Esti Hírlap, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-02 / 77. szám

Mennyit játsszon a színész? ! Egy színész­­ a szerephalmozásokról Ha végignézzük egyik-másik művészünk napi programját, valóban nem ritka az ilyen sorozat: délelőtt próba, délután szinkron este előadás a szín­házban és két szórakozóhelyen, éjjel rádiófelvétel. A film ak­kor még ki is maradt. Ilyen tempó mellett nem csoda, ha a rádióban sok ,,lekent’’ szerep­pel, a színházban olykor fá­radt alakításokkal találkozunk. Mi a véleményük erről a színészeknek? Deák Sándort kérdeztük meg. Egyik vezetője ő a színészek szakszervezeté­nek, de a kérdés után azonnal megjegyezte hogy ezúttal csak a saját álláspontját mondja el. — Arra kérem a közönséget, ne általánosítson. A könnyű és az úgynevezett nehéz műfaj között mindig is nagy eltérések voltak. Felesleges lenne azon­ban tagadni, hogy egyesek — még a prózai színészek közül is — hajszolják a pénzt. A legna­gyobb baj az, hogy a mérhetet­lenül sokat­ vállalás a művészi produkció rovására megy. Ar­ról nem is beszélek, hogy ezek a színészek egészségüket is tönkre teszik. — Véleménye szerint, mennyi ez, amit a színvonalesés veszé­lye nélkül egy színész elvállal­hat ?■ — Nem lehet erre normát szabni. Saját gyakorlatom azt mutatja, hogy a színházon kí­vül évi egy-két film és havon- t­­a négy rádiószereplés az, amit­­ becsületesen meg lehet oldani. De hogy ott folytassam, ahol abbahagytuk — van tehát olyan színész, akire ráillik a közön­ség elítélő véleménye. A szí­nésztársadalom jelentős része azonban — a vidékiekről most nem is beszélek — színházi gázsijából él. (Ez a gázsi biztos megélhetést jelent, de egyálta­lában nem nagy. Arról nem is beszélve, hogy a színész élet­módja természetszerűleg na­gyobb kiadásokkal jár.) Ebbe a csoportba a színházak vezető­ művészeinek nagy része is be­letartozik. Van olyan színház is mint például a Petőfi, Jókai Színház, ahol annyi a kötelező saját fellépés (a Petőfiben van olyan színész, aki az elmúlt évben háromszázhatvan alka­lommal játszott), hogy gondol­ni sem nagyon lehet a rádióra, filmre. — A vezető színészek jelentős része tehát alig lép fel saját színházán kívül. Egyesek vi­szont lélegzeni sem érnek rá. Mi lehet a megoldás? — A megoldás részben a rendezők kezében van. Szuve­rén joguk, kit hívnak meg, kit nem, s ebbe nem is lenne jó beleszólni. Márpedig a ren­dezők szeretnek biztosra men­ni. Ismert, népszerű nevekkel operálnak. Bátrabban kel­lene új, kevéssé ismert művé­szeket is foglalkoztatni és azo­kat, akik most nem szerepel­nek, az ismert, népszerű mű­vészeket is. Bernáth László □ A MOSZKVAI NAGY SZÍNHÁZ 130 tagú balettje április 12-én indul amerikai vendégkörútjára, amelynek el­ső állomása a New York-i Met­ropolitan. A balett primabale­­rinája Galina Ulanova. □ KOLLÁNYI ÁGOSTON filmrendező befejezte a Bar­­csay Jenő Kossuth-díjas festő­művész műtermi munkájáról készült filmjét. A soron követ­­kező film Hincz Gyulát, So­mogyi Józsefet és Kiss Istvánt mutatja majd be műtermében, alkotás közben. □ A PRÁGAI VÁRBAN nyílt meg Pór Bertalan 180 festményt és grafikát bemutató kiállítása. [­ HÉTFŐN repülőgépen Pe­­kingbe érkezett a Magyar Ál­lami Operaház balettegyütte­sének 19 tagú csoportja, hogy április 3-án megkezdje kéthe­tes kínai vendégszereplését. □ A RADIOTELEVISIONE ITALIANA 180 oldalas köny­vet adott ki 1938—59. évadbeli műsoráról. Bartók Bélának öt nagy kompozícióját tűzték mű­sorra. □ ÉRDEKES ZENÉS DA­RABNAK anyagát szerezte meg a Magyar Rádió. A „Ca­­dix szépe" című daljátékot