Budai Ferenc: Magyar ország polgári históriájára való lexicon a XVI. század végéig 2. (Nagyvárad, 1805)
K
KALMAN. RÁNDITS. 575 szonkét esztendős, őtet Papnak szentelte fel. 1338 eszt. Győri Püspök lett, mely hivatalt azutánn számos esztendőkig viseltt. KÁLMÁN JÁNOS. (Innakodi) Lásd Zringyel László. KÁLNAI JÁNOS és ISTVÁN. Mohátsnál estek el 1326 eszt. Talán Atyjok volt ezeknek az a Kálnai László, a’ ki Baranyai Györgyei, Bars Vármegye küldöttje volt a’ Rákosmezei Diétára 1.503 eszt. KÁLNÁSI GYÖRGY, a Makovitzai vár Kapitánya volt első Ulászló idejébenn, mely várat akkor Zadar Simon birtt. Mindenkor az Ulászló részennb volt, és annak ellenségi ellen Makovitza várát hűségesenn oltalmazta , egyszer pedig fogságot is szenvedett. Ezzel nyerte azt, hogy a’ Király Őtet Sáros Vármegyében, egy Kálnás nevű falunak birtokábann 1444 eszt. újra megerőssítette, mellyet már az ő elei is bírtak. « KÁLNÁSI FERENCZ. Az a’ Kasztáld, a’ ki Nádasdi Tamással ’s másokkal Erdélyt Ferdinánd Király számára elfoglalta 1331 eszt. ezt a’ Kálnási Ferentzet tette vala Erdélybenn Gyalui Kapitánnyá 1332. eszt. mely hivatalt ő maga háza körül való foglalatosságai miatt, nem kívántt esztendőnél tovább viselni, azért mindenekről illendőképpenn számolván, a’ várat esztendő múlva, az arra rendeltt Biztosoknak viszszaadta, melyről, és a’ maga mind eddig való dítséretes viseléséről, néki Eperjesenn adott Kasztald bizonyság levelet 1333. eszt. 21. Mart. KANDITS. Az Avarok Fejedelme első Kálgán idejébenn , ezt küldötték volt az Avarok Justiniánus Császárhoz követségbe 334. esztendőtájánn , hogy az Ő szólgálatjokat ajánlja a’ Udik Rész. ■ B b