Esti Hírlap, 1963. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-02 / 205. szám
Czóbel Béla nyolcvanéves Aki Czóbel Bélát — a magyar festészet legjelesebb élő mesterét — személy szerint is ismerni szerencsés, nehezen hiszi el, hogy betöltötte volna nyolcvanadik életévét. Semmi „öregemberes” gyengeség nincs benne, szelleme élénk, eleven, alkotóereje töretlen, s most is frissen járja évtizedeken át megszokott „ingajáratát” Szentendre és Párizs között... Czóbelt a francia festészet is számon tartja, hiszen már 1905-ben a híres „Fauves”-csoporttal (Matisse, Braque, Derain stb.) együtt szerepelt a Salon d’Automne művészettörténeti jelentőségű tárlatán, és azóta rendszeresen nagy sikerű bemutatókat rendeznek Párizsban műveiből. Megtehette volna — mint annyian megtették —, hogy életét, művészetét teljesen idegenbe plántálja, de nem tette! Erős szálak kötik-fűzik a hazai tájhoz, a hazai élethez, tárgyakhoz. Témáit, modelljeit is — legyen az akár a csendélet almája, virága, vagy egy sután kedves fiatal lány — itthon találja meg. A stílusanalizáló szakemberek kimutatták, hogy művészetének legjellegzetesebb vonásai szoros összefüggést mutatnak a nagybányai piktúrával, s festészete szervesen beletartozik XX. századi művészetünk fejlődésének áramába. Képei láttán azonban az egyszerű, a magasabb esztétikában pallérozatlan művészetkedvelő is — minden külön magyarázat nélkül — megérzi, hogy ez a festészet képzőművészeti kultúránk maradandó, kiemelkedő értéke. Alkotóerőben gazdag éveket, további jó egészséget kívánunk Czóbel mesternek, születésnapján. Cs. M. RÁDIÓMŰSOR Szeptember 2 — hétfő KOSSUTH: 16.40: ötórai tea. — 18.»: Hírek. — 18.15: A Milánói Scala együttese. — 13.05: Hiúsági Rádió. — 13.25: Szórakoztató magyar muzsika. — 19.54: Mese. — 20.»: Esti Krónika. — 20.35: A Rádiószínház bemutatója: Az igazságszolgáltatás. Rádiójáték. — 21.40: A Iudvikovszkij-együttes műsorából. — 22.»: Hírek. — 2205: Sporthúradó. — 22.30: Zenekari muzsika. — 23.45: Magyar nóták. — Közben: 24.»: Hírek. — 0.10: A magyar nóták folytatása. PETŐFI: 17.«: Hírek. — 17.05: Brahmszongoraművek. — 17.50: Ipari hivatalnok — vagy szocialista menedzser? — 18.»: Könnyűzene. — 18.40: Két elbeszélés. — 19.»: Hírek. — 19.05: Dvorzsák, h-moll gordonkaverseny. — 19.45: Gazdaszemmel ... — 20.»: Operettrészletek. — 20.55: Édes anyanyelvünk. — 21.00: Hírek. — 21.05: Színes népi muzsika. — 21.40: Európa védőbástyája — Európa szemével. — 22.»: Wagner-kettősök. — 22.30: Tánczenekarok parádéja. — 23.»: Hírek. URH: 18.30: Hírek. — 18.40: Könnyűzene. — 19.40: Jegyzet. — 20.»: Bach János passió. — 22.05: Tánczene. — 22.30: Hírek. Szeptember 3 — kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Operettrészletek. — 8.40: Versek. — 8.50: Gyermekrádió. — 9.20: Dallal, tánccal a világ körül. — 10.00: Hírek. — 10.10: Zenekari muzsika. — 11.12: A világítótorony. Rádiójáték. — 11.52: Napirenden___— 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczene. — 12.58: A vidéki színházak műsora. — 12.»: Törvénykönyv. — 13.15: A varászfuvola. Operarészletek. — 14.»: Hírek. — 14.10: Könnyűdallamok. — 15.05: Mai magyar költők versei. — 15.25: Népi zene. — 16.»: Hírek. — 16.10: Gyermekrádió. — 16.25: Ifjúsági Rádió. — 16.50: Zenekari hangverseny. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — Közben 6.30: Hírek. — 8.»: Hírek. — 14.