Esti Budapest, 1955. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1955-07-25 / 173. szám

4 BESZÉDES KARTON Rita, a­ tor, az ember tenyere. Mégis mennyi minden elfér rajta. Csaták, szerelmek, hősök, hős­nők, költészet és próza, vi­lágrészek, jelen, múlt, élet és halál simulnak meg rajta — s még valami. Ez a kis papírda­rab, amelyen a Fogaskerékgyár könyvtárosa nyilvántartja: Bréda József köszörűs mikor, hány könyvet vett ki a könyv­tárból, s mikor hozta vissza őket a fényképe is egy em­bernek, képmása Bréda József köszörűsnek. Nézem a hol tintával, hol ceruzával bejegyzett könyvcí­meket, s közben megpróbálom elképzelni Bréda Józsefet. A karton egyik sarkára sajátke­­zűleg írta nevét és címét — ebből látom, hogy nemigen szo­kott ez a kéz a tolllh­oz. De na­gyon szeretheti a betűt, erről tanúskodnak a bejegyzések. Február 18. Arany J. ösz­­szes I., Illyés Gy.: Petőfi. Ez áll a legfelső sorban. Máris ro­konszenvezem az ismeretlen köszörűssel. Ez lehetne szub­jektív dolog, mert én is na­gyon szeretem Arany Jánost. Azonban ez a rokonszenv még ennél is több. Elképzelem Bréda József és Toldi találko­zását, elképzelem az utat, ame­lyen ismeretlen ismerősöm el­jutott a költészetig. Vajon ki adta kezébe az első igazán jó könyvet, hogyan érlelődött a lelke, az ízlése és a szép iránti szeretete, ki segítette ítélőké­pességét formálni, alakítani ad­dig, amíg ma fáradságos fizikai munkája után este odaáll a könyvtárosihoz, és Arany Jánost kéri? Bréda József — típus­­osztályának új, megváltozott arcú megtestesítője. ■Iliitiwm«: “iasztot az eké“-jét és az „Egri csilla­­gok“-at írták a kartonra. Az­után 15—16 napos időközönként gyülekeznek egymás után a bejegyzések: Sándor Kálmán: „A legsoványabb tehén eszten­deje“, Gergely Sándor: „Far­kasok“, Darvas József: „Török­verő“, majd két Illés Béla: „A történelmi lecke“ és „A víg­színházi csata“, azután Veres Péter: „Gyepsor“, Vas Zoltán: „16 év fegyházban“, önkény: „Hóviharban“, Sayers Kahn: „A nagy összeesküvés“, és utoljára Andersen Nexe: „Hó­dító Pelle“. Aki ezeket a könyveket vá­lasztotta, egyformán szereti ha­zájának múltját és jelenét. Szereti a történelmet, a távoli századokét épp úgy, mint a napjainkban zajlót. Érdeklődik korának eseményei iránt. Lám csak: előbb az Egri csillagok és a Törökverő, utóbb pedig A történelmi lecke, A vígszín­házi csata, azután a 16 év fegy­házban, és végül A nagy ösz­­szeesküvés... Bréda Józsefet rendkívül érdekelhette a régi csaták után, hogy az újnak mi volt az előzménye, s mi volt a háttere... Mit árul el még ez a kis zöld lap? Azt, hogy akinek a ne­vére kiállították, rendszerető, pontos ember, módszeresen ol­vas, s nem hagyja a könyveket soká heverni otthon, hanem időben gondoskodik a cseréről. Ennyi feltételezés és elkép­zelés után megkerestem Bréda Józsefet, milyen is a valóság­ban? alacsony em­ber. Beszél­getés közben érzem, hogy vib­rál benne a türelmetlenség: menne már vissza a munkájá­hoz. Lassan azonban felenged. Egyre jobban belemelegszik ol­vasmányainak ismertetésébe, érezni, hogy kedves témája az irodalom. Elmondja, hogy va­lamikor a Vasas Otthonban kezdett el