Előre, 1908. december (4. évfolyam, 31-33. szám)
1908-12-12 / 31. szám
* MP MELEGÉNEK FORRÁS*.' R 11 Rífmimí OítefV vA ..tModfifO 7:129 tfICÍSfe 1 A tizenkilencedik század tudományának előhaladása az emberiség jövője kérdésének súlypontját a földről a napra helyezte át. A föld tartóssága, melyen lakunk ■ beláthatlan időkig biztosítottnak látszik. Azonban nekünk nemcsak szilárd talajra van szükségünk, hanem világosságra és melegre is, melyet a nap sugaraitól nyerünk. Ennek biztosítása az emberi nemnek életföltétele, mivel a nap melegének megszűntével megszűnik a földi élet is. Mihelyt a múlt század közepén a tudomány az erő állandóságának elvével tisztásul jött, az általános kutatás a nap meleg megmaradásának kérdésére irányult. Megmérték azt az óriási erőmennyiséget, melyet a Mol a napsugaraktól nyert, és ez kétezermilliomod része csupán annak a melegnek, mit a nap magából kisugároz. Hogy valami képzeletet alkothassunk erről a roppant mennyiségről,megemlítjük, hogy ha a meleg a földön található összes szén elégetéséből eredne,800 év alatt, teljesen fel lenne használva. Fölmerül tehát a kérdés, honnét származik ez az erő? Ha a nap egy tisztán meleg test volna, úgy a nagy melegfogyasztással néhány fiukkal hűlnie kellene, és ez esetben tízezer év alatt vége volna mindennek. Emellett már a történeti időben a nap hőmérsékletének változása észrevehető lett volna. Amennyire kimutatható a történelem ismert folyása alatt,a nap kizuvárgási ereje nem csökkent, sta e tény oka nem is kutatható ki, —bizonyos az, hogy a jövőre való tekintettel megnyugtathat bennünket. A földalat már most az megismerni azokat a forrásokat, melyekből a nap újabb melegmennyiséget merít. Az energia átalakulásának új tana megmutatja, hol kell keresnünk a választ, tudniillik az erő energiának meleggé való átalakulásában. MayerRóbert, aki az energia megmaradásának elvétfeltalálta, azt hitte hogy kis, a világűrben szüntelen kerengő testecskék (meteorok), melyek a napba zuhanva új és új meleg energia forrását képezik. Egy test, amely távol van a naptól és melyet a nap nagy erővel vonz, maga felé, nagy távolsági energiával bír. Ita már most ezy nagy energia növeli a nap melegenergiáját, érthetővé lesz, miért marad a nap melege állandó. Ez a fölfogás azonban nem állja meg a helyét mért a nap nagysága a belője zuhanó égitestekké,annyira növekedett volna, hogy ez a csillagászok figyelmét el nem kerülhetné, de másrészt a.?napba zuhanó testek* sokkalta ritkábbak,... mintsem hogyezt állandó erőforrásnak lehetne tekinteni. • "jobb magyarázatot' adott a Helmhőld.í.í .