«: Ottmar Gerster: Vidám zene öt fúvóshangszerre. — 14.25: Kamarazene. — Közben: 15.»: Hírek. — 15.05: A kamarazene folytatása. — 15.45: Vándorok az őszi selyemúton. Előadás. — 16.»: Délutáni frissítő. — Közben: 1650: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.5: Hírek. — 17.05: A Délutáni frissítő című műsor folytatása. — 17.40: Repülőgépről. Utasok és tájak. — 17.55: Tánczene. Randevú a Nemzetinél Magolás a múzeum lépcsőin — A villamos ütközője — Tyúkleves — Pesti népszokások Ha egy pesti ember találkozót beszél meg egy másik pestivel a Nemzetinél — természetesen mindkettő a Nemzeti Színházra gondol és nem a Nemzeti Múzeumra. Viszont a fővárosban fellelhető összes múzeumok közül kizárólag a Nemzeti Múzeumot értjük, ha arról van szó, hogy valaki a múzeumlépcsőn tanul. Mert a Nemzetinél randevúzni vagy a múzeumlépcsőn tanulni hagyomány — szinte pesti népszokás. A mi kétmilliós, Budapestünknek éppen úgy megvannak a maga néprajzi sajátosságai, mint bármelyik más, kisebb, történeti múlttal rendelkező településnek. — Csakhogy a klasszikus néprajz fogalmaival nemigen lehet megközelíteni ezeket a jelenségeket — mondja Nagy Dezső kutató. — Mert Budapest nem egységes település: hagyományaink, szokásaink nagyon sokféle kulturális hatás elemeiből tevődtek össze. Ráadásul egy nagyváros életmódjának jellegzetességei roppant gyorsan változnak, alakulnak — arról nem is szólva, hogy az egyes motívumok kerületenként is mások meg mások. — Őriznek-e a világ nagyvárosai közös néprajzi jegyeket? — Természetesen. A köztereken való sakkozás, kártyázás, vagy az úgynevezett „könnyen élők” rétegeinek kialakulása jellegzetesen nagyvárosi jelenség. — Vannak-e a mai Budapestnek olyan néprajzi hagyományai, amelyek több száz évesek? — Hogy csak egyet említsek: mondjuk egy gyerek ma apja mesterségében pályakezdő. Azonnal kialakul körülötte az általános vélemény: könnyű neki, mert az apja szakmabeli. Vagyis: könnyebba pályakezdés an* nak, akinek szülőjét ismeri a szakma* könnyebben válik jó munkás abból, akinek az apja már mester. Ez a mindennap felbukkanó jelenség nem más, mint régi céhes hagyomány. A céhlevelekben külön cikkely hangsúlyozta, hogy mester fiától a céhmester semmiféle okmány bemutatását nem kéri, amikor a fiú inasnak jelentkezik, igazoló iratok csak idegentől kötelezőek. — Volt-e olyan népszokás Pesten, amely a gazdasági változásokkal eltűnt? — Nagyon sok. Például: a villamosütközőn való utazás. Ez általános pesti népszokás volt az ifjúság körében. A villamosjegyek magas ára hozta létre — idővel virtussá lett. A közlekedés olcsósága megszüntette. A vicc — A pestiek legendás humorérzéke, viccteremtő készsége folklórnak számít? — De mennyire! A feudalizmusban elterjedő anekdota műfaj az élettempó felgyorsulásával átalakult csattanós, tömör viccé, s az egykor a vendégfogadókban, majd kávémérésekben dívó kedvelt szórakozás az idő folyamán sajátos pesti jelleget öltött. Mi tartozik még a pesti ember néprajzához? Az újabbak közül például az, hogy a vendéget feketekávéra hívjuk, feketekávéval fogadjuk. Vagy: virágos hangulatban, különösen házimulatságok, kirándulások, szilveszteri mulatságok idején rendszeresen sor kerül a pesti helynevekről szóló dalok közös éneklésére: Hétre ma várom a Nemzetinél, Legyen a Horváth-kertben, Van a Bajza