Előre, 1913. január (2. évfolyam, 2-27. szám)

1913-01-27 / 23. szám

A SZABÓSZTRÁJK FEJLEMÉNYEI. A ROCHESTERI MUNKÁSOK KIVONULTAK. MEGEGYE­ZÉS A KÜSZÖBÖN. A LEÁNY ÉS GYERMEKRUHAKÉSZÍ­­TŐK SZTRÁJKJA FENYEGET Roschester városnak szabó­­m­unkásai mint egy ember enge­delmeskedtek a sztrájkparancs­nak és kivonulásuk annyira teljes volt, hogy a buszok részére egy­szerűen teljesen lehetetlenné tet­ték az üzemek még részleges folytathatását is. Több mint 8000 munkás engedett Rochesterben a sztrájkparancsnak és annyira váratlanul impozáns számban vo­nultak, hogy a buszok kétségbe vannak esve, mert még sztrájk­törőkről sem gondoskodhattak. A gyárosok ügyvédjük irodá­ban tartott tanácskozásukon ma­guk is igen rossznak festették a helyzetet és egyértelműleg szid­ták a munkásokat azért, mert ki­vonulni mertek, a­nélkül, hogy nekik ezt előzőleg bejelentették volna. A rochesteri rendőrségnek pe­dig dolga egyáltalán nem akad, amenyiben a munkásság minden rendzavarástól tartózkodik és harcát a legnagyobb méltósággal vívja meg. A new yorki munkások pedig ma már kora hajnalban megkez­­­dik piket munkájukat. Az Asto­ria Hallból csoportosan fognak kivonulni és működésüket azzal kezdik meg, hogy a gyárakban bennlakó sztrájktörőknek szere­nádot adnak, olyant, ami kedvü­ket veszi a további scabeskedéstől Az­ a konferencia, melyet a munkaadók, a contractorok és­­ munkások kiküldöttei a Bryant Hallban tartottak, mindeg­ ideig eredményre nem vezetett. A munkaadók a következő ajánla­tot tették: 1) Béremelés­­tekintetében azok a munkások, akik heti 12,50 dol­lárnál többet nem kerestek, 10%, azok, akik 15 dollárig kerestek 7­/2%, végül azok, akik ennél töb­bet kerestek 5% béremelésben ré­szesülnek. 2) A munkaidő leszállítása te­kintetében a munkások követelte heti 48 óra helyett 52 órát aján­lottak fel. Habár mindez ideig nem is jött létre a megegyezés, annak létre­jötte minden percben remélhető, mely esetben a munkások azon­nal visszatérnek a munkába. A unió vezérei kijelentették, hogy­ a béremelésre és a munkaidő le­szállítására való megegyezés nél­kül a békét létre nem hozhatják. A rendőrök brutalitása ellen tett feljelentéseknek foganatja immár érezhetővé vált, amennyi­ben egyrészről a rendőrök sok­kal szelidebben kezelték a sztráj­­kolókat, másrészről Waldo rend­őrfőparancsnok kijelentette, hogy a beérkezett panaszokat haladék­talanul vizsgálat tárgyává teszi. A szocialista párt által létesí­tett lunchroomok pedig folyatják a piketek megvendégelését, még­pedig minden piket háromszor naponta kap ennivalót. A gyűjtés is eredménynyel fo­lyik tovább. A waist és dressmakerek 80 százaléka, a unió elnökének ki­jelentése szerint ma reggel vissza­tér a munkába, amennyiben mind­össze 130 kisebb műhely nem írta alá mindez ideig a követelménye­­ket, de egy­ héten belül ezekkel is SIKKASZTÓ NEMZETI HŐS. A GETTYSBURGI CSATA HŐ­SÉT SIKKASZTÁSSAL VÁ­DOLJÁK S LE AKARJÁK TARTÓZTATNI, HA NEM PÓ­TOLJA A HIÁNYT. Daniel E. Sickles tábornok, a gettysburgi csata hőse nagyon dicstelenül fogja befejezni fényes pályáját, ha valami mentség köz­be nem jön számára. N­e­w York állam a gettysburgi rendkívül vé­res ütközet emlékére, melyet az északiak a déliek ellen vívtak a polgárháborúban, nagyszerű em­lékművet akar létesíteni. Az emlékműre 1890 óta az ál­lam félmillió dollárnál többet adott, s ebből 450,000 dolár Sick­les tábornok kezén ment keresz­tül, aki az emlékbizottságnak el­nöke v­olt. Ebből a pénzből 28746 dolár hiányzik, s több mint bizo­nyos, hogy Sickles örökös pénz­zavarban lévén, s a pénzzel soha­sem tudván bánni, ezt az össze­get kisebb-nagyobb tételekben ki­vette a pénztáritól ( vagy be sem tette) s a maga céljaira fordította A felségétől elválva élt, ennek da­cára az asszony számtalanszor kisegítette zavaraiból, de ez mind nem volt elég. A tábornok időnként visszaté­rített, az elsikkasztott pénzből, de­ a hatóságok türelme már kimerült , s az állami főügyész megbízta Harburger sheriffet, hogy a tá­bornokot ma vagy holnap tartóz­tassa le, ha csak 30,000 dollár biz­tosítékot nem tesz le. A család meg van rémülve, mert annyi pénzt ily rövid idő alatt szinte lehetetlenség lesz összehozni. A tábornok 1895 óta múlt december 9-ig egyfolytában elnöke volt az emlékbizottságnak, decemberben azonban lemondatták. Ha a család nem bírná kifizet­ni a 30000 dollárt, valószínű, hogy akad más valaki, aki leteszi, esetleg maga az Unió kormánya, mert különben világra szóló bot­rány lenne, ha a lehíresebb ame-' rikai csata leghíresebb hősét be­börtönöznék. Ha pedig a bizto­síték mellett szabadlábon hagy­ják, a tárgyalásig majd csak ki­eszelnek valami mentő körül­ményt. Például azt, hogy Sickles pillanatnyi elmezavarban követte el tettét. Azt képzelte, hogy a gettysburgi csatatéren van, s hogy a félmillió dollár az ellen­ség. Ezt hősiesen megtámadta, s elszánt küzdelem után sikerült 28746 dollárt foglyul ejtenie, rendben lesz a dolog. A fehérnemű, takaró és kimo­­nómunkások mára tervezett tün­tető felvonulása elmaradt, legna­gyobbrészt azért, mert ez iparág­ban is megkezdődnek a békéltető tárgyalások és a gyors kiegyezés remélhető. A waist és dressmakerek fé­nyes győzelmén felbuzdulva, a leány és gyermekruha készítők is minden valószínűség szerint sztrájkba fognak állani. Lapzártakor vett hírek szerint a közös konferencia megállapo­dásra jutott és a megállapodás pontjait ma a munkások gyűlése elé terjesztik, melyek, ha elfogad­ják, úgy a sztrájkban álló munká­soknak legalább fele visszatér a munkába. A másik fele, mely a New York Clothing Trade Association tagjainak gyáraiban van alkal­mazva, folytatni fogja a küzdel­met. ÖSSZEÜTKÖZÉS AZ ELEVETÉREN. EGY HALOTT, TIZENEGY SEBESÜLT- A HÁTULRÓL JÖTT VONAT VEZETŐJÉT EMBERÖLÉS VÁDJA ALATT LETARTÓZTATTÁK. Szombat délután 3 óra körül óriási szerencsétlenség történt a 3. A­ve-i elegeterep,, a 32. és 33. utcák között. Egy South Kerry vonatnak néhány percre meg kel­lett állnia, mert valamelyes javí­tást kellett rajta eszközölni. Köz­vetlen utána robogott be egy City Hall felől jövő vonat, mely óriási robajjal szaladt bele az előtte álló kocsiba. Az utasok között nagy pánik vett erőt, amelyet még csak fokozott a hirtelen ki­törő rövid zárlat okozta­ tűz. Csaknem valamennyi utast sike­rült megmenteni, mielőtt a lángok nagyobb elterjedést nyertek. Sze­rencse volt, hogy a második vonat vezetője cszekély áramot engedett a vezetékbe s igy a vonat arány­lag lassan haladt. Azt állítja egyébként a­­vezető, hogy ő teljes erejével fékezett,­­de a fék elrom­lott és nem működött. A­­szeren­csétlenség folytán J. M. Gleason 23 éves rendőr, aki az­ első­­ kocsi­ban ült, életét vesztette.