Erdélyi Hírlap, 1838 (1. évfolyam, 2-40. szám)
1838-01-11 / 2. szám
z deltetésekért panasz, tetetik. O’ Connel bizonyítá ezen panasz’ alaposságát. — London, Dec. 14 én. Az alsó ház mai ülésében Attwood Tamás, Birminghamnak radikal tagja, és az ottani egyesület vezérlője, a’ régi tárgyat „az Orosz’ foglalásairól“ hozá szőnyegre, és beszédének veleje ím ez vala: ,,Én olly bátor vagyok, hogy a' ház figyelmét az Orosz közelebbi foglalására vezérlem, és ő felsége minisztereihez egykét kérdést intézendek az orosz tengerihadi készületeiről Kronstadtban, a’ háborúról Oroszország és Czirkásszia közt, a’ Vixeni ügyekről és a’ Hunkiar-Iskelessi egyezményekről. Én még nem vagyok ollyan idős, hogy semmin se csodálkozzam, és valamint egyebeken is ezekben a’ napokban, de különösen azon csudálkoztam, hogy sem a’ trónbeszédben, sem azókta a’ miniszterek a’ parlamentben egy szót sem említettek a’ munkás rend szükségéről. De még inkább bámúltam, hogy ő felsége miniszterei itt ülnek, egy nap mint a’ másikon , egy héten mint a’ máson , és az időt olly dolgokkal vesztegetik el, mellyek ennek a’ háznak figyelmére méltatlanok, és csak egy falusi csapszékbeni vitatkozásra illendők, midőn Oroszország Európa ügyében mindég fenyegetőbb szerepet visel és magát teljes erejébe helyhezi, hogy egy olly időben, melly néki a’ legalkalmasabbnak látszik , Anglia ellen egy rettentő háborút indítson. (Haljuk! haljuk! Duncanbe úr szavát meg lehet különböztetni) A’ tiszteletre méltó tag Finsburgért, kit különben mint egy nagyon derék férjfiat nagyra becsüllök, úgy látszik, hogy az Oroszországróli nézeteimet igen heveseknek tartja; de én itten kezeimben egy’ röpírást tartok Crawford’ kapitánytól orosz tengeri hajó-seregről Kronstadtban; némelly kivonatok ebből a’ kételkedőket jobbra oktatandják. Valóban szomorú dolog, hogy egy ügyvivő, mint én, kénszerítve látja magát arra, ezen fontos és komoly állapotát itt a’ britt parlamentben vitatás alá hozni, midőn a’ szárazi és tengeri haditisztek, kik homok dicsősségek általmáért ülnek itt — ha csakugyan valami okért itt »agynak — és ha ittlétek’ czélja nem az, úgy minél hamarább mentsék fel a’ házat hasztalan jelenlétektől — (Kaczaj) hogy, ezek a’ férjfiak, mondom, nem találják alkalmasnak e’ kérdés megpendítését. Nem tisztem ugyan, hogy indítási okaikat vizsgáljam, de mégis azon gyanút el nem fojthatom , mintha a’ tiszteletre méltó és vitéz tagok’ hallgatása onnan származna, nehogy a’ miniszterek haragját magokra vonják , részint a’ már létező miniszterekét, részint az ollyanokét, kik szeretnének azok lenni; (Kaczaj) de én azt hiszem hogy Anglia érdekei és becsülete ezen katonai szerestség miatt nem fog lealacsonyítatni.“ Itt a’ szónok kivonatokat olvas Crawford kapitány írásiból, mellyeknek végén ez a’ tiszt a’ következményt teszi, hogy Angolország Oroszország rettenetesen növekedő tengeri hatalma által veszedelemben forog, hogy hatalmát a’ tengeren elfogja veszteni Nem törődöm azon, folytatá Attwood, hogy Oroszország barátunk-e vagy ellenségünk ; mert mihelyt egy ország az ön uralkodónak barátságától függ azonnal rabszolgaságba rohan. De ez méltán keseríti az Angolt, hogy ezek alatt minisztereink csendesen ülnek a parlamenti padokon , és jó ízűen azunnyadoznak. (Kaczaj.) Már 3 vagy 4 év előtt megmondottam , hogy mikép lenne minden. (Kaczaj.) Mit kaczagtok! kaczagni fogtok-e, ha