Ő a háp Melegét abbéba köttekönös-'Vonzóerő• bőlenmgyarázta még, mielyn a napot alkotó részecskék között fennáll, s mely annál' nagyobb; ttxiel távolabb esnek-ezek az'részecskék egymástól.'1 Renidőn e: részecskék a 'vonzásttalíz ehgedve közeledne kő egymáshoz, az a. nap ösSZeMuzukuik )■ úgy* áiTegytes reSzecskékbed 'uralkodói 6 nihtA gre H efg ram elégben* A'agy dlső alakjáttah tékmntlkőzik. ' Ifehmioíz' szándásokai’’is végzett e^ tekintetben és kimutatta azt, hogy a rtbp ezen összehúzódása óriási nagyságához képest aránylag oly kit méretű, hogy emberi számítással rríeg sem mérh- ■ tő, aminek bizonyítéka az is, hogy a nap 'kisebbedését eddig Senkinek sem sikerült kimutatnia: mi' ■ Ez a magyarázatba vihant-Laplace-féle ködelmélettel- ,kapcsolatba hozzuk, megmagyarázza azt is* hoppét keletkezett/az egész nap-meleg, , Midgue részecskék,,, nydyekb, éi.a nap,.áll, ritka gáróöhteget képeztek és egymástól távol voltak. körcspnps vonzódásuk folytán jeleget idéztek elő. .Tehát,az eredető^kpd hőmérsékletétil- igtőlpg,. igelyből az egész* papreiujszei,, tehát a mi] fpldünjk, is származott, eleinte nem is kellett hogy nteleg, legyepv ..IJa az ösköd-hideg állapotban, volt. q ködöt alkotó részecskéi. meleget hoztak léte/é- Iljelroholz számítása szerint e részecskék csoporttqpilása. legalább is.fiz^ppjiole prjjli.a .éy^e, ugyanazon, ájlapotbiin fphuta^tja a nap hevét. E szám azonban hitetlenül alacsony,'ha terei^etbe vesszük, hogy e részecskék csoportja-T. Isisa allancióah, fokozottabb mértékben történik. . . .' Tiloumd mio-or ISitNups hysm .i-]1-)ye^jpn,(imepnyy idei^ resz kepes a._ nap n^ostani sugárzásának mértéket megtart a u i; pZ fi)gg.attolf íná^Tnertík^VQ- résznek. 'képesek a napot alkotó testecskék összehúzodni. , , flOPptOfH (;’n/).v Efelett persze pontos számítást nem lehet tenni. Helmholz számítása szerint csupán a nap mai 'nagyságának 'feléig tudnának összehúzódni. Ez aszámítás azonban nem valószínű. Bizonyos az, hogy millió és ötbillió évosság biztosítva vagyunk ,napunkmelegének tartósságáról és ha a mai társadalmi rendszer lehetővé tenné minden ember -az iámárí,hogy az ódeá, napvilágot élvezze, a nap áldásos melegét - egyaránt sugározna ■ mindeidenei szegényrel gazdagra, mert a nap,mindenkiszámára és nemcsak a kiváltságosokra Sőt. . íi fid h ' J BALKÁN HÁBORÚ. A mai társadalom tarthatatlan beosztását és az rt Hámhájalmák úgyszólván kényúri • politikáját bizonyítja 'az ■ Atusztria-Ma- gyarországi és a lífljeán államok'közt felmesniít- ellentét, mely nem lehetetlen, hogy háborura vehet. És éppéh' ez a tény, hogy egy ilyen tömérdek vér- és pénzáldozatot kivánó háborút a monarchia uralkodója,—vagy egy csip-cs’up Szerbia gyilkos-tarályat csak úgy tetszése szerint megindíthat,—bizonyítja éhhsek a romlott társadalom átalakitásánakégető szükségét. ■’kert legyen vagy ne legyen háború, bizonyos az, hogy a népnek kevés, azaz hogy semmi köze sincs hozzá, s nem az ő érdekében háborúskodnak annak intézői. Ausztria és Magyarország dualizmusban van egymássál, s sminthogy a lassan, lassan előbbre haladó magyar ipar sok, eddig Ausztriából importált árú bevitelét feleslegessé teszi, és mert egyébként is az osztrák ipar fejlődése is túltermelést jelent , minek folytán Ausztria ipari mágnásainak fontos érdeke, hogy