Előre, 1916. szeptember (12. évfolyam, 1423-1448. szám)
1916-09-01 / 1423. szám
A JÖVŐ CIVILIZÁCIÓ HIRDETŐJE ÉS HARCI ESZKÖZE AZ AMERIKAI MAGYAR MUNKÁSSÁG LAPJA. Kiflfetíti árat Egy évre ................................. 14.00 Félévre .................................. 12.00 Egy hónapra ........................ ..40 Main Office: 5 East 3rd át., New York. Tel.: Orchard 8398ELŐRE VOL. XII. ÉVFOLYAM. No. 1423. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO. FRIDAY (PÉNTEK), SEPTEMBER 1, 1916. ORGAN OP THE HUNGARIAN M T W TI P Iff T 7" X »TT I PEOPLE OP AMERICA. | «I 1 « U ül « X HA X ! Subscription ratrai __ ________ . 1 year ............................. $4.0« MINDENT TUD! 6 months ..................... $2.09 > I3 SoSih8.SJ:S$1 mindent megiri MEGJELENIK NAPONTA TTY EDITION EGYES SZÁMÁRA 1 CENT ROMÁNOK ELŐNYOMULÁSA MAGYAR ÉS BOLGÁR FÖLDÖN A NYOLCÓRÁS NAPI MUNKAIDŐRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT MÁR A KONGRESSZUS ELŐTT FEKSZIK A kongresszus lázas sietséggel készülődik, a vasúti sztrájk megakadályozását célzó törvény meghozatalára. Szombat estig meg akarják szavaztatni a 8 órai munkaidőt. Wilson elnök visszarendeli a katonaságot a mexikói határról Az elnök reméli, hogy sikerülni fog neki a vasutasokat a sztrájkrendelet visszavonására bírni. Optimisztikus hangulat Washingtonban. Wilson elnök és a demokrata párt korifeusai semmiképpen sem tudnak megnyugodni a vasutasok sztrájkhatározatában, mely — ha végrehajtás alá kerül — a demokrata párti uralom bukását fogja jelenteni. Az elnök és a kongresszus talán még sohasem volt olyan lázas és izgatott hangulatban — kivéve a háborúk előtti ülésszakokat — mint most. Az elnöknél állandóan kilincselnek a demokrata párt vezető férfiai, egymást érik a tanácskozások, az államközi forgalmat szabályozó Imnterstide Commerce Commission ülésezik, kihallgatásokat tart, melyeken úgy a vasúttársaságok, mint a vasutasok képviselőit hallgatják ki, a kongresszus máris minden egyéb törvénytervezetet félretett s a 8 órai munkaidőről szóló törvényjavaslat tárgyalását tűzte napirendre. Wilson elnök tegnap délelőtt 11 órakor fogadta a vasi trónok unióinak a vezetőségét, utánuk gyors egymásutánban a kongresszus demokrata pártvezéreit. Az eseményekről különben a következő táviratok számolnak be: WASHINGTON, augusztus 31. A vasutasok által hétfőre, szeptember 4-ére elrendelt sztrájk megakadályozására lázas előkészületek folynak. Wilson elnök délelőtti 11 órára a Fehér Házba kérette a vasutasok unióinak vezetőségét, és hoszszasan tanácskozott velük. A tanácskozás után az elnök kijelentette, hogy a vasutas-vezetők semmiféle biztató kijelentést sem tettek a sztrájkrendelet visszavonását illetőleg. A vasutasok után a kongreszszus két házának vezető szerepet vivő férfiai jelentek meg az elnöknél. Ezeket Wilson arra kérte, hogy hassanak oda, miszerint a 8 órai munkaidőről szóló törvény szombat estére eléje kerülhessen jóváhagyás végett. A törvénytervezet december 1-én léptetné életbe a nyolcórás munkaidőt az Egyesült Államok összes vasútvonalain. Mielőtt tárgyalás alá vennék ez a törvénytervezet a vasutas uniók vezetőségének be lesz mutatva felülvizsgálás és előzetes jóváhagyás céljából. . A kongresszus különben az öszszes tárgyalásra, váró törvénytervezeteket, félretette s elhatározta, hogy a vasúti nyolc órai munkaidőről szóló törvényjavaslatot tűzi napirendre. Wilson elnök kiáltványt akar intézni a vasutasokhoz. Wilson elnök — hír szerint — el van határozva arra, hogy ha a vasutasok unióinak a vezetősége nem lesz hajlandó a sztrájkrendelet visszavonni, személyes