Építők Lapja, 1970 (65. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-02 / 1. szám
1970. JANUÁR 9. Az 1969. évi eredményeket, tapasztalatokat elemezte s az 1970. évi feladatokról tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége Szakszervezetünk központi vezetősége legutóbbi ülésén megvitatta az elnökségnek a két központi vezetőségi ülés között végzett munkájáról, valamint a folyamatban lévő feladatokról szóló beszámolóját, amelynek előadója Juhász Ottó titkár volt. Ezt követően Szalontai Lajos titkár számolt be a XXX. kongresszus határozata végrehajtásának két éves tapasztalatairól. Jóváhagyásra előterjesztették a központi vezetőség 1970. évi munkaprogramját, a szocialista munkaverseny értékelését és az 1970. évi célkitűzéseket, valamint a szakszervezet elnöksége és az illetékes minisztériumok felhívását az építő-, fa és építőanyagipari dolgozókhoz az 1970. évi jubileumi munkaversenyhez való csatlakozásra. Előadója Gyöngyösi István főtitkár volt. A tanácskozáson résztvett Somogyi Miklós, a Szaktanács számvizsgáló bizottság elnöke, Somoskői Gábor a Szaktanács titkára, valamint Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter is. Milyen tennivalók várnak ránk Mind az elnökség beszámolója, mind pedig a vita során felszólalók a munka hatékonyságának a növelésére, az iparágak sajátosságainak, valamint a külső és belső körülményeknek az ésszerűbb, hatékonyabb kihasználására hívták fel a figyelmet A központi vezetőség egyetértett abban, hogy az elnökAz építőipari ágazat vállalatai a III. ötéves terv, első három évében 32 százalékkal növelték termelésüket. S a fejlődés üteme a KPM vállalatok kivételével meggyorsult. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1969. évi teljesítés 9—10 százalékkal lesz több az előző évinél, de meghaladja 3—4 százalékkal az 1969. évi előirányzatot is. Az ágazat vállalatai összesen 33 300 lakást adnak át, vagyis 400-zal többet, mint amennyit az évközben megemelt program előirányzott. Örvendetes tény — Bondor József miniszter is utalt erre felszólalásában —, hogy a kiemelt nagy beruházások építését illetően a teljesítés üteme meghaladta az egész építőipar fejlődésének ütemét és a létesítmények zömét határség céltudatosan segítette a szakszervezeti vezetőtestületek munkáját az 1969. gazdasági év sikeres befejezésében, valamint az 1970. évi főbb szakszervezeti feladatok előkészítésében. örömmel nyugtázta a központi vezetőség, az elnökség és a minisztériumok illetékes vezetőinek közös megállapításait: időre — többet jóval előtte — adtak át rendeltetésének. A műszaki tervező, kutató és beruházó szervezetek munkaellátottsága is kedvező volt. A szerződésállomány már az év közepén elérte az éves várható teljesítmény volumenét, amely mintegy 8 százalékkal magasabb az 1968. évinél. Közel háromszorosára nőtt az értékesített export tervezésének összege is. Ami a faipart illeti, a KIM bútoriparában a várható termelési volumennövekedés 2 százalék lesz az 1968. évihez viszonyítva. (Kedvezőtlen jelenség azonban, hogy lelassult a bútoripar műszaki fejlesztése, különösen a gépesítés és az automatizálás vonatkozásában.) A MÉM elsődleges faiparában a termelés kb. az előző évi szinten marad, valósít meg, mint az előző évben. Az összlétszámot 3 százalékkal kívánják megemelni. Az állóeszközfejlesztésre mintegy 18 százalékkal többet fordítanak mint az elmúlt időszakban. A MÉM elsődleges faiparában a termelés és a létszám aránya az előző évi szinten marad. A KIM bútoriparában a teljes termelési értéket 7,7 százalékkal kívánják megemelni az előző évihez képest. Az 1970. évi feladatok realizálása már a IV. ötéves terv sikeres megalapozását jelenti. A továbbiakban az elnökség beszámolója részletesen elemezte a