Előre, 1919. július (15. évfolyam, 2316-2347. szám)
1919-07-22 / 2338. szám
Varga Jenő elvtárs a “kék pénz' bevonásáról és a tanácskozók uj pénzrendszeréről (A budapesti Vas- és Fémmunkások Lapja 1010. június 13. számából.) S'\ *■«••», __ . ■ -.......i.— .• ti Varga Jenő népbiztos elvtárs, a Népgazdasági Tanács elnöke, a “kék pénz” bevonásáról és a Tanácsköztársaság új pénzrendszeréről a következő nyilatkozatot tette “A Munka” részére: *♦. * •* — A magyar péletárköztársaság alig kéthónapos fennállása után, döntő lépést tett az ország pénzügyi függetlenségének megszerzésére. A régi Magyarország a közös jegybanki révén abszolút függésben volt Ausztriától:minden silipsügyi dologban kénytelen volt az osztrák tőkések akaratához és érdekeihez alkalmazkodni. " A volt monarchia pénzügyi közössége voltaképpen már régen felbomlott. Jugoszlávia után a csehek a régi bankjegyek lebélyegzésével kivonták saját országukat a pénz forgalmának közösségéből. Ugyanezt tette a lebélyegzés révén Ausztria is, úgy hogy az utóbbi időben már csak Magyarország volt az, amely a régi Osztrák-Magyar Bank eredeti, felülbélyegzetlen bankjegyeit használta. A többi állam az elkülönülésben még tovább ment azzal, hogy az Osz-trák-Magyar Bank bizonyos bankjegyeit, az úgynevezett “fehér pénzt”“egyáltalán kivonta a forgalomból. Ebből azután ,3 Magyarországon az a kellemetlenség támadt, hogy az emberek úgy képzelték, hogy a két oldalon nyomott régi pénz értékesebb, mint a 25 vagy 200 koronás. Hogy az így támadt zavaroknak véget vessen, a Tarnácskormány elhatározta, hogy teljesen szakít az Osztráks Magyar Bankkal és saját külön bankjegyeket fog forgalomba hozni. Annál hasznosabb ez, mert hiszen a Magyar Tanácsköztársaság által forgalomba hozott pénzek fedezete hiánytalanul jobb, mint az osztrákok vagy csehek által forgalomba hozott papírpénz. Hiszen ezeknek az államoknak rengeteg adóssága van és semmiféle vagyona nincsen, míg Igrázel Széniben Magyarországnak a jelen pillanatban adóssága alig vált, mert a fennálló hadikölcsönökből csak a szegény, dolgozó ,moherekrészjét fogja a Tanácskormány elismerni, a gazdagokétt éljepben^p^m!. Ezzel szemben pedig a magyar proletárállamnak (óriási vagyonk van. Nem számítva az arany- és ezüstkészletét, Vintalmás több millió holdra menő földbirtokai, vasutai, gyárai és bányái vannak, tehát az általa forgalomba hozott pénzjegyeknek fedezete biztosabb, mintbármely más államé a világon. fi* — Természetes, hogy a bankjegyeknek átcserélését nem lehet máról-holnapra elvégezni, annál kevésbé, mert hiszen azországnak területe most napról-napra nagyobbodik. Ezért is szükség volt egy átmeneti időre, mely alatt ez az intézkedés végrehajtást nyer. AzOsztrák-Magyar Bank régi bankjegyei közül először a nagy névértékű — 10,000, 1000, 100 és 50 koronás — bankjegyeeet vonják ki a forgalomból, valamivel későbben történik a kisebb — 10 és 20 koronás — bankjegyek — kivonása, nehogy a váltásnál zavarok keletkezzenek. Az 1 és 2 koronás, valamint a 25 és 200 koronás bankjegyek, amelyek már a monarchia más részeiben forgalomban nincsenek és igy a Tanácsköztársaság saját kibocsátású pénzjegyei gyanánt szerepelhetnek, ez év végéig maradnak forgalomban. A Tanácskormány az 5 koronás pénzjegyek forgalombahozatalával már meg is kezdte az új, tisztán magyar papírpénz forgalomba hozatalát. A magyar közönség bizalmát az új rendszerhez és ama gazdasági tény fölismerését, hogy a