Esti Hírlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-05 / 30. szám
MINDENT MEGZENÉSÍTENEK? „ Ami igazán értékes, nem vész el az utókor számára” — mondja Goethe a Faust előjátékában. A klasszikus vagy modern drámai művek is mind megállják helyüket a színházban — ha nem marta szét betűiket az idő nasfága. Persze minél tetszetősebben adják elő ezeket, annál szívesebben ül be a néző a színházba. Pesten a tetszetősség alatt nemegyszerű „megzenésítést” értik. Nem, nem olyanfajta muzsikáról ■van szó, mint amit az este is hallottunk a Petőfi-rádióban. Mendelssohn kísérőzenéjét Shakespeare tündérjátéktához. Nem is az olyan művekről, amikor egy Verdinek megtetszik a Falstaff, s vígoperát komponál a témából. Arról óhajtunk beszélni, hogy Újabban mind kevesebb a szoros értelemben vett drámai, azaz „prózai” színház nálunk, mert mindent megzenésítenek. Zene szól Macchiavellihez, a Figaro házasságához (nemcsak az operáihoz), Aristophaneshez, Lope de Vegdhoz, Sardouhoz, s legközelebb zene szól majd a Bunburyhöz, Oscar Wilde vígjátékához is. Általában jó dolog a zenei kíséret! Alátámasztja az előadást, „emeli” a hangulatot, munkaalkalmat ad zeneművészeinknek. Eddig rendben van. De az nincs rendben, amikor nyugati mintára könnyű zenével óhajtunk igen jól megírt és az idő próbáját kiállott Vígjátékot, vagy magas irodalmi nívójú színpadi művet „elfogadhatóvá” tenni. Az eredeti szépség ilyenkor áldozatul esik. Gyenge minőségű dalocskákat erőszakolnak bele, amelyek, ha tetszetősei is, nívóban messze elmaradnak az ős-szerző rangja mögött. P ygmalion-revü. Makrancos tiölgy-revü, Liliom-revü van Nyugaton. Ezt óhajtják utánozni Budapesten is? A muzsikás amerikai új Hamletet? Mit nyer vele Shakespeare, ha a Wurlitzerek üvöltik majd a „slágereit"? Az operett, revü, e zenés vígjáték jó a maga műfajában. De minek „operette- Síteni”, ami jó darab volt és maradt napjainkig? Talán azért, mert egyik-másik slágerszerző részesedni óhajt a „tantrém”-ből? Ha a műhöz méltó zenét és versszövegeket írt le A kalappal. De sok van ilyen? Filmesek, színészek, muzsikusok és ipari munkások baráti találkozói A múlt esztendőben kezdődött Csaknem húsz alkalommal látogattak művészek üzemekbe, vagy munkások a színházakba, hogy megismerjék egymás munkáját. Az Álmatlan évek című film művészgárdája több ízben tanácskozott a csepeli munkásokkal, vitatkoztak a készülő filmről. A munkások ellátogattak a filmgyárba, s ez a kapcsolat a film művészi erényeit gyarapította. A József Attila Színház művészei három textilgyár dolgozóival erősítik baráti kapcsolataikat. Ebben a szellemben terjesztették ki a Legyen a zene mindenfele-mozgalom hangversenyeit is az ország ipartelepein és mezőgazdasági központjaiban. A vasutas, a közalkalmazott, a nyomdász és a kohász szakszervezet 26 ezer forintot ajánlott fel az új képzőművészeti alkotásokra. