Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)
1842-07-01 / 52. szám
Vjab?) tudós sírjóit. Hayli-szigeten májusokon rémitő föld ingás jelenkezett és pupilla 5 egész napig. Cap Ifaglien hamuban hever ’s 10 ezer ember halt meg, vagy terhes sebet kapott. A’ szomszéd városok is — Saint-Marc, Conaiven, Saint-Nicolas és Port-Pair — sokat szenvedtek, főleg Conaiven, hol egyszersmind gyuladás is történt, amelly a’ földrengés által megkímélt épületeket porig égeté. Minthogy a földingás következésében a’ víz kiapadótt, a’ lángoknak semmi gat nem vettetheték. Minden nyilvános épületek, templomok , a’ városház és hajógyár tűz martaléka Ion. Félő, miként a sziget belré- Szein is nagy pusztítás történt, mert a’ földrengés akkora volt, hogy azon hajók, mellyek Port-au-Prince kikötőben horgonyoztak, a’ fölcsapkodó hullámok által labdaként hányatának. A jég május fökén is rekkent volt, sötét felhők tolultak a láthatárra , az emberek kétségbe esten bolyongtak utcrán ’s mezőn , és lakukba visszatérni nem merészkedtek. — Clare nevű izlandi grófságban Ennis helységben szomoritó esemény történt. Az élelemszerek — főként kolompár —■ nagy drágasága miatt tömegben gyűlt a’ nép egy malom elébe, azt kizsákmánylandó. A’zajra fegyverzett rendőr-csapat jelenik meg polgári tisztviselő vezérlete alatt. A’ lázadási adta felolvastaték , de a’ nép az oszlató parancsnak engedelmeskedni nem akart, sőt néhány kő repült a’rendőrség felé,’s egy constable fején sebet kapott. Legott tüzelésre adaték fel, ’s 25 lövés esett a’ tömött és jobbrészt asszony ’s gyermekből álló csoportra. Két egyén öletett és sebesült meg. Erre roppant izgalom állott be. „Vérért vert !tt kiállók sokan. O’Connell Károlynak ezen véres jelenetkor tartott beszéde, noha látszatosan csendesítő vala, a lakosokra nyugtalanító befolyást gyakorolt, mert a többek közt igy nyilatkozók: ,,Illy gaztett végrehajtói nem fognak büntetlen maradni, ámbár az esküttszék hihetőleg eskütapadó orangista-uracsokból leend szerkesztetre, és a’ tanuk többire ocsmány rendőrökből állandanak. De ha a’ korona-ügyvéd elégtételt eszközleni kesend, fog a’ nép magáról gondoskodni. Nem hagyhatom említés nélkül, miként olly személyek is vegyültek a’ lövöldözők sorába , kik maguknak mulatságot akartak szerezni, ’s nem türök, hogy puskajok megrozsásodjék.“ 58 rendőr vettetek gyilkossági vád alá. Nem akad senki , ki a’ mészárlásra rendeletet adott volna. — Az afrikai északpartokról két fontos tudósítás érkezett. Abd-El-Kader számos seregtest fején Constantine környékében megjelent ’s Tripolisban az arabok a’ fezzani bey , Abd-El-Gelil vezérlete alatt Mesurala városát megostromolták, sőt magát Tripolist fenyegetek. Askar basa a’ közben minden gyanúsokra dühöngött és hat törzsök főnököt lenyakaztatott. — Miklós minden oroszok czára majus 27k én a’ néger-rabárusság elnyomására a’ kormányzó tanácshoz egy ukázt bocsátott ki, mellynek végszavai következők: „Miután mi a’ nagy hatalmakkal szerzett kötmény pontjait megerősítettük, parancsoljuk, hogy ezentúl minden egyén , kire a’néger-rabárusság bíróikig bebizonyul, vagy csak a’ részvétel vádja is kisül, törvényi szék elébe állitassék , és a’ kalózokra szabott büntetéssel lakoljon.“ — NEMZETI ТАШАНаШЖО. Igénytelen nézetek korunk írnia Inula igényeiről. Nem azért fogok tollat a’ javítandók és teendők nagy ügyében , mintha őszinte méltánylással el nem ismerném, hogy száz meg százak vannak e kis hazában nálamnál minden tekintetben erősbek ; kik, midőn szólani, irni és tenni kell, mit a’ hon kíván, méltóbban e’ pályára hivatvák, sem mintha nem tudnám, hogy e’ felszólalás alig illethet engemet, a’ gyöngék leggyöngébbikét. De szólani, és irni, és tenni olly mushatlait'; olly hathatós parancsa a’ meggyorsult időnek, hogy midőn azok közül, kik erősek, és lelki hatalmasok, olly felette kevesen, és hazánk római lelkű iányz. Teleki Domokoson kivűl alig kész valaki a’ sajtó mezején, szerzett ismereteit és lelke kincstárát a’ közönségnek feltárva, szelleme világával homályt oszlatni, a’ tárgyakat feltüntetni, a’ kétkedőket meggyőzni, előítéleteket levívni, erőseket buzdítni, lelkesitni—’s így előre készítve a’ kort, ’s a’ kor fiait, üdvösen hatva a’ körülményekre, észhatalmánál fogva a’ kitűzendő irányban jólét felé vezetni egy hálás nemzetet; midőn azok, kik félreismerhetlenűl hordják homlokukon egy nemzet újra alakításának magasztos bélyegét, kik