Építők Lapja, 1984 (37. évfolyam, 1-24. szám)
1984-10-08 / 19. szám
1984. OKTÓBER 8. ÉPÍTŐK LAPJA Újítási és találmányi kiállítás A gazdálkodó szervezeteknél manapság ismét előkelő helyet foglal el az újítás, fejlesztés. Elmúltak már, szerencsére, azok az idők, mikor a szabályozók inkább visszatartották a nehézségeket megoldani akaró embert, mintsem bátorították volna. Minden, munkáját felelősséggel végző vezető belátta, hogy a piacra orientált, annak igényeit rugalmasan követő tevékenység, megköveteli a szellemi és fizikai energiák felszabadítását. Különösen igaz ez az építési ágazatra, hiszen rendkívül sokrétű a hatása a társadalomra. A lakosság életkörülményeit elsősorban a saját otthon léte, vagy nemléte befolyásolja. Az elhasználódott, régi épületek, lakások felújítása, fenntartása sem elhanyagolható szempont. Egyre nagyobb a jelentősége a gazdaságos anyag- és energiatakarékos építési módozatok gyakorlatba való átültetésének. Ez teheti többek között lehetővé, hogy a siker reményében álljunk sorompóba a külföldi megbízásokért folyó éles versenyben. Sőt, ez a szellem itthon is egyre inkább tért hódít. Létfontosságú tehát, hogy az építőipari vállalatok megismerjék a fejlesztések során születő újításokat, találmányokat. S, hogy mindez ne csupán jámbor óhaj maradjon, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete, a műszaki tájékoztatási hónap keretében szeptember 27-e és október 5. között Építő- és építőanyagipari újítási és találmányi kiállítást rendezett. Az ÉFEDOSZ-székház földszinti oszlopcsarnokában a megnyitóra jó néhányan kíváncsiak voltak. Nyárasdi Ferenc a szakszervezet politikai munkatársa rövid bevezetője után dr. Kádár József államtitkár nyitotta meg a kiállítást és Gróf Antalné az Országos Találmányi Hivatal főosztályvezetője nyújtottak át kitüntetéseket a kiemelkedő eredményt elérőknek. Ezután az érdeklődők megtekintették a huszonhét kiállító vállalat újdonságait. Az egyhetes rendezvény ideje alatt a szakemberek előadást hallgathattak az iparjogvédelem fejlesztéséről, az újítások, találmányok pénzügyi szabályozásáról. Gyakorlati segítséget kaphattak az iparjogvédelmi tanácsadáson és ösztönzést a szakmai filmvetítésen. Korai lenne a rendezvényről véleményt mondani, de létrejötte önmagában is fontos előrelépés. A kiállítás megnyitóján kitüntetésben részesültek a DUTÉP, a SZIKETI és az Üvegipari Művek képviselői. A Kemikál tevékenységét díszoklevéllel ismerték el. Egyéni kitüntetést vehetett át Komáromi Antalné (Alba Regia ÁÉV), Móczár Erzsébet (EPGÉP), Pintér Gyula (ÉVM), Káti Jánosné (Somogy megyei ÁÉV) és Tegzes Imre (DUTEP). Bihari Kádár József államtitkár a kiállításon A Kemikál újdonságai Korszerű nyílászárók DÍSZELŐADÁS az újjászületett operában Elkészült hát. Négyévnyi tetszhalál, Csipkerózsika-álom után estéről estére ismét felhangzanak a zenakari árokból a világ zeneirodalmának legszebb taktusai, a színpadon életre kelnek nagy zeneköltők megálmodta mesék, újra a magyar és az európai zenei élet egyik legfontosabb központja lesz Budapest. Pontosabban, lesz már fellegvára a magyar zenei életnek. A kívülállók, a Népköztársaság útján járókelők, bámészkodók gyakran legyintettek az állványerdőbe burkolózó százesztendős épület láttán. Évekig nem lehetett mozgást észlelni az utca emberének. Belül azonban már serénykedtek a belsőépítészek, a műszaki személyzet, az építőipari és szakipari munkások hada, a Középületépítő Vállalat dolgozói, szak- és segédmunkások, vezetők és csak kíváncsiskodó fotósok, újságírók. Biztosan van kimutatás, hányan dolgoztak az ország első dalszínházának újjáépítésén. De hogy rajtuk kívül hányan érezték még szívügyüknek, hogy mielőbb megnyissa kapuit Ybl Miklós csodálatos épülete, csak sejteni lehet. Elkészült hát végre, és határidőre! A Magyar Állami Operaház szeptember 27-én, fennállásának 100. évfordulóján ünnepi díszelőadással kezdte őszi évadát. Az első előadáson azok tapsolhattak, akik Csipkerózsika-álmából felélesztették az építők. Őket köszöntötte az ünnepi műsor, kitartásukat, szorgalmukat ismerték el a négy éve árválkodó színpadra föllépő művészek, politikai vezetők. Az építőket köszöntötte az ország. E nagy és szép munka résztvevői bebizonyították, hogy lehet határidőre is nagyot és szépet alkotni. * Az ünnepségen Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese az Operaház rekonstrukciójában végzett eredményes munkájuk elismeréseként kitüntetéseket adott át az építőknek. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Balogh Gézáné, a Középületépítő Vállalat építésvezetője, Benedetti Tibor miniszteri biztos, Drescher Rezső, a Középületépítő Vállalat főművezetője, Hinkelmann Antal, az Országos Szakipari Vállalat díszítőfestő szakmunkása, Mányoki László, a Középülettervező Vállalat igazgatója és Pánczél Lajos, a Középületépítő Vállalat gépkezelője. Kilencen vették át a Munka Érdemrend ezüst, hárman pedig bronz fokozatát. Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott Hegedűs Sándor, a Középületépítő Vállalat függetlenített szb-titkára. Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapták: Szeremley Zoltán, a Középületépítő Vállalat vezető organizátora, szb gazdasági bizottságának tagja; Galuska Péter, az Országos Szakipari Vállalat díszműbádogosa, bizalmi. Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapták: Erdei Jenő, a Középületépítő Vállalat betonozója, bizalmi; Földes György, az Országos Szakipari Vállalat építésvezetője, vezető főbizalmi; Hegedűs Imre, a Kőbányai Faipari Vállalat asztalosa, bizalmi; Veres András, a Középületépítő Vállalat függetlenített közgazdasági felelőse. Szakszervezeti Munkáért oklevél kitüntetésben részesültek: Borsos Írisz, a Középülettervező Vállalat építész tervezője, bizalmi; Eredics József, az Országos Szakipari Vállalat aranyozó szakmunkása, bizalmi; Csizmadia János, az Országos Szakipari Vállalat műszerésze, bizalmi helyettes; Horváth István, az Országos Szakipari Vállalat szállító segédmunkása, bizalmi; Pekker László, a Csőszerelőipari Vállalat vízvezeték-szerelője, bizalmi; Varga Imre, a Kőbányai Faipari Vállalat asztalosa, bizalmi; Tagai Mihály, a Középületépítő Vállalat anyagellátási üzemvezető-helyettese, agit-prop. bizottság tagja; Mészáros Mária, a Középülettervező Vállalat belsőépítész szerkesztője, bizalmi. 7 . szeptember májussá szépül... A nyár végén kezdődtek az európai szocialista országokban a felszabadulás 40 éves jubileumának ünnepségei. Ezekre a napokra, és az azóta elért fejlődésre nemcsak az érintett népek emlékeznek, hanem a testvéri államok is, hiszen utunk közös, s az egyikben elért sikerek erősítik a többit, s a gondok is szinte azonosak. A bolgár évforduló hónapja szeptember, így akkor került nálunk sor a dél-európai szocialista országot bemutató politikai, kulturális eseményekre. Gyári rendezvényre egyetlen helyen, az Építőipari Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalatnál gyűltek össze. Eljöttek a szocialista brigádok, Szabó Tivadar igazgatóval az élen a vállalat vezetői és más, Bulgária iránt érdeklődők. A találkozó helye nem véletlenül volt az ÉPTEK, ők állandó kapcsolatban vannak a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központtal, eljárnak annak érdekes rendezvényeire, míg a bolgárok a Jászberényi úti központjukban adják vissza a látogatásokat. Kalán Gyula, az szb elnöke üdvözölte a vendégeket, arra emlékeztetve, hogy a bolgárokkal való rokonságról beszélni nem csupán udvariasság, érzelem, hanem az való, a történelmi múltban ered. Utána Maria Belcseva, a BKTK helyettes igazgatója rövid történelmi áttekintést adott hazájáról, többségében olyan adatokat és tényeket elmondva, amelyek nem találhatók meg lexikonban, útikönyvekben. Mindenekelőtt arról beszélt, hogy szeptember nevezetes hónap számukra. 1923-ban ebben a hónapban tört ki hazájában a világ első antifasiszta felkelése, majd 21 évvel később ebben az időszakban szabadulnak fel, és ettől számítják a szocialista forradalmukat. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták, hogy 40 ezer partizán segítette a bolgár földre lépett Vörös Hadsereget, majd az új bolgár hadsereg részt vett Jugoszlávia, Magyarország és Ausztria felszabadításában — csak Harkányban 6000 hősi halottjuk nyugszik. Az igazgatóhelyettesnő megjelenítő erővel mesélt a nagy kulturális hagyományokkal rendelkező, de az öt évszázados török hódítás miatt gazdaságilag elmaradt országa 1944 utáni fejlődéséről, így ma az ipar három nap alatt termel annyit, mint 1939 egész évében. Bulgáriának atomerőművei szolgáltatják az energia többségét, jelentős a mikroelektronikai és a robotgyártó ipara. Különös figyelem kísérte az előadót, amikor arról beszélt, hogy a világválság ellenére három év óta az életszínvonal 11 százalékkal emelkedett. Utána Bodor Tibornak, a Madách Színház tagjának irodalmi műsora következett. Először a vészterhes időkben írt verseket szólaltatta meg. Akkor hangzott el Geo Milevnek az 1923-as felkelés második évfordulójára írt Szeptember című poémája, s benne a szállóigévé vált sor: Szeptember májussá szépül... A költőt e művéért kivégezték. A széksorokban ismerősöket látok, találkoztunk már a bolgár kulturális központ előadásain, kiállításokon, hangversenyeken, az ÉPTEK Georgi Dimitrov brigádjának tagjaival. Vezetőjük, Volford Sándorné mondja: — Brigádunk 1977-ben alakult, feladatunk a hivatali ügyvitel technikai kiszolgálása, például a fénymásolás, az írószerbeszerzés stb. Amikor felmerült, hogy névadót válasszunk, egyöntetűen a bolgár munkásosztály kiváló alakjára szavaztunk. Brigádunkról még annyit, hogy négyszer kaptuk meg a kiváló címet, elnyertük a szocialista rangot is. Bulgária államalapításának 1300 éves jubileumán pedig mi is megkaptuk, sok magyar közéleti személyiséggel együtt, a Dimitrov érdemérmet. —ie—