Erdélyi Lapok, 1935. április-június (4. évfolyam, 75-128. szám)

1935-04-25 / 93. szám

TV. évf., 93. sas. — Csütörtök, 1935. Április 25. Erdélyi Lapok KÖZGAZDASÁG Az Erdélyi Bank 1934. évi mérlege Az Erdélyi Bank és Takarékpénztár r.-t. Igazgatósága Mocsonyi Anitás őexcellenciája elnöklete alatt tartott legutóbbi ülésén meg­állapította az intézet 1934. évi zárószámadásait, amelyeket az 1935 április 25-ére egybehívott közgyűlés elé fognak terjeszteni az igazgató­­sági és felügyelőbizottsági jelentéssel együtt. Az intézet mérleg­számlái, amelyet la­punk más helyén közlünk, a bank változatlan mobilitásáról tesz bizonyságot. A készpénz­készletek és a bármikor rendelkezésre álló bankkövetelések 123 millió lejt tesznek ki, 93%-ban fedezik az azonnal esedékessé válható kötelezettségeket és 18°/o-át teszik ki az egész betétállománynak. A banknak hitelezői nincse­nek, csupán a Román Nemzeti Banknál áll fenn nem egészen 8 millió lei összegben reescomte­-obligója. A kihelyezési , üzletállo­mányban,­ jóllehet az intézet az igazgatóság je­lentése szerint az elmúlt évben is folyósított a termelés és kereskedelem céljaira rövidlejáratú hiteleket, lényeges változás nem következett be, mert a visszafizetésekből befolyt összegek kö­zel ugyanannyit tettek ki, az emelkedés per caldo 16 millió lej. A betétállomány 18 millió­val 365 millió lejre emelkdett, amelyből 257 millió esik a takarékkönyvecskékre elhelyezett betétekre. Az adósságrendező törvény következmé­nyeit a bank teljes egészében sajátjából viseli, adósainak tőkeengedményeket és kamatkedvez­ményeket nyújt. Az ebből származó, 18 millió lejt kitevő veszteség fedezésére az igazgatóság azt a javaslatot fogja a közgyűlés elé terjesz­teni, hogy ez az összeg a törvény által meg­engedett és évekre elosztható amortizáció he­lyett a folyó évi nyereségből és a kétes követe­lések tartalékalapjából egy összegben már most leírassák. Az elmúlt évben kibocsátásra került be­ruházási kölcsönből a bank saját tárcája ré­szére 6 millió lej névértékű kölcsönkötvényt vett át és az ügyfelei által eszközölt jegyzések­kel összesen 25 millió lej kölcsönkötvény el­helyezésével járult hozzá a kölcsön sikeréhez. Az eredmény­számlát illetőleg a bank élénk tevékenységének megfelelően emelked­tek a bankári jövedelmek, ellenben az adósság­­rendező törvény rendelkezései értelmében csök­kentek a kamatbevételek. A költséggazdálko­dásban sikerült további megtakarításokat el­érni, úgyhogy a nehéz kereseti viszonyok da­cára az évi nyereség 51­2 millió lejt tesz ki és alig marad el az előző évi mögött. Mint értesülünk, a bank bucureştii telepe új helyiségbe költözött a Strada Bursei 2. sz. alá és ezentúl mint főtelep fog ügyfeleinek az ország fővárosában rendelkezésére állni. A fióktelepek Aradon, Braşovban, Ora- deán, Timişoarán, Sibiuban, Satumaren és Târgu-Mureşen az elmúlt évben is kielégítő eredménnyel működtek. A közgyűlés napirendjén szerepel az igaz­gatóság javaslata az intézet részvénytőkéjének 82 millió lejről 120 millió lejre való felemelése tárgyában. A bank saját tőkéjének szaporítása által is alátámasztani kívánja működési köré­nek kiterjesztését. A tőkeemelés sikere — mint Gyümölcstermelőknek és kereskedőknek egyaránt gondja és célja vevőit, a fogyasztókat az év minden napján friss gyümölccsel ellátni. E cél elérésénél az egész világon a legnagyobb szerep jut az almának. Fajtáinak különfélesége, az érési idő hosszú elosztódása és az összes gyümölcsöket felülmúló eltarthatóságá tették az almát a gyümölcsök között az első helyre. Statisztikai adatok hiányában számszerűen nem tudom bizonyítani, de merem állítani, hogy nemes gyümölcsfaoltványaink között leg­több az almafa. Állításomat valószínűvé teszi az a tény, hogy helybeli és vidéki faiskolák év­tizedek óta legtöbb oltványt az almából ad­ták el. Az idei évben a gazdák nagy reménység­gel nézhetnek az almatermés elé, mert a fák tele vannak hintve kipattant, színesedő, virág­zásra váró termőrügyekkel. Igaz­ hosszú még az idő almaszedésig és sok csapás érheti: jég, fagy, esős idő a virágzásban, ezen — sajnos — emberi erővel nem segíthetünk. Ám annak a többi kárnak a csökkentése s ha lehet meg­szüntetése, amit az állati és növényi kártevők okoznak minden gazdának önmagával és szom­szédjaival szemben, mulaszthatatlan köteles­sége. A szakkönyvek ismertetik részletesen eze­ket a károkozókat s most csak összefoglalom azokat a sürgős teendőket, melyeknek segítsé­gével biztosíthatjuk, hogy almatermésünk egészséges féregmentes legyen és ne legyünk kénytelenek majdnem hullóalmát és frissen szedett almát árulni, hanem az I. osztályú minőséget gondosan elraktározhassuk és meg­várhassuk az igazi ár kialakulását. Mik ezek a teendők? 