Erdélyi Napló, 1992. január-február (2. évfolyam, 1-8. szám)
1992-01-08 / 1. szám
т швт ш . KELET-EURÓPA: BORÚS TÁVLATOK Kelet-Európa számára a jövő év ugyancsak igen kemény lesz, miután az egyes országok gazdasága az idén a harmincas évek óta a legnagyobb visszaesést éli meg. Néhány gazdasági szakértő azzal számol, hogy 1992 végére Magyarország és esetleg Csehszlovákia, illetve Lengyelország gazdasági növekedést ér el. A közgazdászok szerint a magyar és a lengyel gazdaság teljesítményének adatai nem tartalmazzák a dinamikusan növekvő magánszektor tevékenységét, míg a "feketegazdaság" által teremtett munkalehetőségek ellensúlyozzák a munkanélküliséget. Magyarországon a statisztikák most rosszabbak, mint voltak a kommunisták ideje alatt - vélekedett Anders Aslund, a Szovjetunió és Kelet-Európa gazdaságával foglalkozó stockholmi intézet igazgatója. Románia és Bulgária esetében a szakértők egyöntetű véleménye az, hogy ezen országokban a gazdasági kilábaláshoz hosszabb időre lesz szükség, mint a térség más államaiban. (Reuter). A KISEBBSÉGI JOGOKRÓL IS... Budapesten tartják következő nagygyűlésüket Európa protestáns egyházai 1992 márciusában. A rendezvényre kétszáz európai protestáns - evangélikus, református, baptista és metodista - egyházi személyiséget várnak. A március 24-én kezdődő egyhetes tanácskozás címe: Keresztyén egyetértés Európáért A nemzetközi előkészítő bizottság ülése után Hegedűs Lóránt református püspök kifejtette: a kelet-európai változások a kontinens egészére hatottak. Ez szükségessé tette, hogy a földrész protestáns egyházai közös teológiai álláspontot fogalmazzanak meg. A meghívottak arról is egyeztetik majd nézeteiket, mi a szerepük az egyházaknak a szekularizált társadalmakban. Csiha Kálmán erdélyi református püspök ehhez hozzátette: a tanácskozás témája lesz a kisebbségi jogok kérdése is. A márciusi nagygyűlés a pluralizmus szellemében végzi majd munkáját. A szervezőknek meggyőződésük, hogy a kifejezés régi értelmében nem létezhet a keresztyén Európa*. Egyházaik mai feladatának a szolgálatot tekintik. STASI -DOSSZIÉK A várt nagy roham elmaradt, ám az új év első munkanapján így is százak éltek Németországban azzal a jogukkal, hogy megnézhették, milyen adatokat gyűjtött róluk az egykori keletnémet Állambiztonsági Minisztérium (STASZ). Berlinben először a legnevesebb ellenzékiek lapozhattak bele atyáikba.A rabárakban egy-két millió akta hever. 69 ÚJSÁGÍRÓ HALT MEG Az elmúlt évben szerte a világban 69 újságírót öltek meg hivatásuk gyakorlása közben. A szomorú lista élén Jugoszlávia áll: 15 újságíró és 5 televíziós technikus halt meg, négyen pedig eltűntek. Jelenleg 168 újságíró ül a börtönben, legtöbben Kínában. CEAUŞESCU NYOMDOKAIN Havannában rendkívüli intézkedéseket vezetnek be. Csökkentik a tömegközlekedést, az állami étkeztetést. Megszüntetik a légkondicionáló berendezések használatát. Minimumra csökkentik az energiafogyasztást, a közvilágítást. Csökkentik a városi autóbuszok számát, kivonják a forgalomból a benzinmeghajtású távolsági autóbuszokat. A magántulajdonban lévő személygépkocsik benzin- fejadagját harminc százalékkal redukálják. Az állami taxik csak betegszállításra, temetéshez lesznek megrendelhetőek. Az óránként igénybe vehető villamosenergia mennyiséget 156 kilowattban állapították meg. A kubai tömegtájékoztatási eszközök a volt Szovjetunióból érkező nyersanyagszállítmányok elmaradásával magyarázzák a drasztikus intézkedéseket és azzal, hogy a cukornádaratási kampányban minden megtakarítható energiát az ország számára létfontosságú mezőgazdaságnak kell biztosítani. Fidel Castro,a huszadik század hírhedt diktátorainak remélhetőleg utolsó képviselője biztos léptekkel halad Ceauşescu nyomdokain előre. Vajon meddig és hová jut? EGY MONDATBAN Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter javasolta a NATO-nak, hogy a Szovjetunió utódállamait vegye fel a nemrég alakult Észak-atlanti Együttműködési Tanácsba. • A chilei elnök leváltotta a hadsereg fegyverzeti és anyagellátási parancsnokát, ugyanis egy hónappal ezelőtt botrányt okozott, hogy Budapesten felfedeztek és lefoglaltak egy Chiléből Horvátországba küldött titkos fegyverszállímányt. A pekingi törvényhozás megszavazta Kína csatlakozását az ázsiai atomsorompó-egyezményhez, amely