olvasni, ott szerette meg a könyvet. Azóta sokfelé járt, a második világháború­ban fogságban is volt, sokféle könyv fordult meg a kezében. Remarque volt a kedvenc író­ja. Mikor? Régen, 1947-ben jött haza fogságból, azóta másképp látja a világot. Van otthon kö­rülbelül ötven kötetnyi köny­ve, köztük Petőfi is, meg Ady. Nagyon szereti a verseket. Ta­lán azért, mert röviden sokat mondanak el, és szépen. A regények? Minden regény ér-Komoly tekintetű, dekli. Feleségének is szokott hazavinni olvasnivalót, és az­tán egymás között cserélnek. Hogyan jutott el Remarque­­tól Sayers Kahnig? Még a Va­sas Otthonban olvasta Solohov Csendes Donját. Itt a könyv­tárban meglátta a katalógus­ban Solohov nevét, így olvasta el Az új barázdát szánt az ekét. Feltételezte, hogy a Csendes Don írójában most sem csalód­hat. Valóban, nem tévedett. Valamikor csak a címeket néz­te, ma már a könyv íróját nézi először. Meg aztán az ember innen is, onnan is hallja, hogy dicsérnek valami új regényt, megnézi hát a könyvtárban, hogy bent van-e. Eleinte a könyvtáros ajánlgatott neki könyveket, ma már egyenes kéréssel megy a könyvtároshoz. Mennél többet olvas, annál job­ban látja, hogy még milyen keveset ismer a jó könyvek közül. Igaz is ... Hugo Victort meg Zolát is kereste már, de ebben a könyvtárban nincsen. Elbúcsúzunk. ... ’5a5to" ___________ ott fekszik előt­tem. Most látom csak, hogy jobb felső sarkában alig látható III. van. Igen, hiszen említette is Bréda elvtárs, hogy ez már a harmadik kartonja egy esz­tendő alatt. Utólag összeegyez­tetem a beszélgetésünk alatt szerzett benyomásomat azzal az elképzeléssel, amelyet a puszta karton ébresztett bennem elő­zőleg. Úgy érzem, helyesen kö­vetkeztettem Azzal az ember­rel találkoztam, aki nyolc esz­tendő alatt Remarque-tól elju­tott az igazi irodalomig, azt a munkást ismertem meg, a­ki­­vel ma már lépten-nyomon ta­lálkozik az ember. Ami nem volt ráírva a kartonra: hogy van két kislánya, hogy Tak­sonyban, ahol lakik, szép nagy diófa van az udvarukon, s hogy most szerelik fel házában a villanyt — ezt személyesen tőle tudtam meg. Azt azonban, hogy öntudatos, hogy új társa­dalmunk nevelte ember, aki a szépre, az igazra törekszik — könyvtári kartonja is elárulja. Nóti Hona A MAGYAR FILMGYÁRTÁS HÍREI Nemrég kezdték meg az 1„Egy pikkoló világos“ című film forgatását, a főszerepet Ruttkai Éva játssza, aki a Lausanne-ban megrendezett anyák világkongresszusáról hazatérve azonnal filmfelvevő­gép elé állt. Partnere Bitskei Tibor. Az „Egy pikkoló vilá­gos“ című filmet Máriássy Félix rendezi, Eiben István fényképezi. A forgatókönyvet Máriássy Judit írta. A film mai budapesti fiatalokról szól, arról, hogy egy meggondolat­lan lépés milyen következmé­nyekkel jár, milyen emberi és érzelmi megrázkódtatásokat okoz. ★ Moliere „Danávi György“ című komédiájából film ké­szül. A film forgatását Várko­­nyi Zoltán rendező megkezdte. Az operatőr Pásztor István. A főszerepeket Pécsi Sándor, Mészáros Ági, Uray Tivadar, Olthy Magda, Sulyok Mária, Kállai Ferenc és Szirtes Ádám játssza. Méray Tibor: „Tóth Gáspár esete“ című filmjének forgatá­sa új szakaszhoz érkezett. A Magyar Filmgyártó Vállalat Gyarmat utcai telepének két műtermében szinte valóságos kórházat építettek fel. Előké­szítő, műtő, több kórterem, rendelő, orvosi szoba nyílik a „kórház“ folyosóiról. Az abla­kokból a kórház kertjére, töb­bi épületére, a környező há­zakra nyílik kilátás. A műtő­ben két operációra is sor ke­rül a filmen. A műtétet Makláry Zoltán és Darvas Iván „orvosprofesszorok“ hajt­ják végre. (MTI) Károlyi-kert: Állami Hangversenyzenekar („A"-bérlet, 3. sz. 8). — Fővárosi Nagycirkusz: Ifjú csillagok (4, 8). — Margitszigeti Vö­rösmarty Színpad: Kaviár (fél 9). Erre az előadásra jegyek nem válthatók. A július 11-re váltott jegyek érvényesek. MOZIK MŰSORA: 1955. VII. 25-27. TIGRISSZELIDITŐ: SZIKRA (Lenin krt. 120.) fl0. fl2. h2, 4. n7. f£9. URÁNIA (Rákóczi út 21.) f5 h7. 9. SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) csak délelőtt fl0 fl2. h2. T­ED MARTIN, A PINCÉRFIÚ: COR­VIN (Kisfaludy köz) h­4, 6. f9. KOSSUTH (Váci út 14.) 4. n7. f9. FEL­SZABADULÁS (Flórián tér 3.) f4. h6. 8. MUNKÁS (Kápolna u. 3/b.) f4 h6 8 . PÁRMAI KOLOSTOR, I. rész: TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky út 36.) f4. h6. 8. PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18., nyitott tető) (Kísérőmüsor: Böske) 9, 11, 12, f4. h6. 8. SZIGET (Mar­gitsziget) (Kísérőmüsor: Böske) 9 óra. — BÁTRAK CSAPATA: VÖRÖS CSILLAG (Lenin krt. 45.) prol. f5, h7. 9. MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) 4 n7 f9, VÖRÖSMARTY (Üllői út 4. nyitott tető) csak délelőtt f1, f 12, f2, — VALAHOL MÁR TALÁLKOZTUNK: (Kísérőműsor: Több fényt) DUNA (Fürst Sándor u. 7. nyitott tető) f5, h7. 9. VÖRÖSMARTY (Üllői út 4. nyitott tető) prol. f4, h6, 8. UGOCSA (Ugocsa u. 10. nyi­tott tető) 4. n7 f9. — NAGY KÍSÉRTÉS: MŰVÉSZ (Lenin krt. 88.) 4. hétre prol. f4,­hó, 8. SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) prol. 4. n7. f9 DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) 4. n7. f9. ZUGLÓI (Angol u. 26.) hó. RÓZSAVÖLGYI KERTMOZI (XIV. Rózsavölgyi tér) 9 óra. RÓZSA­­FERENC KULTURHÁZ (Gorkij fasor 50.) 26-án 17. — VILÁGBAJNOK: BÁSTYA (Lenin krt. 8, nyitott tető) 11. 1, 3, 5, 7, 9. — SZÖKIK A MENYASSZONY: GORKIJ (Akácfa u. 4.) este 8 óra (orosz nyelven). __ 1. Magyar híradó 2. Irány Varsó felé, 3. Vidám körhinta, 4. Turisták nyomában, 5. 7. számú Világhíradó: HÍRADÓ (Lenin krt. 13.) Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. — Irány Varsó felé: Kísérő­műsor a Corvin Május 1. Művész, Uránia. Vörös Csillag, Dózsa. Fel­­szabadulás, Fény (Újpest), Táncsics (Csepel) és Tátra (P.­erzsébet) mozikban — Beszterce ostroma: BEM (Mártírok útja 5/b.) 10. 12. 2, 4. n7. f9, BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) 4. n7. f9, CSILLAG (Cs.­­hegy) h6, 8 szerda szünnap VILÁG (R.­mihály h6, 8. — Berlin eles­te, I—II.: GORKIJ (Akácfa u. 4.) prof. f5. — Papa, mama. ó, meg én: ADY (Tanács krt. 3.) f4. h6, 8. — Kulmi ökör: JÓZSEF ATTILA (Kál­vária tér 7. nyitott tető) 14, h6, 8. — Üldözés: VERSENY (Pataki Ist­ván tér 14.) 16, h8. — Első számú közellenség: (16 éven felülieknek): SPORT (Thököly út 56.) 4. n7 f9. TANÁCS (Szt. István krt. 16.) 