Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)

1843-07-04 / 53. szám

gyárul, e méltatlanságot a’ talp­a el nem tűr­heti. — Törvény nem tiltja, felel az elnök, s a’ szokás megengedi.— Magyarul! — hallat­szik minden felöl, és számos követek felkelnek egyszerre és szólani akarnak. „Nem halljukból kiáltanak mások. — Tessék szólani — igy az elnök a’ horvátországi követnek.— Ez szóla­ni kezd diákul, de új zaj és ezen szó: „ma­gyarul“ félbeszakítják beszédét.— Az elnök a’ hallgatóságot rendre inti, — a’ horvátországi kö­vet szól, de a’ mit mond , azt a’ zajtol nem hallhatni.— Az elnök kijelenti, hogy a’ gyű­lést azon esetre, ha a csend helyre nana áll, eloszlatja. — Egy megyei követ végre szóhoz jutván — az elnök felszólított, — úgy mond — hogy békü­ljjink meg egymással, most azt tapasztaljuk, hogy a’ követ nem akar magya­rul szólani, ez nem vezet békü­léshez, hanem igen az, ha az ingerlésről lemondunk és mél­­tányosak vagyunk egymás iránt. Horvátország követei eddig néha magyarul is szólottak, ezt jelenleg talán utasításuk tiltja; találjunk mó­dot , hogy ez ezentúl ne történhessék, most­­ pedig engedjük meg , hogy diákul szólhassanak,­­ ’s ők kíméljenek meg máskor illy jelenetektől. — A’ horvátországi követ diákul elmondja a-­­­zon kívánságát, miszerint a’ sáropolyai panasz­t a’ cancellariához utasittassék. — Egy megyei követ az elnöknek azon észrevételére, hogy a’ horvát követet magyar nyelvre nem kénysze­rűt­tetni, megjegyzé, miszerint a’ kényszerités a’ horvát követ részéről van; a’ magyar tü­relmesebb, mint sem a’ minőnek egy szabad nemzetnek lennie kell. A’ szóló óvást tesz min­den további diák beszéd ellen, ’s kivánja el-­­ határoztatni, ha szabad-e ezen táblánál diákul szólani vagy nem ? — Az utána szóló most tapasztalja , milly veszedelmes a’ példákra ki-­­­i­vatkozás, mert azon tény is felhozatik mint­­ : erősítő ok , hogy a’ horvát követek már szó- j­a­lottak egy ízben diákul a’ jelen országgyűlés­­ alatt. Mi szóliltatunk fel kibékülésre, es ep-­­ - pen most, midőn a’követ diákul beszel. Nincs t . törvény által tiltva, — de hát ha horvátul a- a karna beszélni? hisz ez sincs törvény által tilt-­­ va. A’ törvényben nincs meghatározva, hogy­­­­ ő diákul beszéljen; de azt mondják, meg van j 1 utasításában. Különös egy utasítás! talán az is j­s van benne, hogy forte szóljon-e vagy piano, s Itt Pozsonyban a’ báni conferentiában elhatár­­­roztatott, hogy a’ bán és a’ zágrábi püspök­­ magyarul fognak beszélni a’ másik táblánál; s határozzanak hasonlót a’ követekre nézve is k­ A szóló őket nem érti, tőle nem kívánhatja­­ senki, hogy a­mit mondanak, azt ő meghall­­f­gassa ; kinyilatkoztatja, hogy a’ diák nyelvnek­­ a’ diák­umban helyt nem ad. — Erre az elnök : " Bőven kifejtettem a' Lili. kivánatit, én is ki- h vántam , hogy magyarul szóljanak , de a követ­ő urak azt mondják, hogy v­asitasuknál fogva a tartoznak diákul szólani. Én nem tehetek ró­­n­­a; ha a’ Lili. kívánják, hogy a' horvát köve­­te­lek magyar nyelvvel éljenek , tessék erre néz- n ve törvényt indítványozni. A’ mi a naplót il­­­leli, a' mondottakat felirni kötelesség, de csak ve magyarul fognak a’ naplóba menni. — Egy kö­­­­­vet utasítását adja elő, mellynél fogva a diák - beszédek ne mehessenek a naplóba; a' Iln­ét ti felszólítja , ne ügyelmezzenek a’diák beszédre.