Előre, 1919. szeptember (15. évfolyam, 2378-2398. szám)
1919-09-01 / 2378. szám
A TÁRSADALMASÍTOTT TERMEÉS FÖLTÉTELEI Irta: PFEIFFER IGNÁC. (“Vas és Fémmunkások Lapja” 1919 július 4-iki számából). (Folytatás és vége). És ha azokat a sikereket nézzük, amelyeket a vörös hadsereg az utóbbi időben elért, ha ezeknek okait keressük, akkor ezt elsősorban a fegyelemben találjuk, de itt sem abban a fegyelemben, amelyet a följebbvaló káplárok pálcákkal gyakorolnak, mert hiszen ezt a Tanácsköztársaság eltörölte, hanem abban a fegyelemben, amely minden öntudatos munkásban kiváltja azt a meggyőződést, hogy egy nagy világtörténelmi problémának a sikeres megoldásáért küzd. A termelési rendben épp ilyen szükséges a fegyelem, de a szaktudás is. A baj csak az, hogy amíg a vörös hadseregnél az első balsiker 24 óra alatt bizonyossá tette, hogy rendet kell teremteni, addig a kommunista termelés rendjének kiépítése közben ennek a szükségét nem látják be olyan gyorsan. Az üzemek úgy, amint eddig folytak, egy bizonyos ideig a bennük lévő eleven erő és tehetetlenség folytán tovább mennek, de amely pillanatban tényleg a kapitalista termelésről, amely nem azonos a kommunista termelés rendjével, egy tökéletesebb folyamatára akarunk áttérni: ott megszűnik ez a tehetetlenség, ott megszűnik ennek az eleven erőnek a hatása, ott initiative kell és hozzáértés kell. Ezt Oroszországban már egy évvel ezelőtt tudták, megértették, amint az Lenin “A Szovjethatalom legközelebbi feladatai” röpiratából kitűnik. Hasonlóan nyilatkozik Trockij a ‘ Mirika, fegyelem és rend mentik meg a proletárságot” című füzetében. •T, J, Oroszországban, ahol az első időben kénytelen volt nélkülözni a Tanácsköztársaság a technikusok és általában a szellemi munkások közreműködését, mert szabotáltak, ahol ez a szabotázs indokolt ellenszenvet váltott ki a szellemi munkásokkal szemben, egy év leforgása alatt rájöttek arra, hogy a munkásmozgalomnak, illetőleg az Tanácsköztársaságnak a szellemi munkásokra és elsősorban a technikusok munkájára föltétlenül szükségük van. Magyarországon a mérnökség nem szabotál. Talán nem érdektelen, ha kutatjuk annak okait, hogy miért nem szabotált amérnökség. Hiszen az is polgári ideológiában élt. Nem tudom, hogy nyomon járok-e. Magam után ítélek ■és úgy érzem, hogy Magyarországon a mérnökség azért nem szabotált, mert a háború alatt saját testén ismerte meg a kapitalizmus igen nagy hibáit és bűneit. Nekem erős meggyőződésem az, hogy azt a sok szenvedést, amelyet a háború utolsó éveiben átéltünk, elsősorban a drágaság váltotta ki. Az a meggyőződésem, hogy ez a drágaság nem természetes fejlemény, hanem következménye a kapitalista termelési rendnek. Ma nem lehet a drágaság ellen könnyen védekeznünk, de volt idő a háború folyamán, amikor a kormányoknak módjukban lett volna a drágaságot megfékezni, ha nem kapitalista érdekek vezetik őket és ha a drágaságot megfékezik — amivel egyúttal elejét vették volna a rengeteg mennyiségű papírpénz kibocsátásának is — akkor az a nagy ínség, nagy nyomorúság, amelyben ma élünk, sokkal enyhébb volna. Megérezték tehát azok is, akik ma foglalkoztak