a párizsi Gallé Lyrique Színház több mint háromezerszer adta elő. Zeneszerzőjét nálunk nem­igen ismerik, noha az új fran­cia muzsikusnemzedék egyik legkitűnőbb tagja. A neve: Francis Lopez. A Kossuth Rá­dió mintegy félórányi muzsi­kát sugároz majd az említett darabból. □ A FRANCIA SZÍNÉSZEK szindikátusa legutóbbi ülésén foglalkozott a színházi válság­gal. Egyelőre türelemre intette azokat a tagjait, akik nem tud­nak elhelyezkedni. A szindi­kátus megállapítása szerint négyszáz színész van állás nél­kül Franciaországban. □ MAGYAR HETET rendez a Finn—Magyar Társaság Hel­sinkiben április 4-e és 11-e kö­zött, amelyen Melis György énekművész, Bacher Mihály és Dénes Erzsébet zongoraművész is részt vesz. Magyar gyer­­mekrajz-kiállítás is nyílik a finn fővárosban, a mozik pe­dig több filmünket vetítik. □ ÁPRILIS HATODIKÁN a „Tűztánc’* című antológiában szereplő három fiatal költő — Győre Imre, Ladányi Mihály és Simon Lajos — Békéscsa­bán olvas fel műveiből. □ A SZEGEDI SZABAD­TÉRI JÁTÉKOK előkészüle­teiről három híradófilmet és egy egész estét betöltő színes filmet készítenek.­­ FERENCZY GYÖRGY zongoraművész, a Zeneművé­szeti Főiskola tanára áprilisra az osztrák rádiótól, májusra pedig a luxemburgi rádiótól kapott meghívást. Mindkét al­kalommal Chopin-műveket játszik. □ A NYITRAI SZLOVÁK SZÍNHÁZ és a győri Kisfalu­dy Színház között termékeny együttműködés alakult ki. A szezon elején a nyitrai színház együttese látogatott el Győr­be; júniusban a győriek utaz­nak Nyitrára Mesterházi La­jos „Pesti emberek° című da­ra­b javai. □ „PESTLŐRINC” címmel havonként megjelenő lapot adott ki a XVIII. kerületi Ta­nács. A négyoldalas újság a he­lyi szervezetek s Pestlőrinc üzemeinek problémáival, ered­ményeivel foglalkozik, ismer­teti Lőrinc jelentősebb kultu­rális eseményeit, a helyi sport­körök munkáját. Néhány fotó­­felvétel, irodalmi karcolat, vers teszi színessé a lapot. □ ÁPRILISBAN több hóna­pos európai körútra indulnak a New York-i filharmoniku­sok, Leonard Bernstein ve­zénylésével. London, Párizs és Bécs után Kelet-Berlinben sze­repelnek. □ ELKÉSZÜLT a Kalevala filmváltozata, a szovjet—finn koprodukcióban forgatott „Szampo“ című film. A színház- éi­lm­művészet legjobbjai irányítják a művészeti szakosztályokat A Művészeti Szakszerveze­tek Szövetségének kebelében a közeljövőben alakul meg a színház-, illetve filmművészeti szakosztály. Benkő Gyula, a színházmű­vészeti szakosztály ideiglenes intéző bizottságának titkára el­mondotta az MTI munkatársá­nak, hogy a színészek mind jobban igényelik a fejlődést, haladást elősegítő szakmai fó­rum megteremtését. — A Művészeti Szakszerve­zetek Szövetsége olyan szak­mai fórumot kíván teremteni — mondotta —, amelyet a szín­házművészet legjobbjai irányí­tanak, akik munkájukban tá­maszkodnak az egész színész­­társadalom tevékeny közremű­ködésére. A szakszervezeti ke­ret előnye, hogy elvi problé­máink széleskörű megvitatásá­hoz tőle, mint politikai tömeg­szervezettől, segítséget kapunk. Minden színháznak a művésze­ti szakosztály alkotó műhelyé­vé kell válnia. Az a cél, hogy művészeti életünk egésze szer­vezett részese legyen a szak­osztály munkájának, s művé­szetünk új lendítő erőt kapjon a felpezsdülő baráti, őszinte vitáktól. Fábry Zoltán Kossuth-díjas filmrendező, érdemes művész, a filmművészeti szakosztály ideiglenes intéző bizottságának elnökeként nyilatkozott. — A szakosztályt filmművé­szeti életünk olyan tényleges fórumává kívánjuk fejleszteni, amelynek állásfoglalásaira, ta­nácsaira nemcsak mi magunk támaszkodhatunk, hanem