­­ Való­színű, hogy az összeütközés foly­tán a földre esett, ahol a romok közé kerülvén, a kitörő­ lángok­ban elégett. Holtteste csaknem a felismerhetetlenségig elégett. A sebesültek a következők: Michael Hearn, “Sámuel Hirsch, Simon Levine, Kenneth Fellows, Mary Lancsan, Edward McDonald John Reilly, Frank E. Strong, B. Slobody, Alberth Shuttleworth és Regina Kupier. Hearn motorvezető ellen, akit sérülésével a Bellevue Hospitalba szállítottak, emberölés vétsége miatt emelnek vádat. A második vonat két kocsija a vágányból kiemelkedett és a cso­dával határos, hogy az utcára nem esett. A közlekedést a romok eltaka­rításáig a 3. éve-n be kellett szün­tetni, de csak a 43-ik utcáig ter­­jedő úttesten. Éjjel a teljes közle­kedés ismét megindult. ------- ----­ Veszedelmes tűz. A 8. Ave. 2199 számú öt emele­tes ház földszintjén ma reggel tűz ütött ki és sűrű füst töltötte meg a lépcsőházat, úgy hogy a lakoso­kat a megfulás veszélye fenyeget­te. Bátor rendőrök hatoltak a la­kásokba és sok embert megmen­tettek. A 21 éves Clark Ella a tű­z­­létrán akart menekülni, de oly szerencsétlenül lépett, hogy a 4. emeletről az udvarra zuhant. Esz­méletlenül szállították a Harlem­­hospitalba. A térdcsontja eltörött és belső sérüléseket szenvedett. Remélik, hogy életben marad. A tűz Sparber üvegesnél ütött ki. ------------­ NÉGER BETÖRŐK. Két néger berontott a Raginsz­­ky-féle 2949 Dearborn Streeten levő fűszer üzletbe és revolverei­ket fejének szegezve kirabolni akarták. A tulajdonos az egyik néger kezéből kiütötte a fegyvert é­s míg dulakodót a rablóval, a fű­szeres felesége a ki a mellék­szo­bában volt, a zajra kijött és férje segítségére sietett, mire másik rabló a nőt hátba lőtte és súlyo­san megsebesítette. ~ ^ [ |N. ._ — I... — — -^ Triff«« jSBtEKKKBBKUiw ^‘ felhős, éjjel hidegebb. ——- ■ ■■ ....................... . 1 1. 1 ........... ....... 1 11 ■ ..........—­ 1 1 ■■ NO 23. VOL. II. ÉVFOLYAM. NEW YORK, HÉTFŐ, 1913. JANUÁR 27. EGYES SZÁM ÁRA 1 CENT. __________________________ . ---------------------------------- -------------------------. . -----------------------------------------------------------------------------------.............................. ■■ , M . . I —^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSOßm A RENDŐRSÉG ÉS A PINCÉREK. ÖTSZÁZ RENDŐR VONULT KI A SZTRÁJKOLÓ PINCÉ­REK ELLEN ÉS BRUTÁLI­SAN BÁNT VELÜK. LETAR­TÓZTATOTT FOGDMEGEK. Nem kevesebb, mint száz rend­őrt küldöttek ki szombaton azzal a célzattal, hogy a pincérek sztrájkját elnyomják, amit a rend­őrök kelő buzgalommal teljesí­tettek is és ahol csak tehették­, buzgón használták fütyköseiket. A sztrájkolók mindegyik , me­nete, bármi békés vogy, légyért is a legkegyetlenebb rendőri bruta­litással találkozott. A legérdekesebb volt a rend­őrség szereplése a Knickerbocker szálloda előtt, ahol Regan mana­ger 10 kirendelt fogdmegét, fog­ták el Waldo főparancsnok pa­rancsára azért, mert jogtalanul rendőrtiszti uniformist és jelvé­­nyeket alá estek. Regán manager kézzel-lábbal tiltakozott ugyan embereinek elfogatását