Esti Hírlap, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-02 / 77. szám
Mennyit játsszon a színész? ! Egy színész a szerephalmozásokról Ha végignézzük egyik-másik művészünk napi programját, valóban nem ritka az ilyen sorozat: délelőtt próba, délután szinkron este előadás a színházban és két szórakozóhelyen, éjjel rádiófelvétel. A film akkor még ki is maradt. Ilyen tempó mellett nem csoda, ha a rádióban sok ,,lekent’’ szereppel, a színházban olykor fáradt alakításokkal találkozunk. Mi a véleményük erről a színészeknek? Deák Sándort kérdeztük meg. Egyik vezetője ő a színészek szakszervezetének, de a kérdés után azonnal megjegyezte hogy ezúttal csak a saját álláspontját mondja el. — Arra kérem a közönséget, ne általánosítson. A könnyű és az úgynevezett nehéz műfaj között mindig is nagy eltérések voltak. Felesleges lenne azonban tagadni, hogy egyesek — még a prózai színészek közül is — hajszolják a pénzt. A legnagyobb baj az, hogy a mérhetetlenül sokat vállalás a művészi produkció rovására megy. Arról nem is beszélek, hogy ezek a színészek egészségüket is tönkre teszik. — Véleménye szerint, mennyi ez, amit a színvonalesés veszélye nélkül egy színész elvállalhat ?■ — Nem lehet erre normát szabni. Saját gyakorlatom azt mutatja, hogy a színházon kívül évi egy-két film és havon- ta négy rádiószereplés az, amit becsületesen meg lehet oldani. De hogy ott folytassam, ahol abbahagytuk — van tehát olyan színész, akire ráillik a közönség elítélő véleménye. A színésztársadalom jelentős része azonban — a vidékiekről most nem is beszélek — színházi gázsijából él. (Ez a gázsi biztos megélhetést jelent, de egyáltalában nem nagy. Arról nem is beszélve, hogy a színész életmódja természetszerűleg nagyobb kiadásokkal jár.) Ebbe a csoportba a színházak vezető művészeinek nagy része is beletartozik. Van olyan színház is mint például a Petőfi, Jókai Színház, ahol annyi a kötelező saját fellépés (a Petőfiben van olyan színész, aki az elmúlt évben háromszázhatvan alkalommal játszott), hogy gondolni sem nagyon lehet a rádióra, filmre. — A vezető színészek jelentős része tehát alig lép fel saját színházán kívül. Egyesek viszont lélegzeni sem érnek rá. Mi lehet a megoldás? — A megoldás részben a rendezők kezében van. Szuverén joguk, kit hívnak meg, kit nem, s ebbe nem is lenne jó beleszólni. Márpedig a rendezők szeretnek biztosra menni. Ismert, népszerű nevekkel operálnak. Bátrabban kellene új, kevéssé ismert művészeket is foglalkoztatni és azokat, akik most nem szerepelnek, az ismert, népszerű művészeket is. Bernáth László □ A MOSZKVAI NAGY SZÍNHÁZ 130 tagú balettje április 12-én indul amerikai vendégkörútjára, amelynek első állomása a New York-i Metropolitan. A balett primabalerinája Galina Ulanova. □ KOLLÁNYI ÁGOSTON filmrendező befejezte a Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőművész műtermi munkájáról készült filmjét. A soron következő film Hincz Gyulát, Somogyi Józsefet és Kiss Istvánt mutatja majd be műtermében, alkotás közben. □ A PRÁGAI VÁRBAN nyílt meg Pór Bertalan 180 festményt és grafikát bemutató kiállítása. [ HÉTFŐN repülőgépen Pekingbe érkezett a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének 19 tagú csoportja, hogy április 3-án megkezdje kéthetes kínai vendégszereplését. □ A RADIOTELEVISIONE ITALIANA 180 oldalas könyvet adott ki 1938—59. évadbeli műsoráról. Bartók Bélának öt nagy kompozícióját tűzték műsorra. □ ÉRDEKES ZENÉS DARABNAK anyagát szerezte meg a Magyar Rádió. A „Cadix