álla­munk vezetői is. Szakosztá­lyunk feladata a mindennapi alkotó munka gyakorlatában felmerülő eszmei és művészi kérdések elvi tisztázása, végső soron azért, hogy segédkezzünk a szocialista-realista magyar filmművészet megteremtésé­ben. Segíteni akarjuk egymást a mai életet ábrázoló bátor, új filmek megteremtésében, leküzdve a helytelen esztétikai nézeteket. Az ideológiai vitá­kat mindig össze kell kapcsol­nunk az ábrázolási módszerek és a művészi kifejező eszközök elemzésével, mert csak így le­hetnek eredményesek. Meg kí­vánjuk teremteni a filmalko­tók és a kritikusok együttmű­ködését. Makarenko és Gogol a rádióban Makarenko élete utolsó hó­napjaiban filmforgatókönyvön dolgozott. Munkáját el is fo­gadták. A könyvből a rádió dramaturgjai most rádiójáté­kot írtak. „Boriszból ember lett"­ címmel mutatják be a rá­­diódrámát, amelynek fontosabb szerepeit Szabó Gyula, Bulla Edna és Turgonyi Pál alakítja. Érdekes kezdeményezés, hogy Gogol Holt lelkek című regé­nyének rádióváltozatát is mű­sorra tűzik. Benedek Árpád­­ készítette a rádióváltozatot, és­­ három alkalommal, 35 perces ■­ részletekben sugározza a rádió. ! Az Állami Hangversenyzenekar estje Az Állami Hangversenyzene­kar legutóbbi koncertjén nagy örömmel üdvözölte újra a kö­zönség a Zeneakadémián egyik legkiválóbb zongoraművész­nőnket, Farmái Editet, aki világszerte sok sikert arat, de elfoglaltsága miatt az utóbbi időben idehaza csak rádión él­vezhettük a játékát. Most Liszt Esz-dúr versenyét adta elő zengő hangzással, magával ra­gadó virtuozitással és lendület­tel. Az est másik érdekessége volt, hogy most mutatták be először Tardos Bélának né­hány év előtt komponált Me­sejáték-nyitány című alkotá­sát. Az értékes mű magyar népmese-motívumokat idéz, és hangulatot kelt, zenei színezé­se stílusa pedig a francia impresszionizmushoz áll közel. A hangversenyen még Strauss Richard „Don Juan” című szimfonikus költeménye és Musszorgszkij—Ravel „Egy ki­állítás képei’’ című népszerű darabja hangzott el Komor Vil­mos karnagy kitűnő vezetésé­vel és a zenekar hatásos játé­kával. p. i. Az utolsó felvonás v­olunk a nézőtéren és utál-­­­kozunk. A vásznon felvo­nulnak a magyar történelem legsilányabb vezetői, hogy akaratunk ellenére irányítsák sorsunkat. Nem mi választot­tuk őket. Bikacsökkel, szurony­nyal, csendőrök-rendőrök ha­dával kormányoztak. De mer­re? Amikor Horthyt feltették a fehér lóra, mi annyit tudtunk a világról, hogy krumpli, an­golkór, vizes lakás. Amikor az ő nevük elé a méltóságos­ ke­­gyelmest írták, a mienk után azt, hogy hadiárva. Mert ak­kor az ezeréves Magyarorszá­gon kétféle emberek éltek. Azután mi voltunk a mun­kanélküliek és tisztára sikált konzer­vd­obozzal ác­sorogtun­k éhesen a népkonyhák környé­kén. És ők voltak a garden­­partyk meghívottjai; mi haj­nalban — reménytelenül ugyan — odaálltunk a gyárak elé. ők hajnalban derűs lélekkel kilo­­vonoltak. Mi láttuk el a hazát munká­sokkal és munkanélküliekkel, lázadókkal és alázatba süllyedt altisztekkel. Ők adtá­k a kor­mányzót, a minisztereket, a ve­zérkart és a főpapokat, a rend­­őrkapitányokat és a detektív­főnököket. Mert ők voltak az urak, a kőszén és az olaj, a búza és a tölgye­rdők, a gépek és minden emberi erő tulajdo­nosai, m­iután megkérdezésünk nél­­kül eladták testünket, életünket, munkaerőnket és becsületünket a német fasiz­musnak. Mi adtuk Voronyezs­­nél a vért és a hullahegyeket, amputálásra a kezeket, lába­kat. A mi fülünk fagyott le, a mi idegeinket tépte a halálfé­lelem, s a mi gyerekeink — az egykori