Építők Lapja, 1955 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1955-10-10 / 41. szám

n ­­j ! Meghívó a szállástisztasági ú­j verseny díjkiosztó ünnepségére ! | Az Építő-, Fa- és Építő- ♦ ♦ anyagipari Dolgozók Szak- ♦ £ szervezetének budapesti ki­­f­i zottsága a budapesti munkás- £ ♦ szállások, közötti szállástiszta- % £ sági verseny harmadik ne- £ £ gyedévi díjkiosztó ünnepségét £ £ 1955. október 19-én este 7­­­1 órakor tartja a Budapesti i £ Magasépítő V. XIV. kerület, a­t Pillangó utca 22. szám alatti i­­ munkásszállásának kultúrter-J 5 mében, melyre szeretettel ♦ I várja az építőipar dolgozóit. ♦ BUDAPESTI BIZOTTSÁG £ 1 I A VESZPRÉMI ÉPÍTŐK kultúrottthona, készül a télre. Jelenleg a belső berendezések átalakítása és a helyiségek festése folyik. A keskenyfilm­­vetítő számára külön gépházat építenek. ÖRÖMMEL KÖZÖLJÜK, hogy Fa Vilmos építésvezető, az Irodaépkő V. dolgozója fe­leségének az elmúlt hetekben leánygyermeke született. Mind­ketten jó egészségnek örven­denek. VENDÉGÜL LÁTTÁK a IV. kerület Rezi K. u. 26. szá­mú ház lakói a tatarozást végző szak- és segédmunkáso­kat, valamint munkavezetőket. A vacsorán megjelentek a ta­nács és a KIK illetékes veze­tői is. A baráti légkörben el­fogyasztott vacsorán több po­­hérköszöntő hangzott el, mely­ben a lakók megköszönték a dolgozók fáradságát a szép és kiváló munkáért. A IV. kerü­leti Tatarozó V. dolgozói el­mondották, hogy mennyivel jobban ment a munka, mivel a lakók nemcsak megértő maga­tartásukkal, hanem sokszor fizikai munkával is hozzájá­rultak ahhoz, hogy határidő előtt elkészüljenek. SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT született Gerster Kálmán épí­tész (meghalt 1927-ben), a mo­numentális építőművészet mestere. Régi építészcsaládból származott. (Apja, nagyapja szintén építész volt.­ Egyik testvére Lesseps mellett részt vett a Panama-csatorna építé­sében, majd a korinthosi csa­tornát építette. Tanulmányai­nak elvégzése után a fővárosi mérnöki hivatalban alkalmaz­ták. Első jelentősebb sikerét a Deák-síremlék nemzetközi pá­lyázatán aratta. Legjelentősebb alkotása a Stróbl Alajos szob­rásszal együtt épített Kossuth­­mauzóleum a Kerepesi-teme­­tőben. BIZTONSÁGTECHNIKAI KIÁLLÍTÁST rendez négy tervező vállalat az Általános Épülettervező V. kultúrtermé­ben. (Bp. I. Krisztina körút 99.). Minden hétköznap 10 órá­tól 19 óráig tekinthető meg a kiállítás október 23-ig. NEM TARTOTTA BE a szállásrendet az Irodaépítő V. Vág utcai női szállásán három segédmunkásnő, ezért a szál­lásbizottság határozata alap­ján azonnali hatállyal eltávo­lították őket második ottho­nukról. BETÖRT a Villanyszerelő V. gyöngyösoroszi raktárába és az ércbánya gépészeti mű­helyébe júliusban Nagy Lajos gépész és Király Kálmán se­gédmunkás, ahonnan több ezer forint értékű anyagot és szer­számot loptak. A gyöngyösi járásbíróság mindkettőt más­félévi börtönbüntetéssel súj­totta. DOLGOZÓTÁRSAT NEM JÓL BÁNTAK Szikszai József segédmunkással, ezért előző munkahelyét önkényesen el­hagyta. Lenézték, mert nem tudott írni, olvasni. Mennyire más most a helyzete a Fővá­rosi Építő