Hellenbranth János: Szarvas várossáról értekezett ugyan azon város százados ünnepi alkalmatosságára Hellebranth János, hites ügyés és jegyző (Pest, 1822)
( 4 ) írják azok, a’ kik Szarvast a’ mai mód szerént Szarvasnak írják, ’s annak neveztetését az ezen helyen lappangani szokott sok Szarvas - vadtól származtatják, mivel azoknak az állítások, a’kik azt bizonyos Szarvas nevű, ’s hajdanában itten tanyázott Török Bassától neveztetni kivánják, mint valóságos mese, hitelt nem érdemel. §• 2. Helyheztetése: Szarvas, Békés Vármegyében a’ Körös vize partján nagy rónaságon helyheztetve lévén, napkeletről Endrőd Helységével 2 1/2, délről Szentes Várossával 1 1/2, napnyúgotról Szent András és Ötsöd Helységeivel 1 1/2, éjszakról pedig Mező-Túr várossával 3 mértföldnyi távolságban határos, ’s éppen azon a’ helyen fekszik, a’ hol a’ régi Szarvas állott vala , úgy mindazonáltal, hogy nagyobb kiterjedése ’s nevekedése miatt, az eggyik fele a’ Kákái, a’ másik pedig a’Halász Telki pusztára már ki nyúlik. §• 3. Régi és új Vólta. A’ Históriából tudjuk, hogy Szarvas régi időkben ollyan erősség volt, mint a’ Gyulai vagy a’ Szolnoki vár. Ezen Várnak négy falai úgy voltak épitve, hogy a’ világ részeire néztek, ’s a’ vár udvarának közepe éppen ott volt, a’ hol most az Evang. nagy Templom áll. A’ mi a’ régi Szarvast illeti, az bizonyos, hogy 1500-dik körűl Szolnok és Gyula között fenn állott, a’mint ez a’ Losdige Magyar-Török