Esti Hírlap, 1961. március (6. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-01 / 51. szám
Négy színházi bemutató márciusban A budapesti színházakban március hónapban négy bemutató lesz. Március elsején a Jókai Színház tart premiert, bemutatja Kolozsvári Grandpierre Emil „A ló két oldala” című szatíráját, Seregi László rendezésében. Az Operaház 5-én adja elő először Janacek „Katja Kabanova” című operáját Ferencsik János vezényletével, Kenessey Ferenc rendezésében. A Petőfi Színház együttese 10-én Burghardt „Tűzijáték” című zenés darabját mutatja be Békés András rendezésében. A Madách Színház társulata 24-én Lenin körúti új otthonában adja elő Brecht „A kaukázusi krétakör” című drámáját, amelyet Ádám Ottó rendez. SZÉKELY BERTALAN TANÍTVÁNYA Lakos Alfréd festőművész, Székely Bertalan egyetlen élő tanítványa nemrég töltötte be 90. életévét. A festőművész 70 évvel ezelőtt szerepelt először a nyilvánosság előtt. Akkor mutatták be első festményeit a müncheni kiállításon. A későbbi időkben különösen tollrajzaival, grafikáival tűnt ki, amelyek az akkori lapokban, a Magyar Szalonban, a Magyar Géniuszban, az Ország-Világban jelentek meg. Az utóbbi években csendéleteket fest. A kép a művészt a műtermében ábrázolja. (MTI fotó : Bojár felv.) □ PÉNTEK DÉLELŐTTRE tűzték ki az Állami Operaházban Janacek Katja Kabanova című operájának nyilvános főpróbáját. □ EPERJES MELLETT, a Dubnik-hegyen új televíziós leadót helyeztek üzembe. Egyelőre Prága, Pozsony és Ostrava műsorát közvetíti, később az épülő kassai stúdió leadóállomása lesz. D VUJICSICS TIHAMÉR zeneszerző mondja az Esti Hírlapnak: „A pécsi Nemzeti Színház Eck Imre koreográfiájával és rendezésében januárban mutatta be Változatok egy találkozásra című táncjátékomat. A magyar televízió most filmre veszi a produkciót, s ezzel vesz részt a montreux-i fesztiválon” □ CSEHSZLOVÁKIA segítséget nyújt a Guineai Köztársaság filmiparának megalapozásában. Az első guineai játékfilm forgatásában csehszlovák szakemberek működnek közre. G MUNKÁS SZÍNÉSZ TALÁLKOZÓ lesz március 8-án az Akkumulátorgyár kultúrotthonában. A József Attila Színház művészeti színpadról már jól ismerik a gyár dolgozói, most elhatározták, hogy személyesen is találkoznak velük. □ A VÁRKONYI-VONÓSNÉGYES két új magyar kamaraművet mutat be március hónapban. A Semmelweis utcai kamarateremben 3-án Geszler György vonósnégyesét, a Barttók-teremben 22-én pedig Hidas Frigyes kvartettjét szólaltatja meg először. □ AZ UNESCO Düsseldorfban kiállítást és filmhetet rendezett Jiri Trnka csehszlovák képzőművész és bábfilmrendező alkotásaiból. CMILJUTYIN Juanita csókja című operettjét színre hozza a Déryné Színház. Rövidesen megkezdik a próbákat. □ BARTÓK BÉLA Gyermekeknek című sorozatából magyar népdalokat hangszerelt Weiner Leó. A Magyar Rádió kamarazenekara Borbély Gyula vezényletével hangszalagra rögzítette és szerdán sugározza először a Kossuthadó. A HANG LEMEZGYÁRBAN megkezdték a Lohengrin felvételeit. Az Operaház zenekarát Lukács Miklós vezényli. Elzát Czanik Zsófi, Ortrudot Delly Rózsi, Lohengrint Závodszky Zoltán énekli. A film vízzel töltött vázától a Kelet-ázsiai Múzeumig Hopp Ferenc ajándékai — A Wegener-gyűjtemény — Távol-keleti könyvek, folyóiratok „Mennyi kincs, mennyi szépség!” — mondják az Iparművészeti Múzeumban megrendezett ,Ázsia művészete” kiállítás vendégei, végignézve a távoli országok kultúrájáról hírt hozó képek, szobrok, dísz- tárgyak sorát. „Mostanáig nem is tudtam, hogy Budapesten ilyen gazdag távol-keleti gyűjtemény van” — írta valaki a vendégkönyvbe. — Pedig a kiállított