azok számára piacot teremthessenek.Alkalmasabb és közelebb fekvő piacot pedig mint a Balkán államokat nem talál. Ez okból Boszniát annektálta, vagyisjogilag bekebelezte. Szerbiával pedig vámháborúba keveredett. Az ellenségeskedés így annyira kiélesedett, hogymost valóságos véresháborút eredményezhet. . Már pedig ha háború lesz,' oda ,’hein' a háborúban érdekelt elemek. Kleni az uralkodó osztály, há nem az érdekeit féltő nagyiparos osztály viszi a bőrét a vásárra', hanem a kép, az istenadta kép, aki pedig ártatlan; a háború előidézésében, s a kinek ekszport -semmi érdeke nincs ebben a háborúban!"Viszik a jó magyar munkás ’ népet a Vágóvidre, hogy “életét és vérét,’ áldozza a kilyáért, s a hazáért, sőt az osztrák kapitalistákért, hogy aztán majd még jobban fokozott erővel szipolyozhassák ki munkásaikat. 1 )‡. ›j ‘»pfiEi '/'ínnt r,[d .toí/ínf ~t ß b^tíííb Híreink, a következők: Bécs,Mcu t—A Magyar-Horvát tengerhajózási részvénytársaság két gőzhajója, katonai csapatokkalmegrakva, lepecsételt rendeletekkel, tegnap hagyta el a fiumei kikötőt. Akét gőzhajót hónap másik kettő fogja követni. Habár a parancsnokoknak adott utasítás nem kerülhetett nyilvánosságra, mégis bizonyosra vehető, hogy a katonasággal megrakott hajók-Gattaidóba igyekeznek, mely dialmát kikötőváros közvetlenül határos Montenegróval,s melyet a montenegróiak bombázással fenyegetnek. A monarkiában nagyon terjednek a" háborús hírek, ennek dacára a börzén emelkedőben vannak megint az árfolyamok, amit a hivatásos" körök" kieghyttgtírtó híreinek lehet: tulajdoni rani. ,!ltai ' Azt; a, hirt, hogy a monténegrói határ‘széli csatározások alatt, B? ék mellett egy ;Tertler ríéVÜ mágkár';bádríkdy eléáélt'‘volna, ma megcáfolják azzal, hogy Tertler meghalt ugyan, de szerelmi bánatában öngyúlkosságtól‘követett ’-él; é,-i /. /. Bécs, dec. 4.A hivatalos körökből eredő nizék s/'-i-int kedv.-ző' kilátás van 'tuti, hogy Ausztria és Oroszország között, még az összeülő nemzetközi konferencia előtti ér-dökessen a békés megeu., i-zés. Határozott formában megerősitették) egy ben azon hirt is, hogy' Pallavievu őrgrosz konstantinápolyi nagykövet ^még marad “kegyjeó. i Római de«,• 4—Az olsusz ,■ képviselőház •tegnapi, illésén, Fortis, volt minisztereilnök, ,a kinek most többsége , Vana képviselőházban , hogy horderejű politikai kijelentéseket tett a Balkán helyzetről és Magyarország-Ausztria készerlődéseiről,h,-hlo!-! o-d - .-T-Olaszország-^szólt-többek között Fortissubm követelt Ausztriától Bosknia bekebelezése miatt terülti, kárpótlási, ide reméljük hamar el fog jönni az a^áció, midőn Ausztriának határozottan kijelenthetjük, hogy ne folytassa tovább területi hódításait és fegyveres készülődéseit. Vagy pedig egyezzon bele Ausztria, hogy aBalkánra nézve ellaszorít.ási is„fyipszai n verj« teljes cselekvésiszabaidságát. ,, — Olaszország,, folytatja tovább Fyrjtis —továbbra is a hármasszövetség tagja akar maradjyi, .de csak azzal a föltéllyel, ha a Balkánra, nézve Magyarország-Ausztria teljesen század kezet ad Clisiországtrák. 