Esti Hírlap, 1962. december (7. évfolyam, 282-305. szám)

1962-12-19 / 297. szám

□ FISCHER ANNIE zon­goraművésznő háromhóna­pos európai turnéjáról haza­érkezett. Nagy sikere volt Olaszországban, a milánói Scalában és Rómában tartott bemutatkozó hangversenyein és Svájcban a híres Suisse Romande-zenekarral. Nyu­gat-németországi hangver­senysorozatával fejezte be ez évi harmadik külföldi turnéját. □ CSEHOVNAK 1887-ben bemutatott első nagy szín­művét, a méltatlanul elfelej­tett „Ivanov”-ot, egyszerre két külföldi színpad is felújí­totta. A bratislavai Nemzeti Színház Josef Budsky rende­zésében, míg a párizsi elő­adást Sacha Pitoeff állította színpadra, és ő játssza a címszerepet. □ A JUHÁSZ GYULA EMLÉKKÖNYV hat eszten­dei munka után elkészült és ebben a hónapban kerül a nyilvánosság elé. Ugyancsak decemberben lát napvilágot a költő jegyzetekkel ellátott összes versei az Akadémiai Kiadó gondozásában. A Szépirodalmi Könyvkiadó pedig Juhász Gyula születé­sének 80. évében megjelente­ti összes verseit bibliapapí­ron. □ PÁTZAY PÁL Kossuth­­díjas szobrászművész befe­jezte Munkácsy Mihályról alkotott szobrát, amely bronzba öntve tavasszal ke­rül felállításra Kazincbar­cika Munkácsy terén. □ A CORVINA kiadásá­ban karácsonyra orosz nyel­ven megjelenik Sandro Bot­ticelli, a híres firenzei mes­ternek egy 40 színes és 02 fekete nyomatú képet tar­talmazó albuma, amely a jö­vő évben német és angol nyelvű kiadásra is kerül. □ A TELEVÍZIÓ szilvesz­teri műsorában bemutatja Ránki—Romhányi „Ulti ope­ra” című vidám operapa­ródiáját, 32 kártyalap mes­teri keverését. A tök-ászt Székely Mihály, az ultit (pi­ros hetest) Koltay Vali, a tök-filkót Kazal László ének­li. Rendező: Szinetár Miklós. □ SZOBORKIÁLLÍTÁS Martonvásáron: Somogyi Ár­pád, Munkácsy-díjas szob­rász a Martonvásári Mező­­gazdasági Kutató Intézet dol­gozóinak a kérésére kiállítást rendezett műveiből Marton­vásáron. A helységben ez volt az első szoborkiállítás s azt több százan nézték meg a faluból és a környék köz­ségeiből. □ LISZT FERENC isme­retlen 58 eredeti levele és szekszárdi tartózkodásának eseményeiről írt naplója került elő a szekszárdi le­véltár anyagának rendezése közben. Az 1865-ben keletke­zett Liszt relikviákat több nyelven kiadják. □ KASSÁK LAJOS Pá­rizsba utazott, ahol részt vesz a hó végén megnyíló képkiállításán. □ A „NYOLCAK” festő­társaságának elfelejtett tag­ja, Csont Ferenc 59 rajzát bemutató kiállítás nyílt a keszthelyi Balatoni Múzeum­ban. színházak szerdai MŰSORA: Operaház: Háry János (H-bér­­let, 4. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Szöktetés a sze­­rájból (Székelyhidy-bérlet 4. és Kis Erkel-bérlet III. sorozat 3. előadása, 7). — Nemzeti Színház: A salemi boszorkányok (7). — Katona József Színház: Minden jó, ha jó a vége (7). — Madách Színház: A vágy villamosa (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Az egérfogó (7). — Vígszínház: A nadrág (Komb. bérlet, 2. soro­zat, 3. előadás, 7). — Jókai Szín­ház: A kör bezárul (7). — Petőfi Színház (Izabella téren!): Légy szíves, Jeromos (7). — Fővárosi Operettszínház: A mosoly orszá­ga (Rátkay-szereposztás, 7). — József Attila Színház: A három testőr (7). — Vidám Színpad: Bohózatalbum (fél 8). — Kis Színpad: Susmus (7). — Zene­­akadémia: Ungár Ernő zongora­estje (D-bérlet 3. előadás, fél 8). — Állami Bábszínház: A bűvös tűzszerszám (3). — Tarka Szín­pad: Őfelsége a sztár (fél 8). — Kamara Varieté: Nem az én asz­faltom (6 és fél 9). — Fővárosi Nagycirkusz: Africana (guineai