Erdélyi Gazda, 1926 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1926-03-21 / 12. szám

74 Egylet titkárát kérte fel a szakosztály, a másik a műtrágyázásról, amelynek megírására Szász Ferenc (pusztakamarási) kéretett fel. A harmadik pedig az általános állattenyésztés időszerű kér­déseiről fog szólani, amelynek megírására dr. Szentkirályi Ákos sz. o. elnök kéretett fel. Az új kiadásban megjelenő füzetek átnézésére Szász István, dr. Szentkirályi Ákos, Farkas Árpád és Ritter Gusztáv szakosztályi tagok kérettek fel. A szakosztály kiadásában megjelent és raktáron levő füzetek árjegyzékét az alábbiak­ban közöljük: 1. ár, ha a füzetet személyesen veszi meg’. 2. ár, ha a füzet árát előzetesen beküldi és egy­szerű postai küldés mellett, a füzet megérkezéséért felelősséget nem vállalunk. 3. ár, ha a füzet árát előzetesen beküldi ajánlott és felelős postai küldéssel. 4. ár, ha a füzetet utánvéttel küldjük meg. Megrendelések azok értékével együtt az Erdélyi Gazdasági Egylet titkári hivatala (Cluj—Kolozsvár, Str. Andrei Mureşan 10.) címére küldendők. Sőt példányon felüli füzetmegrendelés esetén 25 százalék engedmény. Lei 1. Réti János. A trágyáról, a trágyázásról. 5 6 12 16 4 Tormay Béla. A borjak fölneveléséről. 5 6 12 16 6 Hauer Géza. A fejőstehénről. . . . 5 6 12 16 7 Hensch Árpád. A szántás-vetésről. . 5 6 12 16 17 Ásványi Lajos. A vörös lóhere termesz­téséről....................................................... 8 9 15 16 19 Herényi: A nyers takarmányok elterése. 5 6 12 16 20 K. Vörös S. A gazdaságok berende­zéséről. . ................................................5 6 12 16 21 Marx Ferenc. A kosártűz termelése. . 5 6 12 16 22 Kovácsy B. Házi állataink takarmá­nyozása..................................................... 5 6 12 16 30 Nemes István : Az öntözés...................5 6 12 16 36 Jakab L. Állataink egészségének gon­dozása...................................................... 10 11 17 21 38 Cserháti L. A gyomok kártékonysága. 5 6 12 16 43 Ikafalvi: Szőlőművelésről...........................5 6 12 16 46 L’Huillier 1. A káposzta­félék ter­mesztése......................................... . 5 6 12 16 47 Dr. Baintner F. A mezőgazd. szeszgyárak. 5 6 12 16 52 Dr. Barna. A kenyéradó növények ellenségei....................................................10 11 17 21 54 Dr. Páter: Vadontermő gyógynövények gyűjtése.......................................................10 11 17 21 56 Dr. Csérer Lajos : Kalauz a falusi gaz­dasági társadalomtudományban. . . 10 11 17 21 A Növénytermelési és Értékesítő Szak­osztály. A szakosztály a lefolyt évben április hó 5-én és szeptember hó 6. és 7-én Kolozs­várott két motorekebemutatót rendezett, amelye­ken a Fordson, Sexton, International és Hart Parr traktorok kerültek bemutatóra. A bemu­tatón az egyes traktor typusok teljesítő képes­ségét szakbizottságok állapították meg és az eredmények az Erdélyi Gazda hasábjain rész­letesen ismertetve voltak. Rendezett ezenkívül egy talajmarató bemutatót Szamosújváron. A nemesített magvak törzskönyvelése ér­dekében is tett lépéseket az egyesület, érdem­legesebb munkát azonban e téren az adott körülmények között kifejteni nem tudott.­­ A szakosztály vezetősége lépéseket tett a Hann és Társa cégei a vetőmagüzletnek a gazda­közönség érdekeinek szem előtt tartása mellett való fejlesztése érdekében. A heremagtisztító osztály a lefolyt év­ben is folytatta működését. A takarmánymagvak és hevetélék forgalomba hozataláról szóló törvény életbelépése folytán fokozott mértékű tevékenység vár a szakosztályra. A törvény, valamint annak végrehajtási utasítása és a mag­vizsgálati, ólomzárolási, valamint arankamentési feltételek az Erdélyi Gazda hasábjain részle­tesen ismertetve voltak. A szakosztály a here­magot 100 kg-ként 200 lejért tisztította. A kor­mány a heremagvak arankára való vizsgálati díját — a régi szokásnak megfelelően — a gazdák részére elengedte, mely intézkedést a heremagtermelők örömmel fogadták. A Cukorrépatermelői Szakosztály élénk működést fejtett ki a termelők érdekében. A bel és külföldi cukorrépatermelő