Esti Hírlap, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

Hamarosan megküzdik a visit hazai szélerőmű építését A szélenergia az ország energiaszükségletének négyszeresét képes fedezni A jövő év közepén újfajta, a szél energiája által hajtott erőmű kezdi meg működését a Székesfehérvári Könnyű Szerszámgépgyár udvarán. A szélmalmok korának letűnte óta szinte teljes mértékben elterelődött a figyelem a szélről, mint energiaforrásról. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szélenergia munkabizottsága Ledacs Kiss Aladár mérnök vezetésével éveken át dolgozott, hogy elismertesse a szélenergia népgazdasági jeletőségét. Sikelt elérnie, hogy Pestlőrincen szakszerű módszerekkel megkezdték a szél energiájának mérését, és az eredmények bebizonyították, hogy még ezen a viszonylag mélyfekvésű területen is jól értékesíthető energiájú széljárás van. Kiszámítottuk, hogy a hazánk területe felett elszálló szélből körülbelül 600 millió megawatt energiát, tehát az ország egész szükségletének mintegy négyszeresét lehetne „kivenni”. Ledacs Kiss Aladár az Erőtervvel együttműködve elkészítette a 200 kilowattos székesfehérvári szélerőmű tervfeladatát és rövidesen megkezdődik a kivitelezés 2 150 000 forintos költséggel. Az erőmű, amely az előzetes számítások szerint évente legalább 400 000 kilowatt áramot termel majd, egyúttal kísérleti berendezésnek is számít. Ha ugyanis beváltja a hozzá fűzött reményeket — és ezt ma már minden szakember biztosra veszi — megkezdődhetik az ország betelepítése ezekkel a kevés beruházással létesíthető, kis helyen elférő, teljesen automatizált, állandó kezelő személyzetet nem igénylő erőművekkel, amelyek rendkívül olcsón értékesítik a szél ingyenes energiáját. De akkor előreláthatólag nagyobb — 500—1000— 2500—5000, sőt 10 000 kW-os — szélerőművek létesítésére kerülhet már sor, amelyeknek kifejlesztése ma már nem a legtávolabbi jövő kérdése. Kölcsönös segítségnyújtás a szocialista brigádok között A jelenlegi hat helyett napi kilenc Ikarus-autóbuszt gyártanak a második ötéves terv végéig Az Ikarus karosszéria- és járműgyár dolgozói versenyt kezdtek az éves terv december 15-i befejezéséért és a második ötéves terv jó előkészítéséért. Sokat segítenek ebben a vállalat szocialista brigádjai, s példájukra új kezdeményezés bontakozik ki a versenyben. A termelési tanácskozásokon és versenyfelajánlásokban kötelezik magukat, hogy támogassák egymást és a vállalatot az ütemes termelés megvalósításában. Korábban is voltak hasonló jelenségek, de ilyen szervezett rendszerben még nem. Az autó-villanyszerelő üzemben Pukler Lajos ifjúsági brigádjának felszólítására négy műhely szocialista brigádja segített a villanyszerelők alkatrész-ellátásának megjavításában, és a felajánlás szerint kért ütemes szállításban. A támogatók között voltak a lemezműhelyiek, s baráti szolgálataikat most a fülkeüzem brigádjai viszonozták azzal, hogy pótalkatrész-gyártást 1100 sofőrfellépő lépcső és 200 sármentő lemez elkészítésével segítették. A vállalat különleges gépkocsi üzemében a KISZ- alapszervezet kezdeményezésére fogtak össze a brigádok és a napi 1,5 helyett most 3 hűtőkocsit gyártanak, hogy pótolják a szigetelőanyag-hiány miatt keletkezett késést. A vállalatnál már több mint 20 szocialista brigád vesz részt rendszeresen a kölcsönös segítségnyújtásban. Ehhez jelentősen hozzájárul Madaras Gyula szocialista KISZ-brigádjának kezdeményezése is, amelynek alapján a gyárban már csaknem 200 dolgozó sajátítja el rokonszakmájának ismereteit, sőt, vizsgázik is ebből. A vállalat dolgozói most kibontakozó új mozgalmak kiszélesítésével készítik elő többek között az ütemes termelés továbbfejlesztését, hogy a jelenlegi hat kocsi helyett naponta 9—10 autóbuszt gyártsanak a második ötéves terv végén. Luxus-e