magyar állam pénzjegyei összehasonlíthatatlanul több valóságos fedezettel járnak, mint a széthullott osztrák-magyar monarchia jegybankjának bankjegyei, mutatja már az a körülmény, hogy az új koronásokat mindenki szívesebben •fogadja, mint a régi bankjegyeket. — Előkészítésben van az uj 10 és 20 koronás magyar államjegyeknek kibocsátása is. Ezenkívül a Tanácsköztár • *. ——— ■ - ■ — AZ OLVASÓK KÖRÉBŐL IS rovatban bUrUlneU a* irántit li,c *en kitatdljuk, ha közérdekű dologról tárgyilagosan, megfelelő hangon ír. Csak grcph&sos, vagy Antéval és a papír egyik oldalára írt cikkeket veztük figyelembe. Kéziratokat nem örtünk meg és nem adunk vissza.) Dante, Ya., jul. 14, 1919. Az Előre szerkesztőségének . .. ’ Nety. York,< Veres Jánost épp agig nem bízta meg senki, hogy a dantei magyarság nevében beszéljen vagy írjon, mint..Berkét nem bízták meg a sürgöny küldéssel, .. Veres, soha nem olvasott Előrét, csak a Berke lapjához hasonlót 24 évig, még sem boldog, pedig sok boldogságot kiszedhetett volna belőle 24 év alatt. Nem az Előre olvasásában kell keresni a boldogtalanságunk okait, hanem éppen a Berkó és a többi reakciós polgári lapok butításaiban. Azt írja keres, hogy a Bridgeporti Szövetséget, meg a Verhovay Egyletet Berkó mentette meg. A Bridgeporti Szövetséghez semmi közöm, de a Verhovay Egylethez van, ha a Népszava hivatalos lapsága megérte volna azt a pénzt, amibe került, ma sem volna Verhovayak Lapja és ha ő mentette volna meg bennünket, nem kellett volna a Metropolitannál magunkat viszontbiztosítani. Tehát így szépen megköszönjük a Berkó mentését; tartsák meg maguknak. Vannak hárman : Szikszay, Fábián és Veres; alakítsák meg a Berkó Szövetséget és mentsék meg saját magukat. Tudja ön, Mr. Veres, mit tart a magyar közmondás: Ha nem szóltál volna, okos maradtál volna. Egy dantel elégedetlen, szinüleg óriási tapasztalatokat szerzett s szervezett munkásviszonyokról, mert az ő 25—30 magyar munkája előtt a következőket sietett kijelenteni:“Munkásaim! Csak dolgozzatok hűségesen, úgy, mint ha magatoknak dolgoznátok, majd én meg fogom osztani a profitot, mert én nem akarok kész lenni, hanem mindenki, dolgozzék magának, csak fizetésemelést ne kérjen. Émn minden félévben fel fogom mutatni a bevételt illető számlákat s aki beteg, annak szintén fizetem a heti 22—23 dolláros 28 óra munkaidőért járó segélyt.” Magyar munkások! Ne üljetek fel ilyen sokat ígérő és semmit se ilyen sokat ígérő és semmit sem tevő húsznak, hanem követeljétek a rendes 44 órás munkahetet és a rendes union-fizetést. Simson és Frei munkásai. •-----------------“NAGYLELKŰ” HEGEDŰGYÁROS. Egy hegedűgyáros a 205 East 15-ik utcában, aki a napokban érkezett vissza párisi útjáról, való ELŐRE saság már a legközelebbi hetekben új arany- és ezüstpénzeket fog forgalomba hozni. Ezekkel az intézkedésekkel az új magyar állam el fogja érni teljes pénzügyi függetelnségét, azt a függetlenséget, amelyet a régi polgári rezsim idején a függetlenségi párt évtizedes küzdelemmel sem tudott elérni. Reméljük, hogy mindenkinek lesz annyi közgazdasági tudása, hogy az Osztrák-Magyar Bank immár értéktelenné váló régi bankjegyeit újakra átcseréli, illetve azokat betét gyanánt a postatakarékpénztárnál, az Országos Központi Hitelszövetkezet vidéki fiókjainál, vagy bármely ellenőrzés alatt álló pénzintéztnél helyezi el. Az elhelyezés azért célszerű, mert kérdéses, miután nagyon sok embernél igen nagy menynyiségben van