ének- és táncegyüttes vendégjá­téka, szigorúan 18 éven felüliek­nek, 7). A magyar balett követe Beszélgetés a hazaérkezett Róna Viktorral Kissé még mindig elfogó­­dottan válaszol a kérdésekre Róna Viktor. Mintha még mindig hihetetlennek tűnne forró sikere a londoni és az amerikai közönség előtt. Először a londoni élmé­nyekről esik szó. — Háromórás késéssel ér­keztem Párizsból Londonba, ennek ellenére sokan vártak a repülőtéren vendéglátóim, élükön Margot Fontayne-nel. Az angol lapok tudósítói nyi­latkozatot kértek tőlem, hogy minél érdekesebbé tegyék a világhírű angol balerina is­meretlen fiatal magyar part­nerét. Érkezésem után tüs­tént kemény munka kezdő­dött, Fontayne-nel naponta a Royal Balletnél gyakorol­tunk. A közös munkában győződhettem meg igazán: Fontayne nemcsak művész­nek, de embernek is kitűnő! Mi a jellemző művészetére? Kivételes technikai adottság és felkészültség párosul bá­jos egyéniségével. — Hogyan fogadták az an­gol kollégák? — A legnagyobb figyel­mességgel vettek körül. Az előadás napján igen sok táv­iratot kaptam, közötte Mi­chael Somestól, Fontayne ko­rábbi partnerétől is. Előadás után pedig alig tudtam ma­gam kiszabadítani az auto­gramgyűjtők köréből. Mű­sorfüzetembe Yehudi Menu­hin írt nagyon kedves, hosz­­szú bejegyzést. Ezután az amerikai turné­ról beszélgetünk. — Washingtonban az American Ballet debütálásán mutatkoztunk be Fontayne­­nel. Korábban nem volt az Egyesült Államok fővárosá­ban állandó balettszínház­­együttes. Most a Kennedy­­család támogatásával alakult meg az első ilyen jellegű ál­landó társulat. Repertoárján sok érdekes, modern mű sze­repel. Tony Lander, az együttes prímabalerínája személyében régi ismerőst fedeztem fel: nemrégiben az angol balettegyüttes szólistá­jaként Budapesten is bemu­tatkozott ez a kiváló mű­vésznő. Az eredetileg két elő­adásra tervezett amerikai turné programja jelentősen bővült: még két ízben lép­tünk fel Washingtonban, s ellátogattunk Baltimore-ba is. Londonban és Ameriká­ban is a magyar balettmű­vészet követének éreztem magamat... Nagyon jól­esett, hogy vendéglátóimat érdekelték a mi balettművé­szetünk eredményei, szívesen számoltam be ezekről. S még egyet: turném után lehetet­len szeretettel nem gondol­nom mestereimre, akik fel­készítettek pályámra, akik­nek köszönhetem, hogy a magyar balettet képviselhet­tem. Csizmadia György Orosz Adél üdvözli Róna Viktort A Madách Színház igazgatósága közli: Greguss Zoltán betegsége miatt a Hamlet előadása ma el­marad, helyette A vágy villamo­sa kerül színre. A jegyek érvé­nyesek, vagy kívánságra a vál­tás helyén visszaválthatók. A Madách Színház Kamaraszín­házának igazgatósága közli: Gre­guss Zoltán betegsége miatt a Változnak az idők csütörtökre. 20-ára hirdetett nyilvános fő­próbája elmarad. A kiadott je­gyek január 3-án délelőtt, fél li­re érvényesek. Bemutató: január 4-én. A MOM Művelődési Házban 20-án, csütörtökön du. 5 órakor Ismerkedés a filmművészettel so­rozat keretében ,,Az OPERATŐR MŰVÉSZETE” címmel Sára Sán­dor filmoperatőr tart előadást. Filmek: Festenek a gyerekek, Itt nincsenek pillangók, Guer­nica, Cigányok, (x) Szerda délután fél 5 órakor ÜGETŐVERSENY Duda és bambuszfurulya A várbeli Bartók-archi­vumban most Kodály Zoltán 80. születésnapjának tisztele­tére, az anyagot teljesen át­rendezték, jelentékenyen ki­bővítették, Bartók—Kodály­­kiállítássá növesztették. Fényképek A kiállítás látogatóját két, nagyméretű, igen szépen for­mázott bronzplakett fogadja: a Bartók-fej mellé odakerült