szociológiai kérdésekkel, hogy a kapitalista termelés olyan hiányokkal, hátrányokkal járt, amelyeknek a kiküszöbölésre föltétlenül szükség van. Ennek a kiküszöbölésnek pedig csak egy módja van, ezt a polgári társadalom nagy része is belátta: ez a termelési eszközök köztulajdonába való vétele. Igen sokat voltak, talán mondhatom, voltunk, akiknek nagy aggályai voltak, várjon a mi speciális viszonyaink mellett, Magyarországnak a közgazdaságában nem fog-e beállani nagy zökkenés, ha ez az átmenet hirtelen történik. Azonban a háború utolsó idejében a termelés a kapitalizmus kezeiben is teljesen lehetetlenné vált. Ennek következtében bármilyen utat vagy módot követtünk volna, itthon normális termelést fölvenni nem lehetett volna. Adva volt tehát a mód és az alkalom arra, hogy miután ezek a megrázkódtatások amúgy sem kerülhetők el, forradalmi eszközökkel, forradalmi úton kellett a termelési eszközöket birtokba venni és Hevesi népbiztos elvtársnak föltétlenl igaza van, amikor megállapítja, hogy ez tisztán politikai kérdés volt. Sőt azt mondhatnám, hogy nem is volt nehéz politikai kérdés, mert nálunk a prototip kapitalisták sem ellenkeztek a termelőeszközöknek köztulajdonba vételénél. Ők is belátták, hogy ők a termelésre nemcsak most, hanem a közeljövőben is képtelenek. A technikusok a kommunista termelési rendbe igen könynyen élték bele magukat. Talán azt mondhatnám, hogy köztünk a régi időket csak azok sírják vissza, akiket kielégített az, hogy fölfelé görnyedve lefelé rúghattak. De azoknak a technikusoknak akik világéletükben hozzászoktak a munkához és akik már intelligenciájuknál, de foglalkozásuknál fogva is nemcsak a kapitalizmusért, hanem a közért is tudtak dolgozni, azoknak olyan világrend nem lehet idegen, mely nekik tilrásba helyezi, hogy minden tudásukat, minden munkaenergiájukat igazán a köz javára fordíthatják. De nemcsak ezek az erkölcsi motívumok, hanem tisztán anyagi motívumok is szorítják a technikust arra, hogy a kommunista termelés rendje mellett kitartson, mert ha a kommunista termelési rendet nem tudjuk fönntartani, ha azt ideiglenesen más rend váltaná föl, akkor Magyarországon sem ipar, sem ipari munkás néhány év mugva nem lesz. Ami ugyanis ez után jönne, az alig lehetne más, mint olyan feudális irányzat, mely Magyarországből tisztán mezőgazdasági államot, de nem Dániát, hanem Romániát akar csinálni. Magyarország előrelátható területe részben predesztinálja is erre, de egy földmivelő állam sokkal megfelelőbb is agrárkapitalist a térínelésre,mint egy ipari állam. Márpedig, ha Magyarország ipara elpusztul, pedig föltétlenül elpusztulna, akkor kipusztul Magyarország ipari munkássága is, ha pedig az ipari munkásság kipusztul vagy kivándorol, akkor ebben az országban technikusnak is nagyon kevés helye van. Tehát anyagi érdekünk, erkölcsi érdel,luk, hogy ne térjen vissza, ami volt és ezt az anyagi új erkölcsi érdeket átéreztük akkor, amikor a kommunista termelés mellé állottunk. Tehát a technikusok szabotázsától sem a múltban félni nem kellett, sem a jövőben félni nem kell. Csak azzal a kérdéssel kell még foglalkoznunk, érdemelnek-e a