Előre, 1921. május (17. évfolyam, 3163-3193. szám)
1921-05-04 / 3166. szám
4 Magyar munkásmozgalom írta: KIRÁLY ALBERT. A termelés fokozása a legnagyobb gondja a kis Magyarországi Szakszervezeti Tanácsnak. A forradalmak alatt demokratikusabbá fejlődött, minden szakszervezet arányosan választott küldötteiből állt a nagy szaktanács. A bukás után, alkalmazkodva a változott viszonyokhoz, visszafejlődött és egy pár emberből álló klikk kaparintotta kezébe a vezetést azzal az indokolással, hogy a forradalom idején beállt változás nem érvényes, nem szabályos kongresszus útján jött létre. Ma ez a nagynevű kis klikk teljesen távol áll a magyar munkásosztály akaratától és vágyától. A Szakszervezeti Értesítő március 1-iki vezércikke, tehát hivatalos megnyilvánulása a termelés fokozása érdekében veri a dobot. Jászai bácsi megállapítja, hogy “a munkanélküliekről nem is szólva, még azok is éheznek és nélkülöznek, akik becsületes és szorgalmas munkát végeznek, s ezzel az állami és társadalmi konszolidációt szolgálják.” Ez az éhezve dolgozó becsületes munka Horthyország rabszolgatartóinak jólétéért van. Ennek a rabszolgamunkásnak a fokozásán, a Horthyország konszolidációján töpreng Samu bácsi és megállapítja, hogy: “Mindenki érzi, hogy a háború alatt elpusztított javak pótlása esetén megszűnne a mai nyomorúság és drágaság.” Hát bizony! A sok volna, lenne, hogy és hátha után Samu bácsi várja a nyolcadik nagy csodát, de a javak pótlása csak nem akar bekövetkezni, a kapitalista termelés, még a Horthy-féle rabszolgarendszerű terrorkapitalizmus is csak züllik, pusztul. Miként lehetne a kapitalista termelés züllését, pusztulását megakadályozni, ezen kesereg Samu bácsi és azt mondja: “hogy a világháború utóbajai az emberiség nagy részét nehéz próbára teszik.” Hej, kutya világ! Hát a pipa sem szelet, a pipaszurkálók sem olyanok, mint régen. A kapitalista termelés fokozásának problémáján nem kell sokat töprengeni, nem kell ahhoz sok fáradtság, Samu bácsi előveszi a németországi és a németausztriai szaktanácsok hivatalos közlönyeit, van ott elég recept a kapitalista termelés “helyreállítására”, “újraépítésére”, a “termelés fokozására”. Nem lehet eléggé csodálni azt a szorgalmat és leleményességet, amellyel a szakszervezeti vezetők a kapitalisták segítségére sietnek. Nép- LLOYD SABAUDO VOM Ab «.STATE STREET,NCW YORK UIT1 KE DTTALIA május 4-én, Regina DTtalia május 28-án. Ausdca naagryobb nikremig »idlO Je*ryeBs If válthatott, & patalia ataa*fi»k l3!& '»*» h&rt kapnak CUNARDANCHOR Legna.^yobb, leggyorsabb és legfinomabb hajók a világon. Kitűnő bánásmód. Van helyi ügynökség az ön városában is. Magyarországba, Romániába és Czechno-Szlovákiába direct Direkt Trieszten és Fiumén át CALABRIA MÁJUS 17. PANNÓNIA JUNIUS 4. II. o. »200. III. o. »125. Add »5. MAURETANIA MÁJ. 12 AQUITANIA MÁJUS 24. (45,47 tonnás) bank a kapitalizmus megvételére tervezett gazdálkodás (Planwirtschaft) és a földgáz. Megtalálja a Szakszervezeti Értesítő is a helyes nyomot. Ami jó Stinnes- és Noske-országnak, az jó lesz Horthy—Miákitséknak is. A Szakszervezeti Értesítő szerint: “Emitt az olcsóság, amott pedig a magas valuta miatt szünetel a termelés.” “Ezek kétségbeejtő alapotok, amelyek a valutakérdés rendezésével szűnnek meg.” Szóról-szóra így! E nagystílű közgazdasági megállapítás és jasslás után a Szakszervezeti Értesítő azt írja, hogy “mindenekfelett a széntermelés fokozására lenne szükség.” Ha volna lenne, és ha a lenne nem volna, akkor lenne szén is. De nincs. És jönnek a szaktanácsok.., “nagyobb menyiségű külföldi szén behozataláról kellene gondoskodni, vagy pedig az ittlevő energiákat kellene jobban kihasználni.” Ez a vágy a fontos. Ezt a szaktanácsot különféleképen értelmezik. Horthyék ezt a tanácsot megfogadták és alaposan kihasználják az energiákat: militarizálták a bányákat, a bizalmi férfirendszert megszüntették, a bányabárók legrettenetesebben kizsákmányolják “az ittlévő energiákat”, a bányamunkásokat. A Szakszervezeti Tanács és a kötelékébe tartozó Bányamunkás Szövetség ehhez az állati kizsákmányoláshoz segítséget nyújt, így is kevés a szén. A szakértők véleménye alapján Samu bácsi azt ajánlja, hogy a Dunát pont 44 méterre duzzasszák meg, lesz akkor vizierő és ha ez sem lesz elég, akkor akad meg a Magyar Alföld gyomrában egy kis jó földgáz is. A helyzethez illő: felhívni a közfigyelmet a vizierőkre és a földgázra. Valóban, a kapitalisták és cselédjeik fejvizének lecsapolásával, a magyar forradalmi munkásság föld alá fojtott akaratának robbanásával lehet csak a szocialista termelés konszolidációját megkezdeni. Addig pedig ál az, amivel a Szakszervezeti Értesítő vezércikke végződik: “Financiális (profit!) kérdések miatt hiúsulnak meg a legszebb tervek. Az ipari munkásság munkahiány miatt kénytelen nyomorogni. Szakképzett munkások, akiket alig lehetne helyettesíteni, azon törik a fejüket, hogy miként lehetne kivándorolni” — és ezt a helyzetet igazolja két sor, mint a cenzúra aláírása. Harc a kollektív szerződés ellen. A kollektív szerződés Prokrusztes ágyába gyömöszölt nyomdai munkások lázadnak a kollektív szerződés ellen. Nagy szó! A nyomdászszervezet vezetősége a “Typographia március 25-iki számában elismeri, hogy szép számmal vannak olyanok, akik a kollektív szerződés megszűnését kívánják. A kollektív szerződés ellen és mellett folyó harcban három csoport véleményét fogjuk összeegyeztetni, hogy ebből a nyomdai munkások megfelelő következtetéseket vonjanak le: 1. A nyomdai munkások véleménye: A kollektív szerződés a kapitalizmus mai válságának idején már nem felel meg. A húsz éves kolektív szerződés eredménye, hogy a nyomdai munkások anyagilag teljesen tönkrementek. A hétéves háború jó konjunktúráját a munkáltatók aratták le, a rossz konjunktúrát a munkások szenvedték. A nyomdai munkás családjával együtt lerongyolódott, gyermekei ruha és cipő nélkül! A kollektív szerződést a nyomdászszervezet egykor azért köthette, mert a nyomdai munkások többségét megszervezte, a szervezetlen kisebbséget a kollektív szerződés erejével kényszerítette be a szervezetbe. A munkáltatók ehhez hozzájárultak, mert a kollektív szerződés alapot teremtett a munkavállalásra, kalkulációra, ami egészen magyarosan azt jelenti, hogy már előre meg tudták állapítani, hogy mennyi lesz a profit. A Balkánháború előtt a kapitalizmus nagy fejlődést ért el. Az