Esti Budapest, 1954. december (3. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-24 / 304. szám

­L í­j­cikkeket, több és jobb árut készítenek a felszabadulási versenyben a könnyűipari üzemek A Rákosi Mátyás Művek dolgozóina­k felhívásához sorra csatlakoznak a budapesti gyárak. A könnyűipari üzemek dol­gozói is megfogadtá­k, hogy a felszabadulási versenyben több, s jobb közszükségleti cikket készítenénk, olyan árukat is, amelye­ket eddig nem gyártottak vagy amelyekből csak keveset készí­tettek, áruk nagyobb részét még a ne­gyedév elején a vásárlók ren­delkezésére akarják bocsátani. Az üzem dolgozói az ötéves terv során minden évben telje­sítették tervüket. Most, a fel­­szabadulási versenyben is be­csülettel helyt akarnak állni. Vállalták, hogy első negyedévi tervüket 1,2 százalékkal túltel­jesítik és negyedéves export­tervüket március 27-re befeje­zik. Az üzemben az első ne­gyedévben korszerű mosdót és öltözőt építenek. Magyar bélyeg nyerte a világ legszebb sportbélyegének díját (Római tudósítónk telefon­­jelentése.) Magyarország megnyerte az Alberto Bonacossa-érmet. Ezt az érmet évente annak a pos­taügyi minisztériumnak ítélik oda, amely a legszebb sportbé­lyegeket hozza forgalomba. A nemzetközi zsűrinek 23 tagja van, s a vetélkedésben részt vesz a világnak úgyszólván va­lamennyi országa. Az első dí­jat a 30 filléres magyar bélyeg nyerte; ez a bélyeg egy úszót ábrázol. A díj ünnepélyes át­adására előreláthatólag már­ciusban kerül sor. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! BUDOST AZ MDP BUDaAPESTI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A FŐVÁROSI THAÁCS LAPJA HI. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM. Ára 60 fillér PÉNTEK, 1954 DECEMBER 24. A Pamutkikészítőgyár 1955 első negyedében nagy­­mennyiségű, kiváló minőségű ingflanellt készít, amelynek gyártását ebben a negyedév­ben kezdték meg. Hosszú idő után újra gyártják majd az úgynevezett­­macska-flanellt­, a kedvelt bélésárut. A flanell­ A Textilfestőgyárban éppen azon a napon tették meg vállalásukat a dolgozók, ami­kor befejezték évi tervüket. Ma az üzem két és félszer any­­nyit termel, mint a felszabadu­lás előtt. A következő negyed­évben mintegy 60 ezer női­­ruhára való anyaggal többet akarnak gyártani, mint ameny­­nyit a terv előír. Az üzem dol­gozói nagy gondot fordítanak a minőségre is, mert nemcsak több, hanem jobb árut is akar­nak adni a lakosságnak. Meg­fogadták, hogy az I. osztályú áru részarányát a tervhez ké­pest 0.2 százalékkal növelik,­­ maradékainak mennyiségét pe­dig 0.5 százalékkal csökkentik Sok újmintájú, többszínű áru­val növelik a választékot, Breitner Ferenc, a Pamutkikészítőgyár hengernyomója 98 szá­zalékos minőségi munka mellett 135 százalékot teljesít. Képün­kön: a nyomás minőségét és a színeket ellenőrzi. Teljesítették éves tervüket A BUDAPESTI VAS- ÉS SZERELŐIPARI TRÖSZT vál­lalatai december 22-én befe­jezték negyedik negyedéves tervüket. Az év végéig még körülbelül 3 millió forint érté­kű háztartási és közszükségle­ti cikket gyártanak és ezzel negyedévi tervüket 11—12 szá­zalékkal túlteljesítik.­­ Az üzemgépészeti iparág üze­mei közül eddig 8 vállalat je­lentette éves tervének teljesí­tését. Ezek között szerepel a lakosság jobb ellátását szolgáló gépi berendezéseket készítő Könnyűipari Gépgyár, vala­mint a Mintakészítő Vállalat. Az iparág az 1954-es export­terv teljesítésével is büszkél­kedhet: december 20-ig 101,5 százalékban tett eleget elő­irányzatának. •­ A Kohó- és Gépipari Minisz­térium Gépipari Igazgatóságá­hoz tartozó üzemek munkájá­nak eredményeképpen az igazgatóság a héten jelentette negyedik negyedéves export­­tervének teljesítését. ★ A Dunai Hajógyár dolgozói a héten befejezték az 1954. évi teljes termelési tervüket. Tíz évvel ezelőtt szabadult fel a XXII. kerület Felszabadulási emlékünnepség az Atilla-moziban Az elmúlt tíz év alatt sokat fejlődött ez a kerület is. A fel­­szabadulás előtt például nem volt itt bölcsőde, az óvodákat, az iskolákat elhanyagolták. Ma négy bölcsődéje — két új, most épül — kilenc óvodája, hét általános iskolája, boripari technikuma és gimnáziuma van a kerületnek. Tegnap délután az Attila­­moziban gyűltek össze a kerü­let lakói, hogy megünnepeljék a felszabadulásuk tizedik év­­fordulóját. A zsúfolt teremben ott voltak a kerületi felsza­badulási munkaverseny kezde­ményezői, a gumigyári dolgo­zók. Eljöttek a Kartonlemez­gyár, a Metalochemia, a Sertés­vágóhíd és a többi üzemek dol­gozói, néphadseregünk harco­sai és tisztjei, a kerület dolgozó kisemberei. A gyönyörűen díszített szín­padon arany betűkkel hirdette e felirat: „Éljen felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió!“ Az emelvényen helyet foglaltak: Hidas István elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács eln­ökhelyet­tese, Szőke Lajos elvtárs, a ke­­rületi pártbizottság első titká­ra, Nagy Dezső, a kerületi ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Asguthy Ádám es­peresplébános, a kerületi nép­front-bizottság tagja, Hajdú Sándor, a Vörös Csillag TSZ elnöke, a tömegszervezetek képviselői, valamint a szovjet nagykövetség képviseletében megjelent M. D. Boriszov kö­­vetségi titkár. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után dr. Lévai Gábor, a kerületi népfront-bi­zottság elnöke üdvözölte megjelenteket, majd Hidas István elvtárs mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség befejezéséül kerületi pártbizottság, a tanács és a népfront-bizottság a kerü­let lakossága nevében távirat­ban üdvözölte a szovjet nagy­­követséget a felszabadulási év­forduló alkalmából. Az ünnepi gyűlés elnöksége. A hanti­ nemzetgyűlés elvetette a nyugateurópai unió felállításáról és a német újra felfegyverzésről szóló törvényjavaslatot Mendes-France a bizalmi kérdés felvetésével együtt hétfőn ismét szavazásra bocsátja a javaslatot PÁRIZS, december 24. Pénteken hajnalban szenvedélyes vita után került sor a párizsi egyezmények ratifikáció­jával kapcsolatos törvényjavaslat feletti sza­vazásra a francia nemzetgyűlésben. A szavazás a német militarizmus feltámasztása ellen küz­dő erők nagy győzelmét hozta, ugyanis a kép­viselők 21 szavazattöbbséggel elvetették azt a cikkelyt, amely az agresszív nyugat-európai unió felállításáról és a német újrafelfegyverzés­­ről intézkedik. Az egyezményeknek azt a má­sik két pontját, amelyek a Saar-egyezmény jó­váhagyásával, valamint a nyugati megszálló csapatok Nyugat-Németországból való kivoná­sáról intézkedik, a nemzetgyűlés elfogadta. Mendes-France miniszterelnök a politikájára csapást mérő, feszült légkörben lefolyt ülés után olyan értelmű nyilatkozatokat tett újság­írók előtt, hogy hétfőn „újabb csatába indult” a párizsi szerződések keresztülerőszakolásáért. Ezt oly módon kívánja megoldani, hogy az el­vetett cikkelyt második olvasásban ismét a nemzetgyűlés