Élővilág, 1961 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1961-10-01 / 5. szám
Természetesen a szervezetre nem közömbös a testsúly. Különböző életbiztosítási statisztikák alapján az elhízás erősen megrövidíti az élettartamot. Az elhízottak átlagosan tíz évvel élnek rövidebb ideig, mint a normális testsúlyú emberek. Ez könnyen érthető, hiszen a túlterhelés következtében — súlyos szervi elváltozások jöhetnek létre, amelyek azután komoly betegségekhez vezetnek. A panaszok között első helyen a szívpanaszok állanak. A szív kicsi marad, nem követi a testsúly növekedését. A szívizomrostok között lerakódó zsír, a magas rekeszállás és a súlytöbblet, rövidebbhosszabb idő után nehézlégzést, bokaduzzanatot, a nyálkahártyák és a bőr kékes elszíneződését okozza, míg végül is kialakulhat a szívelégtelenség klaszszikus képe. Az elhízás nemritkán magasvérnyomás betegséggel is társul. Az elhízott egyének érfalán gyakrabban látunk érelmeszesedésre utaló elváltozásokat, gyakori közöttük a hirtelen halál, a koszorúsér-elzáródás vagy agyvérzés következtében. Műtétek után hajlamosabbnak látszanak visszértrombózisra vagy tüdőembóliára. A még teljesen ép szívű elhízottak nehezített, rövid légzése a magas rekeszállásra és a mellkasfali zsírlerakódásra vezethető vissza, mivel ezen okok a tüdő tágulási képességét csökkentik. Talán a legtöbb panaszt a betegek rendkívül érzékeny bőre okozza. Gyakran találkozunk ekcémákkal, furunkulusokkal és az összefekvő bőrterületeken felállásokkal. Nyári kánikulák idején közülük kerül ki a legtöbb hőgutás eset, ami a fizikai hőszabályozás zavarára vezethető vissza. Epekőbetegség, cukorbetegség ugyancsak gyakori az elhízottak között. Nem ritkák a szexuális zavarok, amelyek férfiakon főként impotenciában, nőkön a havivérzés elmaradásában, vagy ritkábbá és kevesebbé válásában nyilvánul meg. A mozgásszervi elváltozások — térdízületi kopások, idült gyulladások, lúdtalp — a fokozott megterhelésre vezethetők viszsza. Ezek tulajdonképpen circulus vitiosust okoznak, mert nehezítik a mozgást, és ezzel csökkentik az energiafogyasztást. Közismert, hogy az elhízott embereket a jóakarat, jókedv, derűsség jellemzi. Ez azonban sokszor akaratgyengeséggel, nemtörődömséggel párosul. Közülük kerülnek ki legtöbbször az ún. „lusta’’ emberek. Tekintettel arra, hogy az elhízás komoly betegségekhez vezethet, melyek az életet is veszélyeztetik, rendkívül fontos ennek az állapotnak a megszüntetése, tehát a gyógyítás. Nemegyszer előfordul, hogy a normális testsúlyt elért elhízottak panaszai megszűnnek, sőt kialakult betegségük is javul. Azokban az esetekben, ahol a szabályozási rendszer zavarában van az ok, elsősorban ennek megszüntetésére kell törekednünk, különböző gyógyszerek, esetleg műtéti beavatkozás útján is. Azonban sem ezekben, sem a külső okból létrejövő elhízások esetében sem nélkülözhetjük a fogyókúrát, amelyet mindig alapos orvosi vizsgálat előz meg. A fogyókúra nem azt jelenti, hogy a betegeket éheztetjük, és drákói rendszabályokat írunk elő számukra. Figyelemmel vagyunk a beteg munkakörére, életkörülményeire, és vigyázunk arra, hogy a fogyás lassú, fokozatos legyen. A leghelyesebb havi 1%—2% kg-mal csökkenteni a betegek testsúlyát, így nem vezet a szervezet ártalmára, viszont célunkat elérjük, és betegünket számos betegségtől megvédjük. Mivel az elhízott egyének zsírraktára a zsírt gyorsan megköti, viszont nehezen adja le, diétájukban elsősorban a zsírbevitelt kell csökkenteni. A napi zsírmennyiség 20—30 g-nál ne legyen több. Meg kell szorítani a szénhidrátféleségek adását is. Az elhízottak szövetei a vizet is fokozottabban kötik, ezért a só- és folyadékfelvételt is korlátozni kell. Nem kell megszorítanunk a fehérjéket (tojás, sajt, sovány hús), mert a szervezetnek ezekre van a legnagyobb szükségig, ezenkívül leginkább keltik a jóllakottság érzését. Bőven adhatunk rántás nélküli főzeléket, salátát, tehát csekély kalóriaértékű, de teltségérzést keltő ételeket. A fogyókúra előtt meg kell állapítani azt a testsúlyt, amelyet el akarunk érni. Erre az ideális testsúlyra számítjuk ki a megengedett kalóriamennyiséget. Jó eredményeket látunk a testsúlykg-onként adott 17 kalóriától, ami azt jelenti, hogy ha az ideális testsúly 60 kg, akkor a beteg napi kalóriabevitele 1020 kalória legyen. Kalóriatáblázat segítségével könnyen összeállíthatjuk a fogyókúrás beteg napi diétáját. Pl.: