Karácson Mihály: Árpád emléke (Pest, 1868)
4 Bizánczot is fenyegette Simon a Bolgárok fejedelme , bölcs Leo császár Etelközben székelt (őseniket követség által kérte fel szövetségesekül, a kik hadaiknak egy részét a Dunán átszállítván, a Bolgárok fejedelmének seregeit megverték ; a keleti birodalom meg lön mentve, a vitéz magyar sereg gazdag zsákmánynyal tért vissza Etelközbe. A nyugati császárságot a Sláv népfajok fenyegették, Ratislav a Marahánok fejedelme az éjszaki és déli Sláv fajok egyesítése által, a nyugati császárságellenében, egy hatalmas Sláv birodalomra törekedett, mi ha sikerül, a germán népfajok a Slávságban olvadandottak fel. — Arnulf cszászár őseinknél keresett, s talált segélyt, kik Árpádnak vezénylete alatt a Marahánok hadseregét 892-ik évben **) tönkre tették, a nyugati császárságról a veszélyt elhárították. A győzedelmek veszteség nélkül nem vivatnak, a vitéz harczosok sorai gyérülnek, a legyőzöttekben fennmarad a boszúvágy; míg Árpád seregei a Marahánok ellen harczoltak, a Bessenyőkkel egyesült Bolgárok Etelközben elegendő védsereg nélkül hagyott családjaikon véres bőszét állottak; a hálátlan Leo császár a szorongatottaknak segélyt nem nyújtott. Átlátták őseink, hogy az általuk megmentett keleti és nyugati császárságokban őszinte szövetségesekre nem számíthatnak, hogy dél-kelet és észak-nyugaton ellenséges népfajok által környezve, arra vannak utalva „segíts magadon;“ átlátták, hogy a fajrokonok érdek *) Béla királynak névtelen jegyzője 45. fej. Zonoras, Leogrammatins, Praynal I. k. Ill. r. 326. lap. **) Annales Fuldenses a 892-ik évhez. — Aventinus Libro IV. annak Boicorum.