anyag csak töredéke annak, amit évtizedek folyamán megszereztünk — mutat a vaskos leltárkönyvre Horváth Tibor, a Kelet-ázsiai Múzeum igazgatója. — Ennek a könyvnek sok-sok oldala sorolja azokat a műtárgyakat, amelyeket a múzeum alapítója, Hopp Ferenc vásárolt külföldi útjain. Felvinczi Takács Zoltán professzor készülő Hopp-monográfiájában részletesen beszámol a legszorgalmasabb magyar utazó és gyűjtő életéről. Megírja, hogy az ötvenéves korában világ körüli útra induló optikus, eleinte csak ajándékozási céllal vásárolt különféle ritkaságokat. Később azután a kuriózumok helyett (ilyen volt például egy Nílus-vízzel megtöltött, leforrasztott váza) értékes darabokat válogatott. Gyűjteni kezdett. Többször bejárta Kínát, Japánt, Indonéziát, Indiát, foglalkozott Kelet művészetével, s mint céltudatos gyűjtő, négyezer műtárgyat hozott haza Budapestre. Kincseit 1919- ben a Tanácsköztársaságnak adományozta. A Kínai Népköztársaság gazdag ajándéka Mások is gyarapították a gyűjteményt. Zichy Jenő, a magyar őstörténet kutatója, a Kaukázusból és Mongóliából hozott dísztárgyakat. Vásároltak is: Olga Wegener híres gyűjteményét ma Európa két városában őrzik: Londonban, a British Múzeumban és Budapesten. A gyűjtés a legutóbbi tizenöt évben erősen fellendült: a regiszter baráti országok értékes ajándékairól tájékoztat. A Kínai Népköztársaság két ízben, 1954-ben és 1960-ban gazdag ajándékot adott — a Műcsarnokban rendezett kiállítás teljes anyagát a múzeumnak juttatta. Nagyon szép por-celán-, zománc-, faragott lakkés bambusztárgyak, képek, domborművek, selyemhímzések reprezentálják a mai Kína iparművészetének, népművészetének magas színvonalát. Értékes tárgyakat kaptunk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságtól. Ki tudja olvasni ? Kína, Vietnam, Indonézia, Mongólia, Japán, s még néhány ország múzeumaival, tudományos intézeteivel könyves folyóiratcsere is kialakult: a múzeumi polcokon a Távol- Kelet különböző nyelvein kiadott ritka újdonságok sora okoznak. — Ki tudja olvasni ezeket a különös jeleket? — A múzeum kutatói — felel Horváth Tibor —, két-három nyugati és egy-két keleti nyelvet beszélnek. Aki keleti művészetekkel kíván foglalkozni, nem sajnálja az áldozatot. Harminc-harmincöt éves koráig csak azért tanul, hogy azután a szükséges nyelvtudás birtokában önálló tudományos munkát végezhessen. A mi témáink kutatói előtt a mai időkben nagy lehetőségek nyílnak. Ázsia országai sorra szabadulnak a gyarmati függés kötelékei?01 5 a függetlenségüket kivívó népek pénzt és figyelmet fordítanak a múlt gazdag értékeinek feltárására, a leletek feldolgozására. A Kínai Népköztársaságban például az elmúlt évek nagy építkezései annyi műemléket hoztak napvilágra, hogy elmondhatjuk, merőben új kép alakul ki Kelet-Ázsia múltjának nagyszerű művészetéről. Hasonló a helyzet a Vietnami Népi Demokratikus Köztársaságban, Mongóliában és Indonéziában is. Ferenczy László Perzsia művészetéről, Major Gyula a japán fametszetről ír. Horváth Tibor pedig a kínai képzőművészet történetéről képet adó, gazdagon illusztrált köteten dolgozik. Kisebb kiadványok is megjelennek: céljuk a kiállításokon látható tárgyak bemutatása. A múzeum nagy munkája — a gyűjtemény 16 ezer darabjának tudományos feldolgozása — ugyancsak szépen halad. D. T. Vizsgázik az operai balett utánpótlása Az Operaház termeiben állandóan próbálnak, gyakorlatoznak az Állami Balettiskola kilencedik évfolyamának most végző növendékei, hogy felkészüljenek a nyilvános vizsgára, amelyet az Operaház színpadán tartanak meg. A kilencedik évfolyam növendékei, hét leány és