szabályzók módosításával kapcsolatos kérdések megoldásának lehetőségeit, s választ adott a részesedési alap felosztási rendszerére Befejezésül az 1970. évi tennivalókról szólva a többi között a következőket hangsúlyozta az elnökség beszámolója: Az 1969. évi gazdasági és szakszervezeti eredményeket csak úgy tudjuk tovább fejleszteni ha: — céltudatosan veszünk részt a vállalati gazdasági tervek készítésében, összhangba hozva a népgazdaság, a vállalat és a dolgozók érdekeit. — a kijelölt feladatok megvalósítására ösztönzőbben használjuk fel a szocialista versenymozgalom lehetőségeit, elsősorban a kollektív versenyformáikban és bátrabban támaszkodunk a szocialista brigádok munkájára. — a helyi lehetőségek figyelembevételével, bátran élünk a jövedelemszabályozás, a részesedési alap felosztásának új lehetőségeivel és biztosítjuk azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik ezen közgazdasági szabályzók hatékonyságának teljes kibontakoztatását Mindezen feladatok sikeres megvalósítása — mint erre a felszólalók is utaltak — csak sokrétű politikai és agitációs tevékenységgel és tudatos nevelő munkával biztosítható. S ebben a munkában a központi vezetőség tagjaitól a bizalmiakig jócskán van tennivalója mindenkinek. Szakszervezetünk központi vezetősége miután megvitatta az 1969. évben elért gazdasági eredményeket, és meghatározta az 1970. évi szakszervezeti feladatok végrehajtásának tennivalóit, s az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása, továbbá az országgyűlési tárgyalások alapján elemezte az építő, fa- és építőanyagipar helyzetét, valamint a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását Egyetértett abban, hogy iparágaink a népgazdaságon belül a tervezettnek megfelelően, arányosan fejlődnek és várhatóan elérik a III. ötéves tervben kitűzött célokat. Néhány vonatkozásban túlteljesítik a terv előirányzatait is. A gazdaságirányítás új rendszere pozitív hatásával hozzásegítette iparágainkat ahhoz, hogy jobb feltételeket teremtsenek a népgazdaság további fejlesztéséhez. A kedvező eredmények mellett mutatkoznak hiányosságok is. Ezek elsősorban nem a gazdasági reform fő folyamataiból következtek, hanem abból, hogy a minisztériumi, a vállalati irányítás és szakszervezeti mozgalmunk még nem tudott teljes hatékonysággal élni a megnövekedett önállóság lehetőségeivel. A központi vezetőség — a párt Központi Bizottságának céluzt tűzéseivel az országgyűlés decemberi ülése állásfoglalásaival, továbbá a kormány vezetőinek és a SZOT elnökségének tanácskozásán elfogadott meszállapításokkal egyetért, az elhatározott intézkedéseket saját eszközeivel támogatta, törekszik ezek gyors realizálására. A központi vezetőség adósításával kapcsolatban felmerült problémáikra. A jobb vállalati gazdálkodást, a hatékonyabb anyagi ösztönzést és a helyes politikai légkör kialakítását segíti elő a jövedelemszabályozás módosításáról szóló kormányhatározat, amely a szakszervezetek igényének megfelelően alakította ki a részesedési alap felosztásának új rendszerét. Utóbbi előnye: nagyobb hatáskört biztosít a vállalatok számára Ezzel egyidejűleg olyan hatást gyakorol, amely változatlanul biztosítja a személyi jövedelmek differenciálódását, a korábbinál tervszerűbb alapokon. Az új rendszer azért is jobb, mert a vállalat teljes kollektíváját teszi érdekeltté a nyereség növelésében, szakmai sajátosságokat figyelembe véve szükségesnek tartja további közös erőfeszítéssel elősegíteni a gazdasági reform teljes kibontakozását, a hibák felszámolását az 1970. évi vállalati gazdasági tervek előkészítésénél, a jövedelemszabályozás módosításánál, a nyereségrészesedésnek a vállalati hatáskörben való kidolgozásánál. A szakszervezeti vezetőtestületek számára ezért feladatul