hadiárváké — lettek az új hadiárvák. Ők adták a nyal­ka tiszteket, tábornokokat, ha­diszállítókat. És míg az itthon­­i maradiakat a légitámadások ti­zedelték, addig ők kívánság­­­ hangversenyt és távházasságot rendeztek. Mert a hasa válsá­gos történelmi óráiból ők is ki akarták venni a részüket. S jött az ország német meg­szállása, teljes jóváha­­­­­yással. Amikor a „valámhábo­­r­­ú” Berlinhez közeledett, ami­­i­kor a csatlósok sorban lesza­­­­lutoltak — ők még hevesebben s markolták Hitler kezét, ők­­ ácsolták a gettó kerítését, szö­gelték a marhavagonok ajtaját, vezényeltek sortüzet az itthoni lázadókra. És mi — az el nem ismert hazafiak — robbantot­tuk a német lőszeres vonato­kat, Gömbös szobrát, a városi színházi nyilasgyűlést. ők ha­zudtak újságban, rádióban a győzelemről, hazaszeretetről — mi röplapokon elmondtuk az igazságot. ■ Ők nyilaskézbe adták az or­szágot, s a nép tulajdonával külföldre szöktek. S a hidak a Dunába fulladtak, a város fé­lig rom­lott. Mi a fö­d alatt is harcoltunk ellenük, mert ők nem tudták, de mi igen, hogy ez számukra az utolsó felvonás. És 1945 tavaszán a horthyk, eszterházyak, csákyak helyére azok léptek, akik hadiárvák­ként krumplin kezdték az éle­tet. Tiszt mondja el „Az utolsó 111 felvonás” című új magyar dokumentumfilm. És úgy be­szél, hogy a korabeli híradók­ból, dokumentumokból össze­állítva maguk a bűnösök lep­lezik le magukat. A rendezés és az összeállítás kitűnő mun­kájáért Kolonits Ilonát illeti dicséret. Lepergett előttünk az utolsó felvonás, a legutolsók parádés szereposztásában. Tanulságos film! Pesold Ferenc Alexandru Ciucurencu és Paul Erdős művei az Ernst Múzeumban íorásaival összefüggésben, él­ményszerű közvetlenséggel fo­galmazza meg művészi formá­ban. Mindkettő munkássága bizonyos kapcsolatot tart a magyar művészettel . Ciucu­rencu több évet töltött a nagy­bányai művésztelepen, a ma­gyar származású Erdős is itt kezdte tanulmányait, ma pedig vezetője e művészettörténeti jelentőségű iskolának. Ciucurencu festészetét a ha­tározott eszmei céltudatosság s a friss festői lendület jellem­zi. Képeinek színvilága mérték­tartóan egyszerű, kompozíciós ötletei és realitásra törekvő formaalakítása mindig híven illeszkedik a ■választott hangulatához. A temperamen­tumos ecsetjárás csak közvet­lenebbé, meggyőzőbbé teszi mondanivalóját. Paul Erdős rajzai már — a nálunk szokatlan — nagyobb méretekkel is meglepik a láto­gatót. Főleg az emberábrázo­lás nehéz terepén munkálko­dik, s vissza-visszatérő típu­saiban mély általánosításokra törekszik. Különösen szépek bányászalakjai: erőteljesek, monumentálisak, patetikusak, s mégsem elvont jelképek, ha­nem eleven, mai emberek. Sa­játos művészi módszerét a tus­rajzban következetesen érvé­­nyesíti. Cs. M. A két román művész hatvan alkotása méltán kelt érdeklő­dést. Mindkettő olyan művész, aki a társadalom életének ala­kulását az egyéni sorsok­nál­ Paul Erdős: Proletárok (részlet) Takarékosság A takarékosság valamen­nyiünk fontos ügye. Van azon­­­­ban olyan takarékosság is,­­ amely bizony nem éppen cél­szerű. Erről a „ takarékosság­ról” esett szó a múlt héten, egyik színházunk társulati ülé­sén. A hanggal takarékoskodik néhány olyan művész, aki ép­pen azért kapja — nem is megvetendő — gázsiját, hogy minél szebben énekeljen a kö­zönségnek. Egyszerű „hétköz­napi” előadáson éppen úgy, mint bemutatókon vagy gála­estéken, ünnepi közönség előtt. Ezt a rosszul értelmezett „ta­karékosságot” óhajtják meg­szüntetni amikor figyelmezte­tik a művészeket, hogy a kö­zönség nem azért váltja