utca sarkán, Váci utcán, Váci utcán stb. Régebbi hagyomány: a gyermekágyas asszonynak rokonsága és szomszédai — munkatársak, baráti kör ritkábban — tyúklevest visznek. A babonák közül már csak mint népszokás a legáltalánosabb az „el ne kiabáljam”-mal együttjáró lekopogás. Kimaradt — Létezik-e összefoglaló tanulmány a főváros naprajzáról? — összefoglaló még nem. De 1954-ben a Fővárosi Tanács létrehozott egy munkaközösséget Nagy-Budapest néprajzának összeállítására, s ebben az évben megjelent az azóta elhunyt Zoltán József értékes műve: A barokk Pest-Buda élete. 1959-ben a közösség munkája abbamaradt — kimaradtunk a költségvetésből. A munkáshagyományok feldolgozása, s egyéb részlettanulmányok készítése azonban folytatódott, a munkásdal-tanulmány rövidesen meg is jelenik. — Budapest általános néprajzának feltárására belátható időn belül nem is kerül sor? — Egy nagyváros néprajzának felkutatása hatalmas feladat, ha az anyagi eszközök rendelkezésre állanának, akkor sem lehetne máról holnapra megoldani. Anyagi eszközök híján pedig — elkezdeni sem lehet. A kezdet már megvolt. És ha a főváros költségvetéséből 1954—1959-ig jutott erre a a célra — talán ki lehetne rászorítani most is. Nóti Ilona vígszínház Évadnyitó előadás spra JA Pénztár naponta szeptember 7-én 13-tól 19.30 óráig PUSZI Születésnapi puszi. „ Az angol—magyar közös vállalkozásban készülő Aranyfej című film egyik főszerepét egy neves amerikai komikus, Buddy Hackett játssza. A szakállas színész szeptember elsején ünnepelte 39. születésnapját. Képünkön egyszerre kap születésnapi puszit Liza lányától (baloldalt) és a kis Lorraine Powertől, aki az Aranyfej főszerepét játssza. (MTI-fotó : Bojár felvi Rendetlen bűnbánat Új magyar darab próbáján a Nemzetiben — Elektromos feszültség a levegőben! Veszekedtetek, vagy csókolóztatok? Lőrinc, a betoppant jóbarát (Somogyváry Pál) érkezése valóban fűtött vitát szakított félbe a fiatal költőnyelvész, András (Fülöp Zsigmond), és szerelme, Anna, az orvosnő (Demján Edit) között. S utána sorra érkeznek a baráti kör tagjai: Vince, a festő (Gellei Kornél), a meg nem értett zseni, panasszal és indulattal telve, múzsájával (Zólnay Zsuzsa), akiről az olvasztámőket és traktoristalányokat festi, hogy azért az új kocsira való is meglegyen; meg a magnós Zsiga (Garas Dezső), aki meg nem értett nagyságok nyilatkozatait gyűjti szalagra, s ezúttal egy eszpresszóból felcsípett nőcskét is hoz magával, (Szekeres Ilona). És még valaki: Zsuzsa, az „Extra” (Töröcsik Mari) — ez a név tapadt erre a különös, pózokból és szeszélyekből összeszőtt fiatal lányra. Ő az, aki Anna és András szerelmét, s mindhármuk életét szétdúlni készül — hármójuk drámája voltaképp Illés Endre és Vas István színműve, a Rendetlen bűnbánat, amelynek próbáján ülünk a Nemzeti Színház nézőterén, s figyeljük a mai fiatalokat alakító színészeket, akiket Pethes György rendező irányít, s akiknek ajkán a prózai beszédet időnként versbe dobja fel az indulatok emelkedő hőfoka. — Igen, a versek! A modern drámai verselés és a mai beszélt nyelv összekapcsolása — mondja Vas István —, évek óta izgat és foglalkoztat ez a probléma, különösen Eliot, Peter Fry kísérleteinek ismerete óta. Igyekeztem a természetes élőbeszéd ritmusából kiindulni a versek megírásakor. Egyébként Illés Endrével ez a második közös színpadi művünk. Az