felhalmozva régi bankjegy, az átváltásra mindenütt meglesz-e a szükséges új papírpénzmennyiség. Az uj pénznek a pénzintézeteknél való elhelyezése az átváltási időt meghosszabbítja és annak zavartalan lebonyolítását lehetővé teszi. ■ v ab A “Help wanted” kérdéshez New York, 1919 júl. 16. Úgy látszik, Cseplák Sándor elvtárs nem vette figyelembe az általam beküldött indítványt, pedig egy számban jelent meg az ő véleménynyilvánítása s az én felszólításom! Második felszólításomra sem reagált és azt a nézetet váltja ki belőlem, hogy elvtársam némileg elfogult. Hiszen nem akarjuk azt, hogy a mi sajtónk ellenségeink szolgálatába szegődjön, hanem inkább az ő érdeklik ellen viselje a legkíméletlenebb harcot. Egy kis logikával azt fogja tapasztalni, hogy azzal a "Help Wanted” üzlettel egy ügyes trikket terveztek az "Előre” és így a magyar munkásság szent ügye mellett ! Szerény véleményem szerint így gondolták ezt az ellenforradalmárok: Ha sztrájktörő hirde t ÉHEZŐ ROKONAINAK I Ifi és barát járnak ÁLTALUNK küldhet élelmiszereket Magyarország következő megyéibe: ERDÉLYBE: Temes, Ijt Arad,szilágy, Bihar, Torda-Aranyos, Udvarhely, Csik, Háromszék, Fogarag, Brassó, Kis- és Nagyküküllő, íj Maros-Torrta, Szeben, Mármaros, Kraskó-Szörény, Alsó-Fehér, Beszterce-Naszód, Hunyad, Szolnok-Doboka, to- továbbá BÁNSÁGBA: Sjáes-Bodrog és Torontál és az ÉSZAKI megyékbe; Liptó, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Árva, 4. Turóc, Zólyom,tömör, Abány, Zemplén, Szepes, Sáros, Nógrád, Ung, Bars, végül HORVÁTORSZÁG és SZLA- vJ VONLA MEGYEIBE: Iozsega, Lika-Kriva,Modros-Fiume, Zagrad, Varasd, Belovár, Körös, Verőce, Szerém. M EZENKÍVÜL ROMÁNIÁBA, SZERBIÁBA, LENGYELORSZÁGBA, AUSZTRIÁBA M ** ÉS NÉMETORSZÁGBA IS SZÁLLÍTUNK. % AZ ALANTI ÁRUKRA VAN A LEGNAGYOBB SZÜKSÉG ÉS EZEN CSOMAGOK % g KÉSZEN ÁLLANAK A SZÁLLÍTÁSRA. ^ % 8 font konz Marhahús 12 font konz. Marhahús 24 font konz. Marhahús jfj! Sí c innl V'' I' 10 font Rizs, legfinomabb 10 font Rizs, legfinomabb Áf 4 font Kave, Java 5 font Kave, Java ^ rí 10 font Rizs, legfinomabb 2 font Kakao 3 font Kakao & A C nanvitnli Tc\ cnrItaH 5 font Zsír 10 font Zsír L ^ gy • •” 100 darab Húsleves-kocka 100 darab Húsleves-kocka M 100 darab Húsleves-kocka 6 nagy dob. Tej, sűrített 12 nagy dob. Tej, sűrített % •5 21 dollár el) cenit,. 12( dollár. 40 dollár. JH EZEN ÁRAKBA A BIZTOSÍTÁS ÉS A SZÁLLÍTÁS IS BELE VAN FOGLALVA. J? MINDEN SZÁLLÍTMÁNYÉRT FELELŐSSÉGET VÁLLALUNK. |ijjf Vágja ki és küldje be azt a rendelést, amelyiket küldeni akarja, vagy pedig rendeljen a szám szerint. W írja meg a pontos nevét, és gimét, akinek küld.dili akarja, éppen úgy, mintha egy levelet címezne és ezt ilyt küldje be , a kivágott rendelésével. Sé A pénzt küldje be az alanti címre ajánlott (registered) levélben, de a leghelyesebb, ha a pénzt Money Orderen küldi, ezáltal ennek nyugtája lesz a nekünk beküldött pénzről. M S MINDEN LEVÉL VAGY PÉNZ A KÖVETKEZŐ CÍMRE KÜLDENDŐ: J THE OHIO EXPORTS TRADING COMPANY f g , 4 10! Til PRODROME BLDG. CLEVELAND, O. Ji A SAJÁT ÉRDEKÉBEN KÍSÉRJE FIGYELEMMEL A MI HIRDETÉSEINKET, test közölnek az nerében, akkor azt 3 z Am. Magyar Népszava Berkó Dávidja igen eredményesen felhasználhatja ellenünk; ha pedig a szerződést felborítják, és erre alkalmat adtak, akkor per utján tönkre akarnák tenni a sajtónkat és így mozgalmunkat is és erősködnek az ellenforradalmi zsiványok! ’No de még ideje korán, igenis helyesen cselekedett a