ellen, azonban mit sem használt, mert rendőrkocsin beszállították őket , a bíró elé, aki azonban felmen­tette a fogd-m­egeket, csak fütykö­seiket vetette el tőlük. A szombati nap folyam­án szá­mos letartóztatás történt és a bí­­rák buzgóan­ küldötték a dolog­­­házba a letartóztatottakat. A unión vezetősége egyébként­­ szavazást rendelt­ el abban a kér­désben, hogy abbahagyják-e a sztrájkot, avagy nem, mely sza­vazás eredménye még nem tud­ható. —0-----­Rockefeller és a becsületes fiú, Rockefeller, miko­r a birtokán automobilozott, leejtette­ a kez­­tyűj­ét. James Darling lacken­­sacki iskolásgyerek megtalálta, s tudtán, hogy Rockefelleré, a rém gazdag emberé, akié , a föld, a m­eny és az ő csillagai, s remél-­­vén, hogy legalább egy millió dollár jutalmat kap érte, sietett postacsomagban “becsületesen” megküldeni Rockefellernek. Mert ő úgysem használhatta volna semmire. Azután a becsületes fia izga­tottan várta a választ. Kapott is egy levelet, s remegő kézzel kezdte bontogatni. Igaz, hogy Harun­ al-Rasid zacskó aranya­kat szokott adni ilyen esetekben (mint ezt a kölcsönkönyvtárban olvasta) . Rockefellertől csak egy vékonyka levelet kapott, de lehet ám abban a levélben egy millió dolláros csekk is. Tehát remegő kézzel bontotta föl a be­csületes fiú. Csak levél volt benne, semmi egyéb­ Ebben a vén milliárdos megköszöni a keztyű becsületes visszaküldését, s reméli, hogy James Darling mindig “a helyes elhatározásra fog jutni, ha a be­csület forog szóban.” Most a becsületes James azon spekulál, hogy nem lehetne-e el­­­­adni ezt a levelet pár dolálrér­t olyanoknak, akik híres nagy em­berek kéziratait gyűjtik. -------■—----:----­MEGÖLT MUNKÁS. Gastano Carolina, földmunkást, a Lexington Ave. Subway kiásási • munkájánál a 121-ik utca sarkán • egy lehulló gerenda halálra zúzta.­­ A gerendával a munkások a­­ fölcsuszamlást akarták megaka­­­­dályozni, de lecsúszott és a földre hullott* ———* Megszakították #1 a béketárgyalásokat. EPIRUSBAN ÖTVENEZERNÉL TÖBB GÖRÖG TART JANINA FELÉ, SZAKADATLANUL HARCOLVA. — A SZÖVETSÉGESEK TERVEI. — DR. DANEV BOLGÁR KIKÜLDÖTT A HÉT VÉGÉRE VÁRJA A HÁBORÚ KITÖRÉSÉT. , VAKMERŐ RABLÁS. HÁRMAN BEHATOLTAK EGY BÁRBA, KIRABOLTÁK A tulajdonoson KÍVÜL AZ EGÉSZ KÖZÖNSÉGET, S ELMENEKÜLTEK. Múlt éjjel a West ,Side legfor­galmasabb részében vakmerő rablók kiraboltak két szalont, 600 dollárt s ékszereket ejtvén zsák­mányul. A 25. utca a 13. Ave sar­kán lévő Holstein-féle szalonban este hét óra után beállított három ember. Az egyik ráparancsolt az ott ivó s kártyázó 12—15 emberre hogy álljanak arccal a falhoz s tartsák fel a kezüket. A közönség szó nélkül engedel­meskedett. Az egyik rabló végig­ment mellettük s elszedte minden pénzüket,­ órájukat s gyűrűiket. Azután a gazdát, a bárjaidért­ s a Cash registert fosztották ki. A 17. utca s kilencedik Ave sar­kán lévő szalonban ugyanazon este másik­­ rablóbanda garázdál­kodott, hasonló stílusban, 400 dollárral könyitvén meg a tulaj­donost és a kézi pénztárt. GYILKOS ÉS ÖNGYILKOS FÉRJ. Walter W. Robinson, aki még csak 22 éves volt, féltékenységből agyonlőtte a még alig 19 éves fiatal feleségét és azután önma­gával végzett. A fiatal házaspár a Park Ave. 1460. száma alatt lakott. Még egy éve sincs, hogy