10, 12. n3. f6, h7, 9 — A3 Lamberti: (Kísérőműsor: Veszélyes lejtő): BÁNYÁSZ (József krt. 63.) B.-terem, prol. f4. h6. 8. — Aki szereti a feleségét: CSOKONAI (Népszínház u. 13. nyitott tető) 10. 12. 2. 4, 6. 8. — Taxi úr (Kísérőműsor: Szivárványtól a csillagokig): ELŐRE (Delej u. 41.) f6. h8. — Hamlet: TÁTRA (Üllői út 63.) f3. f6. f9. — Harc a sínekért: (Kísérőműsor: Mindennapi történetek): HAZÁM (Váci út 150) 4 n7 19 — Eladó kísértet (kísérőműsor: Szánkó): ÓBUDA (Selmeci út 14.) 4. 17. f9. — Grant kapitány gyermekei: MATRA (Lenin krt. 39.) 10. 12. 2. 4. 6. 8. — Északi Robinsonok: RÁKÓCZI (Rákóczi út 68.) fii. 11. 13. 15. 17. f9. — Zavarosan folynak a vizek (16 éven felülieknek) (kísérőmüsor: Csók István) BUDAI KERTMOZI (Bem rakpart 18.) 26-ig üll. — Első szó (Kísérőmüsor: ősz Bada­csonyban): DIADAL (Krisztina krt. 155.) 4, 17, f9. — Tartalékjáté­kos (kísérőmüsor: Az élet nyomában): ÉVA (Erzsébet ki­­né úti­ 36/b.) f4. h6. 8. IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.) 4. n7. f9. — A harag napja: (Kísérőműsor: Magyarország—Skócia: 3:1): HONVÉD (Rákóczi út 82.) 10. 12. n3. n5. f7. f9. — Isten hozta: Mister Marshall (Kísérő­­műsor: Aggtelek): KULTUR (Kinizsi u. 28.) f4. h6. 8. KERTMOZI f9. — Hűség próbája: VASVÁRI (Kerepesi út 44.) h4. h6. 8. — Csók a stadionban: PETŐFI (Pongrácz út 9.) f6. h8. — Egy nyáron át tán­colt: (16 éven felülieknek): TINÓDI (Nagymező u. 8.) f4. h6. 8. — Hűtlen asszonyok: BÁNYÁSZ (József krt. 63.) A-terem 4. n7. f9. — Ifjú szívvel: MARX (Landler Jenő u. 39.) h4, 6. n9. — Gyanú: BÉKE (Mautner Sándor u. 48. nyitott tető) 4. 6, 8. — Szitakötő: HALADÁS (Bartók Béla út 128.) f4, h6, 8. — Úri muri: OTTHON (Beniczky u. 3—­5.) f4, h6, 8. — Szovjet bálnavadászok és Emlékalbmn: ÚJLAKI (Bé­csi út 69.) f4, h6, 8. — Zűrzavar a cirkuszban: ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) 26. 18. — Mexikói lány: REGE (Rege u. 15.) 26-tól 16, 8. BÜSKE Új magyar rövid­filmvígjáték Irta: BENCSIK IMRE ♦ Operatőr: FORGÁCS OTTÓ —*— Zene: KEREKES JÁNOS ♦ Rendezte: MARKOS MIKLÓS —­ *— Főszerepben: PONGRÁCZ IMRE * RAJZ JÁNOS ♦ KORÁN LENKE PETHES SÁNDOR &BUOMST HÉTFŐ, 1955. JÚLIUS 25 A SZOVJET IRODALOM ÚJDONSÁGAI Konsztantyin Szimonov új versei S­zimonov új verseskötete, amely nemrégen jelent meg az „Ogonyok“ sorozatá­ban, a téma gazdagságával, az események széles sodrával és az igazság költőiségével ragad­ja meg az olvasót. Az új ver­sekben elsősorban a külföldi országok dolgozóinak élete és harcai iránti érdeklődés nyi­latkozik meg. A hazája hatá­rain túl járó szovjet emberre az a megtisztelő feladat há­rult, hogy tolmácsolja a szov­jet hazának a külföldi dolgo­zók őszinte szeretetét és elis­merését. A szovjet költő kül­földön nemcsak a barátok ro­­konszenvét érzi, hanem az el­lenség acsarkodását is. Szimo­nov is többször tartózkodott a szabadság elnyomói között, akik hazug mosollyal palástol­ták a Szovjetunió iránti ellen­szenvüket. Verseiben szigorúan figyelmezteti az elbizakodott üzletembereket, s forró szen­vedéllyel bizonyítja be, hogy a mai kardcsörtető lincslova­­gok a hitleri fasiszták utódai. „Levél Argentínából" című