határozza meg: 4|fj| Az 1970. évi vállalati VI ■ gazdasági terveik kidolgozásánál, illetve a véleményezési tevékenység gyakorlásánál vegyék figyelembe iparágainkkal szemben támasztott népgazdasági igényeket. A kijelölt feladatok megvalósítására vegyék jobban igénybe, a szakszervezeti vezetőtestületek, a szocialista munkaversenyben — elsősorban a kollektív versenyformákban — rejlő lehetőségeket és bátrabban támaszkodjanak a szocialista brigádok kezdeményezéseire. A társadalmi követelmények az alábbiakban foglalhatók össze: A KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPARBAN. — A kapacitás bővítése, a beruházási piac feszültségének csökkentése érdekében. — A lakásépítés mennyiségi növelése az átadások ütemességének és minőségének javításával együtt. — A népgazdaság szempontjából fontos beruházások határidőre való elkészítése. AZ ÉPÍTŐANYAGIPARBAN: — A termelés mennyiségi és minőségi növelése. — Az ipar és a lakosság építőanyaggal való zavartalan ellátása. — A termelés és a termékek korszerűsítése. A BÚTOR- ÉS FAIPARBAN: — A lakosság igényeinek kedvezőbb kielégítése, nagyobb választékban, jobb minőségben. — Az árak stabilitására való törekvés. — Korszerűbb termékek termelésének bővítése, a fejlettebb technológiák alkalmazásával. Ezekkel az igényekkel az össznépi, a vállalati és az egyéni érdekek helyes összhangját kell kielégíteni. Olyan vállalati gazdasági terveket kell készíttetni, amelyek konkrétan határozzák meg a munka termelékenysége emelésének, a műszaki fejlesztésnek, a gépesítés gyorsításának, a termelés szervezésének, a munkafegyelem megszilárdításának módjait. A szakszervezeti bizottságaink a sajátos eszközeikkel segítsék ezen intézkedések végrehajtását. A vállalati gazdasági tervek készítésénél állítsanak követelményt, hogy a csökkentett munkaidő bevezetésénél elmulasztott intézkedéseket, melyeket jól rögzítettek a vállalati felkészülési tervekben, azokat hajtsák végre az 1970-es évben. 33 300 lakást átírnak át... tervszerűkben bővítsék az építőipar fejlődésének bázisait . Az építőanyagipari ágazat az 1968. évinél kedvezőtlenebb eredményekkel számol. Mind a termelési színvonal, mind pedig a munka hatékonysága alatta marad az 1968. évinek. A várható teljesítés kedvezőtlen alakulásában szerepe van az 1969. I. félévi alacsony termelésnek, amelyet a II. félévi javulás már nem tudott egyensúlyozni. Örvendetes viszont az a tény, hogy növekszik az igény a korszerű épületszerkezetek és a gazdaságos építőanyagok iránt. A zavartalan anyagellátás, a minőség javítása, a választék bővítése, a létszámot pótoló technikai színvonal növelése megköveteli tehát, hogy céltudatosabban és tervszerűbben bővítsék az építőanyagipari kapacitásokat, az építőipar gyorsütemű fejlődésének bázisát. Az elnökség beszámolója feltárta azokat a hiányosságokat is, amelyekről már a korábbi központi vezetőségi üléseken is szólt és, amelyek különös hangsúllyal szerepeltek a párt Központi Bizottsága tájékoztatójában és a legutóbbi parlamenti ülés vitájában is. Min kell sürgősen változtatni A korábbi évekhez hasonlóan nem javult a lakásátadások ütemessége. Az állami építőipar az 1969. évi lakásátadások 45 százalékát a IV. negyedévben valósította meg. Ez nagymértékben hozzájárult a túlórázások növekedéséhez. Változatlanul alacsony az élőmunka felhasználásának hatékonysága. A termelékenység mintegy 3 százalékkal növekedett, míg a létszámnövekedés meghaladta az 5 százalékot. Nem törekszenek a vállalatoknál a műszaki fejlesztés eredményeinek alkalmazására, a korszerű termelésszervezés bevezetésére és a hatékonyabb ösztönzők kialakítására. A gépbeszerzések üteme sem megfelelő. Az 1969. évi gépbeszerzések értéke alig éri el az 1965. (!)