magyar technikusok büntetést a múltban elkövetett bűneikért? Hogy voltak-e munkáshajcsárok vagy nem, arra már kitértem. Hevesi elvtársunk szellemesen és helyesen állapította meg azt, hogy a technikusok, mondjuk általánosan a szellemi munkások, szolgáltatták a kapitalizmusnak a tudományt. Ez igaz. Ezzel szemben azonban én azt mondom, a fizikai munkások szolgáltatták a fizikai munkát, bár Hevesi elvtárs szerint a szellemi munkás öntudat fölött, a fizikai munkás gyakran öntudat alatt cselekedte ezt. Lehet, hogy nem jól értettem szavait, de következtetéseit semmi esetre sem tudom helyeselni. Legyen szabad ezt két példán indokolni. Magyarországon legrégebben és a legjobban szervezett munkások a nyomdászok voltak. Évtizedek óta erős szervezetekben éltek, bérharcaikat sikerrel vívták meg és mégis ezeknek a nyomdai munkásoknak kellett, mint fizikai munkásoknak, a Budapesti Hírlapnak, az Új Nemzedéknek és annak az egész nagy litteraturának előállításán segédkezniük, mely az egész munkásság sorsát megnehezítette, mert a munkásság céljai ellen harcoltak. .Jut eszébe ezért ma valakinek a nyomdászokat megvádolni? Mindenki tudja, mindenki meg van arról győződve, hogy a munkások kényszerűségből cselekedtek. Hogy áll azonban a dolog a szellemi munkásokkal és elsősorban a technikusokkal? Mellékesnek tartom azt, hogy ez a kényszer a technikusokkal szemben még sokkal nagyobb volt, mint a szervezett fizikai munkásokkal szemben, mert a szervezkedésnek még a lehetősége sem volt meg számára. De az a tudomány, mellet a technikus a kapitalistának szolgáltatott, nemcsak a kapitalista javára vált. Ha a technikus egy fűrészen védőkészüléket alkotott azért, hogy a kapitalistának kevesebb balesetbiztosítási díjat kelljen fizetni, mégis a munkás keze volt az, amelyet a technikus megvédett. Igaz, hogy a kapitalista profit növelése érdekében, de megcsinálta évtizedek alatt azt az 500.000 lóerőt, mely Magyarországon ma működik. Mégis csak a techniak érdeme az, hogy a munkást a tiszta izommunkától fölszabadította vagy legalább is fölemelte öt intellektuális munkára, mely őt sokkal nagyobb munkabírásra és egész más életszínvonalra emeli, mint amilyenen az a barom ember áll, aki arca verítékével, gép nélkül dolgozott. Ezt nemcsak mi tudjuk, ezt tudják a testi munkások is, akik már nem törik össze a gépeket és a szövőszékeket. Az üzemek szocializálásának kérdése a jelen időpontban nagyon hálátlan feladat és sokkal könnyebb bírálni, mint valamit jól megcsinálni. Óvakodnunk kell tehát attól, hogy a munkának eredméytelenségéért vagy csekély eredményéért akárkit is felelősségre vonjunk. Azonban meg kell állapítanunk ilyen nehéz körülmények között is, hogy ha a termelés lehető feltételeit meg akarjuk valósítani, a technikai feladatok megoldására az egész országnak technikus karát munkába kell állítani .Megállapítható a munkásmozgalmakban résztvett fizikai és szellemi munkások fejlődésében bizonyos ellentétes szelekció. Az évtizedes munkásmozgalmakban a fizikai munkások közül nem azok a fizikai munkások álltak a mozgalom élére, akik legerősebben érezték a kapitalizmus elnyomását, hanem azok, akik intelligenciájuknál fogva fölismerték a kapitalista termelés fonákságait, úgy hogy idők során a munkásság vezetése tényleg a munkások legjavának kezébe került. Lehetnek kivételek, de ez az általános szabály. Ez a szelekció a szellemi munkások között éppen megfordított irányban ment végbe. Természetes okai vannak ennek. A kapitalizmus elnyomását elsősorban azok érezték, akik mellette érvényesülni tudtak. A kapitalizmusnak pedig megvolt a magához való esze, hogy azokat az embereket, akik képességeiknél fogva arra hivatottak voltak, a termelésben magasabb állásokban helyezi el. Ez nem azt jelenti, hogy egész dinasztiák ne ültek volna tudás és rátermettség nélkül egyestermelési ágakra, hogy ott is ne tobzódtak volna a tehetetlenek, de bizonyos az, hogy az osztályelnyomást a technikusok között nem a legelsőrendűek érezték legjobban. Ennek megállapítását azért tartom fontosnak és azt hiszem, senki ebben sértődést nem fog találni,, mert ez megadja a magyarázatát annak, hogy most, amikor a szociális rendet ki akarjuk alakítani, azok, akiknek kezébe tették le a nagy feladatot, nem rendelkeznek sem olyan nagy szervezőerővel, mint például Rabeanu, sem olyan finánctehetségekkel,, — hogy például itthonmaradjak — például Krausz Simon vagy olyan mérnökzsenivel, mint például Kandó Kálmán. Márpedig a termelés rendes menetben is feltétlenül szükséges az, hogy akik egy magasabb nívóról irányítják ezt a termelést, azoknak legelsőrendű erők álljanak rendelkezésükre. Azért állapítom ezt meg, mert erre a feladatra a magyar technikus kar rendelkezésre készen is áll. Elenőrizzék politikai megbízottakkal, ha szükséges és amíg szükséges, de az egész magyar technikus karnak a munkáját igénybe kell venni olyan hatáskörrel, amilyenre alkalmas, hogy tényleg minden tudását, minden energiáját érvényesíthesse, mert épp úgy, mint ahogyan a munkással szemben nem szabad az ostornak fegyelmi eszköznek lenni, úgy sokkal kevésbbé lehet egy magasabb kulturaívon álló, magasabb képzettségű munkást ilyenféle fegyelmi eszközökkel munkára szorítani. Ismétlem, a magyar technikusok szabotázsától igazán nem kell tartani. De hogyha olyan munkába fogják őket állítani, amely nem felel meg tudásuknak, tehetségüknek és olyan körülmények között, kell ezeket a munkákat, végezniök, amely nem engedi munkaenergiájuk teljes kifejlődését, annak a munkának az eredménye olyan lesz, mint a szabotázs. Hogy pedig a technikus ezt a hivatását betölthesse, elsősorban arra van szükség, hogy megbecsülést szerezzünk nekik a munkások körében és az egész Tanácsköztársaság kebelében. Ennek a megbecsülésnek a hiányát érezzük, nem az öntudatos és velünk évek óta együtt dolgozó, bennünket ismerő munkásságnak a körében, hanem a hiányát érezzük azokban az intézkedésekben, rendelkezésekben, amelyeket a proletárdiktatúra hozott. Nem tudom fölismerni azt a politikai szükséget, amely kívánatossá teszi, hogy — azt hiszem, felelőtlen elemek — a fizikai munkásságot a szellemi munkások ellen uszítsák. Mert ha valaki meggyőzne arról, hogy ez politikai szükség, akkor ebbe a politikai szükségbe bele kellene törődnünk