versében mély fájdalommal szól a sárbatiprott emberi mél­tóságról és az elnyomók ha­tártalan aljasságáról, akik erő­­szakkal elszakítják hazájuktól a fasizmus volt száműzötteit. A költőnek a szovjet embe­rekről szóló verseit („A fiú", három vers Borisz Gorbatov­­ról, stb.) mély emberiesség hatja át. Kötetében felcsendül az igaz és önzetlen barátság témája is, azé a barátságé, amelyre oly nagy szükségük van az életben az embereknek. A közöny, az érzéketlenség, a bürokratizmus ellen pedig („Élt egyszer egy óvatos em­ber", „Napernyő alatt") a sza­tíra fegyverét fordítja. Gú­nyosan kineveti a gyáva „ba­rátokat“, akik igyekeznek el­menekülni az emberért vívott harc elől. Szimonov könyve a szó leg­igazibb értelmében modern, s azt bizonyítja, hogy szerzője újabb lépést tett alkotó útján, előre. P. Kamenyev Kocsetov: Velünk a fiatalság A­z olvasók nagy érdeklő­­déssel fogadták V. Ko­csetov: „A Zsurbin-család" cí­mű regényét, amely a szerény és hősies hajóépítő családról szól. Kocsetov új regényében a szovjet értelmiségről, a szov­jet tudósok és egy üzem ha­ladó munkásainak szoros együttműködéséről ír. Egy fémipari tudományos kutató­­intézet munkatársainak kol­lektívája és Pavel Koleszov­­nak, a műszaki tudományok kandidátusának, az intézet újonnan kinevezett igazgató­jának családja áll a regény központjában. Az új igazgató, aki egyenesen a gyárból került az intézetbe, s mindenkinél jobban ismeri a termelés szük­ségleteit, már munkája első napjától bátran felszámolja a káros tradíciókat, leleplezi a tétlenkedőket, akik a „tiszta tudomány“ örve alatt elszakít­ják az intézet tudományos munkájának feladatait a gya­korlattól. Az író megmutatja, hogyan alakul ki Koloszov kö­rül az intézet haladó munka­társainak magja, hogyan tö­mörülnek köréje azok az em­berek, akik azért küzdenek, hogy szoros kapcsolat jöjjön létre a tudomány és a nép­gazdaság között. Az új regény hiányosságai ellenére is Kocsetov művésze­tének gazdagodását jelenti. N. Fedorenko Goncsar: Lobogjon a tűz P­oncsar ukrán író „Lobog­­jon a tűz" című új kis­regényében a téma és annak kibontakoztatása vonja magá­ra az olvasó figyelmét. A kis­regény tárgya egyszerű. Ma­rija Jemeljan Lelek világító­toronyőr lánya elhatározza, hogy nem kéri felvételét főis­kolára, hanem apja tanácsára tanfolyamot végez és visszatér a világítótoronyhoz, ahol szü­lei és a kis létszámú személy­zet él. Amikor munkahelyére utazik, megismeri és megsze­reti Vovik Gopkalot, a csinos és fiatal hajóskapitányt. Ma­rija most már nemcsak mun­kájának él, hanem első szerel­mének is. A leánynak még nincs élettapasztalata, így nem veszi észre, hogy a kapitány rideg egoista. Vovi­kból ugyan­is hiányzanak azok a tulajdon­ságok, amelyek annyira jel­lemzőek Marijára: a mély és szenvedélyes szerelem, a bá­torság, a türelem és az akarat. Egy halfeldolgozó-üzem igaz­gatójának egyetlen gyermeke, elkényeztetett fiú, aki csak ön­magáért él. Életcélja az, hogy minden órának leszakítsa a virágát. Marija, amikor ősszel talál­kozik szerelmével, megtudja, hogy a fiú mást akar elvenni feleségül. Ez a könyv rövid tartalma. Az író a hősnő alakjában mindenekelőtt