szövetségek­kel szoros kontaktust tartott fenn. Ezenkívül a kormánnyal, iparhatósággal, valamint a Gyár­iparosok Szövetségével is több ízben folytatott a termelés fejlesztése és rentábilissá tétele érdekében beható tárgyalásokat. Gyűléseket tartott a szakosztály Kolozsvárt és Marosvásár­helyen. Az 1925 ben alakult aradi új cukorgyár kollektív termelői szerződését megkötötte a gyárral és az 1926. év folyamán az aradmegyei termelők szervezése ügyében is megteszi a szükséges lépéseket. Az új C. F. R. fuvardíj­­tételek megállapítása kapcsán lépéseket tett a cukorrépa és répaszelet vasúti fuvardíjának méltányos összegben való megállapítása érdeké­ben. Eljárt a szövetségi tagok panaszainak orvoslása érdekében. Igyekezett a szövetség vidéki szerveit is kiépíteni, ez azonban mint minden gazdatársadalmi szervezkedés a nagy távolság miatt és a vidék könnyen lankadó természete miatt nehézségekkel járt. A szak­osztály ezúton is kéri a termelők lankadatlan, lelkes kitartását és hűségét a közös cél érdeké­ben. A lefolyt évben a cukorgyárakkal és kor­mánnyal egyetértőleg megállapította előre a cukorrépa beváltási árakat. A tavaly volt az első eset, amikor a nyugati államokban kötött termelői szerződések mintájára a répa ára a cukorárakhoz igazodott. A világpiaci cukorárak miatt azonban ez a lefolyt évben jelentőséggel nem bírt, mivel a cukor­árak egész éven át a cukorközpont által megállapítva változatlanul egyformák voltak. A marosvásárhelyi cukorgyár igazgatósága a lefolyt évben kilátásba helyezte, hogy a traktor tulajdonosok munkájának megköny­­nyítése céljából a traktorok alkatrészeit állandóan raktáron fogja tartani, ezenkívül nagyobb szám­ban szerzett be répavető és műtrágyaszóró gépeket a termelők közö­s használatra való kiosztás céljából. A birtokpolitikai szakosztály 1925. évi jelentése. Az elmúlt év folyamán úgy a mivel­hető területek, valamint az erdők kisajátítása túlnyomó részben végleges elintézést nyert, különösen a mivelhető területek kisajátítása terén nagy számú a végleges kisajátítási hatá­rozat. Az erdőügyekből aránylag több ügy nem került még végleges elintézés alá A kisajátított művelhető területek túlnyomó része ideiglenesen az igényjogosultak birtokában van a kényszer­­bérleti elhelyezkedés alapján, a ha­árhoz közel­fekvő területeken pedig a telepítés is meg­indult, egyelőre azonban kevés sikerrel. Telepí­tések vannak tervbe véve Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyékbe. A kisajátítást szenvedett birtokosok Erdélyben még nem jutottak kisajá­títási kötvényeikhez, amelyeket a törvény kár­talanítás fejében kiadni rendel, hanem a régeb­ben megállapított kényszerbérek maradtak továbbra is érvényben, illetőleg a földet használó igényjogosultak a megállapított kényszerbért közvetlenül a tulajdonosoknak fizették. Hiva­talos adatok szerint Erdélyben 1598447 hektár került kisajátításra cca 3 milliárd lej értékben. A birtokpolitikai szakosztály az elmúlt év folya­mán több ízben nyújtott kisajáti­ási kérdésekben a hozzá forduló gazdaközönségnek felvilágosítást. A lótenyésztési szakosztály 1925. évi jelentése. Az agrárreformmal kapcsolatos birtok­­kisajátítások következtében a magánménesek tulajdonosai nagy része kényszerülve volt te­nyészetét föloszlatni vagy pedig annyira redu­kálni, amennyire azt megcsonkított birtoka elbírta. Ennek következményeképen alig maradt egy kis számú magánménes Erdélyben. A köztenyésztés fentartására szolgáló tenyészanyag ilyenformán tisztán az állami ménnevelő tele­pekre maradt, amelyek a közszükségletet ne­hezen tudják ellátni. A Hann és Társa Műszaki és Keres­kedelmi R. T.