Vállalatnál! Ha le­velet kap, a szállás lakói szí­vesen felolvassák a levélben elmondottakat, ha ő szeretne levelet írni hozzátartozóinak, szívesen megírják helyette. Itt most megelégedett, örömmel dolgozik. GÉR LÁSZLÓ és TAKÁCS JÁNOS a Parafakőgyár Vállalat dolgozói 12 hónapon át becsületesen tel­jesítették a sztahanovista felté­teleket, ezért megkapták a szak­ma kiváló dolgozója címet. A KULTÚRMUNKA PILLÉREI: A fegyelem és a művészet szeretete Az építőipari tánccsopor­­tok bemutató estet tartottak a nyár végén a Rózsa Ferenc­­kultúrház szabadtéri színpa­dán. A jól sikerült előadás öröme mellett ürömben is volt részük a rendezőknek. A fellépésre jelentkezett csoportok közül többen előadás előtt néhány perc­cel lemondták a szereplést vagy pedig minden érte­sítés nélkül elmaradtak. Volt olyan csoport is, mely hiányos létszámmal lépett fel. Ebben az izgatott, ideges lég­körben a színfalak mögött így szólt az egyik tánccsoport­vezető: — Mit csináltak ve­lük, ha nem jönnek el? — Valaki ezt válaszolta: — Bizo­nyos időre ki kell tiltani őket a csoport­ból. Súlyosabb eset­ben véglegesen. — A tánc­­csoport vezetője keménynek találta ezt a fegyelmezési mó­dot, mert így vélekedett: — Ha szigorúan fogjuk őket, vé­gül majd mindnyájan elma­radnak. Kikkel végezzünk kul­­túrmunkát? Érdemes ezzel a kérdéssel alaposabban foglalkozni. Nagyszerű eredményekre le­het büszke az építőipar kul­­túrmozgalma. Nemrégiben ka­pott „Szocialista Kultúráért” kitüntető jelvényt az Építők Központi Táncegyüttese. Ha­sonló kitüntetéssel jutalmazta a népművelési miniszter né­hány hónappal ezelőtt az Ipar­terv színjátszó együttesét. A sztálinvárosi tánccsoport híre eljutott az ország határain is túl, termékeny tapasztalatcse­rét folytatnak a cserjaibinzki építők tánccsoportjával. A felsorolt és még sok más művészeti együttes munkájá­ban az a figyelemre méltó, hogy egyáltalán, vagy csak igen ritkán fordul elő fegyel­mezetlenség, késés, elmaradás az előadásról. S ennek a ma­gatartásnak gyökere ezeknek a csoportoknak elnevezésében található: műkedvelők. Tehát kedvelik, szeretik a művésze­----------------—­­­tét. A szép, a nemes iránti lelkesedés tartja őket össze szilárd egységben. A Győri Tervező Iroda kultúrfelelőse elmondotta például: három év óta működő színjátszó együt­tesük egyetlen tagja sem ma­radt el még a próbákról ko­moly indok nélkül. Ebben a csoportban a fe­gyelem becsületbeli ügy. Mindnyájan tudják, hogy csak egy szereplő hiányzása is fel­borítja nyolc vagy tíz másik szereplő, az egész együttes sokszor hónapokon át végzett szívós munkájának eredmé­nyét. Az ilyen csoportokban a fegyelmet a művészeti mun­ka természetes alapjának te­kintik. *A 21. V., a Fémmunkás kul­túrotthon, a Hídépítő V. és még más vállalatok csoport­jainak oktatói is elmondhatói annak, milyen kemény erőfe­szítéseket kell végezniök, hogy egy-egy színdarabot vagy táncprodukciót előadásra, kész­re tudjanak segíteni. Hol az egyik, hol a má­sik szereplő hiányzik. A többi hézagosan tud csak próbálni, kedvét veszti. Szakszervezetünk és válla­lataink jelentős összegekkel