a szerelem ha­talmas erejét ábrázolja. Marija érzelmei mélyek és tiszták. Keserűen döbben rá, hogy egy lelketlen ember megcsúfolta első szerelmét. De a bánat nem töri meg Marija erejét, lelkivilága szépségét. Tovább dolgozik, s nem keresi, hanem cselekszi a hőstetteket. Egész élete az egyszerű dolgozó nő­nek a haza, a nép érdekében végrehajtott hőstette. Goncsar az emberek iránti szeretet és a lelkiismeretes, örömmel végzett munka szép­ségét ábrázolja munkájában. Művének alapeszméje: a be­csületes munka is hőstett. Ma­gasztos és nemes eszme ez, amelyet millió és millió szov­jet ember élete igazolt. N. Guszanov Új k­ttörőtáborr épül a II. kerületben, a volt Éb­­ner-kastély festői szépsé­gű parkjában. A Kle­­ment Gottwald Villamos­­sági Gyár fiataljai a tábor bekerítését vállalták, a melléképületek meg­építése és a szerelési mun­kák elvégzése pedig a kerü­leti mélyépítő, vízvezeték- és fűtésszerelő vállalatok dolgozóinak segítőkészsé­gét dicséri. A vállalt társa­dalmi munka értéke csak­nem 200 000 forint. A táborhoz tartozó helyiségek jórészt készen vannak, né­hány nap múlva 350 pajtás kezdheti meg az üdülést. (MTI) r­0­r­r* Új madártelelőt építenek az Állatkertben Az Állatkertben lévő trópusi gázló­­madarak és a ha­zai vándormada­rak megfelelő té­li elhelyezésének biztosítására új madártelelőt épí­tenek. Az építésnél arra törekedtek, hogy a madarak­nak minél ottho­nosabbá tegyék a környezetet. Az épületben kilenc tágas helyiség lesz, 20—60 centiméter mélységű vízme­dencékkel. Itt kapnak otthont té­lire a flamingók, a pelikánok, a mara­buk, a különböző daru-, kócsag-, gémfajták és más madarak. A helyiség és a folyosó tetőzetét szintkülönbséggel építették. Világí­tást a madárfül­kék­ feletti üveg­­ablakos tetőn át kap az épület. Ez azért is jelentős, mert így a ketre­cek erősebb meg­világításban lesz­nek, mint a folyo­só, ahonnan a né­zők szemlélik a madarakat. A ta­pasztalat szerint ez a fénykülönb­­ség jó hatással van a madarakra, csök­kenti félénkségü­ket. Az épület fűtési és légcserélő beren­dezése állandóan megfelelő hőmér­sékletű, friss, oxi­géndús levegőt biztosít télen a ház lakóinak. Az új madártelelő, ame­lyet a Fővárosi Építő Vállalat épít,­­ előrelát­hatólag a harma­dik negyedév vé­gére készül el. (MTI). Művészek júliálisa az Engels téren A Százados úti művésztelep tagjai a Képzőművészeti Alap Kivitelező és Iparvállalatának MSZT-szervezetével közösen, hangversennyel egybekötött júliálist rendeznek július 30-án este 8 órai kezdettel az V. kerületi Engels téri kultúrott­hon kerthelyiségében. A hang­versenyen közreműködnek Svéd Sándor, dr. Palló Imre, Székely Mihály, Osváth Júlia Kossuth-díjas kiváló művé­szek, Udvardy Tibor érdemes művész, Takács Paula, Szil­­vássy Margit, Tiszay Magda, Sárdy János, a Magyar Állami Operaház művészei, továbbá Garai György hegedűművész, a Magyar Népköztársaság ér­demes művésze és Hajdú Ist­ván zongoraművész. Este megfőzik a hagyomá­nyos „szobrász-halászlét“, majd tánc következik. (MTI) H­arátony­i Nikitín ÉRDEKFESZÍTŐ CSEHSZLOVÁK FILMTÖRTÉNET Főszerepben: OTTO JLACKOVIC Bemutatásra kerül: július 28-tól

Next