meg a jegyét, hogy „spórolt­’ éneket kapjon érte cserébe. Nemcsak akkor kell „teljes” hanggal énekelni, amikor egy-egy ké­nyesebb szólóária csendül fel, hanem akkor is, amikor duett, tercett vagy kvartett szól, és akkor is, ha szerényebb dal­lamfrázist kell tolmácsolni. Megnyugvással veszi tudo­másul a közönség, hogy erre is gondolnak a színházvezetők. És nem takarékoskodik majd a taxisokkal. ___________ (R) Meghalt Fóti Dezső Fóti Dezső, a Zeneművészek­­ Szakszervezetének munkatársa,­­ a Legyen a zene minden­kié­­, mozgalom kezdeményezője és­­ irányítója, rövid, súlyos beteg­­­­ség után elhunyt. Éveken át­­ minden percét, egész életét a­­ maga választotta hivatásnak téma­­ szentelte. Muzsikusok, barátai és munkatársai igaz részvéttel fogadták távozását: emlékét megőrzi a mind szélesebb mé­reteket öltő mozgalom, melyet ő indított egy városszéli mun­káskerületben s aztán ő fejlesz­tett országos méretű és jelentő­ségű megmozdulássá. G­HÁZI ERZSÉBET, az Operaház művésznője április 2-án a Szovjetunióba utazik. „Moszkvában, Leningrádban és Kijevben lépek fel — mondta munkatársunknak —, a Bo­héméletben Mimit, az Anye­ginben Tatjánát, a Figaró há­zasságában pedig Cherubint éneklem. Körülbelül három hé­tig leszek a Szovjetunióban RÁDIÓMŰSOR Április 1, szerda KOSSUTH: 18.00: Hírek. — 18.10: Élő szóval — muzsikával. — 10.00: Népi zene. — 10.15: Menyasszonyok, vőlegé­nyek iskolája. — 19.35: Tizennégy éve történt. — 19.40: János vitéz: A II. felvonás fináléja. — 19.34: Mese. — 20.00: Esti krónika. — 20.30: Ze­nés ajándék társbérlőknek. — 21.15: Az Olasz Rádió-Televízió szimfonikus zenekara. Közben: 22.00: Hírek. — 22.20: ügetőver­­senyeredmények. — 23.03: Táncze­ne. — 24.08: Hírek. — 0.10: Magyar nóták. PETŐFI: 18.15: Gyermeknevelés. — 18.30: Rádióegyetem. — 19.00: Hírek. — 19.05: Dalok. — 19.40: Falurádió. — 20.00: Részletek Bellini operáiból. — 20.30: Hangversenynaptár. — 20.45: Sporthíradó. — 21.00: Hírek. — 21.05: Népek zenéje. — 21.30: Pázmán lovag. Vers. — 21.40: Pécsi operettsikerekből. — 22.40: Kóru­sok. Április 2. csütörtök KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Könnyű zene. — 8.55: Édes anyanyelvünk. — 9.00: Ifjúsági Rá­dió. — 9.20: Gyermekrádió. — 9.40: A munkásmozgalom dalaiból. — 10.00: Hírek. — 10.10: Rádióegye­tem. — 10.40: Hangszerszólók. — 11.00: Fegyverek és emberek. XI. — 11.20: Az orosházi Petőfi Ének­kar. — 11.30: Ezüstkalászos gazda­tanfolyam. — 12.00: Hírek. — 12.10: Zenés utazás. — 13.00: Régi Ma­gyar Költők Tára. — 13.10: Opera­részletek. — 14.20: Egy falu — egy nóta. — 14.50: Magyar szerzők kó­rusai. — 15.10: Fiatalok sakk­iskolája. — 15.20: Gyermekrádió. — 15.35: Ifjúsági riportműsor. — 10.00: Hírek. — 16.10: Tizennégy éve történt. — 16.15: Könnyű zene. — 16.30: Lányok, asszonyok. — 17.03: Új magyar nóták. — 17.35: Versek. — 17.50: Rácz Aladár cimbalmo­­zik. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.00: Hírek. — 14.20: Tánczene. — 15.20: A külföldi sajtó hasábjai­ról. — 15.30: Részlet a Gyöngyha­lászok című operából. — 16.15: Rá­diójáték. — 16.40: Fiatalok Zenei Újságja. — 17.10: Beszélgetés. — 17.25: Klasszikus operettek. A Kis Színpad igazgatósága köz­li: Kállai István—Fényes Szabolcs —G. Dénes György kivételes sike­rű, zenés víg­játéka a „Majd a pa­pa” április 7-én éri el 410-ik elő­adását. A nagy sikerű darabot áp­rilis 16-ig bezárólag tartja műsoron a színház. Április 17-én bemutató előadás: „Helénke boldog” zenés bohózat. (X) KÉZIEK A TISZÁIVAL Színes szovjet film Bemutató: április 2-án.

Next