Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)

1841-01-26 / 8. szám

I...ш-ж -■ m . társaság az együtt lévő szavazatok' olvasásához fogott, "s mivel a’ megkivántató részvényesi szavazatok a’ nyugalmazásra teljes szám­mal voltak, magát alakítottnak nyilatkoztatván, a’folyamodók kö­zül, kik számosabban valának ugyan, de az alapszabályok szerint csak­­ Ily­an volt megyei tisztviselők, vagy ezek’ özvegyei ’s árvái igényelhetnek nyugdíjt, kik szolgálati idejök alatt fizetésüknek p­en­­tes levonásával az intézet’ tőkepénzének neveléséhez járultak, kö­vetkező urak nyugalmaztatak: Torontál megye’ veteránja Sztanko­­vics Sándor volt főszolgabíró, a’ megyét 56 év’ hosszú során ke­resztül lélekismeretes buzgósággal, ’s valódi becsületességgel szol­­­gálván, tiszttársainak szives hajlandóságát teljes mértékben megér­demelte, ’s ki hivataláról, mellyben megőszült, már annak előtte lemondott, volt az első, kinek a’ nyugalmazó társaság élte’ fogy­táig évenként húzandó 500 pengő htot, s így a’ legnagyobb meny­­nyiséget egy­hangú felkiáltással megadni határozta, holott az alap­szabályok mind a nyugalmazási képességet, mind a’ nyugpénz’ mennyiségét titkos szavazással rendelik megállapítatni; azonban a’ szavazás itt feleslegnek találtatott, mert egy volt a szándék, és köz az akarat az érdem’ jutalmazásában. Második a’különféle me­gyei hivatalokat szinte f­ontos igyekezettel ’s hűséggel folytatott dezseri Cicatricis József a’ megye volt fizetéses ták­ája vala, ki­nek a’ társaság hasonlóul a’ fennebb érintett, legnagyobb járulé­kot titkosan szavazta meg. Áldás a’nagylelkű alapítókra, kik a’me­gyei birtoktalan tisztviselők’ ingatag jövendőjét imigy biztosítják­ bárcsak minden vármegyei birtokosak hasonló jótéteményre lel­kesülnének ! legalább nem lennének kénytelenek a’ közszolgálatban megrokkant , ’s fáradt tagjaikat Öregségükben pihentetni vágyó va­gyontalan tisztviselők a’ f­ejök felett palotál, törő lisztujításoktól re­megni , s néha még táplálásokról is aggódni. J­r. Pozsony, jan. 12. Tegnap nyita meg a’ pozsonyi vá­l­tó tör­vény­szék’ elnöke mils. vásonkői ifjabb gróf Zichy Ferencz úr az itteni ezelőtt királyi Helytartó Tanácsházának egyik teremében szá­mosabb Összejön törvényes ügyvédek’, kereskedők’ és t. ez. lako­sok’ jelenlétében, az első ülést, mellyben mindenek elött felolvas­­tatván ő cs. kir. felségének, a’ törvényszéknek minél előbbi alaku­lása tisztébeni eljárása iránt kiadott kegyelmes leiratát, ezután ez érintett törvényszék két rendes bírája nyéki Németh János és Gyu­­rikovics György urak a’ bírói hitet letévén, ezeket a’pozsonyi ke­reskedői egyesület’ részéről választott két ülnök P­­cisz László mint i. e. Mader kereskedőház’ igazgatója és Jiringer József urak, a’ látleleteiben követték. Pozsony, jan. 10. A’ pozsonyi evang. valláson lévőknek mai nap tartótt gyülekezetében, Musculy Károly ügyvéd úrnak a’ 1­1 évig teljes dicsérettel viselt syndicusságróli lemondása ’s helyé­be Hauser Ernészt ügyvéd úr’ ünnepélyes iktatása után, a köz­­gyülekezet’ azon kor- és törvényszerű végzéseinél fógva, miszerint a’ legközelebb mult országgyűlés Vldik törv. czikk. jótékony ren­deletének megelőző alkalmaztatása