­­ — Egy másik pártolja az eddig szólottakat; — s­ egy harmadik még azt is kívánja, hogy ma lelt , legyen az utolsó nap, mellyen diákul szólót­­h­­ak e’ táblánál; — ha­­ 'i'90ben szabadságot ad­­a hallunk a’ horvát követeknek, hogy diákul­­ szólhassanak, azon szabadságot most visszave­hetjü­k----menjen a’ diák beszéd a’ naplóba — így nyilatkozók ismét egy másik, de ma­gyar fordításban és censuráltanul. Az elnök megjegyzi, hogy csak az mehet be a’ napló­ba, mi a' censorok által megvizsgáltatott. — A’ következett szónok indítványt teszen, hozas­sák határozat még a mai ülésben, hogy ezen táblánál csak magyarul szabad szólani. — Pár­­toljuk. — Elnök : E tábla törvényt nem hoz­hat, ’s olly törvény, melly a' horvát követe­ket magyar nyelvre kényszeríti nincs. Ezen mó­don nem fogjuk nyelvünket megszerettetni. Hozzunk törvényt, de annak utján. — Egy városi követ és egy megyei a’ nyombani hatá­rozathozatalt pártolják. — Egy másik követ megjegyzé, hogy azon esetre, ha a’diák nyelv törvény által hozatott volna be , hinné , hogy törvény által kellene kimondani, miszerint itt e­­zentúl senki se szólhasson diákul ; de miután a’ diák nyelv csak becsúszott, ez nem szüksé­ges. De szükségesnek tartja , hogy eziránt or­­­­szágos határozat hozassák, ’s igy vétessék fel­­ az ügy , a’ legközelebbi kerületi ülésben, hogy onnan ide hozassák.— Elnök: Végzést orszá­gos ülésben, minden előleges kerületi tanács­­­­kozás nélkül is hozhatni. De a* diák nyelv nem országos végzés által hozatott be. — Egy e’ tárgyban most másod ízben szóló követ mon­da: Horvátország követei eleget hallottak, és ha csak egy szikra méltánylás van bennök, meg­teszik a’ mit kell; ’s ha nem, — akkor diák előadásaikra ne ügyelmezzü­nk, 's a’gyors író­kat mentsük fel az utánirástól, — ha bekül- s detnek, írassák alájok, hogy nem hitelesíttet­tek. Elnök: Ez annyi volna, mint a’ beszédü­ket fel sem venni.— Egy megyei követ: nem szükséges törvényt hozni, mert a’ magyar ü­­zenetek is egyszerű végzés útján hozattak b­e. — Egy másik: beszélni vagy írni, mindegy, azért pártolja az előtte szólót. Oda jutottunk — úgy mond — hol engedni gyávaság. Kéri az elnököt : mondja ki a’ határozatot. — Ha­sonló értelemben szólnak számosan, csak egy­­köttő nyilatkozik ellenkezőleg.—Egy felsőma­gyarországi követ megjegyzi, hogy ha neki küldői ill­ő utasítást adtak volna, az országgyű­lésnek hatalmában áll valam őt annak követé­sétől eltiltani. — A’ végzés kimondása minden oldalról párt­olt­at­ik.— Egy horvátországi kö­vet ismét diákul kezd beszélni, de a­ mit mond, nem hallani a’ zajról. Annyi kivehető mégis, hogy tudósítani akarja küldőit. — Hivatkozás történik az 1830: 8. I. sz. 4. §-ára, mellynél fogva a’ követ magyarul tartozik szólani. — Ketten az elnök indítványát pártolják. Egy kö­vet, miután —úgy mond — fenálló szokást vál­toztatunk, s ennek némi kötelező ereje van, higgadtságot ajánl. Ő ugyan nem tartja, hogy a’ tábla e’ tárgyban határozatot nem hozhat­na, de mégis kérjenek előbb a horvát köve­tek engedelnet magyarul szólásra a’báni con­­ferentiátúl , ’s ha ez engedehnet nem ád , ak-­­ kor hozassák végzés. — Mások a' nyombani végzéshozatalt pártolják. Elnök kérdi: ha tanácsos-e?— Egy slavoniai megye törvényt kiván.— Egy másik slavoniai megyének köve­te inkább lemondana tisztéről, mintsem hogy ollyan utasítást fogadjon el, melly őt diákul szólásra kényszerítse, de törvényt kiván. — Méa iszen számos követ a’ végzéshozatala mel­­lett nyilatkozván a’személynek kimond­ja, hogy azon indítvány elfogadtatott, miszerint ezen táblánál mindenik magyarul köteles szólani, ő azonban ragaszkodik döbbeni véleményé­hez. P. ff. orsz.