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége ebben az esztendőben tovább akarja fejleszteni a mozgalmat és céljuk az, hogy minden művészeti intézményt bevonjanak. Előreláthatólag február végén központi vezetőségi ülésen a szakszervezetekkel és az illetékes minisztériumokkal közös tanácskozás lesz a tavalyi tapasztalatok felhasználásáról. ÉS VARSÓ MESSZE VAN Lengyel repülőkről szól a film, akik a szövetséges haderők tagjaként harcoltak a fasiszta Németország ellen, hazájuk felszabadulásáért. Bevetés, légiharcok után mind kevesebben térnek viszsza támaszpontjukra. Stefan az utolsó, akit a szerencse akkor sem hagy cserben, amikor a tengerbe zuhan: egy úszó mentőállomás segítségével megmenekül. Amikor ejtőernyővel, sebesülten a német megszállta francia földre ér, a helybeliek befogadják, ápolják, átszöktetik a határon. De harmadszor már neki sem sikerül: az égő gépben leli halálát. S a repülőtéren, mikor a sorfal előtt a nevét olvassák, társai azt válaszolják: meghalt a hazáért. Érdekes, izgalmas film. A sok remek légifelvétel, amely a szokványosnál többet ad, Franciszek Radziolska érdeme. Hubert Drapella rendezése is ezeknél a részeknél, valamint a záróképnél tetszett. Amit hiányolunk: végig homályos marad a hős — Stefan — személye. Néha úgy éreztük —, mintha a kaland vágya és izgalma erősebb lett volna a fasizmus elleni tudatos harc szükségességének érzésénél. A Stefant alakító Bohusz Bilewski és a két szerelmes nőt — Margaret és Kasia — megszemélyesítő Krystyna Iwaszkiewicz és Danuta Na gorna játéka jó volt. Andrzej Markowski zenéje egyenetlen. P. L | A nagy sikerre való !| tekintettel \' \ megismételjük |j | február 5-én, csütörtökön !] FARSANGI !■ GÁLAESTÉNKET || | BELVÁROSI \ | KÁVÉHÁZBAN ' Fellépnek: | | Rátonyi Róbert, | Németh Marica, Domahidy Ferenc és Keméndy András. | | CHAPPY és szólistái. . | Tánc éjjel 2-ig. ]! A Belvárosi Grillben: Szeghalmi—Nagy „Univerzális” duó, Kárpáti Éva !; énekel. —Reggel ötig nyitva.. NI Tánc. A mátészalkai cigányegyüttes az idén ünnepli megalakulásának tizenötödik évfordulóját. A negyventagú együttest Csíki Júlia koreográfus vezeti. Képünkön: jelenet a Leánytáncból. Ankét a vidék zenei életéről Az Országos Filharmónia vidéki zenekarai és a debreceni Kodály Leánykórus budapesti koncertsorozatának utolsó napján ankétot rendeztek a vidék zenei életének problémáiról. Dr. Ujfalussy József főiskolai tanár bevezetőjében elismerően szólt a vidéki zenekarok műsorpolitikájáról és a magas színvonalú koncertekről. A vidéki filharmonikusok vezetői beszámoltak eredményeikről, a zenekarok fejlődéséről és arról a segítségről, amelyet párt- és állami szervek, illetve a zenei szakiskolák és iskolák hálózata nyújt a zenei élet fellendítéséhez. A pécsiek néhány éve hangversenytermet, az idén próbatermet kaptak, a győrieket és a miskolciakat anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatja a megyei tanács. A felszólaló művészek közül Tátrai Vilmos javasolta: a vidéki zenekarok budapesti fellépéseit illesszék be a fővárosi bérletsorozatokba. Lakatos Éva, az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság vezetője ismertette a terveket, amelyek még szorosabban kapcsolják a vidéki zenekarokat az ország zenei életének egységes áramába. FELVÉTEL A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI FŐISKOLÁRA — Tessék mondani, hol kell jelentkezni filmszínésznőnek? (Szűr Szabó József rajza) RADIOMŰSOR Február 4, szerda 8 KOSSUTH. * 18,00: Hírek. — 18,10: Élő szóval ! — muzsikával. — 18,45: Randé Jenő amerikai jegyzeteiből. — 19,00: vercbunkosok. — 19,15: Menyasszonyok, vőlegények iskolája. — 19,35: Petress Zsuzsa filmdalokat