Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)
1848-01-28 / 321. szám
Kolozsvárit 333 ERDÉLYI f,atunkrtUHi föl fontára folyvást elölizolltcivil helyben 5 fr. 36 Kr- postán 6 forintjával ezüst pénzben. Megjelenik e jelen enen az Erdélyi Híradó hetenkent Vetsier , kedden és pénteken, N. Társalkodóval. — Félévi ára 4 ívnek hetenként postán 6 fr. p. j . Ilutvben Kolozsvártt J fi. 30 kr. — Hirdetések dija egyszer 1 Jü sorig 20 kr. azon fellül minden sor 3 kr. ezüstben, másodszori és harmadszori ismétléskor «’ díjnak fele. Péntek jiumár. 38 1848. m ' T*rt«tot»t. Erdély és Magyar ország . Kinevezések. Necrolog. Belsőszolnok- Barátul. Torda- Alsó- Felsőfejérmegyék és Marosszék közgyűlései. Magyarhoni dolgok. Hirfillér. Külföld. Hirdetések. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Kinevezés. Osálipáni k. aranyváltási ellenőrködő Írnok Lescsián Kálmán a’ zalathnai k. bányász igazgatósági pénztárnál első Írnokká lön kinevezve. Kolozsvári k. harminczadi hivatal Írnoka Takács Károly saját kérése következésében a’n.szebeni k. föharminczadi hivatalhoz létetett általug állaton minőségben. ütecrolog". Nagy-Enyed január 22-én. Zeyk- IT i Zeyk Borbár a, h. Kemény Domokosné e’hó 21-én megszűnt élni. Hátrahagyta férjét, kinek föléi boldogsága kirekesztőleg csak a’ családi élet üdvében vala öszpontosulva.— Hátrahagyott hat árvákat, kik között a’ felserdült leány el veszté barátnéját oly korában, mikor az anyai gyöngédséget senki is semmi ki nem pótolhatja ; ’s az alig két éves gyermek nevetve játszadozik anyja koporsója körül. A’ megboldogult azon körön, melybe a’ sors helyezte, túl nem lépett, hogy azt annál teljesebben betölthesse; nem volt ő egyéb miit nő, de női kötelességeinek egész mértékben megfelelt.— Határtalanul neveli ’s egyszersmind enyhíti is elmaradt férjének fájdalmát azon édes viszszaemlékezés , hogy volt idő mikor szerencsés vala ily boldogító lényt beírni. Árváinak kényeit a’ gyermekkornak ártatlan könynyelmüsége majd letörli, de ha el is feledik anyjuknak képét , ösztönileg megmarad lelkökben a’ jobbnak, a’ nemesebbnek sejditése, mely őket az erény útján vezetendi át az életen, mert felettük az elhunyt anyának szelleme őrködik. Négy hónapokat tartott kínos betegsége után utolsó perczei csendesek, fájdalom nélküliek valának, a’ halálnak angyala, ez utolsó de biztos vigasztaló, bizonyságot téve előre, hogy a’ halál örök nyugalmat ad. R. Szolnok megye közgyűl-je *SC. Folyó hó 13-án másod főbiránk elnöklete alatt tartott közgyűlésünk csendesen folyt le. Elnök főbíró a’ rövid idő alatt öszszeszerezhetett adatokból megyénk állásáról jelentést ten. Az uj törvényeket kihírdetők, a’ megtartás 's tartatás aztán alkalmasint más dolog leend, csakis a’ jövő feladata.—Megyénkre jutott 135 újond kiállítása iránt a’ már ismeretes kormányszéki rendeletek mellett, körülményeinkhez illő ’s a’ törvénytől parancsolt rendelkezéseket tettünk, azonban az ujonezok életidejére nézve a’ törvénytől, melynek szelleme 18—22 éveseket jelöl ki, csak szükség esetében távozunk el ’s tartjuk meg a’ korm.széktől kimutatott kort — 26 évig. Ezen tárly befejezése után követeink végjelentésüket olvasák fel. Ebben elősorolák a’ törvénynyé vált ’s azzá nem tett tárgyakat okaikkal