Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-04-02 / 27. szám
Kolozsvárt! Pénteken , ápril. 2-án. ERDÉLYI 1941. 21 filk szám. foglalat. Erdély és Magyarország:kinevezés; halálozás; kolozsvári napló; kolozsvármegyei közgyűlés; nemzeti muzeum’ alapilása’ tárgyában a’több megyékhez intézett felszólítás; tudósítás Szebenből ; pesti gyűlés’ folytatása; nyitrai közgyűlés; Durvagőzhajózás’ árjegyzéke, ’s indulások.’ ideje; magyar tudós társaság*) Törökország : (Mehemed Ali a’ szultán’ kegyelmét hálásan fogadta.) Sehweite: (a’ cantonok’ rendkívüli gyűlése.) Francziaország : (a’ pakkamarában az erősítési biztosság’ tudósítása.) Anglia: ( Levanteban lakó keresztényeket illető kérelem; az örökösödési fermán iránt Palmerston nyilatkozata; conferentia’kétes állása.) Spanyolország. Északamerika. Újabb tudósítások. Hirdetések. Erdély és UIagyar©rszag Ő cs. ’s ap. kir. felsége Pálffy Aloiz gróf b. t. tan. velenczei kormányzóvá mélt. kegy. kinevezni. Jr. (Határozás. ) II. sz. birodalmi széki gróf Teleki Anna, néhai gróf Degenfeld Schonburg Maximilian cs. kir. kam. és német birodalmi udvari tanácsosnak ritka tulajdonokkal biró,közkedvességi özvegye folyó hó’ 30-ban hosszas gyengélkedés után véletlen iűtés’ következésében meghalt. Kolozsvári napló. Lendvay úr, miután e szót: ,,utolsó“ játékai mellé különböző fordulatokban többször felhasználó, végre csakugyan utólszor lépett fel színpadunkon „Zolky vagy a’ ,,én diákiban. Távoztál sajnáljuk, fölök , hogy vele színházunk’ élénksége is eltávozott. A’ kolozsvári közönség, melly a’ szinügy’ pártolásában buzgóságban a’ két magyarhon’ bármelly városával vetélkedhetik, méltán óhajthatja, hogy ha már kiegészített jó társaságot akármi okból nem bírhat, legalább koronként műigényeinek megfelelő vendégeket láthasson.— Zene kedveltőinknek utolsó naplónk óta két élvezetes estvérök volt. Márt. 22-én Wendlik János, az itt szállásoló báró Sivkovics ezred’ hangászkarigazgatója egész katonai bangiszkaival, ’s műkedvelők’ szives segélyükkel a’ nemzeti színházban zenét adott, melly a’ szép számú jelenvoltak’ osztatlan tetszését nyerte. Különös említést érdemel a’ 50 személyből álló harsonakor által előadott simphonia Gandini’ ,,Odio ed Amore“ czímű daljátékából, ’s a’ lelkes „fiakóczi induló“ hasonlag 50 rézhangszerrel adva, melly utóbbi köz kivonatra ismételtetett. Kiemeltetést érdemel meg a’ többi jeles közül katonai hangasz Kúna úr’ mesteri játéka a’kis kürtön (Flügelhorn ) Másik zene volt Haydnnek „Teremtés“ czímü mindenütt kedvelt nagy oratóriuma, melly mart. 29-kén adaték a’ városi tánczler eletben. Ezen mű két évek előtt még adatott fővárosunkban , s már akkor nagy tetszéssel fogadtatott, mit most még inkább megérdemle , mert Kolozsvár műkedvelő ’s kedvelőnői közül nyolczvanon egyesűlének e’ nagyszerű mű’ előadására, milly számi személyzet még nem volt concertre öszveszerkesztve Kolozsvárit. A’ közönség méltánylá e’nem kimért fáradságot, mert zenében olly számmal itt eddig soha sem jelent meg. Említendő, hogy a’ remek mű itt, ’s a’ két magyar hazában csak itt, magyar nyelven adatok, mint két évvel ezelőtt, Gyergyai Ferencz urnak zenére nagyon alkalmas ’s már nyomtatva is megjelent fordítása szerint. A’ kolozsvári muzsikai conservatorium’ érdemes igazgatója Ruzicska György úr ezen concert’ elrendezésében faradhatlan munkásságáért méltó köszönetet érdemel. — Mart. 50-án egy bolt nyítaték meg Kolozsvárit. Magában nem nagy fontosságú esemény, de ránk magyarokra nézve az, mert egyik kereskedő társ magyar és nemesíi, belső szolnoki kir. pénztárnok Múzsa József úr’ fia. Örvendünk, hogy’ valahára magyar nemeseink is álkezdik látni, miképp a’ kereskedés nem csak örmény, görög, zsidónak való, ’s hogy a’ magyar nemesnek a’ kereskedőség nem hogy szégyenére válnék, hanem inkább érdemül tulajdonítható. Reméljük, hogy az előítéleteken tulhaloltal a’ példáját többen is kevetendik, reméljük, hogy az ifjú kereskedő úr, kinek újonnan tört szélpályáján dús sikert óhajtunk, sokat ígérő hivatásai férfias szilárdsággal teljesítendi is, ’s nem fogja „more fatrio“ épyűen akkor hagyni félbe, midőn nehezén már már túl lenne. (Kolozsvármegyei közgyűlés.) Nemes Kolozsvár megye’ rendeinek mari. Bakán tartott másodnapi közgyűlésében megállittattak