korlátozza a kontinensen a nukleáris anyagok és berendezések adásvételét. A The Washington Post című lap értesülései szerint az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia már nem fog szankciókat életbe léptetni Líbia ellen azért, mert az nem hajlandó kiadni repülőgéprobbantással vádolt ügynökeit. Tovább esk az olaj ára a világpiacon, s a jelenlegi hordónkénti 17,15 dolláros átlagár már 4 dollárral kisebb az OPEC által előirányzottnál. A kőolajexportáló országok a hónap végén tanácskozáson beszéli meg a jelenség megállításának lehetőségeit. • Az elmúlt héten Klaus Kinkel német igazságügyminiszter ismételten kérte az orosz hatóságoktól a Chile moszkvai nagykövetségére menekült Erich Honecker volt keletnémet kommunista vezető kiadatását, akinek Santiago nem ad beutazási engedélyt, de nem is kötelezi oroszországi külképviseletének elhagyására. A Freedom House jelentése: ROMÁNIA ÖTÖST KAPOTT Magyarország szabad ország, Románia részben az, Jugoszlávia népe pedig nem él szabadságban. Többek között ezt tartalmazza a Freedom House, a tekintélyes, New York-i székhelyű emberjogi szervezet éves jelentése. Az elmúlt években világszerte erősödött a demokrácia s először van abszolút többségben: a 171 országból 75 tekinthető egészen 55 részben szabadnak. A lakosságra vetítve a föld minden negyedk polgára él ma szabadon, de minden harmadik nélkülözi az alapvető emberi jogokat. A legtöbben Kínában: 1115 millió ember. Húszmiió van közülük börtönben, kétmillió politkai okokból. A Freedom House kormányoktól, pártoktól független szervezet, amely 1955 óta igen szigorú normák alapján méri fel - küldöttségeinek helyszíni tapasztalatai alapján is -, hogyan érvényesülnek a világban a szabadságjogok. Jelentésében külön mérlegeli a politikai, külön a polgári jogokat, s a legjobb, 7 a legroszszabbosztályzat*. Magyarország mindkét kategóriában 2 pontot kapott, (hasonlóan Cseh-Szlovákiához és Lengyelországhoz) ami távolról sem kevés: polgári jogokból ugyanezt a besorolást kapta például Nagy-Britannia, Franciaország és Németország, Románia szabadságmutatói 5 - 5, Jugoszláviáéi 6-5. • • Magyarországon, Cseh-Szlovákiában és Lengyelországban a térségben a legszilárdabb az emberi jogok helyzete, de ezekben az országokban is fenyeget a veszély, hogy az átmenet nehézségeire építve bal- vagy jobboldali szélsőségesek szereznek befolyást, ha a Nyugat nem segít eléggé – mondotta Bruce McColm, a Freedom House képviselője. (MTI) ■a na JUGOSZLÁVIA: A TIZENÖTÖDIK TŰZSZÜNET Az új év meghozta a tizenötödik jugoszláviai tűzszünetet is, és annak ellenére, hogy az előzőek életbe sem léptek, a mostaniban mindenki jobban bízik. Történt ugyanis, hogy Cyrus Vance ENSZ-különmegbízott, aki hónapok óta próbálja előkészíteni a kéksisakosok Horvátországba küldését, ezúttal nem politikusokkal, hanem katonai vezetőkkel íratta alá az egyezményt. Ennek lényege, hogy a teljes fegyvernyugvás bevezetése mellett a szerbek irányítottaszövetségi hadsereg és a félkatonai erők elhagyják Horvátországot, Zágráb pedig beleegyezik abba, hogy az ENSZ békefenntartói ne csak a régi határon, hanem a köztársaság válságövezeteiben is megvessék a lábukat (az eddigi UN-csapatok sorsából ítélve jó ideig ellehetnek majd a szomszédban - feltéve, ha egyáltalán megérkeznek). A tűzszünet természetesen nem valósult meg a kijelölt január 3-i napon, az egyezmény léte viszont mindenképpen megnehezíti Milosevics szerb elnök dolgát - aki képtelen lemondani "kis-jugoszláv”, illetve nagy-szerb álmainak megvalósításáról. Január 15-e ugyanis vészesen közeleg, és ha addig nem lesznek meg a feltételek békeerők betelepítésére, akkor az Európai Közösség elismeri a szövetségből kiválni akaró köztársaságok függetlenségét, ha pedig ettől való félelmében kivonja csapatait Horvátországból és a tűzszünet bevezetésével lehetővé teszi a kéksisakosok bevonulását, akkor oda Nagy-Szerbia. Meglehet, hogy a lépéshátrányba került Belgrád végre kénytelen lesz engedni? Egy horvát főtiszt úgy vélte, hogy most esély nyílt nemcsak a fegyvernyugvásra, de az ellenségeskedés megszüntetésére is. (ner) Horvát gárdisták - fegyvert lábhoz ? (Time) A z ország nemzetközi megítélésében 1991 sem hozott lényeges áttörést. A Külügyminisztérium, amely továbbra is megmaradt a Petre