-ot, mely az E. G. E géposztálya gyanánt működik, a gazdaközönség a lefolyt évben is a legmelegebb támogatásban része­sítette. A géposztály az 1925. évben is erőteljes lendülettel fejlődött. A vetőmag osztály for­galma is megnövekedett a takarmánynövény magvak forgalmának bevezetése folytán. A megnövekedett forgalom elkerülhetetlenül szük­ségessé teszi a r­­t. alaptőkéjének újabb eme­lését. A cégnek, mint egyesületünk gép- és vetőmag osztályának meleg pártolását T. Tag társaink szíves figyelmébe ajánljuk. Állásközvetítések. Az állást keresők és betöltendő állások nyilvántartásával az egyesület igyekezett segítségére lenni a földreform kapcsán állás nélkül maradt számos nagy csa­­ládi gazdatisztnek, ispánnak stb. gazdasági alkalmazottnak. Úgy­szintén az alkalmazottat kereső gazdaközönség igényeit is igyekezett e téren kielégíteni az egyesület megfelelő álláskereső egyének ajánlása által. A társ- és rokonegyesületekkel és intézményekkel fennálló viszonyunk. Ál­landó összeköttetést tartott fenn egyesületünk a kapcsolt területek összes társ és rokon­­egyesületeivel, intézményeivel, a gazdasági Szindikátusok Bukaresti Központjával, a vár­­megyei gazdasági egyesületekkel, földműves szövetségekkel, az Erdély­részi Méhész Egyesü­lettel, a méhész és gazdakörökkel, hitel, fo­gyasztási és értékesítő stb. szövetkezetekkel. Igyekezett azokat támogatni és velük egyetér­tőleg a köz javára harmonikusan működni. Véleményt és szaktanácsot adott az egyesület hatóságoknak társ és rokonegyesü­­leteknek, intézményeknek és magánosoknak választmányi, elnöki és titkári után növényter­melési, állattenyésztési, üzemi, cukorrépaterme­lési, értékesítési, takarmányozási, kertészeti, szőlészeti, borászati, műgágyázási, birtokpoli­tikai, szövetkezeti, vámügyi stb. kérdésekben. Bizonyítványt állított ki a tagok kérésére kü­lönböző ügyekben. Számos esetben járt el az egyesület a tagok magánügyeiben is az illeté­kes hatóságoknál, mezőgazdasági intézmények­nél, vegykisérleti, magvizsgáló állomásoknál stb. Képviseltette magát egyesületünk, a Gazdák Biz­osító Intézete RT. Igazgatóságában: Szász István alelnök, felügyelőbizottságában: Tőrök Bálint titkár által, a Gazdasági Hitel­­szövetkezetek Szövetségének igazgatóságában: dr. Jósika Gábor elnök, dr. gr. Bethlen György alelnök , felügyelőbizottságában , Török Bálint titkár útján, a­­Hangyai központ közgyűésén titkár által, a Hann és Társa műszaki és keres­kedelmi r­­t. igazgatóságában: dr. gr. Bethlen György, Szász István alelnökök és Török Bálint titkár, a felügyelőbizottságban Rusztay Kálmán által. Képviseltette magát ezenkívül az egyesület a Kolozsvári Gazdasági Egyletben Török Bálint titkár ál­al, az Erdély­részi Méhész Egyesületben dr Józsika Gábor elnök és Török Bálint titkár által. Kolozsvári mezőgaz­dasági kamarában Török Bálint titkár és dr. Szász Ferenc által. Az egyesület beléletét illetőleg van szerencsénk jelen­ént, miszerint az 1925. évben az egyesület tartott egy rendes közgyűlést, négy igazgató-választmányi ülést és egy gazda­­nagygyűlést Aradon. Üléseket tartottak ezen­kívül : a Cukorrépatermelői Szakosztály kettőt, a Növénytermelési és Értékesítési Szakosztály négyet, az Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat kettőt. Számvizsgáló bizottság egyet, ezenkívül számos alkalmi bizottsági ülés tartatott. Az igazgató választmány 40 ügyben ho­zott határozatot, a titkári hivatal 1528 ügy darabot iktatott és látott el, a pénztári hivatal ügyfor­galma 1575 tétel volt. A titkári hivatal 2106 postakönyvi tételben mintegy 18000 levelet postázott. 57 Szász Ferenc: Tejgazdaság. Sajtkészítés. 15 16 22 26 58 Jászberényi András. Tejgazdaság, vaj­készités...................................... . . 15 16 22 26 59 Csérer Gyula. Az utak és terek fásítása. 5 6 12 16 60 Dr. Szentkirályi Ákos. Erdély juhai. . 40 41 47 51 61 Dr. Páter B. A gyógynövénytermesztés. 10 11 17 21 Dr. Nagy E. A gazdakörök szervezéséről 10 11 17 21 Hágatási jegyzék darabja........................5­ 6 12 16 Hágatási és borjazási jegyzék darabja. . 5 6 12 16 Törzskönyvelési laptehenek és bikák részére 5 6 12 16 Próbafejési napló darabja. ...... 5 6 12 16 Napszámjegyzék 100 oldalas................... 20 21 27 31 Napszámjegyzék 50 oldalas................... 15 16 22 26 Napszámjegyzék 16 oldalas . . . . 5 6 12 16 Szegődménylevél darabja............................. 3 4 10 14 Gazdaköri alapszabályminta darabja. . . 5 6 12 16 Mezőgazda kamarákról szóló törvény . . 10 11 17 21 Az állattenyésztésről szóló törvény . . . 5 9 12 16 Erdélyi Gazda Márc. 21.

Next