szépe" című daljátékot a párizsi Gallé Lyrique Színház több mint háromezerszer adta elő. Zeneszerzőjét nálunk nemigen ismerik, noha az új francia muzsikusnemzedék egyik legkitűnőbb tagja. A neve: Francis Lopez. A Kossuth Rádió mintegy félórányi muzsikát sugároz majd az említett darabból. □ A FRANCIA SZÍNÉSZEK szindikátusa legutóbbi ülésén foglalkozott a színházi válsággal. Egyelőre türelemre intette azokat a tagjait, akik nem tudnak elhelyezkedni. A szindikátus megállapítása szerint négyszáz színész van állás nélkül Franciaországban. □ MAGYAR HETET rendez a Finn—Magyar Társaság Helsinkiben április 4-e és 11-e között, amelyen Melis György énekművész, Bacher Mihály és Dénes Erzsébet zongoraművész is részt vesz. Magyar gyermekrajz-kiállítás is nyílik a finn fővárosban, a mozik pedig több filmünket vetítik. □ ÁPRILIS HATODIKÁN a „Tűztánc’* című antológiában szereplő három fiatal költő — Győre Imre, Ladányi Mihály és Simon Lajos — Békéscsabán olvas fel műveiből. □ A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK előkészületeiről három híradófilmet és egy egész estét betöltő színes filmet készítenek. FERENCZY GYÖRGY zongoraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára áprilisra az osztrák rádiótól, májusra pedig a luxemburgi rádiótól kapott meghívást. Mindkét alkalommal Chopin-műveket játszik. □ A NYITRAI SZLOVÁK SZÍNHÁZ és a győri Kisfaludy Színház között termékeny együttműködés alakult ki. A szezon elején a nyitrai színház együttese látogatott el Győrbe; júniusban a győriek utaznak Nyitrára Mesterházi Lajos „Pesti emberek° című darab javai. □ „PESTLŐRINC” címmel havonként megjelenő lapot adott ki a XVIII. kerületi Tanács. A négyoldalas újság a helyi szervezetek s Pestlőrinc üzemeinek problémáival, eredményeivel foglalkozik, ismerteti Lőrinc jelentősebb kulturális eseményeit, a helyi sportkörök munkáját. Néhány fotófelvétel, irodalmi karcolat, vers teszi színessé a lapot. □ ÁPRILISBAN több hónapos európai körútra indulnak a New York-i filharmonikusok, Leonard Bernstein vezénylésével. London, Párizs és Bécs után Kelet-Berlinben szerepelnek. □ ELKÉSZÜLT a Kalevala filmváltozata, a szovjet—finn koprodukcióban forgatott „Szampo“ című film. A színház- éilmművészet legjobbjai irányítják a művészeti szakosztályokat A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének kebelében a közeljövőben alakul meg a színház-, illetve filmművészeti szakosztály. Benkő Gyula, a színházművészeti szakosztály ideiglenes intéző bizottságának titkára elmondotta az MTI munkatársának, hogy a színészek mind jobban igényelik a fejlődést, haladást elősegítő szakmai fórum megteremtését. — A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége olyan szakmai fórumot kíván teremteni — mondotta —, amelyet a színházművészet legjobbjai irányítanak, akik munkájukban támaszkodnak az egész színésztársadalom tevékeny közreműködésére. A szakszervezeti keret előnye, hogy elvi problémáink széleskörű megvitatásához tőle, mint politikai tömegszervezettől, segítséget kapunk. Minden színháznak a művészeti szakosztály alkotó műhelyévé kell válnia. Az a cél, hogy művészeti életünk egésze szervezett részese legyen a szakosztály munkájának, s művészetünk új lendítő erőt kapjon a felpezsdülő baráti, őszinte vitáktól. Fábry Zoltán Kossuth-díjas filmrendező, érdemes művész, a filmművészeti szakosztály ideiglenes intéző bizottságának elnökeként nyilatkozott. — A szakosztályt filmművészeti életünk olyan tényleges fórumává kívánjuk