árhullámzás nem volt óráról-órára változó, a nyomdai munkások egy bizonyos életszínvonalat érhettek el. A háború óta pedig az árhullámzás mindig elérhetetlenül felfelé hullámzott és a kollektív szerződés munkabérei alulmaradtak. A kapitalizmus válságából keletkezett gazdasági válságok idején a nyomdai munkások keze meg volt kötve, nem védekezhetek munkaadóik kizsákmányolása ellen, ezért sokkal nagyobb mértékben szenvedtek a válság idején, mint az egyéb munkások. Ma a kollektív szerződés csak a munkavállalást, a profitot követeli, a nyomdai munkásság nyomorát csak súlyosbítja. Aki ma a kollektív szerződést akarja, az a kapitalisták zsoldjában áll! Le a kollektív szerződéssel! 2. A nyomdászszerevezet hivatalos véleménye. “Álláspontunk az, hogy a kollektív szerződésnek nemcsak normális időkben, hanem most is be kell válnia. Egy szempontot kell a szerződő feleknek figyelemre méltatni. Mégpedig azt, hogy a kollektív szerződés lényege mindkét félre biztosítva legyen. A kollektív szerződés lényege a munkaadókra nézve az, hogy a nyugodt kalkulációt és a zavartalan termelést biztosítja, a munkásokra nézve pedig, hogy a konjunktúra hullámzását és roszszabbodását túlságosan nem szabad megérezniök. A magunk részéről vállaljuk, hogy a nyomdai munkásság a kollektív szerződésben válalt kötelezettségének megfeleljen. Ezzel szemben szabadjon remélnünk, hogy ez a jövőben a főnökségnél is igy lesz. És a jövőben több megértéssel találkozzunk. És ha így lesz, a nyomdai munkásság hittel és meggyőződéssel áll a kollektív szerződés mellé.” (Typographia, 1921. március 25.) A legújabb hírek szerint a görög csapatok Kis-Ázsiában offenzívát indítottak Kemal pasa csapatai ellen, kezdetben sikereket értek el, de a török nacionalisták hamarosan ellentámadásba mentek át és megállították a görög támadást. Ezek mögött a hírek mögött a francia keleti politikának, a törökökkel való megbékélés, a sévresi béke revíziója politikájának teljes csődje rejtőzik. Mindenki emlékszik még rá, hogy a francia kormánysajtó mekkora lármát csapott Venizelosnak a választásokon szenvedett veresége alkalmából arra a konfliktusra, mely Anglia és Franciaország között tört ki Konstantin király visszahívása alkalmából. Arról volt ugyanis szó, hogy a franciáknak kapóra jött Venizelos veresége és Konstantin visszahívása, mert így a görög nép “hűtlenségével” és “hálátlanságával” indokolhatták meg azt a régi tervüket, hogy a Görögország számára nagy előnyöket biztosító sévresi békét revízió alá vegyék, megegyezést keressenek a török nacionalisták vezérével, Kemal Pasával ,aki nyílt ellentétben állott az antantnak lakájszolgálatokat teljesítő konstantinápolyi kormánnyal. A Kemallal való megegyezésre azért volt szüksége a francia imperializmusnak, hogy lehetetlenné tegye Szovjetoroszország számára a keleti népek szabadságmozgalmaival való szövetkezést. A trónjára visszakerült Konstantin király hiába erősítgette, hogy ő folytatni fogja megbukott elődjének, Venizelosnak antant-politikáját, hiába bizonygatta, hogy hajlandó folytatni a török nacionalisták ellen Kis-Ázsiában indított politikát, a francia imperializmus, hajthatatlan maradt, ragaszkodott a