által a’közügy iránti lelkesedés­ről ezen felekezetbeliek által is illő bizonyság tétessék , ezen köz­ség is az anyakönyveknek és az iskolai tanuleveleknek a béküldött példányokhoz képesti azonnal megkezdendő vitelére s kiadására fel­szólítva lett; hazafias lelkesedéssel elhatároztatott, hogy bár a nem rég az iskolai szükségre deák ny­elven költségesen kinyomatott ro­­vatozott példányok nagy halommal volnának, és az eddigi szokás szerint német nyelven vitt anyaköny­veknek szolgáló új köny­vek csak nem rég szereztettek volna meg s így mindezek használhatatlanná válnának, a’ közgyülekezet határozata mind a’mellett még is e’ nap­tól fogva annál inkább foganatositassék, mikéjip nem csekély örö­mére szolgálna e’ gyülekezetnek, hogy a’törvény’ engedékenysége alá tartozó helyzete mellett is tettel tanúsíthatja azon készségét, minél lógva a’ közérdek’ előhaladásán csekély erejéhez képpest részt venni mindenkor buzog. Ennek folytában természetes következetes­ség gyanánt t. sz. andrási Andreanszky Antal úr több tktes me­gyék táblabirája ’s a’ Dunáninneni egyházi kerület jegyzője által lelt indítványnál fogva szinte kötelező határozatta jön, hogy a mi­dőn ezen gyülekezetben személyesen résztvevő községnek nagyobb része csak német nyelven értene ’s nehogy ez a magyar nyelv­nek a tanácskozások iráni általán­os behozatala által jogai csorbu­lásával és így a közös érdeke károsításával eddigi részvételétől el­­tiltassék, a német nyelvem tanácskozások és a jegyzőkönyvnek ilyetén szerkezése meghagyassék ugyan, a levelezések valamint e­­gyéb külső tárgyaltatások azonban egyedül s mindenkor magyar nyelven vitessenek. H­­ k.­ si lése is esett, feistő kerületi alispánynak azon hivatalt eddig is vi­selt Rácz József, alsó kerületi alispánynak pedig főjegyző Dadai János urak helyettesítettek. K­ü­l­ö n f­é­l­e : M. V á s á r h e l­y. A­ rendszerint sáros Sára na­pi vásár jan. 18-kán most sem esett kedvezőbb időben, még is marha elegendő hajtatott, és ára inkább volt drága, mint olcsó. Párja a’nagy ökröknek 200 — 500­ frlig volt, az ifjabbaknak 150 — 200 s így tovább. Örmény kereskedők három csordát hajtottak el a' drágaság mellett is. — Dohány kevés volt, mégis panasz sze­rint olcsón kert, kereskedők’ nem léte miatt; egy mázsának ára 20 — 25 írt. — Maros székből három szomszéd faluból ugyan­annyi égésről tudósíttatunk, mellyek mind bosszúból eredtek. E­­gyik Szent Istvánon történt szerelem féltés miatt ; egy nő féltvén férjét szomszéd asszonyától, mi­után a’ két férfit előbb vereke­désre ingerlelte, de azok még is kibékültek a’ csapszékben, fel­gyújtó szomszédja’ házát, ’s kevés takarmányával együtt hamuvá égeté. — A’ másik égés M­á a f­a­­­v­á­n történt, hol két csűr , egy ház­nak fele, és sok gabona égett el,minthogy az elégést szenvedett és ipen az ott szállásoló katonák’ gabonája’ bévásárlására megbizott gazda volt. •—A’ harmadik gyújtás Csókfalván esett, hol mult évi dec. 18- kán egy csűr égettek — Nemes Belső Szolnok vgye, mérnöke Bá­li­n­t­ffi Józsefi, évi jan. 5-kén meghalt, 18 magzatai közül 8 jelenleg élő gyermekei és özvegye’ vigasztalhatlan fájdalmára. (Halálozás.) Idősb Lánczy József, Sz. István magy. kir. jeles