't,szécS, dm*. 5.- -A közös hadsereghez boruk típíf 6Ö.OÖO pottá/tájékon rá íustéli szolgálási' idejök a mai nappál léjárt.1 a’hádügyei vezetőséö' párábcsárat továbbra' is'bőnthiííéá'd'nák szolgálattételre. A' bádügymeléktér'az összes póttartalékosokat Bohínsibáné- Hercegovinábáh' ákbrjá*'elhílyéz ki. Konstantinápoly; délk. Wilifotlil Afahir pasát, török hadseregbéli 1'gé liferálist,a hemrégibért még adjutimsabbít a SZultftrti- hak—tegnap esté ’nég gyilkolták az 'íttcák. Egy török hadseregbeli tiszt ötskös egymásután rhá lőtt ,és a generális holtan tbhült el a földön. A merénylő tiszt megszökött. Bécs, december 4.—A napról-napra komolyabbá váló nagy,hadvészi fiztések arra váltanak, hogy a Bosznia bekebelezése AniliitsesToá fliv-syno-mxg nö^Ijidntörök foasöL att kitört ,Balkán, zavarok előbb-utóbb véres háborúra fognak vezetni. A közös,hadvezetőség tegnap újabb csapatokat küldött Boszniamegerőstésére.. A csapatokat a fiumei kikötőbőlszílusították el az tengara-Croata személyszállító hajón és rendeltetésük Cattaro tengeri kikötő,-mely közvetlenül határos Montenegróval. Ebből a körülményből azt következtetik, hogy Magyarország-Ausztria aháború kitörése esetén, hamarosan le akar számolni Montenegróval is, amely a Bidkán kérdés kitörése óta folyton rendkivül ellenséges magatartást tanusított Magyarországi Ausztriával szemben. Bécé, deci 6.—Itt az a hír terjedt el, hogy Ausztria-Magyarország késznek nyilatkozott arra, hogy átveszi a török államadósságok egy részét Törökországnak Bosznia- Hertzegovina annektálásáért adjandó kárpótlás fejében. Ha ez tény, akkor ez alapot Internt a két ország közötti végleges megegyezésre. A magyar képviselőházban miá egy interpellációt nyújtottak be, amelyben báró Refent bal külügyminiszter lemondását követelik. Az interpelláció szerint a külügyminiszter megcsalta az uralkodót és a nemzetet, mert az előbbinek úgy adta elő a dolgo, hogy a nagyhatalmak beleegyeztek Bosznia-Hercegovina annektálásába. Az utolsó huszonnégy órában a közönség hangulata erősen optimisztikus volt és a börzén az árak emelkedtek. Ennek az a mindinkább terjedő vélemény az oka, hogy az uralkodók minden személyes befolyását érvényesíti a béke érdekében. Ezenkívül a beállott tél is csökkentette a háború lehetőségét. ■ Paris, dec. 16. -Egy bécsi távirat jelenti, hogy az osztrák-magyar bank cattarói fiókja a bank zágrábi fiókjához azt táviratozta, hogy a montenesróiak reggel 1 óra óta bombázzák avárost. A távirat megjegyzi, hogy a hadügyminisztérium még nem kapott hivatalos értesítést az esetről, de azért nem is tagadja, hogy megtörtént. Irta: A Pannekoek. ELŐRE ■ ______________ •Mb' “ELŐRE” KÖNYVKERESKEDÉ:’ LÉBEM KAPHATÓK K« a köVVMeLő ifjabban megjelent szocialista v 'A és tudománi/ffs Munkák: Bebel: A nő és szocializmus....... ..1.50 Vandervigoé': Kollefefivízmus.1.50 Marx -és Etogols Átólogatot Mikéi...'