Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-08-01 / 61. szám
bizonyítása szerint a tanácshoz magyarul írtak; a’ német nyelv csak 1700en innen lett hivatalos harmadik, nyelvvé. A’ magyar tehát nemzetisége s nyelvbeli jogokat követelhet, ’s ezen tekintetben Szászváros széke a’ többi szász székekkel szembe némi külön municipailással bírván, a követi utasitványokbol a’magyar érdek ki nem maradhatott, ’s ki nem maradhat ezután is teljességgel. Azt sem ismerhetjük el, hogy itten csak a’szász a’ házi úr, mert a’ királyi föld természeténél fogva itt aristocratia nem létezhetik, s ennél s az 1791 -ei concivilitatis jogról szóló törvényeinknél fogva akár ki is itten szabados birtokot szerezhetvén, ’s köz terhek ’s javakban egyformán részesűlvén , kosi elyik polgár kiváltsággal nembir másik felett birtoazt sem ismerhetjük hogy a magyar nyelv hivatalos használata engedtetett eddig is csak humanitás elvéből volna meg, valamint állhatatosan hisszük , hogy ezen jogaitól ( hanem ha Önként le mond ) megfosztani a’ magyarságot, senkinek a’ fejedelem és nemzetek egyesített akaratán kívül ereje s hatalma nincsen. Továbbá a magyarság nagy sérelmét helyheztette abban is, hogy érdekeiket pártoló követeink kihallgatatlanul megitélteltek, visszahivattak, s ujságlapokban méltatlanul árulóknak ’s hitszegőknek neveztettek; valamint abban is, hogy az új követek úgy utasittattak, miszerint mindenben a’ több szász székek véleményét pártolják, a’ szász városi magyarság nyelvbeli municipalis jogai semmi tekintetben nem vétetvén. Magyar nyelvbeli jogainkra nézve az 1842- dik év martius lékén tartatott székgyülési határozatnál fogva, melly a’ szebeni nemzeti gyűlésbe menő követeknek utasításul adatott, és későbbre sept.lékán ugyan azon gyűlésnek feliratolt— a’ magyar nyelvnek a németteli egyenlő jogosittatása megalhdtatott ugyan ) de innen is Lili is a’ megtámadtatásoktól mentek nem leven, kénytelen volt az idei felír. 20án tartatott székgyülés a nyelvbeli status quo pártolását újra szőnyegre hozni, sőt az april. 3- ki székgyülés, a’ helybeli ref. consistorium kérésére, azt pótlék utasitványul, szebeni követeinknek, non pro necesse, sed pro bene esse , újra lelkérdeni. A’ mi végre az oláhok kali szövetkezésein,ket illeti: feleletünk az volt, hogy az egy hajóban evezők könnyen szövetkeznek; az aprilisi székgyülésre nézve kérdéssel feleltünk, mutassanak t. i. szász atyánkfiai törvényt vagy rendelést, melly az elnöknek parancsolná, hogy a’ tartandó Székgyülést a’ tanácsnak hírül adni, az előforduló tárgyakat pedig a’gyűlés tagjaival eleve közölni tartozik, vagy hasonló sör *) . . . jedoch über im lünk.lange mit dein Sinne des durch den Magistrat geineinshalllich mit der 1»iesigen Stuhls —communitaL unterm 14ten März L. J.