együtt, mikről szabadsajtó nem létében csak ez után értesülhetnek a’ rendek. E’ jelentést mindnyájan helyeslők ’s méltánylók. Nem vagyunk ugyan jóslók , azonban nekünk mégis úgy jó , mintha nemzetünk nagyobb része azt vélné, hogy ez országgyűlésen sokat tett, ’s igy nyugalomra lenne szükséges, ’s jó még hinnünk azt is, minthogy különben is ,,a’ fáradság bizonyos neme látszik e’ nemzeten elömleni hogy a’ jövő országgyűlésig tétlen nyugalomban fognak t.hatóságaink tespedni. sa’ helyett, hogy a’ jövő teendői felől egy körülményeinkhez képesti erős közvélemény alakításán igyekeznének , a’ jobb erőt emésztve pusztítói fogjalm ezél. — Ennek némi jelei aligha nem mutatkoznak már is. (^Vége köv.) %1 1 r«liliilii egyfélicii e' hó 15-kén kezdve volt közgyűlése. Üres lévén a’ főispáni szék, V megye ideiglenes igazgatásával felsőbb rendeletileg megbízott alispán Kozma Dénes elnökölt..Tárgyak : Az uj törvények kihirdetése, melyeknek magyar szövegéért a’ rr. halát szavaztak ő felségének. Követszámolás, melyet 11. A. tett meg terjedelmesen. Kormányszéki intézmények a’ m.nyelv, ujonczállitás, elemi iskolák tárgyában, melyekre nézve a' megye hivatásához képpest intézkedett. Megyei körlevelek. Végre magán ügyek. (Részletesen közelebbről.) Tobiln megye közgyűlése. (Folyt.) Végződvén a’ megerősített törvényczikkek olvasása, megyénk egyik volt kötete K. K. F. követ jelentést tett. A’ terjedelmes jelentés kiterjezkedett a’ törvényczikkekre, úgy az 1843 mint az 1847-ki országgyűléseken hozottakra ’s ez utóbbin megerősítettekre, és a’ törvényjavaslatokra, ezekre nézve reményét fejezvén ki , hogy egy közelebbi országgyűlésen törvények sorába emeltetnek. Kiterjeszkedett minden országgyűlési tények részleteire, ki az országos hivatalok választására , és hogy ezen választások folytán szózataikat kikre adták. Felemlítette az alsó fehérmegyei indítványt, mely az urbér tárgyalása kezdetén az úrbéri örökváltság iránt létetett, ’s melynek elve élénk küzdés után elfogadtatván, kidolgozása egy országos bizottmányra bízatott. Elmondotta, hogy az urbériség meghatározásánál a’ követi kar hatása megbukott, de épen nem azért, mintha illegális vagy túlzó lett volna, hanem a’ törvényhatóságoknak urbérben keletkezett különböző utasítványai miatt , mire pedig sokat tett az, hogy az urbér kérdése a’ megyéken rögtönözve vitetett keresztül, holott az az országgyűlésen, királyi hivatalosi, követi, nemzeti és országos üléseket egybevéve mintegy 300-at kívánt. Mondotta azt is, miként ily körülmények közt a’ kir. hivatalosok némileg kényszerítve voltak a’ zászlót kezükbe is venni melyet aztán az egész országgyűlés folyama alatt megtartottak. Hogy a' megyék elvesztett befolyásukat viszsza nyerhessék , javasolta a’ higgadt tanácskozást , ’s a’ megyék közötti egyetértést. Az ujjonszállitási törvényczikk közül javaslatba hozta a’ nemes osztály besoroltatásának szükségét is, mi iránt a’ rr. figyelmét fölhívta, hogy a’ jövő országgyűlésre ez iránti intézkedésről gondolkozzanak. Megemlítette a’ kővárvidéki követválasztási eseményt, melyet azon okból tart fontosnak, hogy jövőre nézve kívánná e’ megyében is megszüntetni azon gyakorlatot , miszerint a’ követi utasítványokat a’ főispán is aláírja. Végre említette, mikint a’ mint roonda, a’ közelebbről lefolyt országgyűlés sikerét köszönni lehet az ezt előző országgyűlésről kinevezett országos bizottmányok munkálataival foglalkodott központi bizottmánynak , ’s ennek mélyen tisztelt elnöke gr. T. J. fökormányzónk ó nagytagának ; az országgyűlésen országos, elnök b. K. F. önmgának, ki az országgyűlési tanácskozásokat sikerre vezette; ’s hogy azok megerősitettek , udvari korlátnok b. J. S. ónmagának. E’ nevek említését ,,éljenzések“ követték. Ezen követjelentés végződésével Sz. L. szólott: ,,Most midőn a’ jelen gyűlés tárgyait országgyűlési tények, ’s országgyűlésről viszszatért követek eljárásukról számolara teszik, úgy hiszi, nem cselekszik időn és helyen kívüli dolgot, ha előzőleg emlékezetbe hozza azon páratlan intézményt, melyet ehonban minden polgári jogok forrásának tart, melyet mi alkotmányunk védbástyáját tekint, mely midőn más európai alkotmányos nemzetek felelős ministere, miniszer tározóját nem egyszer valamely politikai ballépés, vagy a’ nép akaratán kivül fekvő események miatt kényszerül letenni, jogot ád a’ hon egyszerű polgárai gyülekezetének minden oly törekvéseket, melyek alkotványunkba törvényeinkbe ütköznének, meggátolni , ’s jogot ád minden egyszerű hon polgárnak egyéni tehetségei szerint a’ haza közügyeiben tettlegesen munkálhatni stb. Ez a’ megye szerkezet. Valóban oly fontos intézmény ez —mond tovább szóló— anynyi polgári erényt kiván, hogy többnyire erőink hiányoznak hozzá. Azért, azt hiszi, hogy mindig de kivált most hazánk életének anynyi jót anynyi roszszat szülhető korszakában, legszentebb polgári kötelessége minden honfinak lelkiismeretesen befolyni a’ közügyekbe; legszentebb polgári kötelességünk itt e’ helyen nemcsak édes magunkról, nemcsak családunkról, de közös hazánkról is gondoskodni. És pedig itt anynyival inkább , mert ez intézvény pótolja nálunk némi részben a’ szabad sajtót, melyre vonatkozólag czélja mielőbb egy indítványt tenni. Szóló, mond tovább, úgy hiszi, hogy az 1847-ki országgyűlés hazánk, nemzetünk életében nagy fontosságú esemény — nem azért, mintha mind azon váradalmaknak, melyekre csak nem két évtizedes küzdelmek e’ hon polgárait feljogosították, megfelelt volna, hanem azért , mivel oly induláspontnak tartja azt , melyre úgy a’ kormány mint a honbeli pártok felléptek ; ’s melyen innen mozogni kell, mozogni mindenesetre, ha jobbra, ha balra — és adná Isten, hogy a’ mozgás kézfogva s minél üdvösebb irányban történhetnék ! A’ csak most mondottakat bizonyítják az uyilon kihirdetett törvények. ’S habár lehetnek bennök hiányok is, csakugyan a’ már meghozott törvényeket, melyeknek tökélyeit és hiányait az élet még inkább kimutatandja, megtartani polgári kötelesség, nemcsak azért, mert egy megyének is van valami része bennök, de azért is hogy ha az élet káros oldalait tapasztaltatja, azokon törvényhozási úton javítást eszközölni, az alkotmányos élet egyik feladata. Egyébiránt urbért illetőleg nem hiszi szóló, hogy bármi kulcs szerint mind két részre nyereségest hozni lehetne , kell úrbéri örökváltság, ’s kell minél elöbb a birtokos osztály érdekében, kell a’ tulajdonosi jog kíméletéért is. Végül megemlítette szóló, miként az 1847-ki országgyűlést illetőleg nagy sérelemnek tartja a’ kir ki-