fejleszteni, amelynek állásfoglalásaira, tanácsaira nemcsak mi magunk támaszkodhatunk, hanem államunk vezetői is. Szakosztályunk feladata a mindennapi alkotó munka gyakorlatában felmerülő eszmei és művészi kérdések elvi tisztázása, végső soron azért, hogy segédkezzünk a szocialista-realista magyar filmművészet megteremtésében. Segíteni akarjuk egymást a mai életet ábrázoló bátor, új filmek megteremtésében, leküzdve a helytelen esztétikai nézeteket. Az ideológiai vitákat mindig össze kell kapcsolnunk az ábrázolási módszerek és a művészi kifejező eszközök elemzésével, mert csak így lehetnek eredményesek. Meg kívánjuk teremteni a filmalkotók és a kritikusok együttműködését. Makarenko és Gogol a rádióban Makarenko élete utolsó hónapjaiban filmforgatókönyvön dolgozott. Munkáját el is fogadták. A könyvből a rádió dramaturgjai most rádiójátékot írtak. „Boriszból ember lett" címmel mutatják be a rádiódrámát, amelynek fontosabb szerepeit Szabó Gyula, Bulla Edna és Turgonyi Pál alakítja. Érdekes kezdeményezés, hogy Gogol Holt lelkek című regényének rádióváltozatát is műsorra tűzik. Benedek Árpád készítette a rádióváltozatot, és három alkalommal, 35 perces ■ részletekben sugározza a rádió. ! Az Állami Hangversenyzenekar estje Az Állami Hangversenyzenekar legutóbbi koncertjén nagy örömmel üdvözölte újra a közönség a Zeneakadémián egyik legkiválóbb zongoraművésznőnket, Farmái Editet, aki világszerte sok sikert arat, de elfoglaltsága miatt az utóbbi időben idehaza csak rádión élvezhettük a játékát. Most Liszt Esz-dúr versenyét adta elő zengő hangzással, magával ragadó virtuozitással és lendülettel. Az est másik érdekessége volt, hogy most mutatták be először Tardos Bélának néhány év előtt komponált Mesejáték-nyitány című alkotását. Az értékes mű magyar népmese-motívumokat idéz, és hangulatot kelt, zenei színezése stílusa pedig a francia impresszionizmushoz áll közel. A hangversenyen még Strauss Richard „Don Juan” című szimfonikus költeménye és Musszorgszkij—Ravel „Egy kiállítás képei’’ című népszerű darabja hangzott el Komor Vilmos karnagy kitűnő vezetésével és a zenekar hatásos játékával. p. i. Az utolsó felvonás volunk a nézőtéren és utál-kozunk. A vásznon felvonulnak a magyar történelem legsilányabb vezetői, hogy akaratunk ellenére irányítsák sorsunkat. Nem mi választottuk őket. Bikacsökkel, szuronynyal, csendőrök-rendőrök hadával kormányoztak. De merre? Amikor Horthyt feltették a fehér lóra, mi annyit tudtunk a világról, hogy krumpli, angolkór, vizes lakás. Amikor az ő nevük elé a méltóságos kegyelmest írták, a mienk után azt, hogy hadiárva. Mert akkor az ezeréves Magyarországon kétféle emberek éltek. Azután mi voltunk a munkanélküliek és tisztára sikált konzervdobozzal ácsorogtunk éhesen a népkonyhák környékén. És ők voltak a gardenpartyk meghívottjai; mi hajnalban — reménytelenül ugyan — odaálltunk a gyárak elé. ők hajnalban derűs lélekkel kilovonoltak. Mi láttuk el a hazát munkásokkal és munkanélküliekkel, lázadókkal és alázatba süllyedt altisztekkel. Ők adták a kormányzót, a minisztereket, a vezérkart és a főpapokat, a rendőrkapitányokat és a detektívfőnököket. Mert ők voltak az urak, a kőszén és az olaj, a búza és a tölgyerdők, a gépek és minden emberi erő tulajdonosai, miután megkérdezésünk nélkül eladták testünket, életünket, munkaerőnket és becsületünket a német fasizmusnak. Mi adtuk Voronyezsnél a vért és a hullahegyeket, amputálásra a kezeket, lábakat. A mi fülünk fagyott le, a mi idegeinket tépte a