Roman kormányból "örökölt” Adrian Năstase irányítása alatt, a nacionalista ízű irányzatok felé hajlott, az egyetlen olyan európai vezetés lévén, amely támogatta a szerb kommunista rendszer Jugoszlávia egy betartásának álcázott gyarmatosító jellegű hadjáratát. A latin testvériség szellemében Románia csatlakozott a frankofil országok KÖZPOLITIKAI Trálik barátul nemzetközösség-szerű szervezetéhez; ennek ellenére a franciák egyelőre még nem látnak megfelelő keleteurópai partnert az országban. A hatalmas, oszladozófélben levő szovjet birodalomtól való félelem túlzott óvatosságot váltott ki a román diplomácia vezetőiből: nem mertek az első perctőla moszkvai puccsisták ellen, és a moldáviai vezetés irányában tanúsított tartózkodás is inkább egy cserbenhagyásos gázoláshoz hasonlítható. A zavaros belpolitikai helyzet, valamint a demokratikus garanciák hiánya miatt az európai integráció kérdése is bizonytalanná vált. Ha az 1992-es év sem hoz jelentősebb szemléletváltást, az ország könnyen elszigetelődhet, és mivel ez a jelenség súlyos következményekkel jár, Románia nem csupán gazdaságilag, hanem politikailag is a harmadik világ országaihoz hasonló megítélés alá fog esni. Oroszország, Grúzia ÁRAK ÉS BOMBÁK ROBBANNAK Wagner István Még a vártnál is rosszabbul reagált Oroszország lakossága a Borisz Jelcin elnök által január elsejétől bevezetett árliberalizációra,s amellett, hogy sok fogyasztási cikk elméletileg a korábbinál orosan (!) drágább lett, az üzletek továbbra is konganak az ürességtől. Igaz ugyan, hogy Jelcin maga sem ígért sok jót a sokkterápia első hónapjaira, de figyelmeztetései ellenére a hazai közvélemény és a Nyugat egyaránt heves kritikákkal illette. Az új orosz ellenzék vezére, Ruckoj alelnök a folyamat gyorsaságát bírálta - s a szociális védőháló teljes hiányát emlegette. Nyugat- Európában egyelőre a lapok kapták fel az ügyet és felvilágosították az orosz elnököt, hogy a piacgazdaság elsősorban piacot feltételez, hogy az árakat a kereslet is a független vállalkozások versenye határozza meg, hogy ha alig van termelés, akkor nincs elég áru, a pénzt leértékelik s emiatt megbénul a maradék termelés. A földrész boldogabb felében úgy gondolják, hogy az orosz gazdaságot csak a gyors és teljes privatizáció mentheti meg - erről azonban egyelőre kevés szó esik. A rohamos romlás folytán két lehetőség tűnik valószínűnek: vagy beáll a teljes anarchia, vagy Jelcin makacsolja meg magát és kezd el rendeletekkel kormányozni. Az utóbbi esetben viszont ugyanazt követné el, amiért régen annyit kritizálta Gorbacsovot. A szovjet történelmet megismétli az orosz? • • • I Hónapok óta folytak már a Zviad Gamszahurdla diktatórikus eivezetése elleni tüntetések a grúz fővárosban, mikor december 22- én a fegyveres harc is kirobbant az elnökhöz hű erők és az ellenzéki Nemzeti Gárda csapatai között. A Gamszahurdja által puccsistáknak, huligánoknak, banditáknak nevezett ellenzékiek a tbiliszi kormányépületet vették ostrom alá és a bunkerébe menekült elnök lemondását követelték. Erre nyomós okaik voltak, a nyolc hónapja szabadon megválasztott politikusról ugyanis kiderült, hogy csöppet sem demokrata, ám igencsak nacionalista. S ha az utóbbi még nem is akkora bűn Grúziában, az előbbi - a jelek szerint - az. Az elnök pár hónap leforgása alatt kiépítette saját diktatúráját, bevezette a cenzúrát, elnémította a parlamentet, letartóztatott több ellenzéki vezetőt, augusztusban a moszkvai puccsistákat támogatta, ezt követően pedig többször is belelövetett az ellene tüntető tömegbe. Belpolitikai elszigetelődését átvitte a külügyekre is: ő az egyetlen (a balti vezetők kivételével), aki nem csatlakozott a FÁK-hoz. A múlt hét végére az ellenzék átvette a hatalmat és katonai tanácsot hozott létre, feloszlatta a parlamentet és Tengiz Kirovant személyében új, átmeneti kormányfőt jelölt ki. Kétheti harc után Gamszahurdja még mindig nem hagyta el óvóhelyét, pedig akkor már csak 36o fegyverese támogatta - no meg országszerte azok a grúzok, akik még mindig nem látták be, hogy helytelenül választottak. Pedig erre figyelmeztet a kaukázusi állam több mint száz halottja is. Tulajdonképpen csak az történt hogy igazi politikusok hiányában a könynyen félrevezethető nép egy demagóg nacionalistát ültetett saját maga fölé