sévresi béke revíziójához, mert az ő számára a volt szövetségesnek, Görögországnak feláldozását megérte az, hogy a másik oldalon gyöngíti Szovjetoroszországot. Anglia eleinte ellenszegült ennek a tervnek. Persze nem a görög nép, vagy Konstantin iránti rokonszenvből, hanem azért, mert Anglia nem egyezhetett bele a sévresi béke revíziójába, nem mondhatott le Törökország felosztása árán szerzett új imperialista zsákmányáról, az Indiával való összeköttetést biztosító területekről. A sévresi békének az a revíziója, amelyet a török nacionalisták követeltek és amelybe a franciák hajlandók lettek volna belemenni, Anglia számára tehát lehetetlen volt. Ezt azonban nem lehetett nyíltan bevallani. Mert a nyílt bevallás a francia-angol "ellentét megoldhatatlanságának bevallását jelentette volna. Az angolok tehát arra törekedtek, hogy a megoldást elhalasszák, hogy látszólag engedményeket tegyenek a francia álláspontnak csak azért, hogy lényegében annál szilárdabban álljanak a saját maguk imperialista érdekeinek az álláspontján. Egy ilyen formai engedmény volt az, hogy az angolok elfogadták azt a francia javaslatot, amely szerint a “keleti kérdés” elintézése céljából Londonban konferenciát tartsanak, amelyre meghívták a sévresi béke revíziójában közvetlenül érdekelt feleket, a török nacionalistáknak és a görögöknek a képviselőit is. A londoni konferencián aztán “megoldották” a “keleti kérdés”-t. Hogy hogyan sikerült ez a “megoldás,” azt mutatják a közeli Kelet legújabb eseményei: Szovjetoroszországnak és Kemaléknak nemrégiben megkötött szövetsége egyrészt, a görög imperialistáknak újból megindított offenzívája másrészt. A francia tervből, Kemalnak Sovjetoroszország ellen való kijátszásából nem lett semmi. Nem lehetett belőle semmi azért, mert ezen terv megvalósításának előfeltétele az lett volna, hogy Anglia feláldozza imperialista érdekeit a francia imperializmus kedvéért. Hiába haragudott Franciaország a “hűtlen” görögökre, hiába vetett szerelmes pillantásokat Kemalékra, mindennek meg kellett hiúsulnia azon a tényen, hogy a görög burzsoázia az angol imperializmus természetes Kis-Ázsiában, míg a török nacionalisták természetes ellenségei. Konstantinnak folytatnia kell a kiűzött Venizelosnak politikáját, mert ez a politika a görög burzsoázia politikája. Venizelosnak azért kellett megbuknia, mert a görög dolgozó nép megelégelte az imperialista politikát, megelégelte a háborút, mert a görög katonák a kisázsiai frontokon elégedetlenkedtek, lázongtak és tömegesen dezertáltak, mert a görög proletariátus, a dolgozó parasztság nem akarta tovább szolgálni a görög és angol burzsoázia imperialista érdekeit. És most Konstantin király, aki annak köszönheti visszalését, hogy a görög nép többsége megelégelte Venizelos imperialista politikáját, szintén azt a politikát folytatja. Offenzívát indít Kis-Ázsiában a törökök ellen, vállalja Venizelosnak az angol imperializmussal szemben vállalt lakás kötelezettségeit. A görög-török háború az angol politikának a franciával szemben való diadalát jelenti. De jelenti azt is, hogy örök időkre befellegzett annak a tervnek, amely Kis- Ázsiának az antantimperializmus kizsákmányolása ellen