segítik a kultúrmozgalom to­vábbi kibontakozását. Meg­engedhetetlen tehát, hogy nagy munkával, jelentős költ­ségbefektetéssel előkészített előadások fegyelmezetlen kul­­túrafetívák nemtörődömsége miatt kátyúba fulladjanak. A tánc, színjátszás, zenélés, bá­bozás nem lehet valamilyen rosszul értelmezett „kénysze­rű társadalmi munka”. A cso­portokban csak azok vegyenek részt, akiknek nem teher a fegyelem, mert valóban szíve­sen, lelkesen szerepelnek. A nem ilyen szemléletű embere­ket el kell távolítani a cso­portokból. Ki kell ezt monda­ni határozottan, mert­ ezt kí­vánja a szorgalmas és lelkes kultúrmunkások érdeke. építők lapja Megvalósítják a műszaki fejlesztésre tett javaslatokat A Herendi Porcelángyár, amely több mint 12 000 féle porcelán­­dísztárgyat, mintegy 2000 fajta mintával díszített, szebbnél-szebb étkészletet készít a bel- és kül­földi fogyasztás számára, hónap­ról hónapra rendszeresen teljesíti feladatait. A gyár eddig esedé­kes évi tervét — két hónapi tervelőnnyel — 128 000 forint ér­tékű áruval túlteljesítette. A több mint 100 éve fennálló üzem­ vezetői a művészi hagyo­mányok gondos ápolásán kív­ül a műszaki fejlesztés idei és­­jövő esztendei terveiben nagymérték­ben hasznosítják a dolgozóknak a selejtmentes és egyre olcsóbb termelésre tett javaslatait is. Ennek a törekvésnek a meg­valósítását jelenti többek között egyik sikeres kísérletük nagy­üzemi alkalmazása. A kemény porcelánból készült, rendkívül magas — 1430 — hőfokon ége­tett áruk égető tokja erős ron­gálódásnak van kitéve. Ezeknek a tokoknak a samottanyagát is a gyárban készítik. A samott az eddigi összeállításában könnyen üvegeseden és törött a nagyhő­fokú égetésnél. Most a samott alapanyagából a minőséget ron­tó, üvegesedést okozó kvarcot különféle gépi szitaberendezések segítségével kiszűrik és a hűnek jobban ellenálló, jobb minőségű samottot nyernek. KÉTSZÁZHUSZONÖT LAKÁST adnak át szeptember végéig Bu­dapesten és vidéken. Budapesten a Nagy Lajos király útján a na­pokban a 42. Vállalat dolgozói megkezdték a lakótelep B.I. jel­zésű épületének átadását. A csi­nos épületekben 48 kényelmes lakás várja boldog tulajdonosait. A szovjet építők sportegyesektének elnöke az építőipari dolgozók sportjáról Kedves vendégünk volt az elmúlt napokban. A magyar—szovjet mérkőzés alkalmával Bu­dapesten járt szovjet sportküldöttség egyik tagja. Szmirnov Antonovics Fjodorovics, a szovjet építő- és építőanyagipari dolgozók sportegyesületének, a Sztroityelnek az elnöke­­látogatott meg bennünket. Sokáig elbeszélge­tett velünk és szívesen válaszolt feltett kérdé­seinkre. Elmondotta, hogy a szovjet építők, a Sztroityel sportegyesület szervezetileg három csoportból áll. A gyárépítő-, a lakásépítő- és az anyagipari sportolók, dolgozók csoportjából. A Szovjetunióban — akárcsak Magyarorszá­gon — az egyes csoportokat a középszervek, egy-egy köztársaság sportelnöksége, illetve az alapszervek, a sportkörök irányítják közvet­lenül. Fjodorovics elvtárs beszámolt arról is, hogy sportegyesületüknek 250 000 sportolója van, és az évenként megrendezett szakszervezeti