majd az Oroszok 26 lineahajóban a’ norfolki partnál megjelennek ? (Kaczaj.) Csak kaczagjatok, de én egy britt hajóstiszt tekintetére beszéllek: Angliának nem vólna annyi hatalma, hogy meggátolhatná az Oroszok’ megjelenéseket partjainkon. Az Independent’ amerikai kapitánya, a’ ki a múlt évben egy hadi hajósereggel találkozók, azt állítá, hogy Anglia egy orosz hajósereg közelítését nem gátolhatná meg (Haljuk!) És miilyen hatalmat tehetne Anglia a’ Muszkák ellen, ha a’Thomsen erővel felhalnak vagy Sheernesst felgyújtják? Ti azt mondjátok , hogy nektek 6 lineahajótok van Lizbona előtt. Igen, ott annyi van, színlett okból mintha a’ királyné életét akarnák óltalmazni, de valódi oka az, hogy ottan az országnak csirádző szabadságát letapodhassák, és a portugáli királynénak lehetségesé tegyék, hogy esküjét annyiszor szeghesse meg, a’ hányszor nékie tetszik. Hozzátok ezeket a’ hajókat vissza a’ Tájoból, akkor a’Themse torkolatán 13 lesz; de az Oroszok 26 fognak idejőni; és akkor hol lészen Anglia magasztalt hatalma? (Haljuk!) minden kitsiny egyenetlenségek , mellyek ollyan sokáig tanyáztak ezekben az országokban, ismét felébresztetnek, azért kellene magunkat készítenünk, hogy megelőzzük őket, és Oroszországot egy csapással porba döntsük. (Folytatása következik: FRANCZIAORSZÁG. Párizsi hírlapok szerint Nemours herczegnek Gibraltártól Havreig zivataros tengeri útja volt. A hajó’ az opportói magosságon állott, midőn a’ herczeg, ki az eső által megsíkult fedelezeten sétált, a’ hajónak egy hírteleni mozdulata miatt elsikamlott, ’s mivel a’ köpenyegét elég hirtelen nem vetheté ki nyakából, egy ágyú lékre esett, mellyen bal karja könyökcsontját eltöré. Azonban a’ hajó sebésze és a* herczeg’ tulajdon seboltása bekötözték a’ sebet; nehány nap múlva veszedelmen kívül vólt, és a’ fedelezeten ismét megjelenhetett a* herczeg. Páris, Dec. 14-én. A’Moniteur tudósít Nemours herczeg egésségi állapotjáról. Örömmel jelentjük, hogy Nemours herczeg egészségi állapotja napról-napra jobbra fordul. Ma (Dec. 13-án) újíttatók meg Bauden 9 orvos által, Marjolin és Pasquier segédorvosok’ jelenlétekben, a’ törés-kötelék. Mutatkozék szerencsésen, hogy’ a’ kar’ daganatja lohadott, egésszen egyenes, és már hajtogatni is lehet, mellyből a’ gyógyítás tökélye és alapossága kiviláglik. — A’ legújabbi algíri tudósítások szerint Marschall Valée egészsége most is ingadozó. Dec. 10-én, Boulogne mellett Hubert, ki hamis levelekkel utazott, elfogatván leveleiből úgy’ látszék , mintha Filep Lajos fratteziák’ királyát akarná meggyilkolni. — Erről a’ Hubertről a’ legújabbi tudósítások következendők: Dec. 14-én. Tízedfél diakor a' rendőrfőnöksége előtt egy szekér állott meg, mellyben Hubert két rendőrbiztossal vala. Hubert legfeljebb 30 éves,és nem 46, mint némelly lapok jelentették. Veres haja és szakála, öltözete csinos; tüstént a’ Conciergeriebe vitetett titkos fogságba, és Jourdain úr vallatást az nap legelősször. Paris, Dec. 18-án. A’ kamara’ megnyitása Dec. 18-án. Ágyúk’ dörgése jelenti 1 órakor ó felsége kilépését a’ Tuilerieákból. Egy nehány perczenettel azután a’ királyné, e kir. magosságok az orleáns herczegné, Adelaide asszony, Clementine priucznő és Montpensieri herczeg a’ királyi páholyban helyet foglaltak, holott is e kiáltással fogadtattak: „Éljen a’ királyné, éljen a’ királyi család.11 Majd erre kívülről habzott a kiál- X