Kodályé. Az első terem tárlóiban helyeztek el egy, 1910-ben készített dudát, s egy pirosmintás bambusz­furulyát, mindkettő Kodály népi hangszergyűjteményé­ből való, az utóbbit külön­ben Bartók hozta haza egyik külföldi népdalgyűjtő útjá­ról. Sok kitűnő fényképet — s nemcsak portrét, hanem életképet is, például vezény­lés, íróasztali munka, vagy könyvtárrendezés közben — helyeztek el a kiállításon Ko­­dályról, úgyszintén néhány érdekes festményt is. His Master's Voice lemez Fiatal s öregkori Kodály­­kottákkal, kéziratokkal egy­aránt találkozik a látogató. Itt van például az 1898-ban, gordonkára és zongorára komponált Romance Unique kottája, itt a zeneakadémiai években készült vázlatkönyv egy lapja, s itt a Házasodik a vakond című, 1958-ban írt Kodály-mű kézirata Érdeke­sek a régi plakátok is, pél­dául a Kodály Zoltán önálló estjét hirdető (1918. május 7- én), amelyen közreműködött: Bartók Béla (zongora), Kál­mán Oszkár (ének), Kerpely Jenő (gordonka), Waldbauer Imre (hegedű) és a Wald­­bauer—Kerpely vonósné­gyes. Vagy az 1923. december 10-i, amelynek Basilides Má­ria volt a közreműködője. S itt egy régi His Master's Voice-hanglemez borítólap (az volt akkor a világ leg­nevesebb hanglemezgyártó vállalata), rajta Bartók és Kodály fényképe, a lemezen csak az ő műveik szerepel­tek. Sokatmondóak a sajtó­kivágások is, például Tóth Aladár — a harmincas évek legjelesebb zenekritikusa, az Operaház néhány évvel ez­előtti igazgatójának — nagy cikke a Pesti Naplóban: Az éneklő Magyarország, a cím mellett Kodály portréja. ..Méltóságos Uram /“ Meghatódottan nézi a lá­togató az emléktárgyakat is: Kodály gordonkáját, , szem­üvegét, szemüvegtokját, ce­ruzáit, a mázas edénykét, amelyben trónjait tartotta, különleges fejhallgatóját, a Háry János figurát s díszlet­­makettet, amellyel 1954-ben, a Háry 100. előadásán aján­dékozta meg az Operaház. S újra meg újra: a sok közös emlék a nagy kortárs­sal, baráttal, a másik gé­niusszal, Bartókkal. Nem frá­zis, hogy jóban és rosszban egyaránt barátok voltak. Íme, egy megrendítő példa az utóbbira, egyben újabb bi­zonyítéka Bartók emberi nagyságának, férfias bátor­ságának — egy levél: „Méltóságos Uram! Csak most jutott tudomásomra, hogy a Méltóságod elnöklete alatt folyó fegyelmi vizsgá­latok során Kodály Zoltán ellen a direktóriumi tagság is vádpontként szerepel. Minthogy annak működésé­ben én is részt vettem, mint Kodály, tiltakoznom kell az ellen, hogy akár a tagság puszta ténye, akár valami­lyen kifogásolt működés miatt Kodály Zoltán egyedül viseljen bármilyen felelőssé­get. Kérem e soroknak a fe­gyelmi bizottság előtt való felolvasását és jegyzőkönyv­be vételét. — Rákoskeresz­túr, 1920. február 3. Bartók Béla.” (barabás) Megnyílt a Bartók-archivum Kodály-kiállítása Eredeti kéziratok — Makett-Háry ÚJ KÖNYVEK Egy író élete a Nyugat szer­kesztőségében címmel jelenn meg Gellért Oszkár legújabb kötete. — Fejes Endre kötete Rozsdate­mető címmel jelent meg. — Két ember az országúton címmel je­lent meg Ratkó István legújabb novelláskötete. — Kende Sándor Testvérek című könyvében Kom­lón szerzett élményeit dolgozza fel. — Molnár Zoltán Egy vörös­katona emlékei című kötetében két kisregény szerepel. Második kiadásban jelent meg Stendhal re­mekműve, A szerelemről. — Illés Béla három kisregényét tartal­mazza A vér nem válik vízzé címmel megjelent kötet. — Vas István új verseskötete Római rablás címmel. BOSSA NOVA Az Oggi című olasz hetilap képes beszá­molót közöl a leg­újabb táncról, amely