spartakiádom mintegy 150 000 sportoló vesz részt. A spartakiád országos döntőjén — mely a legjelentősebb hazai verseny a Szovjetunió­ban — a Sztroityel az idén a hatodik helyen végzett. Igen komoly eredmény ez, hiszen a döntőn a húsz szakszervezeti sportegyesület legjobbjai mérik össze erejüket 12 sportágban. Fjodorovics elvtárs eredményeikről a követ­kezőket mondotta: — A szovjet építők sportegyesülete a sza­badfogású birkózásban, a női kosárlabdában és tornában a legerősebb, de a súlyemelés és az ökölvívás is igen népszerű az építőmunká­­sok körében s ezekből a sportágakból is jelen­tős eredményekkel dicsekedhetünk Birkózás­ban múlt évben az országos spartakiábon a második az idén pedig a harmadik helyezést értük el. Ez az igen erős mezőnyben kiváló eredmény. Egyik versenyzőnk, Szafin, a most lezajlott varsói VIT-en is bajnokságot nyert. Női kosárlabdacsapatunk az elmúlt évben megnyerte a Szovjetunió bajnokságát, az idén a második helyen végeztek. Tamara Mojsze­­jeva és Galina Sztyopina a szovjet válogatott állandó tagjai. A tornászok közül Gorohovsz­­kaja Bocserova a kievi és Kalincsuk a moszk­vai építők sportolója, a szovjet olimpiai baj­nokcsapat tagjai. A Sztroityel sportegyesület fejlődését és ve­zetőinek jó szervezőmunkáját bizonyítja, hogy ez évben 45 000 új sportoló szerezte meg a GTO-jelvényt. Fjodorovics elvtárssal elbeszélgettünk arról is, hogy milyen formában tudnánk megerősí­teni a magyar és a szovjet építőmunkások sportegyesülete között a kapcsolatot. Felaján­lotta, hogy szívesen eljönnek hozzánk a­ leg­jobb építőipari sportolókkal és részt vesznek a Béke úti sporttelep avatási ünnepélyén. Re­méljük, látogatásuk elé nem gördül akadály. A tanulságos beszélgetés végén azzal búcsúz­tunk Fjodorovics elvtárstól, a szovjet építők sportegyesülete elnökétől. Viszontlátásra az építők Béke úti sporttelepének avatási ünne­pélyén!” Léwald György DOHÁNY ÉV­­agyapám, az öreg Török, ■Lo­hányódott mint hajótörött, a grófi földek tengerén, volt kocsis, béres, s volt dohányos a kínok végső szegletén. Nénéim, szelídszemű lányok, vérét szívta a sok dohány. Kapálták, törték, csomózták csak, s nem jutott, mint annyi másnak, nekik se föld, se tudomány, szűkös kenyér csak­ így maradt testben-lélekben mind sovány. Nem volt törvény az ég alatt, hogy tüdejük, testük védje, hogy a föld szorgos kis cselédje, Mari néném­ le ne törjön, mint dohányról az ért levél. Addig hányta a vért szegény, m­íg egyszer a kapaföldön, a szánó halál elragadta. TV n­em ízlik a cigaretta, keserű nékem, fájt a füstje, mintha nénéim ifjúságát, megcsalt cselédek igazságát feledném és fújnám füstbe. RADVÁNYI BARNA A Rózsa Ferenc kultúrház heti műsora Filmelőadások: Október 11- én, kedden.