Esti Hírlap, 1961. október (6. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-01 / 232. szám
A moszkvai rádió zenekarának hangversenye A moszkvai rádió szimfonikus zenekarának a szovjet, fővárosból közvetített hangversenyei már régóta világhírt vívtak ki. Mégis, mikor tavaly először szerepelt személyesen a zenekar Budapesten, a több mint száztagú orkeszter közvetlenül még inkább elénk tárta remek kvalitásait. És ugyanúgy most, pénteken a Zeneakadémián a Liszt—Bartók fesztivál ünnepi estjén. Az idén Gennadij Rozsgyesztvenszkij karnaggyal jöttek és ő is egy csapásra megnyerte a közönséget. Már a műsor legelején nyilvánvalóvá vált, hogy elsőrendű dirigens, vérbeli karmester áll a dobogón. Úgy irányította gárdáját és az úgy követte vezetőjét, hogy Prokofjev VII. szimfóniája mér, sohasem formálódott ki előttünk ilyen plasztikusan. Nem kevesebb dicsérettel szólhatunk Sosztakovics V. szimfóniájának nagyszabású előadásáról. A zenekar minden csoportja — vonósok, fúvósok (fa- és rézfúvósok egyaránt) — válogatott művészekből áll. És ezek összjátéka szervesen olvad egységbe, így jöhet létre ilyen eredmény. A két szimfónia között Bartók „hattyúdala”, III. zongoraversenye hangzott el. Ezt a művét súlyos betegen, már halálos ágyán komponálta a zeneköltő és az utolsó ütemekből már csak vázlatot hagyott hátra. (Ezekből Serly Tibor pótolta a partitúrát.) A szólista Bartók tanítványa, a több mint 20 esztendeje Amerikában élő és ott a legnevesebb és legelis-mertebb pianisták egyike, Sándor György volt. Sándor György mutatta be legelőször az Egyesült Államokban is ezt a versenyt, és mikor 1947-ben hazalátogatott, itthon is játszotta. Nagyhatású, pompás előadását annál is inkább hitelesnek tekinthetjük, mert magától a szerzőtől kapta meg az utasításokat az interpretálás módjára. A szűnni nem akaró tapsokat két bravúros ráadással köszönte meg. Péterfy István Gennadij Rozsgyesztvenszkij a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát vezényli. A zongoránál: Sándor György, Amerikában élő magyar zongoraművész. (MTI fotó : Molnár Edit terv.) „A meztelen kamera“ és társai „A szennyáradat — Amibe még Hollywood is belepirul’*. Ezzel a címmel közölte a New York Herald Tribune a zugfilmesek strip-tease produkcióiról szóló tudósítását. „A meztelen kamera”, a „Majd holnap, kisapám”, az ,,Erotica” és a többi 27, nemkevésbé sokatmondó ■című film megjelenése az amerikai piacon valóban óriási felhördülést keltett Hollywoodban, szigmadiátóLMrá^eAk* ^ s.Emlenben is tisztességtelen versenytársakat látnak a zugproducerekben. Ezek ugyanis rendszerint kívülállókkal és természetesen olcsóbban dolgoztatnak, neves sztárok helyett egyszerű modelleket fényképeznek. A forgatókönyv egyetlen feladata, hogy a modellek számára minél több strip-tease jelenetre adjon lehetőséget. A legális hollywoodi filmgyártók bosszúságát csak fokozza, hogy félig-meddig törvényen kívüli kollégáik olykor a befektetett összeg huszonötszörösét is megkeresik egy év alatt. („Az erkölcstelen Mr. Teas” című film például 24 ezer dollárba került, s egy év alatt 750 000 dollárt hozott.) A zugfilmesek természetesen védekeznek. Ross Meyer, „A meztelen kamera” producere például azt mondja, hogy ezzel a módszerrel akarja felhívni magára a szakkörök figyelmét. Kollégája, Gene Cropper, aki már négy striptease filmet csinált, arra hivatkozik, hogy Hollywoodban nem talált magának más munkát. Robert