énekel. — 19,54: Mese. — 20,00: Esti króniika. — 20,25: Tánczene. — 21,05: Irodalmi est Bertolt Brecht mű- Jveiből. — 22,00: Hírek. — 22,20: Ló- i versenyeredmények. — 22,25: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara. — 23,28: Könnyű zene. — 24,00: Hírek. — 0,10: Csárdások. PETŐFI: 18,10: Gyermeknevelés. — 18,30: Balettzene. — 19,00: Hírek. — 19,05: Kamarazene. — 19,40: Falurádió. — 20,00: Részletek Verdi operáiból. — 20,45: Sporthíradó. — 21,00: Hírek. — 21,05: A Kisipari Szövetkezetek „Erkel Ferenc” Művészegyüttese. — 21,25: Népi zene. — 21,50: Moszkvai tudósítónk jegyzete. — 22,00: : Könnyű zene. ■ Február 5, csütörtök KOSSUTH: 4,30: Hírek. — 4,--7,59: Zene. •— 8,10: Háromnegyed óra 3/4 ütemben. — 8,55: Édes anyanyelvünk. — 9,00: Menyasszonyok, vőlegények iskolája. — 9,20: Gyermekrádió. — 9,40: A munkásmozgalom dalaiból. — 10,00: Hírek. — 10,10: Az ember nem víz. Regényrészlet. — 10,40: Hangszerszólók. — 11,00: Országúton. .. — 11,20: Régi katonadalok. — 11,30: Ezüstkalászos gazdatanfolyam. — 12,00: Hírek. — 12,10: Vidám melódiák. — 13,00: Dutka Ákos verseiből. — 13,10: Olasz operákból. — 14,20: Egy falu — egy nóta. — 14,50: Kórusok. — 15,10: Fiatalok sakkiskolája. — 15,20: Gyermekrádió. — 15,35: Ifjúsági műsor. — 16,00: Hírek. — 16,10: Tóth Árpád verse. — 16,15: Szórakoztató muzsika. — 16,50: Lányok, asszonyok. — 17,05: Magyar nóták, csárdások. — 17,45: Két alma. Zalka Máté elbeszélése. PETŐFI: 6,00—8,00: Zene. — 14,00: Hírek. — 14,20: Tánczene. — 15,20: A külföldi sajtóból. — 15,30: Részlet a Nürnbergi mesterdalnokok című dalműből. — 16,15: Mind egy szálig. Elbeszélés. — 16,40: Fiatalok Zenei újságja. — 17,10: Az elemek rendszerezője. Előadás Mengyelejevről. — 17:25: Mai szerzők operettjeiből. SZÍNHÁZAK SZERDAI MŰSORA: Operaház: Don Juan (B-bérlet, 6. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Hoffmann mesél (2. bérlet, 6. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Ljubov Jarovaja (7). — Katona József Színház: Lyuk az életrajzon (Hevesi-bérlet, 4. előadás, 7). — Madách Színház: Az ördög cimborája (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Száz nap házasság (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Lysistraté (Góth-bérlet, 4. előadás, 7). — Petőfi Színház: A királyért (7). — Jókai Színház: Sárga liliom (7). — József Attila Színház: Kötéltánc (7). — Irodalmi Színpad: Babits-est (Dalok tüzes szekerén, I. sorozat, 4. előadás, 8). — Fővárosi Operettszínház: Vök Iskolája (7). — Blaha Lujza Színház: Köztünk maradjon* (7). — Vidám Színpad: 120 éven aluliaknak (fél 8). — Kis Színpad: Majd a papa... (7). — Állami Bábszínház: Csalavári Csalavér (10), János vitéz (3). — Zeneakadémia: Zempléni Kornél zongoraestje (8). — Bartók-terem: Nagy zeneszerzők kamaramuzsikája (VII. est, 8). — Kamara Varieté (MEDOSZ, Jókai u. 4.): A jövő század legénye (8). — Budapest Varieté: Vannak még csodák (7). — Jégszínház: „Ifjjé, a Ligetben! ...” (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz: Az AEROS Nagycirkusz vendégjátéka (fél 4 és fél 0). Hogyan kerül egy kisgyerek az államközi vasúti tárgyalásra ? Erre válaszol „A teremtés koronája“ a Jókai Színházban Délelőttönként a Jókai Színházban próbálják Fehér Klárának a „Nem vagyunk