­ Karrier. Izgalmas lengyel filmtörténet. A vetítés 7 órakor kezdődik. Tizenne­gyedikén, pénteken 7 órakor és 16-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor. Különös ismer­tetőjel. Új magyar film. Építők Műkedvelő Színpada: Október 15-én, szombaton este 7 órakor. Bródy Sándor: Ta­nítónő, színmű 3 felvonásban. Előadja: a XVI. kerületi Ta­nács Központi színjátszó együttese. Ismeretterjesztő előadás: vetített képekkel. (Belépődíj nincs.) Október 11-én, kedden este 6 órakor II. emeleti Ka­marateremben: Kunyhótól a felhőkarcolóig. (A lakásépítés fejlődése.) Előadó: dr. Quittner Ede sztahanovista mérnök. Összeszerelhető épület és fedélszék a alumíniumból A magyar alumíniumipar 20 éves fejlődését mutatta be a Fémipari Kutatóintézet kiállí­tása. Az alumíniumipar külö­nösen a felszabadulás óta fej­lődött sokat, úgyannyira, hogy hazánk az egy főre eső alu­­míniumtermelésben ma már számos iparilag fejlett kapi­talista országot maga mögött hagy, mint amilyen Anglia, Nyugat-Németország és Fran­ciaország. Népi demokratikus kormányzatunk az első ötéves terv folyamán megvalósította bauxit­kincsünk hazai feldol­gozásának nagyipari lehető­ségét. A kiállítás azt célozta, hogy minél szélesebb műszaki kö­rök ismerkedjenek meg az egyes iparágak alumíniumfel­használási lehetőségeivel és az újabb alumínium-technoló­giai eljárásokkal. A kiállítás anyaga azt is megmutatta, hogy az alumínium alkalma­zásának milyen módjai képzel­hetők el az építőiparban. Lát­tunk itt olyan épületet, ame­lyik előregyártott alumínium­elemekből készült és mint ilyen, felvonulási helyiségnek is alkalmas. Az előregyártott betonelemekhez képest ötöd­rész súlyú. Ugyancsak alumí­­niumötvözetből készült a köny­­nyen szabályozható épületáll­ványzat. De alumíniumból fe­délszéket is készítettek, ennek szarugerendázata is alumíni­um, valamint a borítása is. Bemutatta a kiállítás az alu­mínium nyílászáró szerkezete­ket is. Az alumínium fokozottabb felhasználásának az építő­iparban is az a nagy jelentő­sége, hogy a fa alkatrészeket és szerkezeteket bizonyos vo­natkozásban helyettesíteni le­het vele.­ 1955. október 1I. Ezer munkaóra megtakarítást ajánlottak fel Tanácskozást tartott Ka­zincbarcikán a 31/6. V. 2. szá­mú főépítésvezetőségén dolgo­zó Ságvári Endre komplex­­brigád. A felszólal­ásaikból töb­bek között a tervteljesítés, anyagtakarékosság, a minősé­­gi munka csendült ki. A negyedik negyedéves terv­ben 2009 óta megtakarítást vállaltak. Épületgépészeti kongresszus lesz A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetségének tagegyesülete, az Építőipari Tu­dományos Egyesület Épületgépé­szeti szakosztálya ez év október 27-én és 28-án Budapesten ren­dezi első épületgépészeti kong­resszusát. A kongresszusra számos kül­földi vendég érkezését várják. A kongresszus foglalkozik a tömeges lakásépítkezések épület­­gépészeti kérdéseivel, így a korszerű fürdőszobák, konyhák, a központi fűtés, stb. témákkal, a szerelőipari előregyártással, a távfűtésekkel, a lakótelepek ki­­egészítő létesítményeivel (böl­csődék, óvodák, tömbmosodák, stb.). Épü­l az ország legkorszerűbb fonógyára Miskolcon, a Sajó partján épül az ország legkorszerűbb pamutfonógyára, amelynek egy részében már megindult a termelés. A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói most az ed­dig legfejlettebb berendezés­sel látják el a 150 méter hosz­­szú és 60 méter széles fonó­csarnokot. ■ * Becsüld meg a hazát! • Egyik napon