Cressle, az eredetiben meglehetősen kétértel-műen hangzó „Volt egyszer I egy lovag” készítője viszont I már nem is védekezik. Azt mondja: „A nagyfilmgyárak , most mindenféle perverzitásról, a kábítószerek rabjairól, a gyermekek megrontóiról szóló filmeket forgatnak. Miért jobb I ez, mint amit mi csinálunk?” Jay Sheridan, a „Megérinthe Ited!” producere pedig így veszi át a szót: „Az én filmem nem fog megrontani 'senkit,frnkcióiról azonban nem lehet ifev'ATiAz! elmondani”... Van benne valami. A TELEVÍZIÓ műsora SZOMBATON: 13.45: A Magyarország—Svédország atlétikai viadal és az FTC— Bp. Vasas labdarúgó-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. — 18.(X): Falusi emberek. — 18.30: Megemlékezem a Kínai Népköztár■saság megalakulásának 1, évfordulójáról. — is.66: TV-Híradó. - 19.25: Mágori Erzsébet: A szélhámos. TV-játék. (14 éven aluliaknak nem ajánljuk.) — 20.30: Európa szivében. A Prágai Jégrevü mnűsora II. részének közvetítése. — 21.45: Népi muzsika. In* Palló Imre énekel, a KISZ K'V'onti Művészegyüttesének Rntív zenekara játszik. — 22.00: Hírek. VASÁRNAP: 9.30: Úttörő-híradó. — 9.40: Ifjúsági filmmatiné. 1. Mindent tudni akarok. Szovjet film. 2. Timur és csapata. Ifjúsági televíziójáték. — 14.05: 39. számú Magyar Híradó. — 14.15: A Magyar Hirdető műsora — 14.30: A Fegyveres Erők sportbemutatója. Helyszíni közvetítés a Népstadionból. — Körülbelül 15.10 Bp. Honvéd—II. Dózsa bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése — 18.00: Magyarország—Svédország. A válogatott atlétikai viada második napjának közvetítése a Népstadionból. — 19.30: Előújság — 20.20: Vasárnapi vers. Kínai versek. — 20.25: Hosszú menetelés Kínai film. — Körülbelül 22.05: Hírek. MEGJELENTEK a legújabb bel-és külföldi őszi-téli divatlapok! őszi-téli Divatalbum, többszínnyomásban, szabásminta-melléklettel 18 Ft Legújabb Kabát-Kosztüm, őszi-téli 38 Ft Utazási Divattanácsadó, négyévszakos divatlap 11 Ft Kaphatók Budapesten a Posta hirlapboltjaiban: II., Bem József utca 22. V., Váci utca 10. V., Váci utca 32. V., József Attila utca 3. V., S Szent István körút 25. V., Kecskeméti utca 3. X., Körösi Csoma út 14. Calvin téri Áruház Corvin Áruház Divatcsarnok Vidéken: minden hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalban és a hírlapszaküzletekben, ahol szabásmintamegrendelést is felveszünk. • Szabásminta-szolgálatunk gyors és pontos! POSTA KÖZPONTI HÍRLAPIRODA Kétezer éves aréna Cezareában az izraeli partvidéken egy 2000 éves római arénát ástak ki a homokból, amely teljes épségben megőrizte az ülőhelyeket, be- és kijáratokat, valamint a kapuk mellett elhelyezett, kőből épült pénztárfülkéket. A feltárt aréna a nemzetközi izraeli zenei fesztiválon Pablo Casals , hangversenyével nyílik meg a közönség számára. • VÖRÖS FELHŐK Színes kínai balettfilm Felperzselt kis hegyifalvak, vad sziklafalakon, erdők sűrűjében menekülő parasztok, egyszerű emberek, akikből hősöket formál az üldözés és a haza szeretete... Az elmúlt években látott kínai filmek nélkül nem tudtuk volna igazán érzékelni, milyen pokoli körülmények között, milyen áldozatosan zajlott le a kínai nép felszabadító háborúja. Ez a szép film is — amely zenéjében és koreográfiájában a klasszikus balett hagyományait ötvözi európai tradíciókkal — a Kuomintang elleni harc hősi eposzából meríti tárgyát. Egy dél-kínai parasztcsalád áll a történet középpontjában. Kuomintang-banditék elfogják