. 1.50 Harkányi E.: Babonák dien............. 1.50 Nemzetgazdászattal. .. 1.50 Somfai: Forradalom :...'. . 1.30 Kautsky: Marx gazdasági tanai.. ... 1.00 Wildneh: Fitsché romantikus'korszaka 1.00 Csizmadia: Hajnalban (versek)'1. .75 Csizmadia: Munkás emberek. . ................60Nizmad'a: Fogházi levelek (versek) .40 Meri'ger: Új 'erkölcsfán. 50 T’álint-Mada.-áz : A várok........... .40 8 fey ágy óvsZkí I Az ide:...............................40 'iKá^zódi' ?' íyoziáa héfteez. '. I“1?*®'.. .‘.V- • -45 MiilZsafyák’'szártóhzáSá.. .) . . .40 J Diderot! Az apáéa r^8 Kyé.f..á...135 j Fab.-;: Keresztény szóéiárizhiás.)' -35 j I V'.71.M AaiTiiibs Öfoilih''feyahgeiiijih. jí’! n.35 | Tkinok tükre.................................i.. .30 ''ífelney A .römök,'.1..’1.1.' 130 | ölen- ■!. be! ........!.......................i . . . .^ .30 Weitling Vilmos 'elöté &'‘t'ahitásai. j T'á:-tgysülesi )'eg^őiöhyyg&‘‘. .. .'§0 oszaia-- 160 D. najCára........................25 j^’tulajdon fejlődése.................................‘20 A, társadalmifejlődés .törvénye).......... .15 femnházi műsor, minden szám.'........ .12 ! Bánt't.: 'Szocializráus és szóéraelemnök. .05 . /IfMapfére. .tudphiányos ”es' agitacionalis fűzetek ára 10)o és 2 cent. Felhivjuk úgy a szerhuszeteket, műn az egyes, elvtársakat, hogy bárminemű könyvszükséget-‘ik beszerzésénél, ha a kívánt könyvek' jit tétsorolva' nincSenék’ is, fóratiljanak könyvkereskedisükbeZ és mv a legbicsolt áron beszerezzük' áziak'át. fii:.'.' •: 'Jlb “ AlSée”' Ulhíj vlirrc's 1 fedésE,' n; ' ! 1528 Crid Avenué; NV V. .t9v,9YÍ0CÍ mi ROíf-.Cí aI r» FELOLVASÁS. tői hrvezet .'VK umteya hó 19-én, szombaton este 8 órakor, a Rákóczi Szállodában)' 197 East 4‘th street . ..,5 FEU1LVASAST .1 tart. Aj felolvasás, tárgya: M« etiberi szár? mosás«. Előarló! Bárd Imre. Vendégeket sklvésen látnak,v .ánirtlov -ttöl.o —«bnfoyit la vim .Ina«'1 V*. FE 1.777VAS! ' " 31 ifdazon. elv.társak, ki^ az ‘‘Éjjeli ?nf/iedékholu^'pröadfisára jegyenyegp.tt átvették. sziveskedje?!$'a legrövidebb idő alatt okvetlenül leszámolni. A vigalmi bizottság *3 FOllALÖlfutó" FORRADALOMRA. A türjéheiem .nem' egyéb)'mint! azoknak a hkív.a, akik a kenyeret készítették, de akiknek ngm vgt’t kenyerük — azok'elleni, akiknek volt kenyerük,' pedig nem készítették-rá Kenyér szó szimbolizálja- itt-az összes javakat' és kiváltságokat. ' t kenyerét ' enni annyit tesz, mint élni és hatalmasnak lenni. Akinek' fúziós kenyere van, annak a szabadságföldje van lábai alatt. Akinek hatalma van arra, hogy saját érdekei szerint adhatja, és veheti'el a'' kenyeret, az az élet és halál ura. És ebből az, egyettéri istenkáromlásból, ebből a legnagyobb‘szentségtörésből ered rajíadén rhás i'stenkáromlás, szentségtörés és emberi rossz' t. hogy hahány embeer ellenőrizheti a többiek életét, gondolatait, tetteit és vágyait, fogalmaikat a jóról és a rosszról, kezüknek munkáját