rendének középkeresztese, v. 10. filk. tanácsos, a’főméltósá­­gu hétszemélyes iléle törvényszék’ kézbirája ’s Békés megye’ főis­­pánya, i. h. 14-kén élete’ 79-dik évében jobb életre szenderült. (Egyesületek.) Arad. Ezen sz. k­­­id. város’ lakosit nemes szellem lelkesíti az emberiség’ javára sikeres áldozatokat tenni. A’ helybeli elszegényedett polgárok felsegélésére alapított jótékony e­­gyesület, melly már tíz év óta áll fenn, jelenleg 218 tagot szám­lál, s tőkepénze 5521 forint 15 krra megy váltóban. F. é. május’ 1-se napján fog a tanítás megnyílatni az új, már itt második, kis­dedóvó iskolában, ’s minden jó érzelmű lakos örül, hogy e’ ki­­számíthatlan hasznú intézetnek ol­y szép terjedését láthatja. — Ez év kezdetével asszonyegyesület keletkezik Aradon, mellynek czél­­ja : szegény, elhagyatott gyermekek’ nevelésére tőkét alájatni. Min­den tag hetenként 6 krt., ’s így évenként 5 ír. 12. krt. fizet,’s a’ részvevők’ száma határozatlan. Boldog jövendőt, sikeres tenyészést minden illy nemű­ vállalatnak! P. 11. Pest. Korunk’ egyik legszebb bélyege , azon emberbaráti szel­lem , melly a’ köz­jólét’ előmozdítását Önkebléből támadt jótékony egyesületek által tárgyaltatja. Örvendetes látni, miként ezen e­­gyesületi szellem édes honunkban is mind inkább kifejlik, és mun­kálataival áldva hat a’ szenvedő emberiségre. A’ legújabban ala­kultak közül: a’ kisdedóvó intézetek’ számára tanítókat képező kö­­zépponti iskola Tolnán, a budai siülőház’ és a’ pesti szegény gyer­mekek kórintézete érdemlik meg nagyobb mértékben figyelmünket, s valamint nem lehet eléggé hálásan elismerni a’ két elsőnek, fő­képp az igazgatók buzgó munkálkodása által eszközlölt országos pártoltatását; úgy más részről méltán meg kell ütköznünk, hogy az utolsóért, bár ennél sem hiányzik az elöljárók’ buzgalma és le­­termes áldozatokkel összekapcsolt fáradsága, aránylagosan még olly igen kevés tétetett, noha ez intézet, mint egyike a’ legjelesbek­­nek , nem csak a főváros, hanem az egész haza párfollalását ki­­tünőleg megérdemlené ! Hol fekszik itt a’ hiba, bizonyosan nem merem kijelelni; de alig csalatkozom, ha ezen szűk részvétet azon­­ kevés nyilvánosságnak tulajdonítom, mellyel ezen intézet’ dolgai tárgyaltatnak, ’s melly még is, mint a tapasztalás tanítja, nagy rugója szokott lenni sok nemes s a' közjót elősegítő tetteknek ! "is azután ne mondja nekem senki, hogy a jócselekedet, melly ti­tokban működik, gyakoribb ’s ismételtebb szokott lenni, mint az, melly a fényes najiot szereli tanúnak hívni. Ragyogóbb példáink vannak erre, hogy sem a szerényebbeknek lenni akarók’ szemeit meg ne vakítanák! Fájdalom, hogy ez így van, és többnyire leg­­lényegesb oka sok, a legszebb reményekkel biztató intézeteink’ rákhaladásának. tehat nyilvánosság, uraim, és megtanulása azon nehéz mesterségnek, jókor kérni és köszönni tudni. P. Ц. Toron­tál megyéből jan. 9kén: a’ torontáli tiszti nyugin­­tézet mull évi ocl. 20-kán tartá o-dik nagy gyűlését, mellyben elő­­ada van, hogy az intézet pénztára a megyei uradalmak s magá­nyosak nagylelkű adakozásiból olly kedvező állapotban van, mi szerint két elaggott volt tisztviselőt nyugdíjjal megajándékozhat, a’ s©

Next