Erdővidék, 2002 (6. évfolyam, 1-51. szám)

2002-01-04 / 1. szám

/ • \ * - Közélet - 2002. január 4. Milyen ajándékot szeretne­ka esztendőtől? Veress István, amatőr grafikus: már idén is nagy ajándékot kaptunk: nem kell vízum a schengeni államokba. A 2002-es esztendő még jobb lesz, úgy gondolom, s azt remélem, hogy jövő évben meg­gyógyul a feleségem. Kolcza Jenő, nyugdíjas asztalos: csak azt kívánom, hogy végre kapjam meg a piacot. Ez lenne a legnagyobb ajándék. Mert ugye a nagy költségbe belevertek, jóformán gyógyszerre sem maradt pénz­em, de a piacot még mindig nem kaptam meg. Talán jövőben. Már reménykedni sem merek. Kis Imre,­­ bányász: bár egy kicsivel jobb lehetne, mint a 2001-es év. Pénz kellene, hogy egy tömbházlakást vásároljak. De már a munkahelyem is bizonytalan. Téglás Józsefné, nyugdíjas: akkora bánatom van, hogy alig tudom elmondani. Meghalt a férjem, s a fiam. Semmit nem várok 2002-től, csak erőt, hogy az unokáimat nevelni tudjam. Albert Zita, háziasszony: Jobbat kívánok, mint ami eddig volt. Az erő, egészség a legfontosabb, de nekem az lenne az igazi ajándék, ha tizenkettedikes fiamnak sikerülne az érettségije, bejutna az egyetemre. Vincze Anna-Mária, munkanélküli: Hát nekem egy mobiltelefon kellene, hogy a haverokkal tudjam tartani a kapcsolatot. A családomnak pedig jó lenne egy számítógép, igaz, hogy annak is én venném leginkább hasznát. Pénz? A pénz kikerül! Trinfár Mária, nyugdíjas: már az idén reméltem, hogy a földemet visszaadják. De azt hiszem, jövőre sem kapom meg az ajándékot, hogy visszaadják a sajátomat. Nagy Mária, nyugdíjas: húsz éve al­bérletben élek édesanyámmal, mert a leányától nem kaptam lakást. Kicsi a pénz. Ha a nyugdíjam megnövekedne... Antal Lajos, vállalkozó: Ajándékot? Egészséget, pénzt! S a családomnak ugyanezt. Vass Dénes, vízszerelő: nem valami jónak látom a következő esztendőt sem. Munkanélküliség, pénz­hiány... Ajándékként jobb életet szeretnék a csalá­domnak, hogy kapják meg azt, amit én eddig nem tudtam nekeik megadni.

Next