angyalok" szerzőjének új vígjátékát. Címe: „A teremtés koronája". A szocialista erkölcs, a modern házasság problémája a darab alaptémája. A házasság a monarchisztikus formából népi demokratikus intézménynyé alakult át, s nincsenek uralkodók. „A teteremtés koronája” fő problémája az, hogyan tudja a házasságnak ezt a formáját megérteni az a férfi, aki még a „monarchista” szellemben nevelkedett. A darab hőse egy mérnök, akinek felettese a saját felesége, a „mérnökebb" mérnök. Megtörténik, hogy az asszony nem ér rá, s a papának kell elvinnie a beteg gyereket az SZTK-ba. „A teremtés koronája" második felvonása ebben az SZTK-rendelőben játszódik le várakozás közben. A papának dolga van. Felhívja feleségét telefonon. Nem kapcsolják, mert külföldiekkel tárgyal. Fogja a gyereket, s beviszi a mérnökasszony hivatalába, leteszi a tárgyalás szünetében az asztalra. A vasútépítő vállalatnál tartózkodó külföldiek álmélkodva kérdezik: hogyan kerül a pici gyerek a vasúti tárgyalásra? □ A HÉT VÉGÉN a varsói Operaház magánénekesnője, Alicja Dankowszka, Musettet énekli az Erkel Színház „Bohémélet” című előadásán. □ A BUDAPESTI népfrontvezetők tanácskozásán dr. Kovács Máté egyetemi tanár ismertette a fővárosi népfrontmozgalom művelődésügyi feladatait. Előadását vita követte. □ MA REGGEL elutazott Olaszországba az agrigentói XVI. nemzetközi néptáncfesztiválon részt vevő Budapest Táncegyüttes. Holnaptól kezdve naponta szerepel az együttes Agrigento különböző színházaiban, február 9-én pedig Palermóban ad nagy műsort. □ SEREG A FÖLD ALATT címmel az ifjúsági rádió ma, szerdán, fél négykor új előadássorozatot indít. A pártnak, az egyszerű embereknek a fasizmus ellen vívott harcait ismerteti, a Horthy-terror éveiből. Megszólalnak majd az akkor illegalitásba kényszerült kommunisták, a spanyol szabadságharc magyar hősei, partizánok, a nép szabadságáért vívott küzdelem dicső harcosai. (MTI) □ AZ MSZMP KECSKEMÉTI városi pártbizottságának helyiségében munkásklub nyílt. A szobákban sakk, dominó, televízió és kártyajátékok várják a klub vendégeit. □ ADY-EMLÉKKIÁLLÍTÁS nyílt Debrecenben. Be mutatja Ady debreceni évei nek emlékeit. „A magyar múzeumok játékkincsei“ című kiállítást is sokan látogatják. □ AZ EGRESSY KLUBBAN érdekes bemutatót tartottak tegnap meghívott népművelési szakemberek, szakszervezeti kultúrfelelősök, kultúrotthonigazgatók előtt. Dr. Kaposi Edit „Hogyan táncoljunk?” címmel tartott bevezető előadást, majd a Benkő házaspár mutatta be az utóbbi ötven év divatos táncainak legszebb variációit. títja. ______. A Szépművészeti Múzeum faszobor-restauráló műhelyében Németh Kálmán szobrászművész-restaurátor egy diósgyőri templomból való Madonnaszobor restaurálása közben négy hamis festékréteg alatt eredeti gótikus aranyfestést talált. A képen: Németh Kálmán a Madonna-szobrot tisz □ „A FEHÉRHAJÚ LÁNY« című kínai filmet Párizsban is bemutatták. A kritikusok — tekintet nélkül pártállásukra — elismerően nyilatkoztak a produkcióról. Berzsenyi Onyesskában Bibliográfia készül a magyar irodalom orosz fordításairól Ki gondolná, hogy két kis doboz sok évi fáradságos munka eredményeit őrzi. Külsejük mit sem árul el fontos hivatásukról, de ha a példás rendben sorakozó cédulák közül kiveszünk néhányat, megértjük Radó