Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon hat kötetben. V. kötet. Kiutalványozás-Perfüggőség - Magyar Jogi Lexikon 5. (Budapest, 1904)
K
kiutasítás át, e mellékbüntetésnek nincs helye. A vétségek közül egyedül a minősített uzsora büntetendő cselekménye az, melynél az elitélt a főbüntetésen felül «ha külföldi, a magyar állam területéről kiutasítható» (1883: XXV. t. sz. 2. § utolsó bek.); a kihágások között csak a koldulás és csavargás esetén alkalmazható a külföldinek K.-a (1879: XL. 69. §). 3. А ВТК. 64. §-ában körülirt mellékbüntetés kiszabása egyik esetben sem kötelezi a bíróságot; a tv. következetesen oly kifejezéseket használ («ítélhetők», «kiutasítható», «kiutasíthatók»), melyekből kétségtelen, hogy a facultatív rendszert fogadta el. E mellékbüntetés ki- vagy ki nem szabása ennélfogva a bírói bölcs belátásra van bízva; a kimondás főleg akkor indokolt, ha erkölcsi, politikai és közgazdasági tekintetek kívánják azt, hogy az állam a külföldi gonosztevőt területén ne tűrje meg. 4. AK.kiszabható: a) egyszerűen a visszatérés tilalmának mellőzésével, mikor is, ha a kiutasított külföldi viszszatér, a közigazgatási hatóság által ismét külföldre szállítandó, ily esetben nem ítélhető el a KBTK. 70. §-ba ütköző kihágás miatt, mert а ВТК. 64. §-a K.-ról és visszatérési tilalomról beszél, a 70. § pedig a visszatérés tilalmának megszegését sanctionálja, ha tehát a bíróság csak K.-ra ítélte a külföldit, s azt kifejezetten a visszatéréstől nem tiltotta el, e tilalom megszegéséről és tehát e czímen kiszabható kihágási büntetésről nem lehet szó, hanem csupán a K.-t kimondó ítéletnek annyiszor amennyiszer leendő végrehajtásáról. Felmerülhet azonban a kérdés, váljon örökké, ill. az elítéltnek egész életére érvényes-e a K., vagy talán bizonyos idő múltán az ítélet e része hatályát veszti, s a kiutasított visszatérhet, anélkül, hogy a közigazgatási hatóság őt ismét külföldre szállítaná? A felelet az lesz, hogy az utolsó kiszállítástól számított elévülési idő letelte után a visszatérés szabad. а ВТК, ugyanis, midőn 120. §-ában a büntetés végrehajtását kizáró elévülésről szólva, a mellékbüntetéseket nem említi, utóbb a 122. és 123. §§-ban pedig csak a pénzbüntetésről és a hivatalvesztésről s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztéséről rendelkezik, kétségtelen tehát, hogy a többi mellékbüntetések elévülésére a 120. §, ill. az ezt kiegészítő 121. és 124. §§ szabályai irányadók, b) Súlyosbítva is kiszabható a relegatio, azaz úgy, hogy a bíróság a kiutasított külföldit az országba való visszatéréstől is örökre v. határozott időre eltiltja; ez esetben már elköveti a tilalmi idő alatt visszatérő kiutasított a KBTK. 70. §-ába ütköző kihágást, tehát egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A gyakorlatban a súlyosbított K. kimondása van szokásban (BJT. 1.404., III. 11., a tvszékek 1896-ban 19-et, 1897-ben 19-et, 1898-ban 38-at, 1899-ben 11-et ítéltek az országból való K.-ra). 5. A végrehajtás módozatait az 1880 aug. 9-én 2106. sz. a. igazs. min. rend. igy szabályozza: Ha,rmely külföldi egyén az országból való K.-ra is ítéltetett, mindenekelőtt ennek honossága biztosan megállapítandó, s azon kir. ügyész (nem pedig a rendőrkapitány: BJT. IV. 272.), ki a főbüntetés végrehajtására hivatva van, ennek foganatosítása után az elitéltet azon kir. ügyészhez szállítja át, kinek székhelye legközelebb fekszik a kiutasítandó egyén honának határszéléhez, ki az elitéltet a reá vonatkozó ítéletek hiteles másolatával és pontos személyleírásával együtt elismervény mellett a közigazgatási hatóságnak az ország határain való átkísérés végett átadja. Ha az elítélt amely fegyházban, kerületi börtönben vagy államfogházban tölti ki büntetését, az intézet igazgatója vagy felügyelője átadja őt a legközelebbi kir. ügyészségnek, mely azután a fentebbiek szerint fog vele elbánni. A községekről szóló 1886: XXII. t. sz. 9. §-a szerint kiutasítható a községből az a magyar állampolgár, kitől a települési engedélyt amely törvényes ok alapján megtagadták. Az 1903 : V. t. ez. 10. §-a szerint pedig — mely a magy. korona országainak egész területén hatályos — az a külföldi, aki magát kellően nem igazolja, a maga és családja fentartására szolgáló eszközöket ki nem mutatja v. akinek az állam területén való tartózkodása az állam érdekeire v, a közbiztonságra és a közrendre nézve aggályos, az állam területéről a rendőri hatóság (14. §) által bármikor kiutasítható, esetleg kényszer útján is eltávolítható. Végül a jelenetszabályzat (1885. évi 9389. sz. belügym. rend.) is lényegesen korlátozza a tartózkodási szabadságot, amennyiben a közbiztonság és rend érdekében illetőségük helyére, ha pedig külföldiek, az országból kiutasíthatók, a csavargók, szokásos munkakerülők, engedély nélkül koldusók, a hatósági rendszabályokhoz nem alkalmazkodó kémők, a közbiztonságra gyanús egyének, kik rendes lakást, foglalkozást vagy jövedelmet nem tudnak kimutatni, kik közbotrányt okozókig erkölcstelen életet folytatnak, végül oly volt fegyenczek, kik az eddig felsorolt egyének közé tartoznak vagy közbiztonság elleni kihágást követnek el. Külföldiek rendőrhatóságilag akkor is kiutasíthatók, ha az országban maradásuk a közbékére vagy az állami biztonságra veszélyes volna. A K. külön hatósági határozatban történik, melynek foganatosításáig az illető egyén letartóztatandó. A K. iránt hozott határozatban állapítandó meg az is, hogy a K. kényszerútlevél vagy tolonczolás (1. o.) által történjék. VI. Törvényhozónk a K. felvételét a büntetések sorába következőként indokolja: A menedékjog megadása az állam joga, de nem kötelessége; legkevésbbé sem kötelessége pedig az államnak a külföldi gonosztevőket, akik az általa nyújtott oltalmat büntettek elkövetésére Amely szók betűben nincsenek meg, a C-ben keresendők! Kiutasítás