és ennek a politikai szükségnek a konzekvenciáit viselnünk kellene. Szabatosan kell megállapítani nem azt, hogy ki a fizikai, ki a szellemi munkás, hanem azt, hogy ki a termelő munkás! A kommunista társadalomban csak termelő munkásnak van létjogosultsága, de ez a létjogosultság minden termelő munkásra egyaránt és egyformán kiterjed. ISztRJK AMERIKAI KATONÁKVISSZATÉRNEK SZIBÉRIÁBÓL True translation flieri with th« Post' master of New York on August 31, 1919, as required by the Act of OctobeiS, 1917. VLADIVOSTOK, augusztus 10. (Késve). — Az amerikai transzport szállító hajó 600 katonával ideérkezett. Körülbelül negyvenöt nap múlva fog San Franciscoba érkezni. Ez az első nagy szibériai csoport, amelyet innét Amerikába visszaszállítottak. (5) OKOS tmber mind tudja, hogy a legjobb MAGYAR FOGORVOS Dr. WINTER V. MIKLÓS 78-ik utca, First Ave. sarkán Office drAkl .—k—W-lg. Vutruy *12. Félitek lárra, TeL Lenen 832«. Mirsékelt díjas. s. — lé évi jétCUA*. OKTATÁS A JV KOL fis NÉMEI ÖKAILiT AU tanítónő könnyű és gyors módszer szerint, 9-től 9-ig 35 cent leckénként. Vasárnap is. 40 lecke után még a leggyengébb felfogású is ír, olvas és beszél, miről írásban kezeskedünk. Vidékieket levélileg jótállan mellett tanítok, 25 cent leckénként. Az iskola 12 éve fennáll. Kérjen felvilágosítást. Nila*» Blanche Schweitzer, 104 Lexington Ave., 85-ik utca sarok, New York. Nyomdász - sztrájk Rómában RÓMA, augusztus 31. — Róma városának közönsége immár két hete nem olvashat újságot. Az egyetlen lap, amely megjelenik, a szocialista Avanti, minthogy a nyomdászok sztrájkban állanak s csakis a szocialisták lapját csinálják meg. Az Avanti a legszélsőbb radikális álláspontot képviseli az olasz szocialista mozgalomban. ------------------ A sztrájkoló szivarosok keddi gyűlése. Kedden délután három órakor nagyszabású gyűlést tartanak a szivarosok a Bohemian Hallbeli sztrájktanyájukon, 321 East 73rd Street. Az összes műhelyek megbízottjai hétfőn délelőtt 10 órakor összejönnek a gyűlés előzetes ügyeinek a megbeszélése céljából. Ezenkívül még a következő gyűléseket tartják: a Workers of the American Cigar Comp., kedden délelőtt 10 órakor a sztrájktanyán; a Seidenberg-féle műhely alkalmazottjai kedden este 7 órakor; valamint az E. M. Schwartz és S. J. Davis műhelyek munkásai kedden délután 2 órakor. A sztrájkolókat felszólítja, hogy holnap lehetőleg korán regge jelentkezzenek vagy az Odd Fellows Hallban, 98 Forsythe St., vagy pedig a Bohemian Hallban, i 321 East 73-ik utcában. 1 11 EZER BÁNYÁSZ SZTRÁJKBA LÉP. A West Virginia-i szénbányászok vidékén, különösen Charlestown-ban, Rum Creecken, a szénbányászok komoly mozgalmat indítottak abban az irányban, hogy a bányatársaságokat a unió elismerésére kényszerítsék. Magában Guyam völgyében mintegy 11 ezer bányászmunkás áll készen a bérharcra. 