évi nagyságrendet. Különösen a közmű- és mélyépítés, a szakszerelőipar valamint a fenntartási munkák gépesítését illetően jelentős az elmaradás. Tarthatatlan a munkaszervezés, a munkafegyelem, a mértéktelen túlórázások terén kialakult helyzet is, mert komolyan veszélyezteti a munkaidő-csökkentés realizálását. Mindezeken tehát sürgősen változtatni kell. Juhász Ottó ezután részletesen ismertette a minisztériumok illetékesei által — a párt Központi Bizottsága állásfoglalása alapján — összeállított 1970. évi építő-, fa és építőanyagipari gazdasági terveket. Wöbbet, jobbat, olcsóbban, gyorsabban Az országos építőiparérí adandó lakások száma közel télszeresese mintegy 7 száza- 11 százalékkal emelkedik, sokkal lesz magasabb az erő- amelyből a szocialista szektor zetes tervek alapján. Az ár- közel 20 százalékkal többet ÉPÍTŐK LAPJA 3 FELHÍVÁS az építő-, fa-és építőanyagipari dolgozókhoz! Szakszervezetünk központi vezetősége a minisztériumok fő vezetőivel közösen értékelte a szocialista munkaverseny-mozgalom tapasztalatait. . ... Megállapították, hogy a szakszervezetünkhöz tartozó vállalatok dolgozói a felajánlások teljesítésével jelentős mértékben hozzájárultak a gazdaságirányítási rendszer jelenlegi, új formájában is a termelési, a gazdasági eredményekhez. Nagy jelentőségű ipari és mezőgazdasági építmények, korszerű lakásberuházások valósultak meg a közelmúltban is az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók együttes munkája eredményeként. Mindezek nagymértékben segítették kielégíteni az ország lakóinak jogos szükségleteit. Tovább fejlődött a versenylendület a szocialista brigádoknál, szélesedett az üzemi demokrácia, növekedett a „Szocialista munka vállalata, gyára, üzeme, műhelye” címek elnyeréséért versenyző kollektívák száma. Az elért eredményekért a szakszervezet központi vezetősége és a miniszterek elismerésüket és köszönetüket fejezik ki. Az elkövetkező év két kiemelkedő esemény évfordulója lesz. Lenin, a nemzetközi munkásmozgalom kiváló vezetője, az első szocialista állam megalapítója születésének 100. évfordulóját, továbbá hazánk történelmének egyik legjelentősebb eseményét, felszabadulásunk 25. évfordulóját ünnepeljük. Dolgozóink a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága munkaverseny-felhívásának megjelenése óta számos tanújelét adták annak, hogy e két nevezetes évfordulót újabb munkasikerekkel akarják köszönteni. Szakszervezetünk központi vezetősége és az illetékes miniszterek szívből üdvözlik az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók ez irányú kezdeményezéseit és biztosak abban, hogy a felszabadulási munkaverseny valamennyi vállalatnál — a dicséretes kezdés után — teljes egészében kibontakozik. Azt kérjük, hogy dolgozóink az 1970. évi felszabadulási munkaverseny keretében olyan vállalásokat tegyenek, melyek összhangban vannak a népgazdasági és a vállalati tervcélokkal és ezek megvalósításával. A verseny jelentőségét emeli, hogy 1970. a III. ötéves terv befejező esztendeje, melynek sikeres teljesítése kedvező feltételeket teremt a népgazdaság IV. ötéves tervének megalapozásához. E nagyszerű feladatok megvalósítása a vállalati gazdasági és szakszervezeti vezető testületektől még tervszerűbb együttműködést igényel és szükségessé teszi munkájuk szervezettebbé tételét és hatékonyabb végzését. Bízunk abban, hogy 1970-ben az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók mély felelősségérzetből áthatva munkálkodnak tovább a III. ötéves terv feladatainak maradéktalan megvalósításán, valamint a IV. ötéves terv előkészítésén. Folytatják dolgozóink az ágazati és iparági politikai és gazdasági célkitűzések megvalósítását, továbbá kezdeményezéseket tesznek a műszaki fejlesztés, az élőmunka-felhasználás hatékonyságának növelésére, a