tudják, hogy eszmeébresztés teszi figyelmessé a’ nemzetet a’ javítandók iránt, eszmecsere szült tárgy ismeretet, és meggyőződést, melly minden jobb ’s állandóbb tények alapja, midőn mindezek hallgatnak — bocsánat ha gyöngeségem önérzetében igénytelenül, de áthatva a’ legőszintébb szándékos honszeretettől, elég merész vagyok véleményt mondani azon tárgyak iránt, mellyeknek sürgető megvitatását közügy parancsolja, mert nemzetiségünk, alkotmányunk létezésének föltételei. ’S ha szózatom viszhangja nem egyéb leend is, mint elveim megczáfolása, sőt talán kiváltságos felekezetem némellyikének azon (egyébaránt méltatlan) vadja, hogy én a’ nemesi szabadság’ ős épűletét akarom felforgatni, és azon ősi jogokat, mellyeket ők egyenkint szenteknek, ’s a’ constitutio erős oszlopainak hisznek, de én azoknak némelly kinövéseit fattyuágaknak vallom, mellyektől mentes előbb megtisztilni a’ nemes fát okosság, nehogy gyökere nedvétől fosztassék meg — czélom anyiban még is elérve leend, mennyiben eszmék ébrednek, elvek vitatnak, ’s a’ korszerű haladás mezején szellemi agitatio kezdetvén, talán azok is, kiknek a’ haza java lelkűken fekszik, mint bár kinek, ’s kik észtehetségök és lélektisztaságuk öntudatában a’ közvéleményt bírják, nézetűkkel közbelépve— minekünk, netalán tévedőknek, helyes irányt és ezekt tüzendnek. Mert bizony mondom: sükerre nem számíthatunk bár milly lelkes beszédekkel is országos teremünkben, ha a’ tömeget előre el nem készítjük azon igazságok iránt, mellyek csak rejtett kincsek, mig egyeseknek lelkök mélyében hevernek mások által használatlanul, ’s a’ hazára áldást csak akkor árasztanak, ha valódiságukról mindenki meggyőződhetett. Erre pedig eszmeébresztés és elvvllatás kell. % *-----------Alkotmányunk a’ nemzeti fejedelmek alatt Europa akkori állásához képest nagyon magas fokára jutott volt az egyoldalú fejlődésnek; de mintegyulminálva a’ tödik század középén ,"Csek hamar azután beállott a’ visszaesés. ’S miért? Mert a nemzet alkotó részei nem állanak kölcsönviszonyban egymással, és nem minden osztály egyesült érdeke nyújt támaszt az alkotmánynak. És itt, — mint — magunk közt az életben ,’s ne nemzeti fejedelmeink sírjaiban keressük az alkotmányos élet hervatagságát, melynek előbb vagy később be kelle következnie, mert a’ kóranyag elrejtve az alkotmányos testben: a’jogegyenetlenség kóranyaga! —• És én bátran kimondom— hizelegni nem tudok; félni nem tanultam meg, nevezzen bár némelly fanaticus jurisconsultus, kinek constitutionalis felfogása: dagályosság, melly mint piros festék fonynyadt pofán parlagban heverő lelkek csillogó mázza — nevezzen bár elpártoltnak azon elvektől, mellyeket ő csak a’ sérelmek mezején keres, én pedig a’ szellemi és anyagi fejlődésben erősbülő alkotmányos élet jogegyenlőségében — bátran kimondom, hogy alkotmányunknak— élnének bár nemzeti fejedelmeink ma is, és ne leendenek hiú zsarnokok, mint Báthori Gábor, sem dőzsölő iszakok, mint Apafi Mihály, hanem a’legjobbak közöttük—meg kelle rendülnie, sőt nem bírva a’jogviszonosság egyensúlyával, el is kell dőlnie, bár földfeletti lények kezébe adjuk is kormányát, mert sem földfeletti lény, sem földönjáró humánus elvű polgár —egyiránt kötelezvén őket a’ minden fejlődést lebilincselő alkotmányszerkezet árnyéklata — a’ legjobb szándékkal sem segíthetnek a’bajon, mindaddig, mig a’ jogegyenetlenség kóranyagai nem irtattik a’ testből. Nagyaink feladata tehát: közjogainkat az alkotandó népre is kiterjesztve a’ korszerű fejlődés ösvényén alkotmányunkba harmóniát hozni. — Kettős ellentét bélyegzi most constitutional, melly a’ törvények csatornáján századok lefolyta alatt vérünkbe menve át, lassan kint vért ronta, ’s jelen napjainkban fekélyes kiütésekben mutatkozik, ’s kora rothadással fenyegetik az egész testet. Ezen ellentétek: szabadság és szabadosság; jogtalanság és kiváltság — a’ fekélyek: ezen ellentételekből sarjazó előítéletek —• hydra-fejek, mellyeknek a’ legelső döfést Széchenynk „Hitele“ adá. Erdély alkotmánya Ugyanis nem az észjog által kiszabott kölcsönviszonyban álló törvényeken alapul, hanem kiváltságokon, ’s ennélfogva osztályzata: nem — egymás között jogegyensulyba helykezelt nemesek és nem nemesek, mint más alkotmányos anszocraticus országokban, hanem kiváltságos és kiváltságtalan osztás ' legkisebb jogrészesedés nélkül. Az első osztályba tartozik a’ született vagy honosított nemesség teljes —és f? polgárság őse