néhány hét alatt nagy népszerűséget ért el. A bossa nova a boogie-woogie, ■ rock and roll és twist után romantikusabb hangzású, jelentését azonban elég nehéz meghatározni. Akik jól ismerik a brazil viszonyokat, azt mondják, hogy a leg­megfelelőbb fordítá­sa: „új ritmus”. Nin­csenek előírt lépései, és a tánc olyan nagy mesterei, mint Fred Astaire vagy Xavier Cugat, teljesen elté­rő módon értelmezik az új tánc techniká­ját. Az „új ritmus” atyja, Joao Gilberto brazil gitárénekes a maga részéről azt ál­lítja, hogy az új tánc nem is annyira rit­mus, inkább lelkiál­lapot kifejezésére va­ló. Talán ad némi tám­pontot az a legenda, amely szerint Joao Gilberto még festői növendék korában Párizsban találkozott Cocteau-val, s a bi­zarr francia akadé­mikus megjegyezte, Brazíliában modern zeneszerző nem tud­ta még megfelelően kihasználni a hagyo­mányos népi táncok kimeríthetetlennek látszó kincsestárát. A festőnövendék önér­zetét sértette ez a megjegyzés, s hazájá­ba visszatérve, Anto­nio Carlo Jobim ne­vű zeneszerző barát­jával munkához lá­tott, s megalkotta a bossa novát, amely­nek hangulata erősen emlékeztet a Fekete Orfeusz című film zenéjére, Jobim ugyanis ebben a film­ben kísérelte meg először egyéni zenei stílusa kialakítását. Zeneileg nehéz meghatározni, hogy mi új van ebben a táncban. Tény az, hogy melódiája las­sú üteme miatt bizo­nyos mértékben visz­­szatérést jelent a rock and roll-őrület előtti idők békésebb táncmuzsikájához. Eddigi sikerét is nyilván annak kö­szönheti, hogy mér­téktartó és mégis mo­dern tánc. Új brazil ritmus Twist helyett „békésebb" tánc Cocteau sugalmazta A Fekete Orfeusz zeneszerzője Sacha Distel és Valerie Lagrange így táncolják Szőnyi István hagyatéka A zebegényi nagy mester hagyatéka fel nem mérhető, felszívódott élő népi kultú­ránk egészében. Modern fes­tészetünk és grafikánk koros és ifjú művészeinek sokasága őrzi szívében, vonalaiban és színeiben öntudatlanul is, az ő szóbeli, vagy ecsettel írott tanítását. Munkáinak java a hazai és külföldi gyűjtemé­nyekbe vándorolt. Az utóbbi időben a Csók Galéria kirakatában, a Der­­kovits-terem falain találko­zunk vele, pompás rézkarcai­val, bensőséges zebegényi tá­jaival, fényittas atmoszférá­­jú Dunakanyar-ábrázolásai­­val, robusztus emberképei­vel és gyermeküket féltő gyöngédséggel ölelő anyáival életteljes parasztképeivel, amelyek emlékeztetnek arra, hogy mindvégig milyen sze­retettel érdeklődött a föld né­pie iránt, amelynek életét p­ompás festmények sokasá­gán örökítette meg, aztán gyönyörű idomú, fényben fürdő aktjaival, a modern kor légies puhaságú, egyben monumentális Vénuszaival. Szőnyi István hagyatékából valók mind­ közel 300 hátrahagyott rézlemezeinek a harmadáról 50—50 levonatot készítenek. Eddig 36 darabot adtak ki újra: a tizenkettes sorozatokban, részletre árusí­tott lapok között olyan mes­terművek találhatók, ame­lyekből Európa és Amerika nagy múzeumai is őriznek egy-egy példányt. A Szopta­tó anya például a skandináv államok fővárosaiban, Mad­ridban és a világhírű párizsi Louvre-ban is helyet kap­ott; az utóbbi őrzi megkapó ma­lom-ábrázolását is. Itthon évtizedekig nem szűnt a Sző­­nyi-grafikák nép­szerűsége, halála óta azonban alig-alig lehetett kapni belőlük. Kö­szönet a Képcsarnoknak, hogy feltámasztotta halottai­ból a nagy mester örökségét,­­ a gyűjtők örömére és az egyszeri alkalommal vásárlók okulására. Mert ha van mű, amelyről bizton elmondhat­juk, hogy szépre, művészetre nevel, Szőnyi Istváné az. Artner Tivadar

Next