Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)
1842-11-08 / 87. szám
Kolozsvárit, Korldon, Eiovoiikép 3 én, ERDÉLYI 9 184, dili Foglalat. Erdély és Magyarország: jótékonyság ; a’ népkönyvkiiró tívesítlat: Oyélíink ítgve báni körlevele; mivarielyszéki közgyülés; magyarhoni dolgok: Zemplén megye kogy ülése , zet híjányairól IST. Hányáról; K. ajtó Id : Mexico. — Sp . 11 : " ‘ 'szag. Anglia.Ujabb tudósítás : Yobokumegye közgyülése. — Nemzeti Társalkodó : a’ német rövid érintések az iránt, hogy általánosan érdekében fekszik-é az austrai birodalomnak, ’s b-*rt VII. Kolozsvár . Marosszéknek arbér tárgyászatmári 12 pont megbukása; városi belszerke— Francz iaország. — Poroszország. — váumszövetség alaktltisi és eredményei. Tovább; helyes volna-é különösen Magyarországnak. ’sat. ERDÉLY es Il MAGYARORSZÁGI. Jötök Oliy Stl.- Ni. Papp Ferencz várból plébános nemcsak iskolát, mellyben száz tanuló elfér, hanem a’ helybeli tanulónak használatára kamarát és istállót is épitett saját költségén, hogy pedig a’ szülők gyermekeiket annál szívesebben küldjék iskolába , aratás előtt, a’ Felügyelése alatt létező iskolákban a’ legszorgalmatosabb tanulónak évenkint hat pozsonyi mérő gabonát szokott osztogatni. E. Ti A’ népkönyvkiadó egyesület részéről figyelmessé tétetnek minden, a’ népnevelés ügyét tettleg előmozdítani kivánó hazafiak , különösen a’ közelebbi érintkezésüknél fogva köznépünkre legjótékonyabban hatható magyar földesurak, lelkészek és iskolai tanulók , hogy Tarczy Lajos koszorúzott Népi Physikájának 5 első füzete a’ következő pesti novemberi vásárkor, diszes és olcsó kiadásban fog megjelenni. A’ többi 2 füzet is ezután nem sokára félre jövend. A’ könyv vevőji a’ 3 első füzet átvételekor egyszerre teendik le az egésznek árát. Pest oct. 18. 1842. Választmányi határozatból. Vackor Imre egyesületi jegyző. Nyelvünk ügyében. VII. Terjedelme és érdekessége miatt külön szakaszt szántunk az „austriai statuspolgár“ viszonyainkról tett észrevételei 5dik pontjának. Magyarhon — igy szól Írónk — az európai összeütközések esetében Oroszország szertelenül fölvirágzó ’s éppen ezért gyanús ta- ■ talma ellen erős gátot vonni törekszik. E’ czélra szolgálhat némellyek véleménye szerint a’ magyarosítás. A’ halt konyha-latin tehát régi hódilmányaiból kiszomlalék és a’ magyar országos nyelvvé emeltetett. A’ kormány illy reformtól nem tagadta sanctioját meg, inkább a’ viszonyok hatalma miatt mint meggyőződésből. Rövid idő alatt küzdelmek idéztettek elő, pártok alakultak, felvék éles gyűlölettel és vakmerőn küzdők. Szép, dicső ügy, a’ honi nyelvenyészéséért minden áldozatot megajánlani és nem rettegni fara- i dolináktól ezen czélnak józan ’s mérsékleti utoni elérésében. Si-lány azon nép, melly nemzeti becsületét, a’ drága ’s gyakran véren vásárlóit ősi örökséget, idegen személy bábjátékéul veti; de lesújtó s veszélyes merény más ajkuaknak rablani el nyelvét, ’s megfojtani akarni népi sajátságait. Az anyanyelvrőli lemondással a’ múlt hagyományai törlesztetnek el, szétporlik a’ történészet horgony tere, kihamvad a’ honszerelem, az uralkodás iránti lelkesedés ’s végkép elrezg azon érzet-hangulat, melly a’ jogok megóvásáért vagyont, vért és életet áldozni kész. Olly nép, melly politicai létezése gyermek-korát éli, az öszszeolvadásra még rábirható. Ellenkezőleg van azon nemzettel a’dolog, melly századok óta éber ’s hő kegyelettel őrzi vallása tanját, nyelvének, irodalmának hagyományait és elődei emlékét. Volt idő, midőn a’ most iga alatti slav törzsökök Európa egész keleti részét a’ Balticumtól és Adriai tengertől Volga partjáig bírták. E’ tényt tudják ők ’s ne feledje más el. Miért terjesztetik tehát — fogtatja írónk—olly dühvel a’ magyarosodás? Nem fér-e több nyelv meg testvériesen egymás mellett? Mért gazdagítni egyiket a’ többi orrán? Élő nyelvnek a’ holt latin helyett törvényhozási és közkezelési tárgyakra alkalmazása azon értelemben, mint ezt a’ közelebbi országgyűlésnek királyi megerősítést nyert határozatai követelik, okszerű ’s ennél