őket és szomszédaikat. Megfogyatkozva bár, de kitörnek a fogságból. Újból harc, újból fogság, és megint csak elmenekülnek. A kis parasztcsapat már mindössze néhány emberből áll, de végül is a Vörös Hadsereg megmenti őket. Kung Hu, a fiatal paraszt, a csapat vezetője meghal, de felesége, Ko Ying megéri a győzelem napját. Tánc, muzsika, ének és fény képezés drámai összhangban, nagy erővel fejezi ki a megrázó helyzeteket, a téma páros szát. Van ugyan némi elnyújtottság, bizonyos önismétlés is, — általában azonban a film szerencsésen találta meg azt a formát, ahol a stilizált, sűrített mondanivalójú balett szinkronban van a pezsgő filmszerűség követelményeivel. A „Vörös felhők” — amely termékenyen értékesítette az azerbajdzsán és grúz balettfilmek legjobb tanulságait is — mjpraji- I lag is gazdagítja a mind sike-resebb kínai filmgyártást. A filmet egész kollektíva írta, s zenéjét is négyen szerezték. A muzsika minden részletében értékes, legjobban mégis a kórusok tetszettek. A Kínai Néphadsereg Művészegyüttese nagy művészi erővel szólaltatta meg a kis remekeket. Ko Yinget Wan San, Rung Hut pedig Liao Chun-hsian táncolja és játssza. Nagyszerű művészek , kecsesség és akrobatika egyaránt jellemzi őket. De a többi szereplőket is csak dicsérni lehet. A zárókép nagy győzelmi tánca feledhetetlen. A. G. mimiiiimiiimiMiiiimmiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiimiiniiiiiiimitiHimniiiimmiiiiiiiimHuimmiH □ AZ EGYETEMI SZÍNPADOT KORSZERŰSÍTIK, át- | s építik. A színpad és a nézőtér II elektromos berendezéseit kicserélték, modernizálták. Megérkezett az új koncertzongora és az új vetítőgép. Október 14-én felgördülhet a függöny, ■ hogy megkezdődjék az évad első előadása. □ ÚJ ÁLLANDÓ KIÁL11- TáST készít elő a Tcrmészet■ tudományi Múzeum, hogy hazánk állatvilágának bemutatásával a közönség régi kívánságának eleget tegyen. A nagyemlősök 44 méter hosszú termében külön-külön diorámát kap valamennyi idetartozó hazai állatfaj, közöttük azok is — például a medve, bölény, jávorszarvas, sakál — amelyek ma már kihaltak. Ehhez külföldről is kap segítséget a múzeum: a jávorszarvast például Leningrádból küldték. T~ EGY SZEM VADGESZTENYE címmel jelentette meg a Szépirodalmi Kiadó Kemény Simon verseskötetét. Agyermekévekre, az ifjúságra való emlékezés melankolikus fényű sorai, csendülnek meg a versekben, de számos poémájában a nincstelen szegények Világát, virágok és fák dús szépségét, színeit idézi. A Nyugat nemzedékéhez tartozó kitűnő költő gyilkos SS-ek golyójától halt meg, a felszabadulás előtti utolsó percekben. C FELEKI KAMILLAL beszélgettünk: „Színészi vágyakozásomnak egyik nagy álma teljesült azzal — mondja — hogy Moliére „Képzelt beteg”et játszom majd a Petőfi Színházban. Mondanom sem kell, nagy szeretettel és elmélyüléssel készülök erre a szerepemre. Fábry Zoltán rendezi az előadást, a közjátékok zenéjét pedig Szőnyi Erzsébet szerezte. A premier napja október 8-a! rstol? hátán a Szellemet? Kilátják a Parazsat eszik a paripa — Mit látni a Luca székéről — A tudomány a magyar ősvallásról ! • ! A vallások történetét tanulmányozó kutatók most több érdekes adatot találtak, ame■ Ivek a korunkban ismeretes egyházak kialakulásának okait magyarázzák. De vajon milyen eredménnyel dolgoznak azok a tudósok, akik a magyar nép ősi vallásának, a sámánhitnek emlékeit nyomozzák? ! Diószegi Vilmos nemrégen tért vissza Mongóliából, ahol a magyarral