az előbbi ülésben határozott feliratok, a’ gróf Kemény József és Sümnel inakhoz intézett köszönő levél, ’s a’ többi megyékhez küldendő felszólítás. Ezen utóbbit, mellynek szavait mind a’ kérdésben forgó ügyre, mind általános elveire nézve minden hazánkfiának szivébe hatottnak óhajtanak, érdekesnek véltük egész terjedelmében közleni: „Hazánk’ két érdemes fiainak hozzánk tett az iránti előterjesztéseket, miszerint birtokukban lévő könyv- és levéltárukat, egy Kolozsvárit felállítandó nemzeti muzeum talatosául ajánlják, és felszólításukat, hogy ezen általuk megkezdett vállalat’ előmozdítására megyénk is segédkezeket nyújtson, idezárva N. N. ns. ugye rendeivel atyafiságosan közöljük. — Ennek tartalmából állal láthatjuk a’ törekvés’ nemes voltát, a’ ezér szentségét. Mi hazafi örömmel fogadtuk az ajánlást dús béltartalmáért is, mert tudjuk, hogy a’tudományok’ más ágaira nézve is, de főként a’hazai történetek’még fájdalom ködlepte tudományára milly világ áradhat az ajánlott könyv- és levéltárakból; de kitörő örömmel fogadtuk főként következéseiért, mert hiszszük , hogy mi eddig csak óhajtás volt, mi most csak kezdet, és a’ mi hasznos csak akkor lehet, ha a’ közrészvétellal ápolva, tökélyre fog fejleni honunk’ meleg pártfogását megnyerve és egyesített erővel létrehozva, nemzetünknek azon nyomasztó állásból való kiemelésére, mellyben sínlik, egy leend a’ leghatósabb eszközök közül. Mi felette nevezetesnek tartjuk honunkra nézve egy országos könyvtár— és múzeumnak felállítását, mert világosan látjuk, hogy nyomasztó állásunkat, az értelenesség és a’ hasznos esmeretek’ hiánya okozza. Halljuk a gyanaszt mindenfelől: nincs műszorgalom , nincsenek gyárak, nincsenek jó útak, nincs kereskedés, a’ nép Vakon ragaszkodik régi szokásaihoz , minden javításra tett ajánlatokat hidegen fogad, fennálló közintézeteink részvét’ hiánya miatt sildének , ujjak’ alapítására kevés a’ remény só’, de mindez miből ered? abból, mert nincsen a’ nemzet tömegébe áthatolt értelmesség. A’ nemzet’ nagy többsége érzi ugyan ösztönileg állása nyomasztó voltát, óhajtaná is menekedni attól, de nem látja tisztán: miben fekszik a’ baj? mi orvosolhatná azt? mi lenne az ajánlott javítások’ szikére? Mig csak hinni kéntelen a nemzet némelly felvilágosultabbak’ szavainak, nem lehet addig valami nagyot, dicsőt eszközölnie, csak, mint vak ember vezetője után, bizonytalan leplekkel tartgatva halad. De terjedjen csak el egyszer kebelében az ismeretek’ világa, kezdje elevenen érezni, mi okozza nyomorúságát, mi hátráltatja haladását, a’ közakarat elött nem fognak megállhatni az akadályok ; lássa csak által világosan , mellyek az ötét emelhető eszközök , a’ köz óhajtás, a’ theoriák’ ösztövér mezejéről, hová eddig szorítva valának, rögtön az élet’ cselekvő köribe varázsolandja azokat, mert a’ tömegeket átható erős akarat azon talisman, melly nemzeteket emel, melly nemzeteket sűlyeszt, melly a’ história’ csudáit szüli és maroknyi néjieket fénypolezokra állít, ’s milliókból álló csoportok’uraivá teszi. De a’ nép’ tömeget átható ezen egyesült akarat csak mivelt néjieknél lehetséges, hol minden egyén érti vagy legalább érzi a ezért, mellyre törekszik, latja a’ hasznot, mellyet igyekezete szül, hol nem vakon vezettetik gépelyként, hol nem csupa eszköz hatalmasabbak’ kezében, hol belső meggyőződés irányozza lépteit, lelkesíti törekvésit. Az elterjedett értelmesség teszi olly erőssé, olly nagygyá Brillbirodalmat, ez szüli Amerika’ csudaműveit, ’s ez azon egyedüli mód, melly honunkat is felemelheti. Az esmeretek a nép közti elterjedésének nélkülözhetetlen feltétele az, hogy a’nemzet’ jelesebb talentumai közül minél többen nyerjenek tudományos mivelődést, hogy ezektől, mint fénypontoktól terjedjen a világosság, hogy ezek a’ kevésbbé szerencsés helyzetűeknek tanítói legyenek.— És éppen itt tetszik ki: mennyire szükséges egy könyvtár' és muzeum’ felállítása. Ezek nélkül tudományos mivelődés lehetetlen; ezeket pedig külföldön felkeresni keveseknek van elég étterkök , ’s mennyi talentumon nehezkedik a’ szegénység’ dlomterhe! mennyi maradott kimivelhetés’ hiánya miatt fiailagban ! mennyi vett ártalmas iránit elzárva látván azon utat, mellyre hivatva el szé magát; beh sok utemzeli kínos vészé el ezen az utón! Ezeknek