fogva elcsárlás alá sem jöhet. Illy viszonyból önként foly, hogy minden mivelt honpolgár szükségesnek tekintse a’ magyar nyelvet megtanulni. Ila ehhez még élénk irodalmi mozgás járt’, kétség nem létez az iránt, miként a’ magyar nyelv törvényes és dicsőséges utón fog magának fényes nyereményeket szerezni. Itt végződnek az ,,austriai] statuspolgár“ nézetei. Tanácsa, mellyet nekünk ad, azon innepélyileg ki fiem fiázott mondatok , melylyekben—rhiot az egykori római követ tógája fölmutatott Öbleibe— számunkra, választásunk szerint, békét vagy hadat zárt el, arra akarnának minket rábírni, hogy törvényhozásunknak a’ nyelvügyében egy határozott ne továbbát“ mondjunk. De megállithatjuk-e akármelly növényben az organikus életet, midőn még benne van a’ fejlesztő erő; mondhatjuk-e: ne virágozzék a’ virágzás csalhatatlan feltételei mellett? Ki azon elvet, hogy Magyar országban a’ közállományi nyelv magyar, megdönteni nem akarja, annak el kell tűrni, a’ belőle szükségileg folyó eredmények lassankénti kibontakozását. Nos homályos a’ törvény, magyaráztatni fog. Hol kevesebb engedtetik meg benne, mint a’ mennyi a’ kiindulási frontok szerint mulhatlan, akkor éspen azon tulajdona természetünknek, melly testünkben is a’ kipótló erőt mindig olly részekre lódítja, hol tetemesebb hiány mutatkozik, hatni, tisztilni, alakítni fog, ínig végtére a’ legutósó következményig az elvnek elég van téve ’s a' törvény tartalmában öszhangzás és sulyegyen fog előálláni. — Ki azt mondja, hogy nálunk annyi egyenlő igényű nemzet létez, a’ hány nyelv, az elfeledé ugyan a’ történészetet, el közjogainkat, de ezen hamis alapra épült állításaiból vont minden eredmény következetes fog még akkor is lenni, ha szigorú alkalmazásából teljes feloszlás és bábeli zavar származik , ellenben ki azon elvet , hogy hazánk közállományi nyelve magyar nem ostromolja, de a’gyakorlatba vétetek, örökre megkívánja ott állítani, hol a’ törvény hozás a’ körülményekkeli küzdésben néhány félszabálynál juhent fsség: az olly ember, minden okoskodásával saját logicáját akarja elvitatni. Igen sajnálom, hogy éppen itt, hol néhány általános észrevételek után, leszabandó valék nyelvünk Erdélybeni állapotára , ’s allkalmam lett volna olly kérdésekben, mellyek még vitatás alá ritkán jöttek igénytelen nézetemet elmondani, sajnálom hogy itt kell megszakítani czikkeimet. Erdélyben minden irányban élénk mozgás kezd viszont jelenkezni , kevés stagnatio után több helyi törvényhatósági gyűlések talulnak, és országos termeink közelebbről nagy eredményű vitatásokra nyílik meg. Azon kérdések , melyikeket, mint jobb részt bevégzetteket, csak visszatekintésileg akarjuk ,még egyszer ,,saját ügyünkben“ megkezdett, ’s közelebbről folytatandó vallomásaink közt érinteni , ismét felelevenűltek és új rokonsággal szaporodának. Sürgető tárgyak igényelnek tehát sajjainkban helyt íretnény XXii'iiiandeJLolO^SViIT. A’szüret mármár lefolyt. Bor lett a’ mi lett. Rosszabb hogy a’ szőlő nem igen ért meg. Itt senki sem mivellet sok szőlőt, de sokan mivellelnek keveset. Csaknem minden polgárnak van szőlője. Gyönyörűség látni az illy szüretet. A’ hegyek lakoma-tanyákká válnak. Az egész vidékét elleji a’ nétaöröm. Egyik lövés a’ mást váltja fel. Itt is ott is muzsika hallszik. Kiabálás v lárma, táncz, tréfák, nevelés, de hány ’s minő nemes, érik egymást az örömnek? A’ rendetlen zajban a’ nép legrendesb öröme foly össze. Kolozsvárit legátalánosb népinnep a’ szüret. — De jőjünk csak bé, a’ városba. Csodát látunk. Tűzokádó hegyek körében , természeti revolutiok következéséül láthatni effélét, de békés városban váratlan, meglepő. A’ piatzon két új hegy támadt. Valósággal nagyok a’ hegyek , nagy helyet foglalnak !! Valaki vitathatná, mikép nem két, hanem csak egy hegy támadt, és csupán a’ csúcsa kettős, mint az sok más hegyeknél is megtörténik. Mivel ezen hegy még mind növekedő állapotban van, a’ nagyságát most nem határozhatjuk meg. Eddig elé Európában a’ legszélesb utcza felénél jóval többre terjedt. Hátulról lehetséges a