1 , 4 . Állítólagos jelentések szerint, Rum Creeken máris sztrájkba lépett 2500 bányász. A sztrájkolók és bálnaörök között nem egy súlyos természetű összecsapás történt. A B. R. T. ALKALMAZOTTAI ELFOGADTÁK A TÁRSASÁG FÖLTÉTELEIT. A Brooklyn Rapid Transit, egészen jól járt azzal,hogy alkalmazottainak sztrájkját még időben leszerelték. Tegnap gyűlés volt Brooklynban, az Arcadia Hallban, amelyen az alkalmazottak elhtározták, hogy elfogadják a társaság 35 százalékos béremelési ajánlatát és a 9 órás munkaidőt. Ezzel a megalkuvással a legnagyobb mértékben provokálták azokat az elégedetleneket, akiknek hangjai sűrűn hallatszottak a teremben. Előfizetőinkhez ! Olvasóink egy része még mindig nincsen i,ztábri lapunk előfizetési árával, amiért is szükségesnek tartjuk felhívni figyelmüket a következőkre: Az Előre előfizetési •ra az Előre Képes FolyóiratM eg' "’tt'ezévre 10 dollár folyóirat nélkül pedig 8 dollár. Ezt kérjük figyelembe venni, nehogy felesleges levelezésekre adjanak alkalmat, vagy pedig hetek vagy hónapok múlva értesítsenek arról, hogy a folyóiratot nem kapják. Ismételten kijelentjük, hogy folyóiratot csak azoknak küldünk, akik negyedévre $2.50-et, félévre $5.00-t, egész évre pedig $10.00 1t küldenek be. Tel. Lenox 2993. Mrs. F. PILÁT a budapesti szülészeti egyetemen vizsgázott okleveles szülésznő, ajánlja magát az elvtársnők figyelmébe. 428 EAST 77-IK UTCA New York. cxxxxxxxyxxtxxixx xxrxxiírj BARO ENDRE MAGYAR VENDÉGLŐJE 1290 FIRST AVE. 70th St. Sárkán BILLIARD ASZTALOK! MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEK: xcrxrrixxxzxxxxxxxxxxxxx} RÁKÓCZI SZÁLLODA 197 L 4th St. New York A leglátogatottabb és legmegbízhatóbb MAGYAR hely vidékiek részére. Tiszta, eleső szobák.Jó MAGYAR KONYHA. Termek lakodalmakra és balokra vas,v gyűlésekre kiadók Minden szombaton és vasárnap elsőrendű e'R&ngzsue. Családok M ven. találkozó Hely*. PÉTER LAJOS, tulajdonon. Telephone. Leno* ISII UNION HALL lses 2nd Ave. (13—II. utcák között) * MAGYAR VENDÉGLŐ 1 9 ÉTTEREM Szombat, vasárnap Langer cisztuyzenekarat és CAllAHá. Elsőrendű magyar konyha. Kitűnő Italok. Előzékeny kiszolgálás. Alkalmas tér-, í mek, mulatságok és gyűlések roeg-i tartására Kiadók. — Családok ked-i ;véne találkozó helye. Billiard aas-; Italp II. ÍRTÍS ÉS PÉTER, tulajdonosek GARTNER LAJOS magyar közjegyzői, hirdetési pénzküldési, fordítási és mindenféle biztosítások irodája, 401 E. 80. St., New York, N. Y. Telefon: Lenox 6049 Halvány, bágyadt és ideges gyermekének, akit erőszakolni kell az evésre, adjon minmi gyógyszert és meglátja, hogy egészsége javulni fog. A használata kellemesen fogja meglepni. Kapható minden gyógyszertárban. Ne fogadjon el hamisítványokat. Ha nem kapható rendelje közvetlen tőlünk. Nagy üveggel ...$1.25 Hat ” ... $11.00 NOVO LABORATORY Inc. H. 1. I’ERIU AMBOY, N. ,J. IC: Egy leveses kanálnyi NOVO-YIN egy csésze tejjel naponta háromszor, életerősebbé teszi gyermekét. ! Telefon: Orchardo 102.1. 1IÖTEl ¡ CHARLES EBERSTEIN’S NI« FIRST A VENUI3, (7-ik utca sarok) JVIfiW YORK CITY. ^ -t •*+****++4*0'<*&&ir*'+< BERNÁTH VILMOS Vendéglő és cukrászdája 218 East Smith St, a 2-ik és 3-ik Ave. közt. A legfinomabb hazai módra készült kávé és cukrász sütemények minden időben kaphatók NYITVA ÉJJEL-NAPPAL. I - * * •&-* rZXXXXTtt2XTXZZXXXXXX» l EGYEDÜLI MAGYAR g i UNION GYÓGYSZERTÁR | VARGA PATIKAI H 14Bl AVE A (Cor 79 St) § i NEW YORK t B fe? C ORVOS», i gok. SZ.