szokatlan kép­­ vonta ma­gára figyelme­met. Vidám kisfiúk csoportja haladt át az úttesten. Egymás kezét fogva, kis egyforma ru­hás csapat. Mások is megáll­tak velem együtt és mosolyog­va néztük őket. Kik lehet­nek? Megszólal valaki mellet­tem: a napközi otthon kis la­kói ... Elmélkedem ... gondolatban visszaszállok 40 esztendőt, s látom magamat ilyen kis­gye­reknek. De aztán látom a töb­bi kis — falumbeli — társai­mat is. Bizony mi nem jártunk így. Nekünk nem jutott ilyen szép ruhára. Szüleinken kívül nem törődött velünk senki. Más társadalmi rendszernek kellett kialakulnia, a mainak kellett eljönnie, hogy észreve­gyék, megbecsüljék, sőt sze­ressék a gyermeket. Valóban, ma már nem hangzik hamis­nak, hogy a mai kor a „gyer­mekek százada”. Megbecsüli államunk a gyermeket már születése előtt is, amikor az édesanyának ingyenes kórházi szülést biztosít. Megbecsüli ak­kor is, amikor a szülési segély­­lyel és babakelengyével anya­gilag segíti a szülőket gyerme­keik nevelésében. Segíti a nap­közi otthonokban és óvodák­ban a nevelő munkával és ked­vezményes élelmezéssel. K­­épzeletem tovább vezet. S látom magam, mint játszadozó gyermeket. Játszó­terem az utca pora, az elha­gyatott kertek és a tilos rétek. Mintha csak a szomorú vissza­­emlékezést akarná elűzni tel­kemről a következő kép: Ság­vári Endre gyermekjátszótér. Újabb kép elevenedik meg előttem! Ifjúságom ideje. De milyen sivár kép ez. Az uratság napszámosa. Hajnaltól késő estig kellett dolgozni kevés fi­zetésért. S ma gondnélküli, vidám az ifjúsági. Tudja, hogy biztos jövő áll előtte. Csak ta­nulnia kell. De itt már szóljunk az ifjú­sághoz. S ez felszólítás legyen. Becsüld meg magyar ifjúság a hazát, s hozzál meg érte minden áldozatot. Hizen biztosít ne­ked munkát, szórakozást és kultúréletet. Amikor meg aka­rod alapozni a családi életedet, melléd áll és a házassági se­géllyel ismét azt bizonyítja neked: nagy érték vagy előtte és mindent érted, értünk tesz. És, ha becsületes munkában eléred a tisztes öregkort, jól végzett munkád elismerése­képpen megszépíti pihenő öreg­korodat a tisztességes megél­hetést biztosító nyugdíjjal. Idáig jutok a visszaemléke-­­zésemben, amikor előszo­bámba érve, a tükör előtt leve­szem a kalapom és meglátom őszülő fejemet. Mosolygok, őszülhetsz öreg fej, de a gond­barázdák nem jelenhetnek meg az arcodon, mert hazánk gondoskodik azok elsimításá­ról. Békés megnyugvás ömlik el telkemen. Az a békés meg­nyugvás, amelyet 50 esztendő alatt két vérzivataros világhá­ború zavart meg. S ezeknek visszaidézett emléke mégin­­kább megtanít értékelni a bé­két, amelyet ismét államunk féltő, aggódó, őrködő szerete­­tének köszönhetünk. H. L., Székesfehérvár. ePITŐK LAPJA Szerkeszti a Szerkesztő Bizott­ság. Kiadja az Építésügyi Minisz­térium a Közlekedési Miniszté­rium X főosztálya és az Spito- Fa- és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezete Szerkesztőség* Bo VI SztHin-tér 18 Telefon- 420—312 ■jspl.­WM­n'sszéfTV TO SZS DÓI Példányszám: 34 700 Szikr* Laonyomb­a Budape»' VTT­ R­kk Szik­ed utca * Felelő» nyomdavazett: Kulcsár Mihály.

Next