-z. 1842 bereits ausgesproebenen und in der, denen zu der am 21ten März I.. J. gehaltenen Universitals \ ersammlung abgescbickten Dcjmlirten gegebenen Instruction, enthaltenen Verlangens, auch gegenwärtig w ünsche, dasz , da die Hälfte der hiesigen Beamten und des Stulspuhlicum aus Ungarn besteht, esbezüglich dieses l’ublicums ungeshmällert i’rey belassen werden möge die Lngrische Sprache, als welche hier nicht nur bisher, sondern auch gegenwärtig in Amtshandlungen in gleichem Maas/.e mit der Deutshen gehr.nicht wird , auch in Zukunft in allen ónentlichen (Jeshäften , wie aucli be_v l nterbreitung der Berichte an die h. Landes Stelle und Correspondenzen mit l ngrischen Behörden mit gleicher Bereeht 'imi; wie die Deutsche zu gebrauchen Cd. venit vagy rém melléi OZÍV üléséig indítványozást tiltana? (az aprízódiki székgyűlés határozatai többnyire indítvány következésiben hozattak); minthogy pedig i11vés törvényeket vagy rendeléseket idézni nem tudnak , hogy a' feleka gyakorlat is azt mutatja kieket tenni vagy nem tenni eddig is az elnök tetszésétől függött ’s függend ezután is, — indítványozó joga bármelly rendes tagnak is vagyon;— tehát az emlitett szék"-ülését merőfogjuk ezután is tartadjuk , mellyik a’ szász nemzetiség ártalmára? — a’ nyelvet és nemzetiséget kivéve, a' magyarnak is az az érdeke itt mi a' szásznak, ben törvényesnek tartjuk tani. Határozatai közül sem szolgálna hiszen maga ellen pedig kába a ki dolgozik. Inkább azt hisszük tehát, hogy Ujegyházszéknek a' kormány ellenszegülésre felszólító körirata jegyzőkönyvbe kerülése, a’ magyarnak és oláhnak magukróli gondoskodása , ’s a' visszahívott követeknek , követi eljárásukról , a’ gyűlés kebeléből , nem az elnök zsebéből költ ítélete nem tetszett, ’s innen magyarázható az érdeklett szék gyűléséveli megelégedeltenség, innen annak törvénytelensége!! 3). Székünk oláhságának panaszai ezek voltak: ne neveztessék törvényes irományokban ezen föld szász, hanem királyi földnek: mert minden törvénykönyvben és királyi rendelésben ezen neve fordul elő, ’s más névvel sehol sem emlittetik, a’Sz. 4. K. 2 T. 9 §. terra regia-nak, — a’ Heg. punctumokban s minden királyi rendelésekben és resolutiokban csak is fundus regiusnak ( Königlicher Boden) neveztetik; — aztán erre mutat az 500 ezüst marca vagy 8000 pfból álló in recognitionem dominii évenkint most is fizetendő canon , mellyből Szászváros széke évenként 232 fr. p. p. fizet; s egyedül azért kívánják pedig a’ szászföld nevezetet nem használtatni, mert minden nyomulásuk s polgári jogokbóli kiszorításuk ezen tévútra vezető nevezetből foly ki. A’ regius fundus nevezetéből, s 1820 ban 5599 szám alatt kelt udvari rendeletből kiindulva követelik , hogy a’ szász polgárok közé,gyermekeik pedig a’ tanárságon kívül egyéb mesterségekre is vétessenek fel; továbbá valamint a’ közterhekből, úgy az illető polgári jótékonyságokból is a’ magyar és szász polgárokkal egyformán részesittessenek, egyenlőleg hordozván mindenki a’ közterheket, a’ javaknakból is egyiránt osztozzanak; az alkalmas személyek városi eskültségre, és egyéb hivatalokra alkalmaztassanak, vallásuk és nemzetük a’ receptak közé felvétessenek ’sat. Kívánságaik első részét a’mi illeti, menynyiben alapos az, mennyiben nem, más határozza meg; a’ többire nézve a’ tavalyi martius 20-an tartott szebeni nemzeti gyűlésből azon választ nyerték, hogy az arra csualificált egyén a’ követelt javaknakból részesítsend. De ők ennek semmi sikerét nem tapasztalván, béketelenségök nem oszlott el. — — És már illyetén állásában tálalta székünk lakóit idei junius Ildik napján tisztelve rég várt