rokon népek műveltségének vizsgálata közben érdekes adatokat talált a sámánhitről. Színes fejszalagot ábrázol az egyik rajz, amit megmutat. A szalagból tollak állnak ki, s emberi arc van rárajzolva. Vitaminhiány és lelki betegség — A sámánok hazánkban is ilyen álarcot viseltek szertartásaikhoz — magyarázza. — Ez a tollazat azonban nem az egyetlen formája a sámánok fejdíszének. A magyar falvakban végzett kutatások bizonyítják, hogy ökör- vagy bikaszarvval, illetve szarvasdaganccsal díszített sámán fejéket is tulajdonítanak a hagyományok a táltosoknak, a magyar sámánoknak. — Mi a lényege a sámánhitnek, miben különbözik a többi ősvallástól? — A sámán a szellemekkel közvetlenül érintkezik. Vagy úgy, hogy belőle szólnak a szellemek, vagy úgy, hogy maga megy el a szellemek világába, és visszatérte után beszámol arról, amit ott megtudott. — Van a sámánhit kialakulásának természettudományos magyarázata? — A sámánhit abban a korszakban alakult ki, amikor a finnnugor népek együtt éltek még a mai Szovjetunió északi vidékein. A fél évig tartó sötétség, a nagyon gyér növényzet miatt sok volt a lelki beteg, és a vitaminhiány igen károsan befolyásolta az emberek fejlődését. A nehéz körülmények néhány családot valósággal degenerálttá tettek, sokai volt közöttük a hisztériás, epilepsziás jellegű neurotikus beteg. Ezekből lettek a sámánok, hiszen, ha jól figyelemmel kíísérjük e hit gyakorlati megvalósulásának módozatait, ha- 1 ! már kiderül, hogy'a sámánkodás legjellemzőbb motívuma ' ez a hisztériás vagy epilepszi- iás roham. — A jelölt sokszor rosszul j ; van, nyomás kínozza, elájul, és I ilyenkor a szellemek közlik ; vele, hogy sámánná kell lennie. Akár akarja, akár nem. I Amikor aztán valóban eljön az ideje, akkor három napra . ..elrejtőzik” — ez alatt az idő alatt a szellemeknél jár, ekkor kapja meg a sámánság tudományát. A hiedelem azt is tudni véli, hogy ez idő alatt széjjeldarabolják, és ellenőrzik, van-e fölösleges csontja, mert csak az lehet sámán, akinek a szokásosnál több csontja van. A háromnapi rejtezés után következett a vizsga, amelynek során egy hatalmas fát kellett a jelöltnek megmásznia, ebbe a fába létraszerűen rovátkákat vágott, úgy jutott fel a tétjére. A sámán gyógyít, jósol. Hogy olyan állapotba jusson, mikor a szellemekkel is tud társalogni, dobot használ. Nagyon érdekes szerszám ez a sámándob. Lónak nevezik, ahol a lovat hajtó korbács a dobverő. Mennél gyorsabban száguld ez a hátasló, mennél gyorsabban verik, annál hamarább jut el vele a sámán a szellemek birodalmába. Szeméten a lákoslól — Hogyan lehet ezt a ma már nyomokban sem élő sámánhitet rekonstruálni? — kérdeztük Diószegi Vilmostól. — Amikor az emberek kezdenek nem hinni valamiben, amiben eddig hittek, akkor a régi hiedelmek csak mesék formáiban élnek tovább. Számunkra is a magyar mesék, babonás szokások, gyakran gyermekjátékok a kútforrásai nyomozómunkánknak, így például sokak számára értelmetlen az a versike, amit a gyerekek fújnak: Gólya, gólya, gilice. Mitől véres a lábad. Török gyerek megvágta. Magyar gyerek gyógyítja. Síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Mit keres itt a síp, dob hegedű? Mindjárt érthető lesz a hangszerek szereplése, ha tudjuk, hogy a sámán dobbal gyógyított. A magyar népmesék jól ismerik a táltosi lovat. Ez a ló rendszerint a szeméten hever, vízzel kell meghinteni, parazsat kell vele etetni, s csak akkor lehet rajta