Esti Hírlap, 1962. december (7. évfolyam, 282-305. szám)
1962-12-19 / 297. szám
□ FISCHER ANNIE zongoraművésznő háromhónapos európai turnéjáról hazaérkezett. Nagy sikere volt Olaszországban, a milánói Scalában és Rómában tartott bemutatkozó hangversenyein és Svájcban a híres Suisse Romande-zenekarral. Nyugat-németországi hangversenysorozatával fejezte be ez évi harmadik külföldi turnéját. □ CSEHOVNAK 1887-ben bemutatott első nagy színművét, a méltatlanul elfelejtett „Ivanov”-ot, egyszerre két külföldi színpad is felújította. A bratislavai Nemzeti Színház Josef Budsky rendezésében, míg a párizsi előadást Sacha Pitoeff állította színpadra, és ő játssza a címszerepet. □ A JUHÁSZ GYULA EMLÉKKÖNYV hat esztendei munka után elkészült és ebben a hónapban kerül a nyilvánosság elé. Ugyancsak decemberben lát napvilágot a költő jegyzetekkel ellátott összes versei az Akadémiai Kiadó gondozásában. A Szépirodalmi Könyvkiadó pedig Juhász Gyula születésének 80. évében megjelenteti összes verseit bibliapapíron. □ PÁTZAY PÁL Kossuthdíjas szobrászművész befejezte Munkácsy Mihályról alkotott szobrát, amely bronzba öntve tavasszal kerül felállításra Kazincbarcika Munkácsy terén. □ A CORVINA kiadásában karácsonyra orosz nyelven megjelenik Sandro Botticelli, a híres firenzei mesternek egy 40 színes és 02 fekete nyomatú képet tartalmazó albuma, amely a jövő évben német és angol nyelvű kiadásra is kerül. □ A TELEVÍZIÓ szilveszteri műsorában bemutatja Ránki—Romhányi „Ulti opera” című vidám operaparódiáját, 32 kártyalap mesteri keverését. A tök-ászt Székely Mihály, az ultit (piros hetest) Koltay Vali, a tök-filkót Kazal László énekli. Rendező: Szinetár Miklós. □ SZOBORKIÁLLÍTÁS Martonvásáron: Somogyi Árpád, Munkácsy-díjas szobrász a Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet dolgozóinak a kérésére kiállítást rendezett műveiből Martonvásáron. A helységben ez volt az első szoborkiállítás s azt több százan nézték meg a faluból és a környék községeiből. □ LISZT FERENC ismeretlen 58 eredeti levele és szekszárdi tartózkodásának eseményeiről írt naplója került elő a szekszárdi levéltár anyagának rendezése közben. Az 1865-ben keletkezett Liszt relikviákat több nyelven kiadják. □ KASSÁK LAJOS Párizsba utazott, ahol részt vesz a hó végén megnyíló képkiállításán. □ A „NYOLCAK” festőtársaságának elfelejtett tagja, Csont Ferenc 59 rajzát bemutató kiállítás nyílt a keszthelyi Balatoni Múzeumban. színházak szerdai MŰSORA: Operaház: Háry János (H-bérlet, 4. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Szöktetés a szerájból (Székelyhidy-bérlet 4. és Kis Erkel-bérlet III. sorozat 3. előadása, 7). — Nemzeti Színház: A salemi boszorkányok (7). — Katona József Színház: Minden jó, ha jó a vége (7). — Madách Színház: A vágy villamosa (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Az egérfogó (7). — Vígszínház: A nadrág (Komb. bérlet, 2. sorozat, 3. előadás, 7). — Jókai Színház: A kör bezárul (7). — Petőfi Színház (Izabella téren!): Légy szíves, Jeromos (7). — Fővárosi Operettszínház: A mosoly országa (Rátkay-szereposztás, 7). — József Attila Színház: A három testőr (7). — Vidám Színpad: Bohózatalbum (fél 8). — Kis Színpad: Susmus (7). — Zeneakadémia: Ungár Ernő zongoraestje (D-bérlet 3. előadás, fél 8). — Állami Bábszínház: A bűvös tűzszerszám (3). — Tarka Színpad: Őfelsége a sztár (fél 8). — Kamara Varieté: Nem az én aszfaltom (6 és fél 9). — Fővárosi Nagycirkusz: Africana (guineai ének- és táncegyüttes vendégjátéka, szigorúan 18 éven felülieknek, 7). A magyar balett követe Beszélgetés a hazaérkezett Róna Viktorral Kissé még mindig elfogódottan válaszol a kérdésekre Róna Viktor. Mintha még mindig hihetetlennek tűnne forró sikere a londoni és az amerikai közönség előtt. Először a londoni élményekről esik szó. — Háromórás késéssel érkeztem Párizsból Londonba, ennek ellenére sokan vártak a repülőtéren vendéglátóim, élükön Margot Fontayne-nel. Az angol lapok tudósítói nyilatkozatot kértek tőlem, hogy minél érdekesebbé tegyék a világhírű angol balerina ismeretlen fiatal magyar partnerét. Érkezésem után tüstént kemény munka kezdődött, Fontayne-nel naponta a Royal Balletnél gyakoroltunk. A közös munkában győződhettem meg igazán: Fontayne nemcsak művésznek, de embernek is kitűnő! Mi a jellemző művészetére? Kivételes technikai adottság és felkészültség párosul bájos egyéniségével. — Hogyan fogadták az angol kollégák? — A legnagyobb figyelmességgel vettek körül. Az előadás napján igen sok táviratot kaptam, közötte Michael Somestól, Fontayne korábbi partnerétől is. Előadás után pedig alig tudtam magam kiszabadítani az autogramgyűjtők köréből. Műsorfüzetembe Yehudi Menuhin írt nagyon kedves, hoszszú bejegyzést. Ezután az amerikai turnéról beszélgetünk. — Washingtonban az American Ballet debütálásán mutatkoztunk be Fontaynenel. Korábban nem volt az Egyesült Államok fővárosában állandó balettszínházegyüttes. Most a Kennedycsalád támogatásával alakult meg az első ilyen jellegű állandó társulat. Repertoárján sok érdekes, modern mű szerepel. Tony Lander, az együttes prímabalerínája személyében régi ismerőst fedeztem fel: nemrégiben az angol balettegyüttes szólistájaként Budapesten is bemutatkozott ez a kiváló művésznő. Az eredetileg két előadásra tervezett amerikai turné programja jelentősen bővült: még két ízben léptünk fel Washingtonban, s ellátogattunk Baltimore-ba is. Londonban és Amerikában is a magyar balettművészet követének éreztem magamat... Nagyon jólesett, hogy vendéglátóimat érdekelték a mi balettművészetünk eredményei, szívesen számoltam be ezekről. S még egyet: turném után lehetetlen szeretettel nem gondolnom mestereimre, akik felkészítettek pályámra, akiknek köszönhetem, hogy a magyar balettet képviselhettem. Csizmadia György Orosz Adél üdvözli Róna Viktort A Madách Színház igazgatósága közli: Greguss Zoltán betegsége miatt a Hamlet előadása ma elmarad, helyette A vágy villamosa kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy kívánságra a váltás helyén visszaválthatók. A Madách Színház Kamaraszínházának igazgatósága közli: Greguss Zoltán betegsége miatt a Változnak az idők csütörtökre. 20-ára hirdetett nyilvános főpróbája elmarad. A kiadott jegyek január 3-án délelőtt, fél lire érvényesek. Bemutató: január 4-én. A MOM Művelődési Házban 20-án, csütörtökön du. 5 órakor Ismerkedés a filmművészettel sorozat keretében ,,Az OPERATŐR MŰVÉSZETE” címmel Sára Sándor filmoperatőr tart előadást. Filmek: Festenek a gyerekek, Itt nincsenek pillangók, Guernica, Cigányok, (x) Szerda délután fél 5 órakor ÜGETŐVERSENY Duda és bambuszfurulya A várbeli Bartók-archivumban most Kodály Zoltán 80. születésnapjának tiszteletére, az anyagot teljesen átrendezték, jelentékenyen kibővítették, Bartók—Kodálykiállítássá növesztették. Fényképek A kiállítás látogatóját két, nagyméretű, igen szépen formázott bronzplakett fogadja: a Bartók-fej mellé odakerült Kodályé. Az első terem tárlóiban helyeztek el egy, 1910-ben készített dudát, s egy pirosmintás bambuszfurulyát, mindkettő Kodály népi hangszergyűjteményéből való, az utóbbit különben Bartók hozta haza egyik külföldi népdalgyűjtő útjáról. Sok kitűnő fényképet — s nemcsak portrét, hanem életképet is, például vezénylés, íróasztali munka, vagy könyvtárrendezés közben — helyeztek el a kiállításon Kodályról, úgyszintén néhány érdekes festményt is. His Master's Voice lemez Fiatal s öregkori Kodálykottákkal, kéziratokkal egyaránt találkozik a látogató. Itt van például az 1898-ban, gordonkára és zongorára komponált Romance Unique kottája, itt a zeneakadémiai években készült vázlatkönyv egy lapja, s itt a Házasodik a vakond című, 1958-ban írt Kodály-mű kézirata Érdekesek a régi plakátok is, például a Kodály Zoltán önálló estjét hirdető (1918. május 7- én), amelyen közreműködött: Bartók Béla (zongora), Kálmán Oszkár (ének), Kerpely Jenő (gordonka), Waldbauer Imre (hegedű) és a Waldbauer—Kerpely vonósnégyes. Vagy az 1923. december 10-i, amelynek Basilides Mária volt a közreműködője. S itt egy régi His Master's Voice-hanglemez borítólap (az volt akkor a világ legnevesebb hanglemezgyártó vállalata), rajta Bartók és Kodály fényképe, a lemezen csak az ő műveik szerepeltek. Sokatmondóak a sajtókivágások is, például Tóth Aladár — a harmincas évek legjelesebb zenekritikusa, az Operaház néhány évvel ezelőtti igazgatójának — nagy cikke a Pesti Naplóban: Az éneklő Magyarország, a cím mellett Kodály portréja. ..Méltóságos Uram /“ Meghatódottan nézi a látogató az emléktárgyakat is: Kodály gordonkáját, , szemüvegét, szemüvegtokját, ceruzáit, a mázas edénykét, amelyben trónjait tartotta, különleges fejhallgatóját, a Háry János figurát s díszletmakettet, amellyel 1954-ben, a Háry 100. előadásán ajándékozta meg az Operaház. S újra meg újra: a sok közös emlék a nagy kortárssal, baráttal, a másik géniusszal, Bartókkal. Nem frázis, hogy jóban és rosszban egyaránt barátok voltak. Íme, egy megrendítő példa az utóbbira, egyben újabb bizonyítéka Bartók emberi nagyságának, férfias bátorságának — egy levél: „Méltóságos Uram! Csak most jutott tudomásomra, hogy a Méltóságod elnöklete alatt folyó fegyelmi vizsgálatok során Kodály Zoltán ellen a direktóriumi tagság is vádpontként szerepel. Minthogy annak működésében én is részt vettem, mint Kodály, tiltakoznom kell az ellen, hogy akár a tagság puszta ténye, akár valamilyen kifogásolt működés miatt Kodály Zoltán egyedül viseljen bármilyen felelősséget. Kérem e soroknak a fegyelmi bizottság előtt való felolvasását és jegyzőkönyvbe vételét. — Rákoskeresztúr, 1920. február 3. Bartók Béla.” (barabás) Megnyílt a Bartók-archivum Kodály-kiállítása Eredeti kéziratok — Makett-Háry ÚJ KÖNYVEK Egy író élete a Nyugat szerkesztőségében címmel jelenn meg Gellért Oszkár legújabb kötete. — Fejes Endre kötete Rozsdatemető címmel jelent meg. — Két ember az országúton címmel jelent meg Ratkó István legújabb novelláskötete. — Kende Sándor Testvérek című könyvében Komlón szerzett élményeit dolgozza fel. — Molnár Zoltán Egy vöröskatona emlékei című kötetében két kisregény szerepel. Második kiadásban jelent meg Stendhal remekműve, A szerelemről. — Illés Béla három kisregényét tartalmazza A vér nem válik vízzé címmel megjelent kötet. — Vas István új verseskötete Római rablás címmel. BOSSA NOVA Az Oggi című olasz hetilap képes beszámolót közöl a legújabb