a csend? Hol a legsajosabb a főváros — Táskarádió, hetven phon — Hangos felvonók, A nagyváros zaja. Hány novella, regény, film örökítette meg azokat, akiket megszédített e zaj, s a vele járó csillogás, forgalom, élet! Most pedig azt olvassuk, hogy Stockholmban és Koppenhágában harcot kezdtek a nagyvárosi lárma ellen, háborút üzentek a zajnak, amely úgy elhatalmasodott ezekben a fővárosokban, hogy lakóik nyugalmát, pihenését, egészségét veszélyezteti. Vajon miként állunk a zajjal Budapesten? Nem kellene itt is harcot indítani a lárma ellen? Az emberek nagyobbik része bizonyára igennel válaszolna. Amikor csend van — Budapest ,a zajos nagyvárosok közé tartozik, — mondják az Országos Közegészségügyi Intézet szakemberei. Tavaly több mint háromszáz helyen végeztek méréseket a fővárosban, hogy kiderítsék, hol mekkora a zaj. — Hol a legzajosabb Budapest? — A Soroksári úton, annak is a Közvágóhíd és a Petőfihíd közti szakaszán. Ezután a Tanács körút, majd a Rákóczi út és Nagykörút kereszteződése következik. — Mikor a legzajosabb és mikor a legcsendesebb a főváros? — Legzajosabb reggel 7 és délután 6 óra között, legcsendesebb éjszaka 3—1-ig. Diesel-autó, rádió, vonatfütty Mi okozza a legtöbb zajt? A szakemberek szerint a nagy járművek: az autóbuszok, a villamosok, a tehergépkocsik. A zajt piionnal mérik, s nem érdektelen elmondani, hogy Nagy Sándor műegyetemi adjunktus megállapításai alapján egy hangtompító nélküli kis diesel-teherautó hangereje meghaladhatja a 100 phont is. Ugyanekkora egy kisebb motorkerékpár, például egy 100- as Csepel, hangereje is. No és a közlekedésen kívüli zajok? — Egy teljes hangerővel szóló rádióé 90 phon, de ami kihallatszik belőle az utcára, az is legalább 80 phon. Egy táskarádió hangereje — és újabban ,,divattá” vált, hogy fiatalemberek bömbölő táskarádióval közlekednek éjszaka az utcán — 60—70 phon. A csendes utcán daloló részeg éneke ennél is több. Levél fekszik előttünk. Rudnay János Kerepesi úti lakos írta. Egy részlet belőle: „A HÉV végigfütyüli a két megálló közötti távolságot, az építőipari vállalat kocsijai pedig reggel fél hatkor ablakaink alatt túráztatják motorjaikat. Pedig milyen egyszerű lenne a megoldás! A vicinális vezetői csak akkor fütyüljenek, ha arra szükség van, a teher-, autók sofőrjei pedig 100 mé- terrel távolabb túráztassák motorjaikat.” Jó Intézetben már elkészítették a kipufogók hangcsökkentésére szolgáló berendezést — tájékoztatnak a Fővárosi Autóbuszüzemben. — Jelenleg a különféle kocsiszekrények belső lemezelésére próbálnak új megoldást találni, s ezzel megszüntetni a kocsiszekrények jelenlegi nagy lármáját. Az Ikarusban is végeznek hasonló kísérleteket. És a másik, a lakosság okozta zajforrás? Miként lehetne ezt csökenteni? Elsősorban adminisztratív úton a csendrendelet megszigorításával. Szükség volna rá. Egyesek szigorúbb felelősségre vonása mindannyiunk pihenését szolgálná. Túri András A járművek hangcsökkentése A nagyvárosi zaj két forrás-ból táplálkozik: a közlekedési eszközök lármájából és a lakosság által okozott lármából. Az előbbire vonatkozóan egyik-másik külföldi ország-ban zajszint-határt állapítottak meg az egyes járműtípusokra. Lehetséges-e ilyesmi nálunk is? — Az Autótudományi Kutati I Lármától ki — anyagcsere zavar ! Azt mondja az ideggyógyász:! — A zaj, különösen a várat-lanul és nagy erővel jelentke-ző lárma éppoly ártalmas a szervezetre, mint egy kórokozói baktérium. Tudomásom szerint a Közegészségügyi Intézetben olyan vizsgálatokat terveznek, amelyekkel megállapítják majd, milyen fiziológiai elvál- tozásokat okoznak a különböző zajok. Tudjuk hogy bizonyos zajok szervezeti elváltozásra vezethetnek, például, anyag- csere-zavart okozhatnak. Nem mindegy tehát, hogy a nagy-, városokban milyen „zajkörül- mények” között élnek az em- berek,i*4 Korszerű villanyvilágítás, új árucsarnok, iskola Rákospalotán A XV. kerületi Tanács legutóbbi ülésén szó került az idei kerületfejlesztési terv teljesítéséről is. Az idei évre tervezett vízvezetéképítésben már túlhaladták a 90 százalékot. Jó ütemben halad a kerület közvilágításának korszerűsítése is. A Dózsa György úton nagy fényerejű higanygőzlámpákat szereltek fel, ugyanilyeneket helyeznek el a Hubai téren és környékén is. Novemberre elkészül a Wesselényi utcai új árucsarnok, s előreláthatóan még az idén befejezik a Bogáncs utcai új általános iskola építését is. Az objektív - objektív Kellemetlen meglepetésben lesz része annak a gépkocsivezetőnek, aki a Budakeszi úton, a Vízművekkel szembeni kocsibejáróra akar majd felhajtani, mert esetleg az árokban találja magát Mi újság a tervezőintézetekben Készülnek a Dunamenti Erőmű rajzai Közlekedési tanulmány Debrecenről Három tervezőintézetben jártunk, s érdeklődtünk: milyen új alkotások megteremtésén munkálkodnak a mérnökök? Az Erőmű Tervező Iroda legfontosabb feladata ma a Százhalombattán létesülő Dunamenti Erőmű tervezése. Legnagyobb és legkorszerűbb hazai erőművünk lesz ez, amelyben a távvezetéken érkező szovjet nyersolaj finomítási maradékát tüzelik majd el. Ugyanitt olajfinomító is épül, amelynek a gőzt az erőműből kell szolgáltatni. Az első 50 megawattos gépegység 1963-ban indul meg, 1967-ben pedig az erőmű 600 megawatt energiát ad majd. Három gépegységet — a hozzá tartozó olajtüzelésű kazánnal együtt — a magyar iper szállít, három 150 megawattos gépegység pedig a Szovjetunióból érkezik. A hűtővizet a Dunából nyerik majd, óránként nem kevesebbet, mint nyolc■ vanezer köbmétert. Hazánkban — sőt, Közép- Európában is — ez az erőmű épül először teljesen szabadtéri kivitelben: a kazánokat és a turbinákat egyaránt a szabadban állítják fel. Ezzel nemcsak nagy költségeket takarítanak meg, hanem az erőmű építési idejét is jelentősen megrövidítik. A Dunamenti Erőmű az országos energiahálózatotösszeköti majd a nyugat-ukrajnai hálózati rendszerrel. Ez lesz az első hazai 220 kilovoltos összeköttetés, amelybe a tiszapalkonyai és borsodi erőművet is bekapcsolják majd. Az Iparterv mérnökeinek elképzelései alapján már épül a Szolnok melletti Tiszamenti Vegyiművek telepén az évi 150 ezer tonna kapacitású szuperfoszfátműtrágya-gyár. A feltáró, valamint a szociális épületeken már a befejező munkálatokat végzik. A nyersanyagraktár, a készáru érlelő és az őrlő gyors ütemben épül. Bonyolult tervezői és kivitelezői feladat volt a 33 méter széles és 150 méter hosszú érlelő megépítése. Ezt az épületet teljesen előregyártott elemekből készítik. A Tiszavidéki Vegyikombinát nitrogénműtrágya-gyárának már több épületét szerelik. A gyártelep épületei a tervek szerint előregyártott elemekből készülnek. Már befejezték a központi laboratórium és a műs szer javító szerelését, s októberben véget ér a hatemeletes ■ igazgatósági épület elemeinek összeállítása is. A szintéziscsarnok 19 méter magas pilléreit most állítják fel. A ma még szétszórtan dolgozó Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet részére új központi épületet létesítenek Budapesten. A tervezéssel az Iparterv mérnökeit bízták meg. Elképzeléseik alapján az Üllői út és Szigony utca sarkán, az egyetem klinikai épületei mellett már erőteljes ütemben halad az építkezés. Fontos feladatok megoldásan munkálkodnak az Uvaterv- ben is. Városainkban a jármű■veken utazók száma a múlt évtizedben rohamosan megnö-ekedett. A nagyobb vidéki városok korszerűtlen villamosaikkal, kis teljesítőképességű, egyvágányú vonalaikkal, a szakadatlanul növekvő utastömeget már nem képesek elszállítani. Időszerűvé váltak olyan tanulmányok, amelyek 5 . . . egy-egy város egész