aláírásával ellátott kiiltványt fog intézni a vasutas-uniók tagságához, melyben fel fogja szólítani őket, hogy tekintettel arra, hogy a törvényhozás gondoskodni fog követelésük teljesítéséről, halasszák el a sztrájkot. A posta továbbítása. Burleson postaügyi államtitkár kijelentette, hogy ragaszkodni fog ahhoz, hogy a posta továbbítása még a vasúti sztrájk tartama alatt se szenvedjen fennakadást. Ha a vasutasok hajlandók lesznek postavonatokat járatni, úgy Burleson rá fogja kényszeríteni a társaságokat arra, hogy postavonatokat bocsássanak a kormány rendelkezésére. Garretson nyilatkozata. Az InterstateCommerce Commission, melynek hatásköre alá tartoznak a vasutak, ma kezdte meg a vasúti vitás ügyfeleknek a kihallgatását. A vasutasok unióinak és a vasúttársaságoknak a képviselői teljes számban megjelentek. Az A. F. of Labort Gompers elnök képviselte. Garretsont, a vasutas-uniók egyikének elnökét hallgatták ki elször. Garretson, miután képet adott a helyzetről, kijelentette, hogy a munkásszervezetek azon az állásponton vannak,hogy a munkáés, munkaadók közti differenciákat ezeknek egymással kell elintézniük, nem pedig törvényhozási úton. A munkásszervezetek sikere jórészben harcias magatartásuktól függ.” Majd így folytatta: ‘‘Semmi okot sem lehet felhozni arra, hogy miért dolgozzék egy munkás több időt, mint nyolc órát. Mi azt hisszük, hogy az emberi jólétet, a humanizmust, az osztalékok fölé kell helyezni. A vasúti munkáltatóknak a munkások jó karban tartásáról éppen úgy kell gondoskodni, mint a pályákról, kocsikról és mozdonyok-BERLIN, augusztus 31. — Romániának a világháborúba való belépése egy jót eredményezett a központi hatalmakra: a magyar belviszály megszűnt. Magyarország régi ellenségének, Romániának a támadása az összes magyar politikai pártokat egyesítette s a magyarság közötti belső ellentétek elsimulásával a pártok együttműködését és kapcsolatát szorosabbra fűzte, mint az valaha volt. Andrássy Gyula a budapesti ‘‘Az Est” című lapban a következőket mondja a helyzetről: ‘‘A romániai hadüzenet nem egyéb, mint rablók támadása. Borzalmas korrupció szülte meg ezt a háborút, de nem félünk tőle, mert Erdély természetes erősségünk. Mi már régen számoltunk a román veszedelemmel és az nem talál készületlenül bennünket. Minden magyar tudja, hogy mi a létünkért küzdünk s hogy Erdély nélkül el sem képzelhetjük Magyarországot. Utolsó emberünkig küzdenünk kell, hogy ezt a rettenetes árulást megbosszuljuk. Valószínü, hogy Romániát a bolgároknak a szalonikii fronton való előhaladása kényszerítette a gyors beavatkozásra. A román parasztság nagy része fél a háborútól s a román politikusok közül sokan meg vannak győződve arról, hogy Románia a saját koporsóját csinálja meg. Jöjjön, aminek jönni kell, mi az utolsó lehelletünkig küzdeni fogunk.” A magyar képviselőház elnöke, Beöthy Pál, a következőképpen nyilatkozott: ‘‘Az antantnak sikerült Romániát a háborúba ugratni. Hallatlan eszközöket alkalmaztak erre a célra. A magyar nemzet, szomszédjának eme rablóhadjáratát a legnagyobb eltökéltséggel fogja megbosszulni és ellenségeink pokoli tervei meg fognak semmisülni a mi és szöveségeseink erejével szemben. Nem szabad ezt a dolgot lekicsinyelnünk, de mindamellett bizalommal nézhetünk a jövőbe.” A Károlyi-párt lapja a következőket írja: ‘‘Ebben a pillanatban Magyarország minden más nagy kérdése jelentéktelenné válik. Most csak egyetlen egy feladat áll előttünk, amely minden egyebet messze túlszárnyal és minden egyéb fölé emelkedik s ez, hogy megvédjük hazánkat a legalávalóbb és leggyalázatosabb ellenségünk által való