1. Készítsük elő a permetező és porozó gé­pet, hogy kellő időpontban bármikor használ­ható legyen. 2. Tájékozódjunk és szerezzük be a szük­séges permetezőszereket, arzén-tartalmú per­metező- és porozószereket. Az almamoly és a pókhálós almamoly egyidejű leküzdésére. Szán­kén- (kolloid kén) szert­ a lisztharmat ellen. Rézgálicot a varosodás (fusi cladium) ellen. 3. Takarítsuk ki a gyümölcskamrákat. A falak bemeszelése, az állványok lesúrolása. A értesülünk szindikátusi megállapodással előre biztosítva van. Az elmúlt évben az intézet igazgatósága cooptálta Grigore Gafencu volt államtitkár, szenátor urat. Bucureşti, dr Jelen Gyula ügy­véd urat, a cluji római katolikus hitközség vi­lági elnökét, Cluj, Ion Mitilineu volt külügy­miniszter urat, Bucureşti és Adrian Otoiu urat, a Román Nemzeti Bank administrateur déle­­gyéjét, akiknek mandátumát a f. hó 25-én meg­tartandó közgyűlés fogja megerősíteni. A banktörvény rendelkezéseinek megfele­lően Hargitay Bertalan vezérigazgató ebbeli ál­lásáról lemondott és az igazgatóság őt mint administrateur delegyét bízta meg az intézet ügyeinek vezetésével. gyümölcsnek őszi és tél elején a szállításhoz használt ládák, kosarak stb. kitisztítása a leg­fontosabb teendők egyike. Takarítás után ki­nézzük ki a gyümölcsraktárakat és június ele­jétől lássuk el az ablakait szúnyoghálóval, úgy­hogy a molylepke ne tudjon a szabadba ki­jutni. 4. Virágzás után, mikor a szirmok fele le­hullott, megpermetezzük. Arzén­es bordós lével vagy arzénes mészkénjével. 100 L 1%-os bor­dói lé vagy nyári hígítású mészkénléhez adunk 10 kgr. arzéntartalmú szert. Lisztharmat ese­tén 100 L ként, V* kgr. színkén- (kolloid kén) szert is kell adni. Ezt helyettesíti a bordói lé permetezést követő arzén-porozás. Mikor is a bekötött­ virágok nyitva álló kelyhét (hol az almamoly már a virágba befurakodik) meg­mérgezzük. 5. Az első permetezés után 10—12 napra arzénnel újra permetezünk vagy porozunk. 6. A második permetezés után két hétre ugyanazzal az anyagokkal permetezünk, mint az első permetezésnél. 7. A kukacosodás (férgesedés) elleni küz­delemben igen jó védekezés a hullóalma na­ponkénti felszedése és megsemmisítése vagy azonnali­ feldolgozása. 8. Igazi hatásos a hernyófogó kötelek al­kalmazása július közepétől szeptemberig. A fagyapotból készített­­kötelet mellmagasságban rakjuk fel­ a törzsre és kéthetenként átnézzük. Ha kevés benne a hernyóbáb, kiszedjük és visz­­szatesszük, ha sok van benne, elégetjük és ki­cseréljük másikkal. A szeptemberben kikötött fogókötelet december elejéig a fán hagyjuk és akkor elégetjük. 9. ősszel lombhullás után vagy koratavasz­­szal rügyfakadás előtt a gallyak ritkítása, tö­rött szárazgallyak leszedése után a fákat gon­dosan lehernyózzuk, törzsét és vastagabb vé­geit fakaparó vassal és kefével letisztítjuk. 10. A tisztított fát locsolásszerűleg meg­­permetezzük gyümölcsfa-karbalineummal vagy télihígítású mészkénjével. Amint láthatjuk, nemcsak a gazdáknak, hanem a gyümölcsöt raktározó háziasszonyoknak és kereskedőknek is mulaszthatatlan kötelessége közreműködni az almamoly elleni küzdelemben. SZÉKELY LAJOS, műkertész. Almatermelők mulaszthatatlan kötelességei! Húzás 1935 május 12-én Az Erdélyi és Bánáti Népkisebbségi Újságíró Szervezet készpénzsorsjátéka. Húzás közeledik, siessen sorsjegyet­­venni, mert 50 lejjel gazdag lehet, nyerhet 250.000 leit, továbbá 50.000, 25.000 és 10.000 lei stb. nyeremények. Kaphatók mindenütt, valamint az oradeai főelárusítóknál. BANCA ILIESCU fiókja Bulv. Regele Ferdinand 11. (Casa Naţionala épületében) UNION S. A. Bulv. Reg. Ferdinand 1. 9 Hirdetmény. Az I. G. Duca (Cristur) községi odorhelyvármegyei juhvásár folyó év április hó 28. helyett április 27-én, szombaton fog megtar­tatni. Az állatvásár május 1-én tartatik meg. Vasútállomás Cristuron. Községi elöljáróság. Békefy István sătmari fiatal gazda nyerte meg az országos pályázaton a földművelésügyi minisztérium által kitűzött második díjat. Săt­­marról jelentik: A földművelésügyi minisztérium országos pályázatot írt ki egy tanulmányra, amelynek tárgya volt: „A romániai gazdák közö­nyének megszüntetése a belterjes gazdálkodással szemben". A pályázat második díját, 2000 leit egy kiváló képzettségű fiatal sătmari gazda, Békefy István nyerte meg. Az országos pályázatokat ,a Cluji Gazdaság Akadémia mellett működő szak­­bizottság bírálta felül.. Békefy Istvánt a pályá­zat eredményéről a Sătmari Mezőgazdasági Ka­mara átiratilag értesítette.

Next