táncról, amely néhány hét alatt nagy népszerűséget ért el. A bossa nova a boogie-woogie, ■ rock and roll és twist után romantikusabb hangzású, jelentését azonban elég nehéz meghatározni. Akik jól ismerik a brazil viszonyokat, azt mondják, hogy a legmegfelelőbb fordítása: „új ritmus”. Nincsenek előírt lépései, és a tánc olyan nagy mesterei, mint Fred Astaire vagy Xavier Cugat, teljesen eltérő módon értelmezik az új tánc technikáját. Az „új ritmus” atyja, Joao Gilberto brazil gitárénekes a maga részéről azt állítja, hogy az új tánc nem is annyira ritmus, inkább lelkiállapot kifejezésére való. Talán ad némi támpontot az a legenda, amely szerint Joao Gilberto még festői növendék korában Párizsban találkozott Cocteau-val, s a bizarr francia akadémikus megjegyezte, Brazíliában modern zeneszerző nem tudta még megfelelően kihasználni a hagyományos népi táncok kimeríthetetlennek látszó kincsestárát. A festőnövendék önérzetét sértette ez a megjegyzés, s hazájába visszatérve, Antonio Carlo Jobim nevű zeneszerző barátjával munkához látott, s megalkotta a bossa novát, amelynek hangulata erősen emlékeztet a Fekete Orfeusz című film zenéjére, Jobim ugyanis ebben a filmben kísérelte meg először egyéni zenei stílusa kialakítását. Zeneileg nehéz meghatározni, hogy mi új van ebben a táncban. Tény az, hogy melódiája lassú üteme miatt bizonyos mértékben viszszatérést jelent a rock and roll-őrület előtti idők békésebb táncmuzsikájához. Eddigi sikerét is nyilván annak köszönheti, hogy mértéktartó és mégis modern tánc. Új brazil ritmus Twist helyett „békésebb" tánc Cocteau sugalmazta A Fekete Orfeusz zeneszerzője Sacha Distel és Valerie Lagrange így táncolják Szőnyi István hagyatéka A zebegényi nagy mester hagyatéka fel nem mérhető, felszívódott élő népi kultúránk egészében. Modern festészetünk és grafikánk koros és ifjú művészeinek sokasága őrzi szívében, vonalaiban és színeiben öntudatlanul is, az ő szóbeli, vagy ecsettel írott tanítását. Munkáinak java a hazai és külföldi gyűjteményekbe vándorolt. Az utóbbi időben a Csók Galéria kirakatában, a Derkovits-terem falain találkozunk vele, pompás rézkarcaival, bensőséges zebegényi tájaival, fényittas atmoszférájú Dunakanyar-ábrázolásaival, robusztus emberképeivel és gyermeküket féltő gyöngédséggel ölelő anyáival életteljes parasztképeivel, amelyek emlékeztetnek arra, hogy mindvégig milyen szeretettel érdeklődött a föld népie iránt, amelynek életét pompás festmények sokaságán örökítette meg, aztán gyönyörű idomú, fényben fürdő aktjaival, a modern kor légies puhaságú, egyben monumentális Vénuszaival. Szőnyi István hagyatékából valók mind közel 300 hátrahagyott rézlemezeinek a harmadáról 50—50 levonatot készítenek. Eddig 36 darabot adtak ki újra: a tizenkettes sorozatokban, részletre árusított lapok között olyan mesterművek találhatók, amelyekből Európa és Amerika nagy múzeumai is őriznek egy-egy példányt. A Szoptató anya például a skandináv államok fővárosaiban, Madridban és a világhírű párizsi Louvre-ban is helyet kapott; az utóbbi őrzi megkapó malom-ábrázolását is. Itthon évtizedekig nem szűnt a Szőnyi-grafikák népszerűsége, halála óta azonban alig-alig lehetett kapni belőlük. Köszönet a Képcsarnoknak, hogy feltámasztotta halottaiból a nagy mester örökségét, a gyűjtők örömére és az egyszeri alkalommal vásárlók okulására. Mert ha van mű, amelyről bizton elmondhatjuk, hogy szépre, művészetre nevel, Szőnyi Istváné az. Artner Tivadar