hódítástól és megaláztatástól.” Amint e nyilatkozatokból látható, a háborús uszítás Magyarországon most érte el tetőpontját. “Az utolsó lehelletig a románok a ROMÁN CSAPATOK MÉLYEN „ „ 1. A . BENYOMULTAK MAGYAR FÖLDRE ellen - mondja Andrássy . ELFOGLALTAK RUSTSUKOT Magyarország polgári politikusai kiadták a jelszót: “UTOLSÓ CSEPP VÉRÜNKIG FOGUNK KÜZDENI A ROMÁN BANDITÁK ELLEN!” A románok támadó hadjárata egyesítette a magyar polgári pártokat. Brassó, Petrozsény, Kézdi-Vásárhely, Nagyszeben Hosszufalu és egyéb magyar városok a románok kezében. A monarchia hadvezetősége önkéntes kiürítésről beszél. Mackensen a főparancsnok. — Ferenc József a magyar fővárosban. BULGÁRIA FELTÉTELEKHEZ KÖTI A ROMÁNIÁNAK VALÓ HADÜZENÉST Azt követeli, hogy Törökország bocsásson 200.000 embert rendelkezésére. --- Török hadüzenet Romániának. — Konstantin görög király elmenekült, mialatt csapatai harcban állanak a szövetségesekkel. — Orosz csapatok Romániában. A MONARCHIA CSAPATAI MENEKÜLNEK A ROMÁNOK ELŐL. RÓMA, augusztus 31. Bukarestből sürgönyileg jelentik, hogy az erdélyi határszélen álló osztrák-magyar csapatok menekülnek a románok elől és menekülésük közben feladják a legfontosabb szorosokat. A román csapatokat erélyesen üldözik a monarchia visszavonuló csapatait és mélyen behatolnak magyar területre. A román csapatok előnyomulásuk közben számos magyar várost elfoglaltak, többek között: Brassót, Nagy- Szebent, Kézdi-Vásárhelyt, Petrozsényt, Hosszúfalut. Tovább északra, a Gyergyói-havasokban az orosz csapatok támogatásával ugyancsak eredményeket értek el a románokról; az osztalékok csak azután jöhetnek tekintetebe. A vasúttársaságok egyezkedési ajánlata nem őszinte, miért nem egyezkednek a munkáltatók azokkal a munkásokkal, akik nem bírják követeléseiket kivívni? A mai társadalom gerince alatt egy halálos veszedelmet rejteget, amely igen könnyen felszínre juthat, ha ezt a most folyó vasúti vitát nem intézik el a vasutasok megelégedésére, mielőtt ez a veszedelem kitör. A sztrájkot már nem lehet lerendelni. Ez a lépés a vasutas-uniók feloszlását jelentené s a vasutaknak a csőcselék kezére való szolgáltatását, mint az 1877-ben és 1894-ben történt. Mi ellenezzük az egyezkedést, melyhez a vasúttársaságok olyan görcsösen ragaszkodnak, de már sokkal tovább vártunk a társaságok közeledésére, hogy a további várakozással és késedelemmel csak veszíthetünk.” Washingtonban még mindig bíznak a békés kibontakozás lehetőségében. AZ IDIL VÉGE. HEMPSTEAD, L. I. aug. 31. Walter R. Johns Ibiró bail nélkül fogva tartani rendelte a 19 éves William Snydert, aki még szombaton megszöktette a 17 éves Ethel Townsendet. A fiataloknak nem volt pénzük és egy éjjelt az erdőben, a másikat pedig egy kocsiszínben töltötték, míg végre harmadnap elfogták őket. A leány rendkívüli szépség, aki a kis városka szépségversenyén az első díjat, nyerte. A fiatalember csak nemrégiben szabadult ki a javító intézetből. A RENDŐRFŐNÖK JÓ SZIVE Woods rendőrfőnök tegnap felesége kíséretében meglátogatta a Sing-Sing fegyházat és a tiszteletére összegyűlt raboknak azt ígérte, hogy ő veszi sorsukat a kezébe, ha a börtönből kikerülnek. Gismningből jelentik, hogy Woods new yorki rendőrfőnök tegnap délelőtt fiatal feleségével a Sing-i Sing fegyházban járt, ahol mindenekelőtt Thomas Mott Osborne-nál, a fegyház fő wardenjénél tett a Woods-házaspár illendőségi látogatást, aztán pedig Osborne fegyházigazgató kíséretében megtekintették az intézetet. Woods rendőrfőnököt, a jelentések szerint, tüntető tapsviharral fogadták az ebédlő teremben összegyűlt rabok, akikhez a rendőrfőnök