lázadó paraszttömegeit el akarta szakítani természetes szövetségesüktől, az orosz proletárköztársaságtól. Görögország háborúja nem a görög nép háborúja, a görög-török ellentét nem a görög nép ellentéte Anatolia török tömegeivel, az angolgörög szövetség nem a görög népnek szövetsége Anglia imperializmusával. A görög burzsoázia az, amelyik oly készséggel szolgálja az angol imperializmust. A görög nép óriási többsége hamar be fogja látni, hogy Konstantin király visszahívása, Venizelos elűzése semmit sem változtatott a helyzeten és nemsokára ugyanazzal az elszántsággal fog Konstantin és a görög burzsoázia ellen fordulni, mint amilyen elszántsággal fordult Venizelos ellen. A görög dolgozók lázadása és forradalma fogja csak keresztülhúzni Anglia imperialista számításait, fogja megteremteni a görög és török népnek testvéri békéjét. De a görög forradalom Franciaország számításait is keresztül fogja húzni ,mert a III. Internacionále keleti forradalmi frontját a görög dolgozók tömegeivel fogja meghosszabbítani. (Proletár.) Fehér m., — Bognár Gáspártól, Budapest. Dr. Móricz Dezső Bálint, ref. lelkész, — Jakab E. Rózsitól, Budapest. Palovits János, szül. 1887, Zsolna, — Lovász Jakabné Palovits Annától, Budapest. Löffler József, szül. 1858, Temeskeresztes — Löffler Sáritól, Budapest. Öröm Ferenc, szül. 1863, Dunaföldvár, Hayek Péternétől, Budapest. Lövy (Löwy) Arthur, szül. 1883, szék. — Löwy Gyulától, Budapest. Isakona Miklós, detektív, született 1872, Nagykikinda, — Gombos Rózsitól, Budapest. Dankowszky Sándor, fényképész, szül. 1903, Ocsa, — Folkmer Gézától, Budapest. Fedrich József, — Brunner Mihálytól, Budapest. Kovács József, 52 éves, szül. Zalaapáti, — Ifj. Kovács Józseftől, Budapest. Sliga Jánosné Boldizsár Lina, született Pápán, — Boldizsár Lajostól, Budapest. Moskovitz Jenő, vendéglős, szül. 1884, Miskolc, Grosz Etel, szül. 1879, Miskolc, Volner Leóné Moskovitz Jenő, szül. 1885, Miskolc, — Moskovitz Vilmostól, Budapest. Snelenperger József, szül. 1873, Maklár, — Hegyi Jánostól, Budapest. Nagy Rózsi, szül. 1880, Balmazújváros, — Soós Lajosnétól, Budapest. Márton Sámuel, szül. Királyi, Bihar m., Neuman Gézáné Márton Irén szül. Alsó-Dema, Bihar m., — Márton Mihálytól, Budapest. Mertl József, hentes, szül. 1887, Budapest, — Mertl Istvántól, Budapest. Leitner Jozefin, szül. Rákosliget, — Pekári Hubertné Sirkó Erzsébettől, Kispest. Altmayer Ferenc, vasesztergályos, 40 éves, szül. Nagykikinda, Wukovits Károly, vasesztergályos, 34 éves, szül. Budapest, — Altmayer Karalmtól, Budapest. Gaál Ferenc, szül. 1883, Nagysáros, Gaál János, szül. 1885, Nagysáros — Réz Ferencné Dávid Máriától, Budapest. Bánóczy József, 38 éves, szül. Budapest, — Nemoda Lajostól, Budapest Singer Albert, szíjgyártó, szül. 1871, Budapest, — Singer Rezsőtől, Budapest. Borbás Gyula, gépszerelő, szül. 1891, Budapest, — Borbás Jánostól, Budapest. Singer Sarolta, szül. 1880, Megyer Pusztán, Hajdú m., — Singer Hermintól, Újpest. Heinemann Arthur, szül. 1889, München, — Buchelt Máriától, Budapest. Pápay János, szül. 1852, Paks, — Pápay Ilonától, Budapest. Rosenberg Jakab, szül. 1852, Mezőkövesd, — Rényi Izsótól, Budapest Pelle Peleskey Dezső, műlakatos, 45 éves, szül. Veszprém m. — Seidel Györgynétől, Budafok. Sommer Sándor, kereskedő, szül. 1875, Miszla, Adler Adolf, szabó, szül. 1879, Varsád. — Adler Mórtól, Budapest. Neumann Adolf, szül. Bártfa, 75 éves, Grünberger Franc, borbély, 62 éves, szül. Ungvár, — Neumann Dezsőtől, Debrecen. Schäffer Ernő, szili. 