elé terjeszti, s ezt a miniszterel­nök összekapcsolja a bizalmi kérdés felvetésé­vel. Hétfőn egyébként valószínűleg szavazásra kerül sor ama módosító indítvány fölött is, amely 1955 decemberéig elhalasztaná a ratifi­káció törvénybe iktatását, s ezzel lehetővé ten­né, hogy egy esztendőn belül négyhatalmi tár­gyalásokra kerüljön sor a német kérdésről. Franciaország legyőzte Mendes-France-ot PÁRIZS, december 24. Az előre nem látott esemé­nyeket­­ jobban előre lehet látni, mint gondolnánk. Előre lehetett látni Mendes-France vereségét is. A miniszterelnök, felmérve politikájának gyors bomlását, miután a nemzet­­gyűlés szónoki emelvényén egymást követték a párizsi egyezmények ellen felszólaló szónokok, s a növekvő népi nyomás hatására úgyszólván senki sem merte védelmébe venni az egyezményeket — újabb kétségbeesett erőfeszí­tést tett. Már korábban tett egy ilyen erőfeszítést, amikor fel­hívta a képviselőket, hogy ne tartózkodjanak a szavazástól. E felhívása annál is furcsább volt, hiszen ő maga mint kép­viselő tartózkodott az atlanti paktum fölötti szavazásnál és az EVK fölötti szavazásnál is. Felhívására az MRP és a füg­getlenek csoportja azonos dön­téssel válaszolt: tartózkodni fogunk, így tehát — mint már tegnapi jelentésemben írtam - a-párarían'minétig'— ' dí.­ható volt. Mendes-France ezután újabb nagystílű manőverbe kezdett. Tegnap délután 15 órakor ma­gához hivatta a parlamenti pártcsoportok elnökeit, kivéve a kommunista képviselőcsoport elnökét. Hosszasan lehetne fej­­tegetni, milyen antidemokra­tikus magatartás, milyen struccpolitika volt ez a nemzet egyharmadának képviselőivel szemben. De most nem ez a lé­nyeg. A lényeg — a német új­­rafelfegyverzés. Mendes-France ezen a megbeszélésen bejelen­tette, hogy felvetettnek tekinti a bizal­mi kérdést minden halasz­tó indítvánnyal szemben és (Tudósítónk telefonjelentése) még pénteken végleges sza­vazást vár a nemzetgyű­léstől. A francia alkotmány értelmé­ben azonban a bizalmi kérdés felvetése és a fölötte való sza­vazás között huszonnégy órá­nak, egy teljes napnak kell el­telnie, eközben a vitának szüne­telnie kell. A jelen esetben még húsz szónok volt felirat­kozva, köztük maga Herriot is, a nemzetgyűlés díszelnöke. Mendes-France azonban — az alkotmány teljes figyelmen kí­vül hagyásával — azt javasol­ta, hogy a vita továbbfolyjék e huszonnégy óra alatt is, holott ezt az időt az alkotmány arra szánja, hogy a képviselők gon­dolkodjanak, mérlegeljék állás­pontjukat a bizalmi szavazás előtt. A miniszterelnöknek ez az alkotmányellenes javaslata he­ves ellenzést váltott ki és olyan ellenséges fogadta­tásban részesült, hogy Lendes-France-nak azon­­n­al vissza kellett vonnia. Ez volt az első vereség. A nagyszabású manőver meghiú­sult. Jelentősége világos: ta­gadhatatlan tény, hogy az idő a ratifikálás ellen dolgozik, amennyiben az általános népi tiltakozás minden nappal, minden órával inkább öntudatra döbbenti a képviselőket. S figyelemreméltó, hogy még egy olyan Mendes-France-pár­­ti újság is, mint a Le Monde, amely pedig már beletörődött a ratifikálásba, csütörtök esti számában hirtelen a ratifikálás ellen foglalt állást. Néhány nappal ezelőtt már beszámol­tam arról, hogy egyik vezér­cikkének ez volt a címe: „A legrosszabb felé?“ Ugyanez a szó most megismétlődött csü­törtök esti vezércikkének címé­ben, s e vezércikket maga a főszerkesztő írta: „Melyik a legrosszabb?