munka termelékenységének gyorsabb ütemű emelésére. Vállalataink, üzemeink, intézményeink kollektívái továbbra is a népgazdaság fejlődésének gyorsítására, dolgozó népünk életszínvonalának emelésére törekedjenek. Ezért segítsék — gazdaságos, korszerű műszaki tervek készítésével a feladatok megoldásának gyorsítását, — a korszerű építési anyagok és szerkezetek alkalmazását és könnyítsék a tervek megvalósítását, — az ipari és az egyéb termelő beruházások — a kommunális és a mezőgazdasági létesítmények — határidőre való átadását, — a több és jobb minőségű lakás építését, — az utak és a közlekedési építmények korszerű technológiával való elkészítését, — a bútorok, a berendezési tárgyak és az egyéb közszükségleti cikkek bővebb választékban és jobb minőségben történő előállítását, a lakosság igényeinek jobb kielégítését, az önköltség csökkentésével, a munkafegyelem szilárdításával, a minőségi munka fokozása mellett, a nagyobb, de jogos vállalati nyereség elérését. A vállalatok gazdasági vezetői és a szakszervezet vezetőtestületei tartsák kötelességüknek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, szociális helyzetüknek folyamatos javítását, továbbá a biztonságos és ütemes munkavégzés feltételeinek megszervezését, ami együttesen a dolgozók életszínvonalának további emelkedését eredményezi. Biztosítsák a vezetők a műszaki propagandatevékenység eredményességét, a szakmai képzés és továbbképzés fejlesztését, a kollektív szerződésekben meghatározott együttes feladatok megvalósítását. Végezzenek céltudatosabb agitációs és politikai munkát az elért eredmények tudatosításával is. A növekvő feladatok elvégzése minden dolgozóra fokozottabb követelményeket hárít A kezdeményezésekben járjanak élen — jó példát mutatva — az iparágak kiváló dolgozói és a szocialista brigádok vezetői és tagjai. Meggyőződéssel valljuk, hogy a fizikai és a szellemi dolgozóink lelkiismeretes, szorgalmas munkával mindent megtesznek az 1970. évi feladatok sikeres teljesítéséért és kiemelkedő politikai felkészültséggel, céltudatos munkasikerekkel köszöntik a jubileumi évfordulókat . A szakszervezeti vezetőtestületek lépjenek fel minden olyan törekvéssel szemben, amelyek a nagyobb nyereséget nem a termelékenység emelésével, hanem egyéb — a szocialista vállalatvezetéssel össze nem egyeztethető — eszközökkel akarják elérni. A vállalatok szakszervezeti tanácsai és bizottságai rendszeresen elemezzék a gazdaságosság figyelembevételével a vállalati jövedelmeik alakulását és a szocialista bérezés elvének következetes érvényesülését. Ebből a célból keressék az anyagi ösztönzés hatékonyabb módszereit. Törekedjenek a bérfejlesztésben a munka szerinti elosztás elve érvényesítésében rejlő lehetőségek jobb kihasználására. A kollektív szerződések módosításával összefüggő kérdéseket mint a jövedelem szabályozásban bekövetkezett változásokat, valamint a nyereségrészesedésnek vállalati hatáskörbe való adása következtében elvégzendő feladatokat a véglegesítés előtt vitassák meg a dolgozókkal. — Szorgalmazzák a vállalati szakszervezeti bizottságok a saját dolgozóik lakásépítési tevékenységét. Segítsék az e célokat szolgáló vállalati alapok nagyobb mértékű képzését és ezek felhasználását . Vessenek gátat a műszakilag indokolatlan túlóráztatások növekedésének. A központi vezetőség véleménye szerint az 1969. év tapasztalatait figyelembe véve minden politikai és gazdasági feltétele megvan annak, hogy sikeresen teljesítsük az 1970. évi feladatainkat is. A központi vezetőség kéri a minisztériumok vezetőit, hogy — az elnökséggel együtt — készítsék fel a vállalatok vezetőit a szükséges intézkedések megtételére és tennivalóik meghatározásánál hasznosítsák ezen állásfoglalást. (Folytatás az 5. oldalon)