sajtóbizottság. Az anyagi kárt muszáj és kell pótolnunk és fogjuk is, mégpedig olyképpen, hogy azután legyen egy erőteljes sajtónk, egy állandó tartalékalappal! Ezt a 17-en tartandó gyűlésre bízzuk! És ahogy a múltban és máshol, úgy itten és jelenleg is biztosítani fogjuk a sajtónk tiszta jellegét. De 55 ezer és 330 ezer dollár! Elvtársam, ezek nagy számok! Ha az "Előre annyi pénzzel rendelkezne, amely egy hirdetési vállalattól származik, jártkor nekem az "Előre” nem kellene még csomagoló papírnak sem, mert akkor a kapitalisták érdekét szolgálná a munkásság rovására. Ez az én szerény véleményem., A fő, hogy ez egyszer a sajtónk erkölcsi jellege ideje korán megillettetett. Ha a mi sajtónk ebben a jelentőségteljes időszakban megbotlana, azt mér megmenteni nem volnánk képesek, tisztelettel E. G., egy hű olvasó. •i ‘ ■ H „ New York. Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelt Munkástársak! Nap-nap után olvasom a Help Wanted kidobott vitás ügyét. Miután most a világ megfordulásáról van szó, a "Help Wanted”nak ezen a munkás lapban helye nem lehet. Nem lehet azért, mert ezen "Help Wanted” hirdetés a munkások érdekét szolgáló események kiszorítását okozza és a kapitalista érdekeket szolgálná. Amikor a "Help Wanted” kidobását olvastam, akkor ellene foglaltam állást, mert nem voltam képes az ügyet tisztán felfogni. Azonban megtudtam azt, hogy a "Help Wanted” hirdetése kapitalista érdeket szolgál, tehát a lap ha "HelpWanted”-et hirdet, ezen hirdetés a lap egy részét lefoglalná és a munkásokat érdeklő hírek csak kivonatban, elkésve, vagy tán sehogy sem jelennének meg. • Megjegyzésül annyit teszek még ide, ha a szerkesztőség alkalmatlannak találja ezen soraimat az olvasók rovatába tenni, akkor úgy, habár szójavítással is, szíveskedjen; azonban önökre bízom, annyival is inkább, mivel nem lettem pap, ugyanúgy születtem, de elfelejtettem tanulni; ezt tán meg fogják önök bocsátani, tisztelettel Varga Péter, 3-6s, 54th St., City. A válások nagy rekordja Chicagóban A házaspárok 15 százaléka igyekszik felbontani a frigyet. CHICAGO, július 20. — A profitra és kizsákmányolásra alapított társadalom, a házasság intézményére is rányomta a bélyeget és egyre nagyobb méretekben dúlja szét a családi életet, mert ez a rendszer arra kényszeríti az embereket, hogy a létért való állatias küzdelemben anyagi érdekek szempontjából kössenek házasságot, nem pedig a szeretet és a kölcsönös vonzalom alapján. A chicagói házasságok rekordja, a mostani évi zárlatnál oly magas rekordot mutat fel, amilyenre a múltban még nem volt példa. A válások száma 6220, ami körülbelül 15 százaléka a kivett házassági leveleknek. Az úgynevezett expertek természetesen nem látják vagy nem akarják látni az igazi okokat és kisütötték, hogy a tömeges válást a háború, az ital és a házasság szentségének lazulása okozta. Agyonlőtték a lakása előtt UNION, Conn., jul 21. —■ Lory, Wells, farmer tegnap a háza előtt ült a feleségével és gyermekeivel, amikor egy férfi Vadászfegyverrel lelőtte és elmenekült. Az áldozat azonnal meghalt. Az állami rendőrség keresi a merénylőt, aki az erdőben eltünt.. ÁLLATOK. Irta: Bán Ferenc. A CSIRKE. Amennyire tehette, nyújtogatta fölfelé a testét és gyönge csőrét szélesre tátva, torkaszakadából csipogott. A panaszos, jajtprigó sirám szárnyán elhatott keserűsége a lakás minden zugába; a másik szobában zongorázó leány hallotta a kis állat panaszkodását, de mert nagyon