halálfélelem, s a mi gyerekeink — az egykori hadiárváké — lettek az új hadiárvák. Ők adták a nyalka tiszteket, tábornokokat, hadiszállítókat. És míg az itthoni maradiakat a légitámadások tizedelték, addig ők kívánság hangversenyt és távházasságot rendeztek. Mert a hasa válságos történelmi óráiból ők is ki akarták venni a részüket. S jött az ország német megszállása, teljes jóváhayással. Amikor a „valámháború” Berlinhez közeledett, amiikor a csatlósok sorban leszalutoltak — ők még hevesebben s markolták Hitler kezét, ők ácsolták a gettó kerítését, szögelték a marhavagonok ajtaját, vezényeltek sortüzet az itthoni lázadókra. És mi — az el nem ismert hazafiak — robbantottuk a német lőszeres vonatokat, Gömbös szobrát, a városi színházi nyilasgyűlést. ők hazudtak újságban, rádióban a győzelemről, hazaszeretetről — mi röplapokon elmondtuk az igazságot. ■ Ők nyilaskézbe adták az országot, s a nép tulajdonával külföldre szöktek. S a hidak a Dunába fulladtak, a város félig romlott. Mi a föd alatt is harcoltunk ellenük, mert ők nem tudták, de mi igen, hogy ez számukra az utolsó felvonás. És 1945 tavaszán a horthyk, eszterházyak, csákyak helyére azok léptek, akik hadiárvákként krumplin kezdték az életet. Tiszt mondja el „Az utolsó 111 felvonás” című új magyar dokumentumfilm. És úgy beszél, hogy a korabeli híradókból, dokumentumokból összeállítva maguk a bűnösök leplezik le magukat. A rendezés és az összeállítás kitűnő munkájáért Kolonits Ilonát illeti dicséret. Lepergett előttünk az utolsó felvonás, a legutolsók parádés szereposztásában. Tanulságos film! Pesold Ferenc Alexandru Ciucurencu és Paul Erdős művei az Ernst Múzeumban íorásaival összefüggésben, élményszerű közvetlenséggel fogalmazza meg művészi formában. Mindkettő munkássága bizonyos kapcsolatot tart a magyar művészettel . Ciucurencu több évet töltött a nagybányai művésztelepen, a magyar származású Erdős is itt kezdte tanulmányait, ma pedig vezetője e művészettörténeti jelentőségű iskolának. Ciucurencu festészetét a határozott eszmei céltudatosság s a friss festői lendület jellemzi. Képeinek színvilága mértéktartóan egyszerű, kompozíciós ötletei és realitásra törekvő formaalakítása mindig híven illeszkedik a ■választott hangulatához. A temperamentumos ecsetjárás csak közvetlenebbé, meggyőzőbbé teszi mondanivalóját. Paul Erdős rajzai már — a nálunk szokatlan — nagyobb méretekkel is meglepik a látogatót. Főleg az emberábrázolás nehéz terepén munkálkodik, s vissza-visszatérő típusaiban mély általánosításokra törekszik. Különösen szépek bányászalakjai: erőteljesek, monumentálisak, patetikusak, s mégsem elvont jelképek, hanem eleven, mai emberek. Sajátos művészi módszerét a tusrajzban következetesen érvényesíti. Cs. M. A két román művész hatvan alkotása méltán kelt érdeklődést. Mindkettő olyan művész, aki a társadalom életének alakulását az egyéni sorsoknál Paul Erdős: Proletárok (részlet) Takarékosság A takarékosság valamennyiünk fontos ügye. Van azonban olyan takarékosság is, amely bizony nem éppen célszerű. Erről a „ takarékosságról” esett szó a múlt héten, egyik színházunk társulati ülésén. A hanggal takarékoskodik néhány olyan művész, aki éppen azért kapja — nem is megvetendő — gázsiját, hogy minél szebben énekeljen a közönségnek. Egyszerű „hétköznapi” előadáson éppen úgy, mint bemutatókon vagy gálaestéken, ünnepi közönség előtt. Ezt a rosszul értelmezett „takarékosságot” óhajtják megszüntetni amikor figyelmeztetik a művészeket, hogy a közönség nem azért váltja