három fiú, Nádasy Ferenc, a balettiskola igazgatójának neveltjei. A fiatal utánpótlás elsősorban az Operaház repertoárján szereplő balettrészleteket mutat be a vizsgán, de ezenkívül három újdonságot is bemutatnak. Massenet Cid-zenéjére Nagy Katalin, Händel Edit, Imre Zoltán és Sterbinszky László adnak elő balettjátékot. Bemutatásra kerül Cézár Franck Psychéje Nádasy Myrtillel és Nagy Istvánnal, továbbá Debussy egyik művére készült balett is. 16 ezer műtárgy Jelenleg három nagyobb munka készül a múzeumban. A BUDAPEST TÁNCPALOTA VI., Nagymező utca 17. új műsorában NÉMETH MARICA KARDOS MAGDA KORDA GYÖRGY Mike—Lehrner duó Császár—Falus duó 2 Jurida Fazekas Ákos szólótáncos tánckar A Budapest tánczenekarát vezényli: FÓTHY JÁNOS karnagy Koreográfus: NEMES GYÖRGY A kaposvári Csiky Gergely Színház Budapesten Budapesti darabbal vendégszerepelt hétfőn este a Petőfi Színház épületében a Kaposvári Csiky Gergely Színház. Imre Gábor és Bojcsuk Vladimir darabja, az „Üzlet az udvarban" Pesten játszódik, valahol egy sötét bérházudvarban, ahol egy maszek fényképész üzlete környékén piszkos huligánügyek bonyolódnak. Lehet vitatkozni arról, nálunk mennyire jelentős kérdés a huliganizmus, valószínűleg azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy nem kell a jelentőségénél nagyobb súllyal foglalkozni ezzel az üggyel. Ez a dráma kétségtelenül egészséges oldaláról próbálja a kórképet megrajzolni. Egy munkáscsalád áll a középpontban: csempész fiú és a züllésnek indult leány döbbenti rá az édesapát, hogy kicsúszott kezéből a fiatalok nevelése. Mindehhez egy bűnügyi história szolgál keretül, egy gyilkosság és a fényképész vezérlete alatt álló huligánbanda. Találkoztunk már hasonló figurákkal az életben, mégis valahogy túl sokat markolt a két szerző. Egyszerre akart minden kérdést megmutatni, s a kelleténél mindent félreérthetetlenebbül, jobban megmagyarázva, szájbarágva, mint ahogy azt a néző szeretné, így aztán nagyjából ismert gondolatokat, helyzeteket és figurákat, nem eléggé egyéni jellemeket látunk a színpadon. A kaposvári színház a kérdést fontosnak tartva, méltó lelkesedéssel vitte színre a két szerző darabját. Bálint György rendezése sok tekintetben hatásos és meggyőző. A legfőbb szerepekben megfelelő színészi alakításokat találunk. Homokay Pál öreg munkája az ehhez a figurához hasonló szerepek sok színpadi változata ellenére is egyéni és új tudott lenni. Sallós Gábor, mint a bandavezér fényképész nagyvonalúságát, a lélek silányságát ábrázolta ebben az íróilag gyengébben körülhatárolt figurában. Tetszett még Csihák László, Szlonka Márta, Holl János és Fillár István alakítása. Ma este a kaposváriak a Phedrea előadásával búcsúznak a budapesti közönségtől. — bel — Íme Széle Szántól? Hogyan alakult a szépirodalmi művek példányszáma Százmillió tankönyv — Gorkij, Tolsztoj, Shakespeare A magyar könyvkiadás 1945-től 1959-ig Tizenöt esztendő kiadványainak műfaji, tematikai változásait, a terjedelmek, példányszámok fejlődését mutatja meg az a 284 statisztikai tábla, mely Bak János A magyar könyvkiadás 1945—1959 című adatgyűjteményében jelent meg. Kommentár nélkül is sokat mondanak a számok, különösen a felszabadulás előtti magyar könyvkiadás adataival összehasonlítva, jóllehet annak idején „szépirodalmi mű” kategóriába soroltak ponyvafüzeteket, detektív- és cowboyregényeket stb. is. A bestseller-példányszámok több mint kétszerese Az 1959. december 31-én lezárt adatokat összegezve — az összes kiadványokat tekintetbe véve — tízezer főre. 15 évi átlagban évi 11,7 kiadvány esik — 1959-ben már elérte a 19,8- et. 1959-ben az összes kiadványok átlagpéldányszáma 2700 volt, a szépirodalmi könyveké 13 500. Ez különösen akkor érdekes, ha tekintetbe vesszük, hogy 1938-ban — amikor pedig meglehetősen nagy „bestseller”-konjunktúra volt — 5800 volt a szépirodalmi könyvek átlagpéldányszáma, de a kulturális forradalmat követő esztendőkben sem érte el ez az átlagpéldányszám a nyolcezret. Igen tanulságosak a tankönyvek átlagpéldányszámai. 