gyönyörködött a föllapozott kottában, tovább játszott. A szakadatlan csipogás azonban végül annyira panaszossá, olyan szánalmat keltővé vált, hogy fölkényszerítette a zongora mellől. A leány sietőn csapta be maga mögött az ajtókat és nemérzett semmi boszankodást, sőt elérzékenyülten gondolta, szegény kis állatt, már megint magadra maradtál. A buta, kis pelyhes állat, észre sent vette, hogy a lány már kiért az előszobába s szárnyait emelgetve fájdalmas sikító hangon csipogott tovább. Megpillantotta s már csak igen rövid ideig sirt s nyomába szegődött az előresuhanó szoknyának. A lány lehajolt hozzá, kezében melengette s azután érzése olyan közvetlen föltárásával, amilyen magafeledkezéssel csak állathoz tud szólni,az ember, beszélgetni kezdett vele: miért sírsz, kis buta pizse, miért sírsz, hiszen itt,vagyfalc már! Akkorra már egyetlen csipogás nélkül feküdt a sketeg tenyér lágy bőrében s otthonosan helyezkedett el a begömbölyödütt kézben. Mi bajod hát, buta kis állat, beszélt hozzá, nincs talán vized, vagy nem adtak enni? Oh, az a lusta Mari! Mindene volt a kicsi csirkének és jóllakott már mindennel a kicsi csirke, csak a becézés, a szeretet hiányzott gyönge, lehelletszerűen fáradó testének, de most e miatt sem panaszkodhatott. Melengették a szárnyát, fejét friss, rugalmas mellhez szorították, parányi sárga csőrét melegbőrü száj csókolgatta s a kis csirke kéjesen hunyta le áttetszően vékony pilláit, amikor édes, muzsikás hangon beleduruzsolták a fülébe: kis csirkém, édes kis bogaram. A lány a földre guggolt vele s a csirke egyszerre csak a földre pattant. Apró, gyors lépésekkel odafutott a tuscsészéhez, melyben vize állott, ivott néhány kortyot, csőrével szerteröpitett néhány buzaszemet s azután beállott egy nagy, rozsdásodó tepsibe. Mint az anyatyuk, ha Szemeteit kapirgál, ez az anyátlanul felnőtt árva úgy rugdalta szét a homokot. Szórta a sárga porszemeket maga mögé s azután édes, egyre halkuló, gyönyört keltően boldog csipogással elaludt. Közben déli sétájából megérkezett a mama; mig néhány parancsot adott a cselédnek, elnézte a szunnyadó, sárgatestű piciny állatot. Nagy robajjal nyílott az ajtó. A család gimnazista aprósága érkezett haza s első kérdése az volt: a pizsemit csinál? Választ sem várt, hanem a fiatalok gondolattalan önzésével fölrázta álmából. A fölriasztott nyújtózott néhányat, kis szárnyát ráteregette gyufaszál combjaira s szárnya annyira vékony volt, hogy keresztültűzött rajta a napsugár. Lassan megelevenedett: szaladgált keresztül-kasul a konyhában, cipőkön, hegyiől magas lábasokon át. A fiú egyszeribe fölkapta és kivitte az udvarra. Ott szaladgált cél nélkül, szanaszét, odaugrott hirtelen a falhoz. Kétségbeesetten kapaszkodott, hogy elérjen egy legyet, de persze régen elröpült már az, mire csőrével odaért. A fiú boldogan kacagott s a küszöbölt ülve, maga alá húzta a lábát, úgy nézte tovább. Verebet látott ugrándozni a kis állat; nézte egy darabig, mezőn, ámulón, s amikor elröppent, ő is a szárnyait mozgatta, mintha szállani akarna. Azután olyan módon próbált ugrándozni, mint a veréb, s ezt annyi bájos , c.víti én seggel; csinálta, hogy az elragadtatott 'kis' i’ntólépes boldogan rohant. A belságolyi: anya, a pizse úgy ugrált, mint al veréb. Kacagott és kacagott vele mindenki. Az ebédnél az asztal tetején járt a kis csirke; csőrét beleütötte ebbe is, amabba is, s a csőrét néha köszörülve húzogatta végig a porcellántálak