítani. Ezt a folyamatot legeredményesebben az alkoholista házastársának, vagy egyidőben több családtagnak az elhatározása és tettrekészsége indíthatja el. Ez sok, a témáról szóló ismeret megszerzésével, önismerettel, a sorstársakkal való beszélgetéssel és rengeteg kitartással jár. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kitartás nem ritkán sikerrel végződik. Ezt láthatta az is, aki dec. 17-én és szilveszter napján ellátogatott a Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat Bp. Kórház u. 37. sz. alatti központjába. Hazánk minden tájáról, sőt ma már a Kárpát-medence több országából is családjukkal együtt eljöttek az évek, ill. már évtizedek óta gyógyult alkoholisták, hogy együtt ünnepeljék gyógyulásuk évfordulóját. Többen közülük részt vesznek Leányfalun tartott lelkigyakorlatokon is. Az esztergomi csoportba szintén érkeznek távolabbi helységekből is olyan hozzátartozók, akik már megtapasztalták a közösség gyógyító és megerősítő hatását: pl. a férj és apa hosszú italos évek után egy katarzishoz eljutva elhatározza, hogy elmegy egy több hónapos személyiségfejlesztő kurzusra, ahonnan szinte kicserélve tér vissza, hogy megkezdje józansága sok kalanddal teli napjait. Ez a családnak is nagy kihívás. Mindenkinek fel kell készülni, hogy segítsék a kezdeti lépéseket próbálgató gyógyultak Nem könnyű ez az út, de megéri! A Hozzátartozói Sorstárs Csoport a Szent Anna Karitász helyiségében, a Mindszenty iskola bejárata mellet tartja összejöveteleit hétfőnként 17.30 - 19 óra között. Szeretettel várunk minden érdeklődőt, és gyógyulni vágyót, akit zavar valamely italozó családtagjának viselkedése. Egy csoporttag Karitász hírek „December legyen boldog minden ember. ” Gyurkovics Tibor kívánta ezt hónapokról szóló versében. December az ünnepre való készülődés jegyében telt. 22-én a Teleház tartotta karácsonyi összejövetelét, ahol gyerekek és felnőttek együtt szerepeltek. Pau testvér megcsillogtatta színészi képességeit is. Utána apró ajándékokkal köszönte meg a karitásznak, hogy segítenek az uzsonnakészítésben. 24-én a Családok Átmeneti Otthonában volt ünnepség, ahol immár hagyományosan Székely János püspök atya is jelen van. Együtt imádkoznak és énekelnek az atyával az otthon lakói. Demján Editnek, a tragikus sorsú színésznőnek van egy gyönyörű dala, a Köszönet mindenért. 27-én, a karácsonyi ünnepek után és az új év előtt László atya mondott köszönetet a plébánia közösségeinek. A régi idők focija című filmben Minarik Ede, akit Garas Dezső alakított parádésan (ő sincs már az élők sorában) mondja: „Kell egy csapat”. A Ripacsok című filmben szintén ő mondja: „Egyedül nem megy”. László atya beszédében szintén azt emelte ki, hogy egyedül nem tudná végezni ezt a sokféle, szép munkát. Köszönetet mondott a képviselő-testületnek, a karitásznak, az énekkaroknak - akik a miséket teszik ünnepélyesebbé -, a ministránsoknak- akik mellette szolgálnak-, a takarítóknak - akik tisztává varázsolják a templomot, a volt és jelenlegi kántornak, a sekrestyéseknek, a nyugdíjas közösségnek, Nyitrai Lászlónak és Erdős Péternek is megköszönte a sok-sok munkát. Az est végén pedig mindenkit megajándékozott egy csodás szentképpel. Elbúcsúztattuk 2011-et és készülünk az új évre. „Harangoznak! Újév! Bízunk benned új év. Hozz az embereknek boldogságot, békét!” Donászy Magdával együtt ezt kívánjuk minden hívő és nem hívő embertársunknak. Recska Valéria A jó embernek nehéz élni, és könnyű meghalni A nagyszalontai temetőben Arany János a lányának, Juliannának a sírkövére vésette a következő feliratot: Midőn a roncsolt anyagon Diadalmas lelked megállt; S megnézve bátran a halált, Hittel, reménnyel gazdagon Indult nem földi utakon, Egy volt közös, szent vigaszunk A LÉLEK ÉL: találkozunk! 6