“ A kérdőjel min­dig feleletet vár. Az első cikk még nem adott feleletet, a má­sodik már megadta azt. „Ha a francia nép képviselője len­nék — amitől isten óvjon — nem­mel szavaznék“­­- írta a Le Monde főszerkesztője eb­ben a cikkében. S ugyanakkor a lap több oldalán rövid, be­keretezett híreket közölt, em­lékeztetve Adenauer területi követeléseire, Nyugat-Német­­ország NATO-ba való felvéte­lének veszélyeire és a hidro­génbomba elrettentő, pusztító hatására. „Hiába keresek padjainkon lelkesedőket" — mondotta Paul Reynaud tegnapelőtt. Január elsején azonban, ha a vita ad­dig tartott volna, lámpással kellett volna keresni az egyez­mények híveit Ez tehát a magyarázata Men­des-France csütörtök délutáni manőverének. Azt követően újabb esemény történt a par­lamenti vitában és az is elő­­reláható volt: Edouard Herriot éppolyan gyújtóhatású és éppolyan lelkesen megtapsolt b­eszé­­det mondott, mint ammely­­lyel annak idején megadta a kegyelemdöfést az EVK- nak, így kezdte beszédét: „Nem sza­vazhatom meg az elém terjesz­tett egyezményeket", s így fe­jezte be: „Szeretem az Egye­sült Államokat, de jobban sze­retem Franciaországot.­" (Folytatás a 2. oldalon) Viharos időjárás az egész világon December 24. Manilából jelentik, hogy a Fülöp-szigetek felett öt napja dühöngő orkán Misamis­ tarto­­mányban tizenhét halálos ál­dozatot követelt Huszonhat személy eltűnt. A svájci Alpokban nagy ha­vazás volt, amely az aránylag magas hőmérséklettel és a he­ves szélviharokkal együtt a la­vinaveszély fokozódását idézte elő. Az angol partok előtt olyan heves tengeri viharok dúlnak, hogy a Queen Elisabeth csü­törtökön képtelen volt kifutni Southampton kikötőjéből, hogy 805 utasát elvigye New Yorkba. (Reuter/AFP) ÚJ-DELHI. — Nehru indiai miniszterelnök csütörtökön reg­gel elutazott Új-Delhiből Indo­néziába, ahol részt vesz a Co­­lombo-hatalmak értekezletén. PÁRIZS. — Jordániában be­jelentették, hogy az Egyesült Államok újabb 7,2 millió dollár összegű „segélyt“ nyújtott Jor­­dániának. (AFP) ★ LONDON, — Az Army In­ Noel H. Field politikai menedékjogot kért a Magyar Népköztársaság kormányától A Magyar Távirati Iroda közli: Noel H. Field és felesége, Herta K. Field amerikai állam­polgárok a Magyar Népköztár­saság kormányától politikai menedékjogot kértek. A kor­mány a menedékjogot meg­adta. Huszonkilencmillió aláírás ! SANGHAJ, december 24. A tokiói rádió jelentése sze­rint az atom- és hidrogénbom­ba eltiltását követelő aláírás­gyűjtő mozgalom országos ta­nácsának képviselői felkeres­ték Hatojama miniszterelnö­­ö­köt, s közölték vele, hogy atom- és hidrogénbomba eltil­tását követelő felhívásra Ja­pánban eddig mintegy 29 mil­lió aláírást gyűjtöttek. (TASZSZ) i Külföldi Hírek formation Digest, az amerikai hadsereg hivatalos lapja kö­zölte William Crasy őrnagy­nak, az amerikai hadsereg bak­tériumhadviselési osztálya ve­zetőjének cikkét. Crasy őrnagy azt javasolja, hogy az ame­rikai hadvezetőség harmadik világháború esetére készüljön fel baktériumfegyver haszná­latára. (MTI) * KAIRO. — Az úgynevezett népbíróság II. tanácsa a Mu­zulmán Testvériség újabb 97 tagjának ügyében hozott íté­letet. (AFP) ★ BRÜSSZEL. — A La Der­­niere Heure című lap jelenté­se szerint a belga képviselőház külügyi bizottsága jóváhagyta a jelentést a párizsi egyezmé­­­nyek ratifikálásáról szóló tör­vényjavaslatról. A párizsi egyezmények vitájára csupán a jövő év januárjában kerül sor. (TASZSZ)

Next