szélén. Amikor megunta, lerepült a lányka ölébe s azután annak kezéből csipegette, amit kapott. Asztalbontás után székre állították s a vidékről nemrégiben fölkerült család, még az apát sem véve ki, kürülállotta, úgy gyönyörködött félénk próbálkozásain, amint ötszörhatszor is nekikészülődött, amíg végre le aert ugrani a tátongó mélységbe, a székről a földre. Az anya ekkor kiment a szobából. A kis állat bámult utána egy darabig s azután utána sietett. Kopogtak karmai a szőnyegen s szárnyai emelgetésével is lökdöste előre magát. Úgy sietett a suho- 40 szoknya nyomában, mint siet anyja után az elmaradt csibe. A mikor visszatért, ő is visszatért vele s megint ilyen bohókásan siető módon. A lány mondta: ni, hogy szalad pizse a”Anama után. .... Harmadnapra alig«» »vett, alig ivott, tengett-lengettá? szobában, nem vidámodott meg a bársony kanapén sem és sárgakarikás kis szeme Szomorú bágyadtsággal nézett akkor is, amikor a lány kezébe vette és lehelletével melengette. Az asztal tetejébe is hiába állították: már ott sem evett s már nem is sirt, nem is csipogott, ha magára madaradt. Szomorú pillantások..kereszteződtek, amikor egymásba tévedtek az aggódón ráemelt szemek, s a láncszemében ekkor egy könnycsepp rezgett. Az anya megnézte didergő kis testét, kétoldalt fújta vékonyka busa fölül a sárga pilléket, egy ideig nézte alig sárgálló bőrét s azután, szomorúan, mintha nem akarna hinni abban, amit lát, mérlegre tette a kis csirkét. Beteg szegény, mondta, öt dekát fogyott. Beteg! Beteg! Beteg! Köréje gyülekeznek valamennyien s aggódón mindegyik megnézi, mennyit mutat a rugós mérleg s meghatottan ismételgették: beteg, beteg. Egymást nézték s néma szomorúságukban néhány lépésnyire távolodtak egy- mástól. De, ugye, nem lesz semmi baja? Aling megkérdezte, köny csurgott végig a kisfiú arcán s az anya szomorúan válaszolt, talán meg is hal! A lány magához ölelte, melle fölött riu- : gáttá s a picike, sárga pihegombolyag fölcsipogott. Hosszan, fájdalmasan. (Vége.) ---------o-------- v, ■ . Egy hetvenhatéves néger megüincselése 1919 május 24-én este két részeg fehér amerikai polgár megtámadta egy néger asszonynak két leányát és azokon erőszakot akart elkövetni. A leányok egy másik házba menekültek; a fehérek, akik fel voltak fegyverkezve, utánuk mentek. A fehérek ide is berohantak, mire a leányok segítségért kiáltottak. Segélykiáltásukat Berry Washington 72 éves ember meghallotta, a leányoknak segítségére sietett. Amikor a színhelyre ért, az egyik támadó rászólt, hogy mit keres ott. Meg akarom védeni a leányokat, — volt a válasz. A fehér erre rálőtt az öreg négerre. A néger megkapta revolverét és önvédelemből lelőtte a lövöldöző és erőszakoskodó fehért. Aztán egyszerűen elment a rendőrségre és lövöldözésért feljelentette önmagát. Másnap, szombaton éjjel, egy száz tagból álló fehér csőcselék a helyi baptista lelkész vezetése alatt megjelent a börtönben és onnan a 70 éves öregembert kivitték arra a helyit, ahol a támadás történt és ott felakasztották. Meglincselték, mert megvédte a nőket és gyermekeket. Hol történt ez? Németországban, Mexicoban, Oroszországban, Magyarországon, vagy más bolsevik államban? Ő nem, nem ott történt. Nem bolsevikek, vagy, bhágai Acuttiniunisták, de nem is menkoi léhétek -követték el ezt. •«»z eiosziköákadáíst.. Itt. történt* mindez Amerikában, a demokrácia hazájában és a demokrata párt egyik erősségében,Georgia államban, Milan városban.