Építők Lapja, 1991 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1991-01-18 / 1. szám
Együtt a Ligával és a Munkástanácsokkal Tapasztalatcsere a belga szakszervezetekkel Beszélgetés Sipos Szabolcs főtitkár-helyettessel Valószínűleg több szempontból is újdonság volt ez az út, hiszen tudomásom szerint a belga szakszervezetekkel eddig semmilyen kapcsolatunk nem volt, másrészt a delegációt három, egymástól merőben eltérő nézeteket valló szervezet képviselői alkották. Kétségtelenül több érdekességgel szolgált ez a megbeszélés-sorozat, hiszen nekünk építőknek eddig nem sikerült kapcsolatot teremtenünk a hasonló szakterületet képviselő belga szakszervezetekkel. Az is bizonytalannak tűnt, hogy a delegációt alkotó három szervezet képviselői mennyire képesek együttműködni, hiszen köztudott, hogy a mozgalom legfontosabb kérdéseiben meglehetősen nagy a nézetkülönbség közöttünk. Nos a tapasztalatok azt mutatják, hogy - a legtárgyilagosabb megítélés szerint is - a Liga és a Munkástanácsok még csak tanulják a szakszervezeti mozgalom alapjait. Az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy nincsenek egészen tisztában a szakszervezetek feladataival, működésével. A tapasztalatcserék során sok olyan kérdést tettek fel, ami számomra meglepő volt, hiszen nálunk már sok éve gyakorolt dolgok hatottak rájuk az újdonság erejével. Tulajdonképpen nem igazán a belga szakszervezetek működése, sokkal inkább a szervezeti felépítés érdekelte őket. - A megbeszéléseken volt alkalmuk megismerkedni a belga szakszervezetek munkájával. Találkozott-e olyan módszerrrel, elképzeléssel, amely esetleg adaptálható a mi munkánkra is? - Természetesen a belga szakszervezeteknek is legfontosabb feladata, hogy olyan kollektív szerződések megkötésén munkálkodjanak, amelyek minél jobban megfelelnek az általuk képviselt dolgozók érdekeinek. Vannak azonban rendkívül érdekes elemei is a tevékenységüknek. Ilyen például, hogy Belgiumban teljes egészében a szakszervezetek fizetik a munkanélküli segélyt. Ez azt jelenti, hogy az országos központokba érkezik be az állami és a munkáltatói hozzájárulás, ezt kiegészítik a szakszervezet saját munkanélküli alapjának támogatásával, és az országos szakszervezeti központok juttatják el a segély összegét a munkanélküliekhez. Érdekes a jogsegélyszolgálati rendszerük is. Minden ágazatnak és szakszervezeti központnak, így az FGTB-nek is területenként kiépült jogsegélyszolgálati rendszere van. Tehát ha valamelyik munkavállalónak panasza, munkaügyi vitája van, akkor azt nem a vállalaton belül kell rendeznie, hanem a területileg illetékes jogsegélyszolgálathoz fordulhat. Ez a rendszer sok helyi konfliktust előz meg. Ami nagyon tetszett, és követésre méltónak találtam, hogy milyen óriási erőfeszítéseket tesznek és mennyi munkát, pénzt áldoznak a tisztségviselők megfelelő felkészítésére, továbbképzésére. - Milyen általános képet sikerült kialakítani a belga szakszervezeti mozgalomról? Gondolok itt a szakszervezetek politikai irányultságára, a különböző tömörülések egymáshoz való viszonyára, a szervezettség mértékére és így tovább. Belgiumban is szakszervezeti pluralizmus van, ami annyit jelent, hogy három jelentős szakszervezeti központhoz tartoznak a szervezett dolgozók. Ezek közül az egyik a már említett FGTB, amelyik szocialista irányzatú szakszervezet. Olyannyira dominál a szocialista beállítottság, hogy náluk az elvtárs megszólítás honos. A másik nagy szakszervezeti központ keresztény irányzatú. Ez a (folytatás a 4. oldalon) A nyugati, különösen a Nyugat-európai szakszervezetek a rendszerváltást követően igen nagy érdeklődést tanúsítanak a magyar szakszervezeti mozgalom iránt. Az érdeklődésen túlmenően az őszinte segítő szándék megnyilvánulásaival is találkozhatunk. Azt természetes tényként kell elfogadnunk, hogy a nyugati szakszervezetek nemcsak az MSZOSZ-ben tömörült, hanem az újonnan létrejött szervezeteket is a magyar szakszervezeti mozgalom részének tekintik, ennek megfelelően velük is partneri kapcsolatok kiépítésére törekednek. A segítőszándék jegyében előadókat küldenek, delegációk számára teszik lehetővé tevékenységük tanulmányozását, és még sok más módon próbálnak hozzájárulni ahhoz, hogy ütőképes szakszervezetek működjenek Magyarországon is. Legutóbb a Belga FGTB szakszervezeti szövetség meghívásának tett eleget egy magyar küldöttség, amely egy hetet töltött Belgiumban, tanulmányozva az ott folyó szakszervezeti munkát és megbeszéléseket folytatva a meghívó szervezet vezetőivel. A delegáció a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Munkástanácsok Országos Szövetsége képviselőiből állt. Az MSZOSZ-be tömörült szakszervezetek képviseletében Sipos Szabolcs is tagja volt a küldöttségnek. Hazaérkezése után belgiumi tapasztalatairól kérdeztük szövetségünk főtitkár-helyettesét.