1895, Miskolc, — Schäffer Ignáctól, Budapest. Király István, szül. Nagybecskerek, Némethy Döme Dusán, pékmes- ter, szül. Csáková, — Némethy Bélától, Budapest. Weiner József, 65 éves, szül. Csata, Bars m., Deuchs Gusztáv, szül. 1879, Budapest, — Pollák Sándortól, Budapest. Römmer Samuné Weiszberg ZAh, szül. Erdőbénye, — Kurmann Józseftől, Budapest. Lamáts János, 60 éves, szül. Vasszécsény, Lamáts István, zeneművész, 30 éves, szül. Szombathely, — Radányi Adolftól, Budapest Deutsch Vilmos, 34 éves, szül. Törökkanizsa, — Deutsch Vilmostól, Budapest. Helberg Ferenc, 32 éves, szül. Nagykomlós, — Kele Mihálynétól, Budapest. Becker Ferenc, hentes, szül. Bácsalmás, — Fittlung Józseftől, Budapest. Zinyik Anna, Gombás, Liptóm, — Holdas Jánostól, Budapest. Cserefka István, kőfaragó, szül. Fehérkereszt, 54 éves, — Vajda Józsefné Sztraka Gizellától, Budapest Steiner Emil, szül. 1894, Tiszolc, — Hannák Vilmostól, Budapest. Morovitz József, 58 éves, szül. Nagysurány, Morovitz Mária, 27 éves, szül. Budapest, — Pigniczky Pálné Rajner Annától, Budapest. Franyó Mihályné Borsay Róza, szül. 1858, Nagybánya, Borsay Károly, géplakatos, szül. 1863, Nagybánya, — özv.Kozma Ferencnétől, Budapest. Loh Antalné Pohlen Mária, 32 éves szül. Nagykőrös, — Karczag Sándornétól, Budapest. AMERICAN AND RED STAR LINES Közvetlen összeköttetés NEW YORK és HAMBURG között I-ső és Il-ik osztályú utasok részére. — Legkényelmesebb utazás Magyarországba a nagy és modern, dupla csavarú gőzösökkel: MINNEKHADA (uj) Csak NL oszt. utasok részére: május 21. M ANCHURIA junius 2. MO N G O L junius 16. I A New York—Hamburg—Liban és Danzig POLAND.............Május 25-én. A harmadik osztályú utasok kényelmes ebédlőben étkezhetnek és pincérek szolgálják ki őket. Külön kabinok nők és gyermekek részére. Forduljon felvilágosutssértő társaság központi Irodájához. 9 BROADWAY, NEW YORK TUST bármely meghatalmazott helyi örtynökséghez. 1 GÖRÖG-TÖRÖK HÁBORÚ | _________ _ ________ A munkáltató szervezet hivatalos véleménye: “Az adott gazdasági viszonyok között, amelyekben változtatni nem tudunk, a kollektív szerződés nyújtja a legtöbb előnyt a munkásnak és a sanyarú viszonyok (t. i. a munkásra sanyarú!) lehetőségein belül a viszonylag legnyugodtabb kalkulációs alapot a munkaadónak. ------------------“NYUGAT”PRÓBAKÖTETE 1908—1920-ig megjelent válogatott számai egy vaskos kötetben, szép kiállításban jelent meg. Az összes nevesebb magyar írók munkája megtalálható a Nyugatban. Közöl verseket, elbeszéléseket, regényeket, tanulmányokat, társadalomtudományi cikkeket a legjobb magyar írók tollából. Ady Endre halála napjáig szerkesztője volt a Nyugatnak és több értékes munkája található a folyóiratban. Egy kötet ára 40c. Postaköltség 10c. Kapható az Előre könyvkereskedésben, 350 E. 81st Sz., N. Y. MEGJELENT a “Proletár” 42—8-ik száma. Tartalma: Mi lesz? — Jeremiás Püspök. Lengyel Gyula: Az angol szénbányászok kizárása. Révay: Bonyodalmak a legitimizmus körül. Hamburger: Kisbirtokosparasztság és vagyon váltság. “Kecskeméti határ körül.