György ragaszkodását ezekhez a dobozokhoz és cédulákhoz. — 1949-ben az Egyetemi Nyomdánál jelent meg .Adalékok a magyar irodalom orosz bibliográfiához” című munkám, amely ötévi a munka eredményeit összegezte, s így is — amint erre a cím utal — csak nagyon hozzávetőleges, vázlatos képet adhatott a magyar irodalom orosz nyelvű kiadásairól és előfordulásairól. Ötezer cédula — Ez a bibliográfia eljutott Moszkvába, a külföldi irodalom könyvtárába is. Ez a könyvtár foglalkozik a világirodalom orosz nyelvű megjelenéseinek regisztrálásával, s engem bízott meg, készítsem el a magyar irodalom teljes orosz bibliográfiáját. A nehezén túl vagyok: a húsz ív terjedelmű könyv nagy része elkészült, s valószínűleg még az idén megjelenik. — Ezek a cédulák — mutat a dobozokra — mintegy ötezer előfordulásról tudósítanak. Ennyi magyar könyv, vers, elbeszélés, dráma, regényrészlet stb. jelent meg orosz nyelven. A kiadások 60—70 százaléka 1945 után látott napvilágot. Az anyagnak ez a része a budapesti könyvtárakban is elérhető. Nehezebb dolgom volt a felszabadulás előtti kiadványokkal. A külföldi irodalom könyvtárának munkatársai feldolgozták a moszkvai könyvtárakban őrzött kiadványokat és folyóiratokat, de az egyes művek címének és keletkezési idejének megállapítása gyakran időt rabló türelemjáték volt. A legelső magyar verset 1839-ben egy ogyesszai almanach közölte. A vers címe: „Táncok’, s a folyóirat szerint egy Percszeni nevű költő fordította. Hosszas nyomozás után sikerült kideríteni, hogy ez a Percszeni nem más, mint Berzsenyi Dániel, akinek Táncok című verse nem fordítás, hanem saját alkotás. Német fordítások közvetítésével, félreértések és névelírások buktatóin át jutott el alig felismerhető formában a magyar költő neve az ogyesszai almanach lapjaira. Petőfi, Jókai, Mikszáth A bibliográfiából kiderül majd, hogy a Szovjetunióban legnépszerűbb magyar írók: Petőfi, Jókai, Mikszáth, s a legutóbbi időkben Móricz Zsigmondi. Petőfi-antológia már a húszas években megjelent, maga Lunacsarszkij, a kulturális ügyek népbiztosa, a fiatal szovjet köztársaság szellemi életének egyik vezetője fordította és írt a versekhez bevezetőnek lelkes hangú méltatást. A Szovjetunióban virágzó Petőfi-kultuszt jellemzi, hogy az orosz nyelvű publikációkat számon tartó céduláknak mintegy egyharmada Petőfi-jegyzet. A magyar irodalom orosz nyelvű kiadásának érdekes fejezete Jókai népszerűsége. Az Egy magyar nábob már 1860- ban megjelent a pétervári és moszkvai könyvesboltok kirakataiban. Centenáris Jókai-kiadás a Szovjetunióban A Vasárnapi Újság 1881. évfolyama február 27-i számában arról számol be, hogy a Polnamaja Zvjezda című orosz szépirodalmi folyóirat közölte Jókai „Szabadság a hó alatt" című orosz tárgyú regényét. Ezt a regényt 1925-ben Jókai születésének századik évfordulóján is kiadták a Szovjetaunióban. A magyar sajtó akkor egyetlen szóval sem emlékezett meg erről. A magyar irodalom orosz bibliográfiája után Radó György az ukrán bibliográfiát is elkészíti, s elárulja még, hogy a grúz bibliográfia összeállításának terve is foglalkoztatja. Az lesz csak igazán nehéz és kuriózumokat feltáró, érdekes feladat. (d. t.) Magyarul beszélő nyugatnémet filmvígjáték. Bemutató: Vidéken február 5-én, 14 éven alul nem ajánlott.