tömegközlekedési hálózatát gondos vizsgálat alá veszik, szükség esetén javasolják egyesjárműfajták felváltatását, például egyvágányú villamos helyett autóbuszt, esetleg indul irányozzák kétvágányú villamospálya építését. A vidéki városok ilyen tömegközlekedési vizsgálatát az I,t Uvaterv végzi. Eddig két városban, Pécsett és Debrecenben készült tömegközlekedési tanulmány. A vizsgálatok eredményes elvégzéséhez — hisz ilyen természetű tanulmányokat eddignem végeztek — minden esetben új módszereket kellett megállapítani. A tanulmányokeredményei már látszanak Pécsett megszüntették a kiörepedett, korszerűtlen villamosjáratokat, helyükre autóbusz-vonalak létesítését javasolta az Uvaterv. Debrecenben— ahol alig fél éve készült el a tanulmány — még nem került sor a javaslatok végrehajtására, de a városfejlesztési terveknek már szilárd alapját képezik. K. M. cAt, ^)udát(„ Mikor megyünk már haza?" Ez a „haza” az Engels tér, a Zrínyi utca. Két éve költöztünk el, azóta nyúz a fiú, mikor megyünk már „haza”, át, Pestre. Pesti fiú — egy napon született a romokra ültetett tenyérnyi parkkal, együtt nőtt a csenevész fákkal, járni, beszélni, fegyvert fogni (ággal, íjjal, nyíllal), barátságot kötni életre-halálra itt tanult — pesti fiú: meggyökerezni Budán nem tudott. Tudom, magát csaló vigasz. ..odaát Pesten egészen más...” Minden más: szebb és jobb, igazságosabb és tisztább. Menedéke lett ez a hamis vigasz a fiúnak. Menedék: ha bántották, ha bánkódott, odaát a fiúk, az a Kövi, az a Molnár...! Tegnap átmentünk, ígéret, meg kell tartani. Állunk az Engels téren. A kioszk már nincs. Síkság. Kimért sík, virággruppok. Pázsit, szigorú sétautak. Hát ez volt? A hinták is mozdulatlanok — vigasztalan ég, szeptemberi délután, leckeírás — maholnap azokat is leszerelik. Elárvult, parkírozott csatatér. Gyorsan át a kis térre. Talán ott, ott lesznek a fiúk. Üres a tér, a lámpák most gyulladnak ki. Aztán hirtelen kitépi magát a fiú a kézből, és szalad át a túlsó oldalra, s kiabál: „Moli,‘ Molnár?’ Ment az a Molnár cekkerrel! a boltba. A pult előtt állunk, a fiú szí arca égő piros, és a szejme is ég, és rángatja azt a másik gyereket maga felé: „Mól- nár, szevasz.'“ A Molnár meg feléje fordul, és azt mondja: „Mi az?” „Nem ismersz?” — és márt nem ég, fényes a fiú szeme, „Én vagyok a Róka!“ A Molnár erre azt mondja: „Na!" A fiú meg nem engedi, szorítja a kezét, hevesen kér- \di: „Hát mi újság?” „Semmi” — válaszolja unot- tan a Molnár, megfordul, s in-t dúl a kasszához. Állunk a bolt előtt — a buszra várusik, hogy vigyen át Budára — szomorú csend, a fiú válla meg-megrándul, a szeme kérdezné: mi ez? Én meg hátbavágom — fér- efi a férfit — s mondom a nagy marhaságot, amit ilyenkor mond az ember: „Hát ilyen az élet...” Kőbányai György ! Sokan gyönyörködnek a Danubius-kútban az Engels téren. Kár, hogy fordítva helyezték el. Háttal áll ugyanis a sétánynak. A fő alak a háttérnek készült pázsit és a félkörben elhelyezkedő fák felé fordul, ahonnan nem tekinthető meg. A szobor másik oldalára is kellett volna sétányt készíteni. E mögött a romos ajtó mögött vállalati irattár van a Zrínyi utca 16-ban. Sehogy sem illik a szépen renovált házhoz. (Bozsán felv.) Kidőlni készül a vaskorlát az Eötvös József Gimnázium Reáltanoda utca 7. szám alatti bejárata előtt Egy év alatt 266,6 millió kilowatt áram Budapesten és vidékén ,utolsó nyolc évben csaknem megkétszereződött a gázhálózatba kapcsolt háztartások száma. Mind nagyobb teret hódítanak a háziasszonyok munkáját megkönnyítő háztartási kisgépek: a porszívó, mosógépek, padlókefélő, s ennek megfelelően növekszik a lakosság által felhasznált villamos energia is. Míg 1952-ben Budapesten 107,2 millió kilowatt villamos energiát fogyasztott a lakosság, az elmúlt évben már 266,6 millió kilowattot.