“ Bernard Shaw: Oroszországi borzalmak. Román bojárok fehér terrorja. És több tudományos cikkek várniuk benne. Vegye meg még ma. Ára 10c. Kapható az Előre könyvkereskedésben, 350 E. Bist sz., N. Y. ILOSZ Magyarországi Levelek. Az alábbiaknak az Amerikai Vörös Kereszt Magyar Osztályánál Magyarországból érkezett levelük van, kik azt az iroda helyiségében személyesen vagy levél útján átvehetik. Ha valaki ismerőst talál a keresettek között, szíveskedjék figyelmeztetni. Cím: American Red Cross, Hungarian Section, 15 West 37th St., New York City. Blitz Samu, szül. 1877, Tolcsva, Zemplén m., Blitz Ignátz, szül. 1865, Tolcsva, Zemplén m., — Rein Rézsűitől, Budapest. Farkas Ádám, szül. 1887, Veleg. nz-l — 3-ik AVE. fió éa 81. utcák közt. Look for the Big Clock Vásároljatok Yorkville legrégibb üzletében Nagy választék mindennemű ajándéknak alkalmas ékszerekben, olcsó árban. Javítások olcsón, pontosan eszközöltetnek. ESTÉNKÉNT IS NYITVA HÉTRŐL-HÉTRE szenzációsabb tartalommal és szebb kivitelben jelenik meg; az egyetlen amerikai magyar képes folyóirat, az ELŐRE KÉPES FOLYÓIRAT INGYEN MUTATVÁNYSZÁmot mindenki kaphat, aki címét közli a kiadóhivatallal, ahová az előfizetési díjak is küldendők ($3.00 egy évre.) 33 First Street, New York ÉRTESZTES! Ez után hozom nagyszámú rendelőim tudomására, hogy FÉNYKÉPÉSZETI MŰTERMEMET 1506 First Avenue (78. és 79. Sz. között) helyeztem át, ahol a mai naptól kezdve a nagyközönség rendelkezésére állok. Minden igyekezetem, mint a múltban, úgy a jövőben is az lesz, hogy n. b. rendelőimet minden tekintetben kielégítsem. ROZGONYI JÓZSEF fényképész: 4,6,8,10,12,14,16. AZ ILÉSI APRÓHIRDETÉSEMET Beadni. 25 CENTÉRT hirdethet az ‘‘Előre" MUNKÁT NYER rovatában én ezzel többet használ magának, mint ha bárhol másutt hirdetne, mert MINDEN MAGYAR munkás az "Előrét olvassa. Ne halassza el hirdetését minél előbb beküldeni. Olvassa el apróhirdetési feltételeinket. HA PÉNZT AKAR HAZA KÜLDENI hajójegyet venni, vagy bárminemű hazai ügyét elintézni, forduljon teljes bizalommal személyesen vagy levélileg a régen ismert Rizsák Jánoshoz ezen a ¥ 41060.’. RIZSÁK JÁNOS 127 SECOND STREET, PASSAIC, N. 3. ROTH SÁMUEL A HÍRES MAGYAR GYÓGYSZERÉSZ, feltalálója és kénaltója a nők legkedveltebb anépítőzserének. • Afufi Liliom Orim, Szappan és Púdernek UJ GYÓGYTÁRÁBAN, az ELSŐ AVE és 85. utca sarkán GYÖNYÖRŰ FALINAPTÁRAKAT •ant ki magyar vevőinek és portaléinak. .Ne késsék el tehát ezen ritka alkalmat, hanem jöjjenek el, nézjenek széjjel és vásároljanak mindent, amire csak szükségük van. Gyönyörű és dús raktáram van piperecikkek és illatszerekből. Itteni és importált gyógyszerek és növényekből. Gyógytáramban a Thermos és Kodak képviselete. Róth Liliom Órám, Szappan és Púder nagy adag postán KÉT DOLLÁR. Postai rendeléseket gyorsan és pontosan elintézünk. Volt gyógytárammal semmi összeköttetis iben nincsen. Rendeléseit Így címezze: RÉ Sámuel Megváltó Gyógytára 1637 First Ave., Cor. 85th St, New York, PKPARTINKSÍT K.