1938-ban 8100, 1949-ben tízezer, 1959-ben pedig 14 900 volt a magyar tankönyvek átlagpéldányszáma. 1945 és 1949 között különben majdnem tízezer tankönyvet jelentettek meg, több mint 95 milliós példányszám-ban. A statisztikai táblákat tanulmányozva, szemünkbe ötlenek a tudományos könyvkiadás néhány igen sokat mondó részletkérdésének adatai. Kell-e kommentár például ahhoz, hogy míg 1949-ben a kiadott tudományos munkák 51,4 százaléka fordítás volt , 1959-ben 530 tudományos monográfia jelent meg magyarul, s ebből 482 magyar szerző műve volt, több mint egymilliós példányszámban? A 482 tudományos monográfia közül igen sok azóta külföldön is nagy sikert ért el. Érdekes adat az is, hogy a tudományos munkák átlagos terjedelme 1951-ig nem érte el a tíz ívet. 1959-ben azonban túljutott a húsz íven is. Jegyzetek milliói A kulturális forradalomról, a tanulási lázról vall jegyzetkiadásunk fejlődése. Az adatok világosan tükrözik, hogy egyetemeinken megsokszorozódott a hallgatók száma és hogy az országban mindenfelé speciális témakörökkel foglalkozó tanfolyamok alakultak és alakulnak. Tizenöt esztendő alatt közel hatvanezer jegyzet jelent meg, több mint félmillió ív terjedelemben, 17 millió példányban. E jegyzeteknek az elmúlt években nemcsak a száma, hanem a színvonala is állandóan emelkedik. Móricz Zsigmond a „listavezető“ Több statisztikai tábla foglalkozik az egyes írók népszerűségével. A nem élő magyar írók közül Móricz Zsigmond a listavezető, akinek 173 első és 51 második kiadása látott napvilágot, több mint háromezer íves terjedelemben, 2,5 milliós példányszámban. Utána Mikszáth, Jókai, Gárdonyi és Karinthy Frigyes következik. Az orosz és a szovjet írók közül Gorkij művei 85 első, 26 második kiadásban jelentek meg, egymilliós példányszámban — pedig az új nagy Gorkij-sorozat csak 1960-ban indult útjára. A „listavezetők” közé tartozik Lev Tolsztoj, Alekszej Tolsztoj és Mihail Solohov. Az amerikai írók közül Mark Twainnek jelent meg a legtöbb munkája — 31 első, 11 második kiadás, majd 800 ezer példányban — míg az élők közül John Steinbeck vezet; több mint 220 ezer példányban jelentek meg könyvei. Shakespeare műveiből - nemhiába, a Shakespeare-kultusz országának neveznek bennünket Angliában is — 28 első és 10 második kiadás jelent meg, majd 1200 íven és mintegy 300 ezres példányszámmal. A. G. Ismeretterjesztő írni — háromszázezer példányban Ismeretterjesztő irodalomban az igények a könyvszerű kiadványok irányában erősödnek. Az ötvenes évek elején az ismeretterjesztő füzetek, brosúrák voltak előtérben, ma már azonban igen nagy példányszámban és meglehetősen vaskos terjedelemben jelennek meg — és fogynak el — az olyan ismeretterjesztő művek (például a „Studium”-sorozat könyvei), amelyeket egyáltalán nem kezdők számára írtak. Ami az ismeretterjesztő könyvek és füzetek tematikáját illeti, 8—10 évvel ezelőtt a politikai, természettudományos és mezőgazdasági kiadványok túlnyomó többségben voltak, az elmúlt években azonban — anélkül természetesen, hogy háttérbe szorulnának az említett témákkal foglalkozó új könyvek — fontos helyet kaptak a műszaki, üzemgazdasági és nem utolsósorban, a művészek ismeretterjesztő kiadványok, sorozatok. 