egybekeltek. A házasság nem volt boldog. J A civódás a szomszédok állítása sze­rint napirenden volt közöttük. Különösen tápot nyert a fiatal férj féltékenysége akkor, amikor neje egy William Hobson nevű sofförrel ismerkedett meg. Teg­napelőtt este is együtt látta ne­jét evvel a sofförrel Robinson. Amikor nejének e miatt szemre­hányást tett, ez gúnyosan neve­tett. Ekkor érlelődött meg Robin­sonban a gondolat, hogy nejét megöli- Elment hazulról és csak másnap délután jött haza. Ekkor újra szóváltás támadt közöttük, amire Robinson kirántotta revol­verét és négyszer egymásután lőtt az asszonyra. Csak a negyedik talált, de ez a lövés halálos volt. Ezután Robinson egy másik szo­bába sietett s a tükör előtt állva két golyót röpített testébe, egyet, a mellébe, egyet a fejébe. LEGUTOLSÓ HÍREK. Zamboangaból drótnélküli táv­irattal jelentik Manillába, hogy a Moro törzs egy katonai kiren­deltséget megtámadott, mely al­kalommal Me. Rally kapitányt és négy katonát megöltek, 3 hadna­gyot és 19 katonát megsebeztek. PÁRIS, jan. 26. Barcelonai táv­irat szerint Lajos Salvator tos­canai herceg ellen gyilkos me­rényletet követtek el. A herceg a baleári szigeteken levő birtokára ment, hol egyik al­kalmazottja több revolverlövést tett feléje, melyek egyike a her­ceg közelében álló nevelőnőt sú­lyosan megsebezte. (Folytatás a 2-ik oldalon.) Bécsben aggódnak a helyzet miatt. Az albán kérdésben a nagyhatalmak nincsenek egy véle­ményen. — Olaszország hadihajókat küld Konstanti­­­nápolyba. — A balkán államok memorandumot intéz­nek Törökországhoz. — Angol hadihajókat vezényeltek az Adriára. Az államcsíny után minden csen­des Konstantinápolyban. A nagy­­­követek Londonban tanácskozást­­tartottak szombat reggel az uj­jhelyzet fölött, de­ természetesen­­maguk jószántából nem határoz­hattak. Megvárják kormányaik­­utasítását s a török kormánynak a válaszát a hatalmak együttes­­jegyzékére. A diplomaták még­­némi halvány reményt táplálnak­­arra nézve, hogy a háború meg­­fojtása megakadályozható lesz. illa Törökország újra ki fogja id­­jelenteni, hogy Drinápolyt nem tád­ja föl, a fegyverszünet felmon­­dása a szövetségesek részéről ta­lán más fölfogásra fogja bírni ,­­be fogja látni, hogy őrültség to­vsibb folytatni a kilátás nélkül Ivaidii küzdelmet.­­ Ezt a diplomácia remél, de hogy­­ Törökország csakugyan belátja-e, és kilátás nélkülinek tart­ja-e a­­megújulandó harcot, az nagy kér­dés. Hiszen ha Törökország nem akarná a háborút, akkor nem ke­­rekedett volna fölül a háború.­ ipart, s nem kellett volna a békét­­ akaró kormányt megbuktatni. Balkáni körökben az­ a véle­­mén­y, hogy ha a hatalmak drasz­­tikusabb jegyzéket intéztek voln­a a portához, ha egyáltalában bel­­e nem avatkoztak volna, ha hagy­ták volna a szövetségeseket a ma­guk útján, akkor a m­ai helyzet­e lett volna kerülhető. A balkán delegátusok különben szintén ér­tekezletet tartottak szombaton, s ■Ívben abban egyeztek meg, hogy­ Törökországtól az eddiginél ráés nagyobb hadi kárpótlást kérnek rs megmarad továbbra is halo­gató politikája mellett. Azalatt az ifjú­ törökök nagyon veszedelmes játékot űznek Kon­tantinápolyban, de lehet külön­ben, hogy az ő keleti eljárásuk a­­­gyedül helyes. Attól tartván hogy a hatalom