és lelküknek emelkedését vagy sülyedését. A kenyér eltulajdonítása az alapja annak a régi és általános gazságnak, mely a történelemben mint az emberi nem elpusztulására törekvő áradat működik. Ez az oka annak, hogy a történelem nem egyéb, mint a kenyeret készítők és a kenyér tulajdonog szerint a munkásé, nehogy eszükbe jusikosokkal a hatalomért, melyet a kenyér birtoka ad a világ urainak kezébe. A kenyérért, való harc , küzdelem az életért és annak minden megnyilvánulásáért, küzdelem a lét és a lét gyümölcseinek legyerdői birtokáért. Mindaddig, mig a kenyély és mindaz, amit kenyér alatt értünk... nép kozosy egyenlő, biztos,és szabad, mindenei számára, mint a levegő, melyet beszivunk, mindaddigi a szabadság, nem kezdheti igen igazi működését. Ez azonban gyanas?t jelenti, hogy. .-az ember csupán kenyérrel él, hanem annyit, hogy amíg nincs mi;nen embernek, egyenlő ép szabad kenyere,-addig egy ember ,?em. élhet : szabadda lé? töjtélatepen. - I. Ezért. folyik.. teilet• a kéhtelhetetten bare, melyet nem, lehet bckgyyl kiegyienliteni Csakis a történelem gazdasági indítékainak világos felismergsg ,óv meg bennünket a . tragikus és. őrült, kiegy^éstf)}. ..A midt története .belegdts?i^j,a jelembe, i]mindenféle törekvéssel, n^lyeb .aA.elődünk áRó harcot . |s .eredmény jjisszq^qvarnidgypHi^nelfi . dgnfejői .tes^nqk . ppjjti.kai,fa.gazdasági.. javaslatokat, melyek azon alalminak. hog.V a birtokos-, és munkásoszt^ly érdekeinek azonosságát. t-^vzik fql,.jRhkqleip-bjzp^itságok, községi ssocializmus, )ru nlAslak^s:^rövetkezik», szociális refm^iligákA^^áíntelvn más ,többés kevésé . jelentékeny eszközzel , igyekeznek meggátolni a forradalmin... Most is mint mindig, a tartokososztály készddadobni a népnek egy darabkát abból, a mi fenmarml ,a. refprimerek rentényeinek megjon azt követelés, amit végre ás kipvetelniok ! kell,, hogy valaha szabajdság és igazság legyen ezen a világon--t. S smokkjuk teljes eredményét és a köztulajdont a termelő eszközökön és gépeken. . Az éhitben mind- mitt a kiegyezés, és nemtörődömség, a szolgaság és középszerűség uralkodik és ezek készen állanak ^yrp, i§](hQgjr^.egm^gq^ék é^gláukiyAzá,ki,.a szociális!a mnzgí^mftjt, is... A - pw *8 ^)rí-hdlaih föteei’-^' i mén.ven!, mindig,ipegi girbál,tandekor elfogadta az az osztály, amely.yllpfLfelke,10S .irányult, ^Royystaud.p császár .tönkretette a kereszténységet, fczultni. hogy befp- |jgftdta.. ugyiynaq járt :4 a pápa, mikor el,fogadta.. szqid. JR^rpnp kér,értény repe^qkZárj. ugypp^^tjtet^höp pppqpe^.^.ipvirpk a reformációval Xéiuetországbpp,03.Angliijdian, A tőkésosztály szedte le a frapje-ja forradalom és az jötő-Zliki. kom pnpp pá- 5‘at.lan . vértajfirságápak. jgxhmiilosqit,. . ,AZ .amerikai forradalom,, vége...felé, ..'piikpr.