elvágtatni. Ez a teljesen logikátlannak tűnő mesemotívum is azonnal érthető lesz, ha tudjuk, hogy a sámán a szertartás előtt a dobot vízzel hintette meg, majd parázs fölé tartotta, hogy a bőre kifeszüljön. Érdekes módon lehetett a nyomára akadni a sámán fejviseletének is. A Luca széke babonáját az országban mindenütt ismerik. Karácsony második napján, aki a templomban rááll a székre, az felismeri a boszorkányokat. De miről ismeri fel? A magyar néphit szerint arról, hogy tollakat hord a fején vagy bikaszarvakat, esetleg szarvasagancsot. — Hogyan állapítja meg a tudomány, hogy ezek valóban a magyar ősvallás „tartozékai”? — Mindenekelőtt azt vizsgáljuk, hogy a jelenségek az országban általánosan ismertek-e. Ezek után azt vizsgáljuk, hogy a környező népeknél, közvetlen szomszédainknál élnek-e ilyen képzetek. Ha megállapítottuk, hogy nem — az előbb felsorolt jellegzetességek egyike sem él szomszédnépeink kultúrájában — akkor összevetjük ezeket az Ázsiában élő, a magyarokkal rokon finnugor népek emlékeivel. Ezek az összehasonlítások mutatják meg, milyen régiek ezek az emlékek. Bernáth László A vizsga: fáramászás Újjáépült a gyulai vár A hatszázévesnél régibb gyulai vár helyreállítását befejezték. A régi ostromok nyomait viselő erődítmény a fürdőhellyé épülő Körös-közi város idegenforgalmi nevezetessége, Tornyában kilátót építettek. Helyreállították lakosztályait, termeit, középkori kápolnáját, pékműhelyét, felvonóhídját, lőréses védőfalait. Balatoni kaviccsal terítették be és műkő-virágtartókkal díszítették sétányait. A tavaszra elkészül a vár előtti csónakázó tó is. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL színházak SZOMBAT-VASÁKNAPI MŰSORA Operaház sz.: Kékszakállú herceg vára, fából faragott királyit, Csodálatos mandarin (7); v.: Diótike (de. 11); Bohémélet (Márkusbérlet, 2. előadás, 7) — Operaház Erkel Színháza sz.: Hunyadi László (11. bérlet, 1. előadás, 7); v.: János vitéz (de. 11); Otello (12. bérlet, 1. előadás, 7) — Nemzeti Színház (Izabella téren) sz.: Élő holttest (7); v.: Bánk bán (7) — Katona József Színház sz.: A két Bolyai (7); v.: Minden jó, ha jó a vége (Vízvári-bérlet, 1. előadás, 1) — Madách Színház sz.: Pillantás a hídról (7); v.: Kaukázusi krétakör (7) — Madách Kamaraszínház sz.: Elveszett paradicsom (7); V.: Különleges világnap (7) — vígszínház sz.: Faust (fél 7); v.: Lysistraté (du. fél 3); Tizenegyedik parancsolat (7) — Ódry Színpad v.: Napfogyatkozás (7) — Jókai Színház sz. és v.: Arisztokraták (bemutató, 7) — Petőfi Színház sz. (7) és v. (fél 3): Koldusopera; este: Gazdag szegények (7) — Fővárosi Operettszínház sz. (7) és v. (negyed 3): leányvásár; v. este: Boccaccio (7 — József Attila Színház sz.: Mindent a mámáért (7); v.: Az igazsá házhoz jön (fél 3 és fél 8) — Vidám Színpad sz. (fél 8) és v.: (ff 4, fél 8): Budapest 11 óra — Ki Színpad sz. (7) és v. (3, 7): Vár utca ... — Állami Bábszínház sz Három kismalac (5); v.: Misi mókus vándorúton (11); Jancsik Juliska (3): Misi mókus vándorúton (5) — Bartók-terem sz. (fé 10) és v. (9): Az ember túlsó oldala (18 éven felülieknek!) — Tark- Színpad sz.: Én-I-Te - Mi (fél 8) v.: Kilenc kislap Prágaitól (fél 4 !' fél 8) — Jégszínház sz. és v.: Euró Pa szívében (a Prágai Jégrevi vendégjátéka, 4 és 71 — Kantárt Varieté sz. (6 és fél 9) és v. (fél 8 és fél 9): Amikor Pest mesélni ■kezd — Fővárosi Nagycirkusz sz. és v.: Szenegál néger együttes (fél 1 és 7).