Energiagazdálkodás, 1978 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1978-05-01 / 5. szám
Gázzal működtetett hőszivattyú strandfürdő céljára A svájci atomerőművek áramfejlesztése Atomerőművek 1976. évi áramfejlesztési statisztikája Ezt a hőszivattyús berendezést Dortmund város közművállalata építtette a Wellinghof-ban levő strandfürdő részére. A gázhőszivattyúknak, melyek a „környezetkedvező” gáz mellett a szabad levegőnek, továbbá a működtető gázmotor távozó égéstermékeinek melegét is hasznosítják, a velük elérhető energiamegtakarítás révén bizonyos esetekben jövőt jósolnak. Az ilyen berendezés a bevitt energiának 180—235%-át hasznosítja, míg a konvencionális kazánberendezésnél tudvalévően ez csak átlagosan 85%-ra történik, így a gázhőszivattyús berendezéssel fűtőanyagban mintegy 60% körüli megtakarítás érhető el. Az említett strandfürdőberendezés óránkénti hőteljesítménye 600 000 kcal (700 kW), annak évi gázfogyasztása 120 000 m3 gáz; a hagyományos kazánban ehhez 2 és félszer annyi, vagyis kereken 300 000 m3 gáz kellene. A berendezés működése röviden a következő: A külső levegő a hűtő elgőzölögtetőjében 2 °C-ra hűl le. Az így felszabaduló meleget a hűtőközeg veszi fel, mely azután a kompresszorba, ahol a kompressziós folyamat révén 50 °C-ra melegszik fel, majd a kondenzátorba kerül. Itt a hűtőközeg kb. 26 °C-ra hűl le és a felszabadított meleget a fürdővíznek adja át. A fürdővíz így állandóan 24 °C körüli hőmérsékleten tartható. A hűtőközeg-kompresszort hajtó hathengeres négyütemű gázmotor teljesítménye 112 lóerő (83 kW). A motor hűtővizének, úgyszintén a motor égéstermékeinek melegét szintén a fürdővíz melegítésére hasznosítják. (Brennstoff—Wärme—Kraft 6/1977. száma) 2600 MW-os atomerőmű épül Iránban Ez a két 1300 MW-os blokkból álló atomerőmű a Perzsa-öbölnél Busher város közelében épül. A reaktorok nyomottvizes rendszerűek. Az üzembe helyezést 1980, illetve 1981-re tervezik. Az atomerőmű megépítésére a nyugatnémet Erőműépítő Egyesülés, a Kraftwerk Union (KWU) kapott megbízást, amely elvállalta az egész infrastruktúra megvalósítását is. Ennek keretében az eddigiekben már lakások, családi házak, kórház, iskolák, uszoda, üzletek létesültek. Az építési területen a villamosenergia-szükségletet 22 MW összteljesítményű Diesel-gépek látják el. Az ivó- és használati víz biztosítására napi 3500 m 3 teljesítményű tengervíz sótalanító berendezést is létesítettek. (Atomwirtschaft-Atomtechnik 2/1977. száma) Svájcban három atomerőmű van üzemben. Ezek közül a Beznau—I 1969-ben, a Beznaud II 1971-ben, a Mühlberg helynevű pedig 1972-ben került üzembe. Villamos teljesítményük 350, 350 és 310 MW. Az első két erőmű reaktora nyomottvizes, a harmadiké forralóvizes rendszerű. Az atomerőművek üzembe vételük óta 1977 március végéig 16, 14 és 11 TWh (milliárd kWh) villamos energiát fejlesztettek. (Atomwirtschaft-Atomtechnik 2/1977. száma) Növekszik az Európai Gazdasági Közösség dúsított urán behozatala A dúsított urán import az Egyesült Államokból és a Szovjetunióból 1975- ben 82%-kal volt több az 1974. évinél. Az Egyesült Államokból 757 580 kg, a Szovjetunióból 67 645 kg, összesen 825 225 kg dúsított uránt hoztak be, ez 21584 kg U—235-nek felel meg (91,2% amerikai és 8,8% szovjet import). Ezenfelül importáltak Nagy- Britanniából is. A dúsított uránt legnagyobbrészt uránhexafluorid (UF) alakjában importálták. A felhasználás főként könnyűvizes reaktorokban történt, ezért a dúsítás foka 4% alatti. Nagy dúsítású uránt csak kis mennyiségben importáltak kutatási célú reaktorok számára. (Brennstoff — Würmer Kraft 10/1976. száma) Atomerőművek az Amerikai Egyesült Államokban Az amerikai energiakutatás és -fejlesztés hivatalos szervének, az Erda (Energy Research and Development Administration) legújabb adatközlésse szerint 1976 közepén az Egyesült Államokban 238 nukleáris egység volt üzemben, állt építés, illetve tervezés alatt a következő megoszlásban és teljesítményekkel: Üzemben 60 reaktor 41 257 MW; építés alatt 93 reaktor 97 421 MW; tervezés alatt 85 reaktor 98 294 MW, összesen kereken 237 000 MW teljesítménnyel. (Brennstoff—Wärmer Kraft 11/1976. száma) Drágul az amerikai urándúsítás A költségek emelkedésének kihatására az Erda az urándúsítás árát emelni kényszerült. Az ún. bontási munkaegység árát 48,80 dollárról előbb 59,20,majd 1976. január elején 60,95 dollárra emelték. A bontási munkaegység várható jövőbeni árát 76 dollárra adják meg. (Brennstoff— Wärme — Kraft 1/1977. száma) Az 1976. évi nukleáris villamos energia fejlesztésére vonatkozó alábbi adatok a nyugati világ atomerőműveire vonatkoznak, mivel Kína, a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária múlt évi adatai még nem ismeretesek. Ezen államok nélkül a világ 15 államának 140 atomerőművében összesen 385 287 GWh (millió kWh) villamos energiát fejlesztettek. A megelőző 1975. évben 15 állam 127 atomerőműve 321 944 GWh-t fejlesztett. Az 1976. évi fejlesztésből növekvő sorrendben az első hat állam fejlesztése a következő volt: Egyesült Államok 198 630; Nagy-Britannia 36 799; Japán 36 689; Német Szövetségi Köztársaság 24 705; Franciaország 18 240 és Kanada 18 015 GWh. Európa 9 államának 1976 végéig üzembe került 58 atomerőművében (adatok hiányában Bulgária, az NDK és a Szovjetunió nélkül) 1976. évben összesen 126 417 GWh villamos energiát fejlesztettek. A legtöbbet változatlanul Nagy-Britanniában fejlesztettek, a fentiek szerint 36 799 GWh-t, utána az NSZK következik 24 705 GWhval, Franciaország fejlesztése 18 240, Svédországé 15 992, Olaszországé pedig 3797 GWh volt. Az Európai Gazdasági Közösség tagállamaiban 1976- ban az összes — hagyományos és nukleáris — villamosenergia-fejlesztés az előző évhez képest 8%-kal 1052,1 TWh-ra (milliárd kWh) emelkedett. A fejlesztésben a hagyományos erőművek 81,3; az atomerőművek 8,1; a vízerőművek 10,4 és a geotermikus erőművek 0,2%-kal vettek részt. (Atomwirtschaft—Atomtechnik 3 / 1977. száma) Újabb nyugatnémet atomerőmű került üzembe Ez a Brunsbüttel helynevű új atomerőmű az Elba folyó jobb partján épült és Stade helynevű atomerőmű után a második, amely az NSZK északi térségének villamos energiával való ellátására szolgál. Az erőmű villamos teljesítménye 805 MW, reaktora forralóvizes rendszerű. Az erőmű 1976 októberében érte el a teljes terhelését és az eredményes próbaüzem után az erőművet építő Kraftwerk Union (KWU) 1977 februárjában használatra átadta. Az atomerőmű építésének költségét 2/3-ad részben a Hamburgische Elektrizitäts— Werke és 1/3-ad részben a Norddeutsche Kraftwerke az északi országrész e két nagy áramszolgáltató vállalata fedezte. (Atomwirtschaft —Atomtechnik 4/ 1977. száma) К. I. О. 227 Energiagazdálkodás XIX. évf. 5. szám