íggy ismés! előleges közlés. Hetedik országos ülés jun. 2 . kér. A' múlt országos ülésben félbenszakadt tanács­kozás tovább folytallatvan , elnök ő niga elő­­ada, miképen a' turopolyaiaknak a’ horvát­országi követ választás alkalmával választási jo­­gukbóli kirekeszt­ésekből eredeti sérelmüket­, o­l . halaszthatatlannak és előlegesnek nem te­kinti, hogy az a’ köz örömet ébresztett kir. előterjesztvények előtti tárgyalást és felirást­ ér­demelne. Kéri ennélfogva a’ HU., hogy az országgyűlés eredménydirjabbá tétele végett a’ többi sérelmek közé sorozzák. Az elnöki nyi­latkozat azonban viszhangra nem talált, s a’ felírás igen kevés szerkezetbeli változtatással el­fogadtatott. Ezután a’ kerületi határozat hát­ra lévő része felett kezdetett meg a’ tanács­kozás, minek folytatása a’ következő ülésre maradott. N­у о 1 c z­a d i­к о г s­z­á­mos ü­l­é­s. jun. A gyűlés elején ismét elnöki szózat emel­kedett arra bírandó a’ 11 Hét, hogy a’ sére­lemorvoslatok sürgetését a’ köszönő válaszfeli­rattól elkülönítve, csujtán ez utóbbi terjeszt ér­sek fel ’s tartalmában csak a’ siropositsok le­,­gyenek említve. Előadására mindenfelől ellen­zés hangozván, most csak a’ szerkezetben r­­­jánl némi módosításokat. „Maradjon“ volt a' felelet minden oldalról, ’s az elnök kimond­ván a’ sérelmeknek a’ válaszfelirattal kapicso­­latban leendő felterjesztése iránt a’ többséget, a’ szerkezet egyres pontjainak megvitatása kö­vetkező ülésre halasztatott. XXII. kerületi ül­és, jun. 22. Az or­szágos ülés végeztével k. ülés alakult. Az el­nökség kérdést tesz, ha valljon Kővárvidéke meghivatásának törvényellenes elmulasztása mi­att külön felírás intéztessék ő felségéhez, vagy csak a’ Részek visszakapicsolása tárgyábani fel­iratba iktattassék? Voltak, kik az elsőt stártol­­ták, a’ Ilii. többsége azonban egy módosító javaslat következtében abban állapodott meg, hogy a’ 1111. ez iránti érzelmei és kívánnia először a’ válaszfeliratban , azután pedig a’Ré­szek dolgábani feliratban fejeztessenek ki. Kilenczedik országos ülés jun. 25. A válaszfelirat egyes frontjai feletti tanácsko­zás befejeztetett. Támadtak módosító és ellen­ző észrevételek az elnök és némelly városi kö­vetek részéről; de a’ HR. többségének „m­a­­r­a­d­j­o­n“ szava a’ kerületileg megállapítod szerkezetet legkisebb lényeges változtatás nél­kül elfogadta. XXI . kerületi ülés, jun. 21. Napi­rend a’ vallás dolgábani izenetek. Mielőtt azon­ban ezek felolvastatnának , egyik követ megem­lítvén a' követi ftálya díszes voltát ’s a’ vele járó nehézségei, jelesen mindig hogy a’ kényel­metlen, rekedt levegőd és lankasztó hőségű­ tanácskozási terem miatt egészségük koczkáztat­­va van , a’ gyűlések alkalmas!) helyre áttétele iránt kívánt intézkedést tetetni. Erre más ja­vaslat is történt, hogy ő felsége az ország­gyűlésnek Pestre áttétele végett megkeressék ; s m­ég egy harmadik, hogy Nádor ő felsé­géhez szenet határoztassék a Pesten építendő országház tervének a’ HR ket teendő közlése iránt, és mindenik határozatul mondatott ki. Pest megye közgyűlése. (Vég­zet. ) A t. hatóságok leveleire következő pót­ló utasítások keletkeztek: 1) Nagy Bánya vá­rosának a’ bányász törvényeknek a’ kamarai A 3 i.

Next