Erdővidéki Hírlap, 2019 (7. évfolyam, 1-49. szám)
2019-05-23 / 20. szám
Erdővidéki Hírlap Erdővidéki Hírlap Barót - 2019. május 23., csütörtök VII. évfolyam, 20. (285.) szám 8 oldal Ára 1,5 lej www.facebook.com/ErdovidekiHirlap Tortoma önképzőkör Böjte Ferenc • Május 16 és 19. között erdővidékiek egy csoportja budapesti kiránduláson vett részt a baróti Pro Bonum Publicum Egyesület szervezésében. A látogatás célja volt, hogy a Duna Palotában rendezett Erdővidék Napon a résztvevők bemutassák Erdővidék örökségét, hagyományait. Fellépett a fennállása 30. évfordulóját ünneplő Kájoni Consort régizene együttes, a Kelekótya együttes, előadást tartott Dénes Anna (A Vargyas-szorosról), Sütő István (a vargyasi Sütő család múltjáról-jelenéről), Lakatos Csilla (a miklósvári Erdélyi Élet múzeumáról), valamint Demeter László (Erdővidék híres szülöttjeiről). A felsőrákosi asszonykórus népdalokat énekelt, viseletüket Bíró Eszter kórustag ismertette. A napot a vargyasi Borbáth Szilveszternek, a Duna tévé Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos tehetségkutató műsor nyertesének az előadása zárta a Duna Palota Széchenyi termében. • Folytatás a 4. oldalon - Mit tehetünk műemlékeinkért? Elöljárók találkozója Baróton WiUOPTIKA Ingyenes látásvizsgálat és szemészeti szakrendelés. Székelyudvarhely Merkúr áruház Telefon: 0784 354 854 Csendben elmennek Varga Manassé • Hétfőn véget ért minden idők legnépszerűbb filmsorozata, a Trónok harca, melyet A tűz és jég dala című regénysorozatból adaptáltak, és amelyet Erdővidéken is sokan figyelemmel követtek. A fantázia világban játszódó sorozat azért lett ilyen népszerű, mert nem a jó és a gonosz harcának megszokott mintázatát követte, és mert megdöbbentő fordulatokkal operált. Az évek során a nézők szívéhez nőttek a szereplők és a Westerosnak nevezett földrész sorsa. Ám a befejezés sokakat annyira feldühített, hogy futótűzként terjedő petíciót indítottak a teljes utolsó évad átírásáért és újraforgatásáért. Sokan úgy gondolják, hogy a sorozat mögött álló milliónyi rajongó kellő népharagot tud generálni ahhoz, hogy az HBO engedjen az akaratuknak. Miközben milliók dühöngenek egy fantáziavilág sorsának alakulása miatt, friss hírek szerint haldoklik az utolsó hím kelet-szumátrai orrszarvú. A faj már sok évvel ezelőtt súlyosan veszélyeztetett fajjá vált az orvvadászat és a természetes élőhelyükre való illegális behatolás miatt. 2015-ben jelentették be, hogy a szumátrai orrszarvú eme korábban széles körben elterjedt alfaja a vadonban kihalt. Már a fogságban is csak két példány él, egy hím, Tam és egy Imán nevű nőstény. Alig egy év telt el Sudan, az utolsó hím északi szélesszájú orrszarvú elpusztulása óta, és itt a következő faj, amit elvesztünk. Sok szakértő éveken át dolgozott e fajok megmentése érdekében, sajnos sikertelenül. Újra szemtanúi leszünk egy faj teljes kihalásának, és ez még közel sem az utolsó ilyen eset. Szintén friss hír, hogy a koalák miatt is aggódnak, bár nagyjából 80 ezerre becsülik a populációjukat - ami nem tűnik kevésnek -, de ez mindössze 1 százaléka a 19. századi koalanépességnek. És hasonló arányok tapasztalhatók szerte a világban. Legyen szó bálnákról, elefántokról vagy éppen bölényekről, sok közismert faj egyedszámának a száz évvel ezelőtti állapotokhoz képest csak töredéke él ma köztünk. És a számok tovább apadnak. Természetesen akadnak jó példák is, sikertörtének, melyek környezetvédelmi szakértők, felelős helyi lakosság és vezetők nélkül nem váltak volna valóra. Ha az emberiség nem tartana ott a környezetvédelemmel, ahol ma tart, a pár sorral korábban említett populáció-töredéknek is már csak a töredéke élne a Földön. Vagy még annyi sem, mert ha egy faj egyedszáma kritikus szint alá csökken már nagy eséllyel menthetetlen, és magával ránthat egy tőle függő másik fajt, az pedig egy másikat, és így tovább, míg össze nem omlik az ökoszisztéma. A bajt nem kerültük el, csak többé-kevésbé sikerült elodázni. Nehéz megbecsülni, hogy hány fajt fogunk örökre elveszíteni. De a következő nagyjából 100 évben az összes faj akár 50 százaléka is eltűnhet a Föld színéről, feltéve, ha nem teszünk radikális lépéseket a megmentésük érdekében. Sokan kérdezik, hogy mégis hogy lehet egyedül elérni bármiféle változást. • Folytatás a 3. oldalon A helyi önkormányzatok térfelén a labda Kisdiákok jeleskedtek természetvédelmi területeinkből IX. Zöldikék körgnyezetvédelmi verseny Nagybaconban gyűltek össze a gazdák Pályázhatnak a székelyföldi gazdák a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjában Lázár Szilárd a Nagybaconban tartott bemutatót és eligazítást a Pro Economica Alapítvány székelyföldi gazdák által igénybe vehető pályázati kiírásáról több képviselő is, többek között a Pro Economica alapítvány Kovászna megyei képviselője, Ambrus Zsombor, de jelen volt Tamás Sándor megyei tanácselnök, és Vincze Lóránt európai parlamenti képviselőjelölt is. A szép számban megjelent gazdákat Simon András polgármester köszöntötte, kiemelve a találkozó fontosságát, majd Tamás Sándor szólt a megjelentekhez. „Jó eséllyel lehet a gazdák éve 2019, de ezért jelen kell lennünk Brüsszelben, hogy képviselni tudjuk érdekeinket. Azért dolgozunk, hogy legyen több pénz, és kevesebb papírmunka” - vázolta a Folytatás az 5. oldalon A vargyasi Pakucs Attila bizonyított Az ötödik legjobb matekos az országban Lázár Szilárd • Egy nagyobb munka gyümölcse érett be Pakucs Attila ötödik osztályos vargyasi diák számára, aki a május 17-19. között Kolozsváron megrendezett romániai falvak matematika olimpiáján ötödik helyezést ért el. A 12 éves diák a vargyasi Borbáth Károly általános iskola tanulója, aki elmondása szerint már első osztályos kora óta azt várta, hogy mikor mehet matematika versenyekre, hiszen nagyon szereti a tantárgyat. Attila megnyerve a helyi szakaszt, amelyet Baróton szerveztek meg, kijutott a megyei megmérettetésre, ahol 35 diákból első helyen végzett, így biztosítva be az országos részvételét. • Folytatás az 5. oldalon