meg a jegyét, hogy „spórolt’ éneket kapjon érte cserébe. Nemcsak akkor kell „teljes” hanggal énekelni, amikor egy-egy kényesebb szólóária csendül fel, hanem akkor is, amikor duett, tercett vagy kvartett szól, és akkor is, ha szerényebb dallamfrázist kell tolmácsolni. Megnyugvással veszi tudomásul a közönség, hogy erre is gondolnak a színházvezetők. És nem takarékoskodik majd a taxisokkal. ___________ (R) Meghalt Fóti Dezső Fóti Dezső, a Zeneművészek Szakszervezetének munkatársa, a Legyen a zene mindenkié, mozgalom kezdeményezője és irányítója, rövid, súlyos betegség után elhunyt. Éveken át minden percét, egész életét a maga választotta hivatásnak téma szentelte. Muzsikusok, barátai és munkatársai igaz részvéttel fogadták távozását: emlékét megőrzi a mind szélesebb méreteket öltő mozgalom, melyet ő indított egy városszéli munkáskerületben s aztán ő fejlesztett országos méretű és jelentőségű megmozdulássá. GHÁZI ERZSÉBET, az Operaház művésznője április 2-án a Szovjetunióba utazik. „Moszkvában, Leningrádban és Kijevben lépek fel — mondta munkatársunknak —, a Bohéméletben Mimit, az Anyeginben Tatjánát, a Figaró házasságában pedig Cherubint éneklem. Körülbelül három hétig leszek a Szovjetunióban RÁDIÓMŰSOR Április 1, szerda KOSSUTH: 18.00: Hírek. — 18.10: Élő szóval — muzsikával. — 10.00: Népi zene. — 10.15: Menyasszonyok, vőlegények iskolája. — 19.35: Tizennégy éve történt. — 19.40: János vitéz: A II. felvonás fináléja. — 19.34: Mese. — 20.00: Esti krónika. — 20.30: Zenés ajándék társbérlőknek. — 21.15: Az Olasz Rádió-Televízió szimfonikus zenekara. Közben: 22.00: Hírek. — 22.20: ügetőversenyeredmények. — 23.03: Tánczene. — 24.08: Hírek. — 0.10: Magyar nóták. PETŐFI: 18.15: Gyermeknevelés. — 18.30: Rádióegyetem. — 19.00: Hírek. — 19.05: Dalok. — 19.40: Falurádió. — 20.00: Részletek Bellini operáiból. — 20.30: Hangversenynaptár. — 20.45: Sporthíradó. — 21.00: Hírek. — 21.05: Népek zenéje. — 21.30: Pázmán lovag. Vers. — 21.40: Pécsi operettsikerekből. — 22.40: Kórusok. Április 2. csütörtök KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Könnyű zene. — 8.55: Édes anyanyelvünk. — 9.00: Ifjúsági Rádió. — 9.20: Gyermekrádió. — 9.40: A munkásmozgalom dalaiból. — 10.00: Hírek. — 10.10: Rádióegyetem. — 10.40: Hangszerszólók. — 11.00: Fegyverek és emberek. XI. — 11.20: Az orosházi Petőfi Énekkar. — 11.30: Ezüstkalászos gazdatanfolyam. — 12.00: Hírek. — 12.10: Zenés utazás. — 13.00: Régi Magyar Költők Tára. — 13.10: Operarészletek. — 14.20: Egy falu — egy nóta. — 14.50: Magyar szerzők kórusai. — 15.10: Fiatalok sakkiskolája. — 15.20: Gyermekrádió. — 15.35: Ifjúsági riportműsor. — 10.00: Hírek. — 16.10: Tizennégy éve történt. — 16.15: Könnyű zene. — 16.30: Lányok, asszonyok. — 17.03: Új magyar nóták. — 17.35: Versek. — 17.50: Rácz Aladár cimbalmozik. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.00: Hírek. — 14.20: Tánczene. — 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól. — 15.30: Részlet a Gyöngyhalászok című operából. — 16.15: Rádiójáték. — 16.40: Fiatalok Zenei Újságja. — 17.10: Beszélgetés. — 17.25: Klasszikus operettek. A Kis Színpad igazgatósága közli: Kállai István—Fényes Szabolcs —G. Dénes György kivételes sikerű, zenés vígjátéka a „Majd a papa” április 7-én éri el 410-ik előadását. A nagy sikerű darabot április 16-ig bezárólag tartja műsoron a színház. Április 17-én bemutató előadás: „Helénke boldog” zenés bohózat. (X) KÉZIEK A TISZÁIVAL Színes szovjet film Bemutató: április 2-án.