gyeplői ksiklanal kezükből jobbra balra minden gya­nús embert letartóztatnak, házak­ban s klubokban kutatásokat tar­tatnak, okmányokat, iratokat ko­boztatnak el, így remélvén meg­törni az ellenzék szervezkedését Ily körülmények közt nem lehe­tetlen, hogy nagy zavar, esetleg polgárháború tör ki. A török válasz a nagyhatalmak­­ jegyzékére azért késik még min­­­­dig, mert nem találnak alkalmas­­ embert a külügyi hivatal tartós­­ ellátására, melyet az új kormány­­ megalakulásakor csak ideiglene­sen töltöttek be. Ozmán Nizami pasa berlini török nagykövet­­ visszautasította, de lehet, hogy­­ Ibrahim Hakki pasa volt nagyve­­­zér, aki megbukott azért, mert Olaszország által készületlenül­­ engedte megtámadni Törökorszá­­­got, el fogja fogadni. A török kor­­­m­ány “maga is sajnálja”, hogy­­ a hatalmakat oly sokág válasz­­ nélkül hagyja, de mikor nincs kü­lügyminisztere. Különben a véletlen kisegítheti a török kormány ebből a “fáj­dalmas helyzetből . Unnak csak még a szövetségesek a huzavonát, mondják csak föl a fegyverszüne­tet, akkor mindjárt nem kell vá­laszon törnie a fejét. Athén, jan. 2­5. A görögök had­műveleteit nem tartóztatják föl a konstantinápolyi események. Epi­­rusban 50.000 görög tart félkör­ben Janina felé, öt nap óta szaka­datlanul harcolva. Az ostrom na­gyon nehezen megy, mert utóbbi napokban a rettenetes esőzések teljesen föláztatták a talajt­, s mert a hegyes vidéknek szorosai mind nagyon meg vannak erő­sítve. Ha a háborút a héten megújít­ják, akkor a szövetségesek együt­­­­tes kombinált támadást intéznek­­ úgy Drinápoly, mint Csataldia ellen. Azonkívül a szerbek egy hadosztályt küldenek a Skutarit ostromló montenegróiak erősíté­­­­sére. A görögök terve az, hogy a sarosi öbölben sereget tesznek partra a Gallipoli-félsziget elfoglalására. Hatalmukba akarják keríteni a dardanellai erődöket, hogy a gö­rög flotta szabadon mehessen Konstantinápoly alá. Ha ugyan­­addig katonái ellenforradalom nem, tör ki Konstantinápolyban, mely azután okvetlenül maga után vonná a hatalmak fegyveres beavatkozását. London, jan. 26. Dr. Danev, a bolgár delegáció feje így nyilat­kozott ma: “Nem hiszem, hogy a fegyver­­s­­zünet fölmondásával holnapnál tovább várnánk. S így minden valószínűség amellett szól, hogy a háború a hét vége előtt meg­újul.” “Mi nagylelkű­ek vagyunk Tö­rökország iránt. Az is mutatja ezt, hogy még mindg itt vagyunk. Je­len körülmények közt nagy előny lenne ránk nézve a háború, de nagylelkű­ek vagyunk, nem akar­juk, hogy elhamarkodással, vagy Európa iránt való tiszteletlenség­gel vádoljanak bennünket. Róma, jan. 26. Olaszországban nagy riadalmat kelt, hogy az ifjú­­­törökök ismét hatalomra vergőd­tek, akik oly kérlelhetetlenek vol­tak a tripoliszi háborúban. A Tö­rökországban lakó 5000 olasznak helyzete olyan válságos lett, hogy Olaszország Konstantinápolyia küldte a “San Marco” és “Pisa”­­ páncélos cirkálókat, valamint az “Archimede” ágyu­aszádot, me­lyek 500 tengerészt szállthassanak a partra. Azonkívül a Stampolia és Rhodus mellett állomásozó­­ hajóraj parancsot kapott, hogy legyen készenlétben. Bécs, jan. 26. Konstantnápolyi hírek szerint az ifjú­ törökök mel­­­­­lett csakis a hadsereg egy része­­ van, míg a nagyobb rész a törzs­

Next