beszédet is intézett. Beszéde során Woods rendőrfőnök azt mondotta, hogy bízik a szenvedések javító hatásában és minden megjavulni akaró rabnak szívesen bocsátja rendelkezésére segítségét, hogy új életet kezdhessen. — Tudom. — mondotta tovább a rendőrfőnök , hogy a szabadult, raboknak nagyon nehéz volt eddig szakítani múltjukkal, mert jószándékukban nagyon sokszor maguk a hatóságok akadályozták meg őket fölösleges zaklatásaikkal. Ő a maga részéről ígéri, hogy New Yorkban ezután másként lesz, mert gondoskodni fog róla, hogy a rendőrség szükségtelenül ne háborgassa az új életet kezdő emberek nyugalmát. Ha azonban mégis előadódnék, hogy valakit az ő tudta nélkül ismételten zaklatnának a rendőrség emberei, az az illető forduljon bizalommal hozzá. Ő nemcsak visszaszerzi neki a nyugalmat, de még segítséget is ad uj életének fölépítéséhez. Ez idő szerint, már vannak is ilyen védencei a rendőrfőnök urnak, akik állítólag minden uj boldogságukat neki köszönhetik. Woods rendőrfőnök szavait a sing-singbeli rabok ismételt ovációkkal honorálták s ezzel a hírhedt fegyház falai között is el volt ültetve a naiv utópia egy gyönge kis virága, amelyik ott fog kinyílni és a new yorki nyomortanyákon fog elhervadni, hogy aztán végül belekerüljön a világvárosi rendőrség emlékalbumába. Mégis csak szép jószivü urnák lenni!.. . ------------------NEM BÍZOTT A BANKOKBAN. PHILADELPHIA, Pa. aug. 31. Mrs. Mary Leonitte nem bízott a bankokban és megtakarított 2100 dollárját az alsóruhájába várta. Mrs. Leonitte két kis gyermekével a New Jerseyben fekvő Mount Hollyba ment málnát szedni. Az erdőben egy csapat álarcos ember megtámadta őket, összekötözték a kezeit és elvették a pénzét, majd pedig ráparancsoltak, hogy a dologról senkinek ne szóljon . Az asszony egy hétig nem is mert szólni senkinek, ekkor azonban elmondta az esetet egyik issmerősének, ki rábeszélte, hogy tegyen feljelentést a rablók ellen. A rendőrségen elmondotta, hogy a bankoktól való félelmét egyszer említette egy olasznak, akinek nevére azonban már nem emlékszik. A ROMÁNOK MEGSZÁLLOTTÁK RUSTSUK BOLGÁR KIKÖTŐT. PARIS, augusztus 31. Ma jelentés érkezett ide arról, hogy a román csapatok megszállották Rustsukot, a Duna mentén fekvő bolgár kikötőt. (Rustsuk Giurgevo román várossal szemben fekszik a Duna partján; lakosainak száma 35.000.) BULGÁRIA FELTÉTELEKHEZ KÖTI A ROMÁNIÁNAK VALÓ HADÜZENÉST. LONDON, augusztus 31. A “Wireless Press”-nek jelentik Rómából, hogy Bulgária csak abban az esetben hajlandó Romániának hadat üzenni, ha Törökország 200. 000 főből álló hadsereget bocsát rendelkezésére. TÖRÖKORSZÁG HADAT ÜZENT ROMÁNIÁNAK. LONDON, augusztus 31. A Reuter-ügynökségnek jelentik Konstantinápolyból, hogy Törökország hadat üzent Romániának. A BALKÁNI ÖSSZES EGYESÜLT HADAK FŐPARANCSNOKA MACKENSEN TÁBORNAGY LETT. LONDON, augusztus 31. A “Wireless’Press” leközli a “Bemer Bund” és a genfi ,,Journal” ama híreit, Keerr Mackensen tábornagyot a Balkánon álló összes egyesült hadseregek főparancsnokává nevezték ki. Az egész balkáni hadjáratot ő fogja vezetni. A MONARCHIA CSAPATAI KIÜRÍTETTÉK BRASSÓT, PETROZSÉNYT ÉS KÉZDI VÁSÁRHELYT. BÉCS, augusztus 31. (Londonon át.) A monarchia hadvezetősége tegnap esti hivatalos jelentésében beszámolt arról, hogy az erdélyi határon álló csapatokat a tervnek megfelelőleg visszavonták előre elkészített hadállásaikba. A hivatalos jelentés így szól: “Az Orsovától északkeletre húzódó magaslatokon a monarchia csapatai visszaverték a románok ismételt támadásait. Egyebekben az osztrák-magyar hadvezetőség a határig előrenyomuló csapatokat a tervnek megfelelő-