-a -függetlenségi nyilatkozat, gyümölcsei( már megértek, pam- Rousseau, Jeffersou.. vagy a Paine eszméi, uralkodtak, hanem az Amerikai Alkotmány, ez a monumentális összefoglaló hazugság, mely nyilvánvalóan azért készült, hogy a népet önmagának a kormányzásából lsszekeszszedés, a ^ kormányzás ügyeit' a birtokososztály kezébe adja. ■Ksíivéljék meg ‘a szocialisták tízb'az in- i telmet és tanulságot. A birtokososztály szintröszen ad‘a népnek néhány morzsával többet abból, ami igazság szmirtr'a népé és evvel igyekszik megakadályozni, hogy az egészet követelje; s Ha ’ erre’ kerül a sor, készek lessznek a szocializrtitív nevében’ adni egyetemást,’s hogy kikerüljék a ’Szociálizmás teljes megvalósulását. A régi”politikai pártok adoptálni fogják dnindazt, amit programúbeszédeikben; szociális követeléteknek szeretnek elnevezni; az egyházak behozakodnak az izléstelen ■ kenesz’térty'-Szolnaliibussal, azálszénterekedésselés ‘felebaráti éneretöttel’.I A' pártvezérek és Ab*Pökök,’ ’sőt maga Roosevelt is nem sokára hirdetik fogják ’ az * ‘ okos -szocializmust. I ’ Sokszor fognak visszaélni’ a szocializmus nevével- és talán, merh inkerfelehűl. !(Elfogással -félé javaslatok-t fognak ’előtörni ’kapitalista fölórásb^p melyeknek egyedüli célja !S!iSz!ociakizmus meiiselurrisitóse azáltal] hógyf jákít .Pétíidsotíkv MtHo-íq -w MolimuM löd ják it ^isz-to!;a.p. a. kapitiiI izmus alatt és azáltiás hojgrJugliijg*ze,ít közijfljjdönt létesítenek a kapitalista termelés bizonyos ágaiban. . Csiikhogy ,rfa .rszoCjádizátus olyasvalami, amit nem lehet daratemkint osztogatni; ha nem kapíiatjuk meg az egeszet) ekkor semmink sincs belőle, csak,az egészet lehet megnyerni -Vágj’ elvesztetti eg vtes -fészekéttettem. Haiman községi tulajdon, államosított Eszsékédek, szavazati jog és más kapitalista engedmény, a szociális demokráciától mégis nagyon távol vagyunk. Addig, amíg a társadalom kipitaliste alapon áll... áruig a társadalom a kapitalista termelési mód védőbástyája marad, amíg néhányan vetítik . és mindazt,amitől mindenki függ, mindaddig fennmarad a kapitalista állam métetek borzalmával, a szegénység keserves szenvedéseivel, a gazdagság őrtelt erőszakosságával, fennmarad a kapitalista állam zsarnokság ésa kapitalista Vallás szemérmetlensége és fennmarad a reformerek reményeinek meghiúsulása és a forradalmat és lelkesedést megbénító reakció.A termelésnek lényegében,indokaiban és működésében teljesen újra kell születnie szocialista alapon, mielőtt a társadalom eljuthat mindenkinek köz. *£»ÜMdésével a közjó világához:_rr:r_~ George J. Herron- MIKOR A MILLIOMOSOK "lOPXAIC Az újabb kor egy divatos betegsége, hogy azok, akik egyáltalán nincsenek arra rászorulva, lopnak. Erre aztán rámondják, hogy beteg, hogy lopási mániában Ideptonmniában szenvednék. Ezek az esetek azonban ipár oly gyakoriak, hogy' járványnak minősítietnek,ha nameh innék inkább, hogy ez itt egy ,ujabb sport, pípipek. hódpipi a nagyvilági hölgyekre kötelező. Louisa. J. Schloss asszonyt, aki három leányával ép fpíjével a, Brloadway és 103. uteni karkángy, előkelő, házban lakik, tegnap '.d&itáp letartóztattálv. ..egy -6-ik ay,euui ,fpph?ffbap túlyajlás miatt. A botrány, hősnőjének a férjie Lopis , többszörös milliomos) főnöke a ^«Woss Mrótbeg-S.; cégnek, t■ »mely,, legnagyobb ruhagyárak, .egyikeinek. A tenlajd-tmosa. Balti nu.rebpn három gyáruk van. new yorki képviteletük pedig a Bi:9adte»?i:-,1753-io^d^^PiVirnut sado S® aftet. . David D. Cash.ps Roisa McCauley .dfttekfiyekefoiptesa.s^ipt ,’délutp?1 ,#1 AUJfakpr . jtiUau uieg Schiogsftei-az; üMetbop.. 0k rilfig. figyeltek, p. :mint asztaltól asztalhoz inept é? jhajkefép .hét, kidgagyürűt,. zsebbé»!) ...hárótó- zs?bkppd.A pirositót, két Oltót és több apapságot vetem»fához díjtete .egy de dollár értékben. Hárgtonegyed ága hosszat figyeltek)tözután, mikor, fizetés nélkül távozni akart, letartóztatták Etemte . .ti]gull,a.beST'iteROte „volna,, de, .pz^t^n beijgSjABfeáíteAte»)W k..ig,z vitte rá a lopásra. , , A bíróság.. 50líl dollár ; biztosíték (.alá- fe?iye^te a. .go^mos, leszurkolása aligha, keTftA kWP? yrerejbétóétre ,-YT.s- S.cMW^b.vö.va mgrv-d-, n,.,-i At adni H .troso iötrul ttotlom aaAibpbpiji . t; // ...... 'AXEG^GET'f MrXKASOK.’ mnrni«i nri - hm:: i-s o..v Tiiintemrrrol • .::i -fietrai ai&l9^ivqea vk-nn- - , . aprf a. Az Illinois ^tel trust SfXUth chicagTO mute^yében, tiz vasmunkás súlyos égési sebeket szenvedett. A ,tiz, szerencsétlenül járt sárríó TBS afylani, Talunin. te;iJ/er.^o!cS.si munkás közül hat idegen, talán magyar,xji /Vjiiiiji.n$(j''e!L) 1 mrnA hí 0. 1 mv te / .*0 -(fírtod 6'l-jTosavefcbfcmx;- gomul!A. Hite -ai -ad shopo SB inbe npimlicá Josiiwobisíl iytft • . A TAKÁCSOK. 7’'’”7”'1' isdnre xb fifejiiBv.giBt aonyzgif. síiv«>bnH. A I . fadfíöí l' l,-:1^''- '"Eévné. ’ *®*^I*’| b ygorl jfíodmo oxozlobrion neeauiott Hsfjauít ‘ 'Egy ‘kong se‘komor két''siémokb'ili. Foguk vicsorogj és ülnek Já'íszékéné'11'J —Haza, most szőjjük halotti ruhádét! N szövünk bilije át!,-!, hármat. “m ***** ! réét vittík, szölük HY''“' 1 V'xii V^Oíí 11X070Í1 ^Oítí llßglßl MIÍU .fiV^OÍ ‘ Légy átkozott, léte'h'j'ééerd'Kiábá SiFtún kilémzí úti éliéévé, fázi;&, 11 !,1 1 '■ ' , 'lIFért' kas^adaW 'WHéiH:''WWléétiil''\7v75 '•11 'Me értsáltold mi'kdétt' reménységünk! Szövünk, sZÖPünk! ' '1'' logoi.jröbotmm ipdiliioq 1; ggori moz. 5 Gfyil'átmókosá'k írét hj. gazdagok királya, Kiesükéi';|!i írást 1 ^^gAászú^é Mé'^iái)SH.: Ki'utólsó gará&ank k:prcsoled, S halomra lövítsZ, mind futvány ebet. í]ív['S^bim jövünk! dörórm/tetö 'S'Tlby '-átké FFH’ál-Ka'zéj zsarnokunk, ' ' ‘ 1\le'rf''Vk/ófnór. mm el[jég'csak a serünk, Mert ’pusztul ''iW'rüpij. virág,‘‘tóig Anielélt -lRÉ&árfnu,B’nif’mm ■’ad 89 BXtu És penésznek. küknciiá&'éV-íti'csak az életi ollii ^''^SvUú^íziWin0ni !'j91 -gom nobnira Jto ygori pláttobaora lo'ismo/t ÉY-VFpiil áá'Jhso'jéééééétj a szék,’’' i" 1 ’* .U szófjftféjáig bkjiek'd 'napot, az éjt.— ’ östfii&k.’Wéét'áéájj^k'i Üüófíi ruhádat S szövünk beléje átköt, háringl . . . -utseng 'Lédtíti M, bztiptipkt 1 ’ f . -vol: xofiróidrui ö vr.eb