1958-ban és ' 59-ben „ugrottak ki” a népszerű egészségügyi felvilágosító kiadványok. Az utóbbi évek legnagyobb , könyvsikere például dr. Hirschler Imre A nők védelmében című ismeretterjesztő könyve, amelyet eredeti -leg százezer példányban adtak ki, de nem sokkal utána, újabb kétszázezer példányban jelent meg — és fogyott el." RÁDIÓ-, TELEVÍZIÓJAVÍTÁST helyszínen is 48 órán belül vállal A FŐVÁROSI JAVÍTÓ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT V., Városház utca 1. (187— 447). XI., Bartók Béla út 37. (259—044). XX., Kossuth Lajos utca 21. (144—393). XXII., Rózsa Richárd utca 50. RÁDIÓMŰSOR FEBRUÁR 28, KEDD KOSSUTH: 14.00: Tömegdalok mártírjainkról. — 14.15: Gyermekrádió. — 14.35: Fiatalok Zenei Újságja. — 15.00: Hírek. — 15.10: A barátság hullámhosszán. — 15.20: Élő szóval — muzsikával. Közben: 17.00: Hírek. — 17.40: Ifjúsági Rádió. — 18.00: Könnyű zene Japánból. — 18.15: Tudományos híradó. — 18.30: Népi zene. — 19.05: Gyári sziréna. — 19.25: Schumann: A-moll zongoraverseny. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.30: Tánczenei gimnázium. — 21.05: A szerencselovag. Elbeszélés. — 21.35: Népzene. — 21.50: Vers és dal. — 22.00: Hírek. — 22.15: Kommentár. — 22.25: Rácz Aladár. Emlékműsor. — 23.25: Könnyű zene. Közben: 24.00: Hírek. PETŐFI: 14.15: Dalok. — 14.35: Vers. — 14.40: Népek muzsikája. — 15.20: Riportműsor. — 15.35: A Prágai Svitorka-zenekar. — 16.00: Hírek. — 16.05: Történetek citeraszó mellett. — 16.35: Zenekari muzsika. — 17.15: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.25: Hangversenynaptár. — 17.40: Szórakoztató zene. — 18.00: Hírek. — 18.05: Gounod, Faust — Walpurgie-éji jelenet. — 18.30: Emlékezés Komjáth Aladárra. — 19.00: Hírek. — 19.05: Tánciskola kezdőknek és haladóknak. — 19.40: Ezüstkalászos gazdatanfolyam. — 20.00: Nyilvános Bartók-hangverseny a stúdióban. Közben: 20.40: Mesterházi Lajos elbeszélése. — 21.00: Hírek. — 21.45: Emlékezés Rosa Luxemburgra. — 22.00: Daljátékrészletek. — 23.00: Hírek. MÁRCIUS 1. SZERDA KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—7.59: Zene. — 8.10: Operarészletek. — 9.00: Irodalmi riport a XVIII. századból. — 9.20: Népi zene. — 10.00: Hírek. — 10.10: Úttörő-híradó. — 10.30: Napirenden ... — 10.35: Elhangzott műsorainkból. — 12.00: Hírek. — 12.10: Tánczene. — 13.00: Pillangó. XII. — 13.20: Chopin-zongoraművek. — 13.45: Levelezés. — 14.00: Operettekből. — 15.00: Hírek. — 15.10: Az ifjú Jókai. Rádiójáték. — 16.15: Két operettnyitány. — 16.35: Könnyű melódiák. — 17.00: Hírek. — 17.15: Szív küldi... — 17.50: Gondolat. Irodalmi hetilap. PETŐFI: 6.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.15: Fúvószene. — 14.40: Orosz nyelvlecke. — 15.00: Könnyű zene. — 16.00: Hírek. — 16.05: Népdalcsokor. — 16.35: Jóházból való úrilány. Regényismertetés. — 17.00: A Magyar Rádió Énekkara. — 17.15: Komor Imre írása. — 17.30: Händel: Tűzijáték. A TELEVÍZIÓ MŰSORA KEDDEN: 18.00: Nyílt tárgyalás. Napirenden: A bátorság; 19.15: TV-híradó; 19.35: Meghasonlás. Magyarul beszélő szovjet film; 20.10: Muzsikáról mindenkinek. Ádám Jenő előadása az ütőhangszerekről. Kb. 21.30: Hírek. Hogy élnek a Marson? Erre a kérdésre ad feleletet Tabi—Erdődy —Innocent—Horváth—Tamássy „Űrmacska” című látványos revüje, amely a Tarka Színpadon Rátonyi Róbert rendezésében március 2-án kerül bemutatásra. Főszereplők: Kardos M., Csákányi L., Ács M., Kósa A. Kollár L., Baracsi F., Pogány M., Komlós J. Közreműködik: Lucille Mapp, világhírű néger jazz-énekesnő és Sárosi Katalin táncdalénekesnő. (x)