ÉPI'l «SZEREK m m MEGBÍZHATÓ.S OLCSÓ SRAKTÁRA. M MUNKÁT NYER. Egy konyhaleány és egy order szakácsod, éjjeli munkára felvétetik. — Munkás Otthon, 350 East 81st St., New York. (áll.) Kovács gyakorlott auto-body és truck munkái felvétetik. 48 órai munkaidő. Jó fizetés, állandó munka. HUBER S2 — S-lk utca. Long Island City közel Jackson over Subway állomáshoz. 31,1 KERESTETÉS. NAGY VENDELT, aki régebben ha Előre bethlehemi képviselője volt, felszólítjuk, hogy tudassa velünk a címét. Ha valaki tudja tartózkodási helyét, ’kérjük, közölje azt velünk, áll. Az Előre Kiadóhivatala. Egy 80 akeros farm eladó fele tiszta szántóföld, a másik fele legelő és erdő. 400 különféle gyümölcsfa, 10 darab tehén, 9 szobás ház minden felszereléssel, 3 melléképülettel, 5 mise a várostól. Bővebb felvilágosítást ad KONRÁD ISTVÁN 348 Pine St., Bridgeport, Cpnn. i HERCZ JÓZSEF 3 1; 1542 Madison Av«. (104-lk U. közel) p NEW YORK .! Sírkő Vállalkozó '! Munkát szállítok bármelyik temető-3 p be. Mintát és fényképet kívánatra p «. házhoz viszek. .. PHONE: HARLEM 4277. p DHT1X 1«*«-érrtbb elhelyezőben, IT* H feliti St.. felvételnek elsőrangú nyaralókba szakácsnők, etopaleányok, waltressek, laundressek, házaspárok. Telefont Orchard MM Közjegyzőség United Elhelyező Iroda 30S B. 72-ik utca óta 880 *. 4-ik ntca. Szükségünk van mindenféle női és férfi személyzetre hotelek részére a hegyekbe és tengerpartra, szintúgy rendelkezünk a legjobb fizetésű privát helyekkel helyben és vidéken.*1-1. Talefon: Plaza 2664. A. G. SENDER ELSŐRENDŰ HÚSOK ÉS ÉLELMISZEREK . 340 E. 65th St. 1-se és 1-Ac Ave költ NEW YORK CITY. CHICAGÓI MAGYAR ÜGYVÉD Gottlieb Lajos csos. Ingyen tanács mindennemű kő* és váltó, való és büntető ügyben. Városi Iroda: 13* W Waanington St, szoba-szám: 1116. Tel.: Mám 1609 és Franklin 1491. órák: d. e. 9-től 1-ig. North Sidel Iroda: 1672. N. Halsted St, az emeleten. Telefon: Liversey 3134. — órák: d. u. 1-től 8.30-ig. Vasárnap délelőtt 10-től 11-ig. ELADÓ RUHÁK OUASAOOKTOL UtVBTZr* •tarntet JLavssMiw MSövxrr ÖLTÖNYÖK téli kabátok, nadrágok, magyar szabónál olcsón kaphatók. Tisztilat, javítást és vasalást jutányos áron ! »MiköztSk — Nyitva este 9 óráig. — Vasárnap fi órái*. JACK THE TAILOR : 31a East 6th Street, 1 és *-ik Av. WirBtt. — Telefon: Orchard tt** — WM. KOVÁCS Moving — Express — Storage 1263 SECOND AVENUE Tel.: Playa <i34S*. — NEW YORK CITY. (66—67tik utcák közötti Elfogadok csomagolást és költözködést automobillal helyben és vidékre. “ELŐRE” MOVING EXPRESS 1 Költözködik elvtársi — Akarja, hogy lelkiismeretesen én olcsón legyek kiszolgálva? — Jöjjön hozzám ás diaigyőződik, hogy a legjobb aaállitót választotta. 1317 SECOND AVENUE «• és 50-ik utcák között, gets Yark. Telephone: Rhlaehoder 887 I FIGYELEM! ^ j Ha szabad estéjét kelleme *• % *ea akarja eltölteni, jöjjön a É SIÓ ALADÁR :: Í klasszikus zenéje és jó étel, 1 ital mellett kitünően lehet ! X MUNKÁS OTTHONBA, 11 v 350¡ Fast 151 *t Street. ‘ * X ahol minden smerdia, szombat és , •3 vasárnap este ,. T szórakozni. Tel. Lenox 8307 || t és Lenox 10141. Tisztelettel .. T Tisztelettel • • 1- 4 Munkás Otthon vezető cége. + •ü* ” V