comesünk. — (Folytatása és vége közelebbről. ) Tordai megyei Körffi ülés. (Végzet.) A gyűlés negyedik és utolsó nappján egyesek kérelmei, perek , megye gazdasági tárgyak, minők elromlott hidak, elsűlyedt helyek, valami víz szabályozások, mellyek inkább medvénk körében érdekesek — és itt valóban azok, csai, hogy az érdekekben nem mindig az osztó igazság szoros mértékét tartjuk szemünk előtt— kerülvén szőnyegre, azoknak részleteibe bocsátkozni idő és belenémással küzdszűke nem engedik. E no Idő főbiránk egy általában mérséklettel vezette a’ tanácskozás fonalát—és ezt annyira szem előtt tartotta, miszerint személyes kocczanások pillanataiban, a’ mi szinte kikerülhetlen a’ közgyűlésekben, sem vesztette el békés kedélyét. Mellynek kettős haszna jön: egyik közvetlen a’ gyűlésre, másik a’ gyűlés utani időre. Nekem úgy tetszik, hogy ezen engesztelő modor, bár honnan származott legyen , hatását megtette. Jelen voltak a gyűlésen T. S. és T. M. grófok ; megyénk egyik jeles tagja Gy. D. kit legtöbbnyire eddig elő nélkülöztünk — és ez utolsó tanácskozásainkban is részt ven. Jelen voltak megyénknek számos ifjai, kik magukat nemcsak illedelmes magok viseletével, de tanácskozásaink menetét kisérő figyelmük által megyénk reményeinek mutaták fel. Van megyénkben egy férfi, ki gyűléseinket gyakorolni szokta, ’s ki azoknak dísze vala. E’ férfit jelen közgyűlésünkön nem láthatok. Látni és együtt tanácskozni habár igen óhajtok vele; de a’ meg nem jelenés okának tudása benső örömünkre van , mert remélnünk szabad, hogy ugyanazon ok fogja megyénknek a’ legjobb gyümölcsöket teremni. Megyénk alsó kerületéből egy általában kevesen vettek még az értelmes osztály közül is jelen közgyűlésünkben részt. Mi helyre nézve is távol vagyunk egymástól, ’s a’ mi bennünket inkább öszvesinelni nem enged, az az érdekegység nem léte.t.’ Enedje Ön kijelentenem még azon sajnáatomat, hogy megyénk J. T. G. és N. M., kik nácskozásunkban lelkesen és szabadság mellett — három lelkes ifjan. év óta ta igazság, jog e’ közgyűlésben meg egy par vívtak az nem jelenhettek. Ezekből látszik, miként az eredmény e’ közgyűlésről még nyugtatóbb, mint a’ mennyit e’ felől bár ki magának ígérni mer vala. Itt ezen körülmény újabb tanúságot teszen a’ felől, miszerint állapotunk intézése leginkább minmagunktúl függ. Sz. 26. Igen ,y Borzasztó csavárosát. Délik nemes lako Ellyed , július pás éré e’ hó 22én *) M. után két órakor a’ városka esa , méh-rajot szándékozván befogni, az illyenkor használtatni szokott füstölést eszközlendő, tüzet vitt ki; de azt elég vigyázattal nem kezelhetvén a’ nagy szel miatt, mellyben nem is kell vala tüzet vinni ki , meggyűlt egy közel levő szalmás épület ’s ettől, kevés perez alatt az éppen dühöngő szél által táplálatot nyert lángok, több mint 110 házat bontanak el s levének hammuva, mellyek közt az ev. ref. papi lak és az iskola ház is. A tűzvész 110 sebesen terjedett és olly bizonytalan irányokban száguldott, hogy a legféltőbb vagyon mentése is csak keveseknek sikerült, alig tudván magok a' lakosok is menekülni a’ mindenfelől felcsapó lángok közül ; két gyermek ’s egy asszony (mint halljuk) csakugyan elé *) Múlt számunkban hibából 23k tetetett.