ifj. Palugyay Imre: Magyarország történeti, földirati s állami legujabb leirása. Harmadik kötet (Pest, 1854)
I. A Jász-kún kerületek leirása - IV. Kis-Kún-Félegyházi Járás
Ide tartozik a Péteri egyház Curátja is (l. alább Péterit a 234 lapon). A plébános 4 segéddel teljesíti lelki hivatását a váczi püspök egyház kormánya alatt. Lelkészek , egyháziak, egyházfiak s tanítók részére évemkint ad a község 310 kiló tiszta, 214 kétszeres búzát, 1000 font húst, 267 font fadgyat, 670 font sót, 35% öl tűzifát, 270 öl szalmát, 440 mázsa szénát, 22 keze vajat, 1300 kéve nádat, 2542 ftot v.et. Tanoda állapot: a r.katholikusoknak régi szervezet szerinti IV. osztályú kis gymnasiuma, 3 osztályú elemi — 1 osztályú mesterinas— 1 osztályú nyelvészeti, 1 osztályú zenedei, — s 2 osztályú leányiskolában összesen 12 tanító alatt 640 ft, 467 leány — összesen 1107 tanuló. Árva ügy: 28 atyától származott 45 árvának vagyonértéke 20000 ftra rúg. Kórházának 22694 ft. tőke utáni kamat- s egyébb évi jövedelme 2523 ft. 4550/100 kr. v. ez.; ebből 1851-ben 87 egyén ápolására kiadott 2486 ft. 19 krt. v. ez. Vásárok. Mária Therezia királynénak 1774-ki február 4- kén kiadott kiváltság levelénél fogva országos vásárai január 20-kán, május 27-kén, augustus 20-kán s October 4-kén tartatnak. — Heti vásárai kedden s pénteken. Tűzoltó szerek: 3 vízi puska, 6 lajt, 6 csákány. Gazdasági szerek: 6 hámos- 8 ménló, 14 bika, 6 ökör, 5 szekér. Katonaság egy század lovasság. — Csendőrség 1 szak parancsnokság. Posta állomás helyben. II. Kis-Kún-Dorosma város Ezen az alsó Kis-Kúnságnak délfelöli sarok pontját képező mezőváros 1719-ik év előtt merő pusztaság volt, s csak egy csárda — nyugat-észak fele Szegedtől mintegy egy órányi távolra — létezett egy nagy homokdomb alatt azon a helyen, hol jelenleg e város északi részén az úgynevezett felső korcsma áll. — E csárda mikor lett építtetését homály fedi, hihető azonban, hogy Mátyás király korában keletkezett, s az sem valószínűtlen.