első a Trisztán volt, a szerelem kosztümös drámája után most a szerelem mai drámáját írtuk meg, s vele a mi értelmiségi ifjúságunk viharos korszakának vívódásait. A színpad eközben részben kiürült, a vendégek elviharzottak. András elzavarta magnós barátját, hirtelen megundorodva cinizmusától és embertelenségétől. Csak egyvalaki maradt ott: Zsuzsa, az „Extra”. András rosszkedvű ingerültsége hirtelen derűbe, érdeklődésbe oldódik. Felfigyel a lányra, akit eddig szinte észre sem vett, s akiről nem tudja, hogy épp most szánta el magát András és Anna nagy, erős kapcsolatának szétrobbantására. Egy új, baljóslatú szerelem kezdődik. A próba folytatódik. (fencsik) Hacsaturján zeneművet komponál a Gertler mírű Durrdefekt a Németvölgyi úton. Belga gépkocsi. Két utasa, nő és férfi, kiszállt. Kerékcsere. Nem hivatásos szerelő, vagy gépjárművezető végezte el a gyors kerékcserét, hanem Gertler Endre, a világhírű hegedűművész. A szerencsésen végződött kaland után leülünk egy-egy kávéra a művészpárral. Hévizen nyaraltak, utaznak vissza Brüsszelbe. — Rövid lesz otthoni vizitem — mondja Gertler Endre —, mert Brüsszelből nyomban Londonba utazom. Bach-ünnepségekre hívtak meg. A koncerteket Benjamin Britten fogja vezényelni. Az én angliai szólóestém idején feleségemnek Belgiumban lesz szóló zongoraestje. — Merre jártak mostanában? — Nagy turnénk volt a Szovjetunióban. Kilenc különböző városban — Moszkvában, Leningrádban is — játszottunk Bartók-műveket. A szóló hegedűszonátát is kilenc koncerten adtam elő a szovjet közönség óriási lelkesedése mellett. A Bartókmű fogadtatása páratlan élmény volt számomra. Leningrádi koncertünk után Aram Hacsaturján látogatott meg bennünket a művészszobában. Átölelt, gratulált és megígérte, hogy kettőnknek új zeneművet komponál. Ennek a műnek az ősbemutatását átengedi Brüsszelnek. — Mikor jönnek legközelebb Budapestre? — Én hamarosan — mosolyog a művész —, hiszen zsűritagja leszek az őszi zenei versenyeknek. Ezt követően azonban újból Brüsszelbe utazom, ahol tanítványaim várnak. K. K. Városok - filmszalagonKönyvújdonságok Vannak-e magányos emberek a szocialista társadalomban, s ha igen, miként gondoskodik róluk az állam, a társadalom? Ez a kérdés foglalkoztatja Sára Sándort — aki Cigányok című dokumentumfilmjével a legutóbbi rövidfilmfesztivál nagydíját nyerte el Egyedül című, készülő új kisfilmjében, amely a gyermekvárosok lakóitól a szociális gondozottakig mutatja be a családtalanok legkülönbözőbb korosztályait. Kolonits Ilona egy szocialista bányászbrigád hétköznapjairól, az új típusú, szocialista ember formálódásáról készít riportfilmet. A magyar némafilm történetét mutatja be Magyar Bálint összeállítása. Jancsó Miklós új riportfilmjének címe: Kevélynyereg. öt régi munkásmozgalmi harcos túráját kíséri végig az általuk épített, régi kevélynyergi turistaházhoz. A dokumentumfilmen a múlt szép emlékei is megelvenedtek, s helyet kapnak benne a modern turisztika kérdései is. Városfilmeket is készítenek a Budapest Filmstúdió munkatársai, mert az ilyen, a földrajzot a történelemmel és a szociográfiával szerencsésen egyesítő ismeretterjesztő kisfilmek iránt mind nagyobb az érdeklődés belföldön is, külföldön is. Az idén hatszázadik születésnapját ünneplő Kőszegről Roszik Gyula készít riportfilmet. Szentendre gyönyörű tájait, híres képzőművészeti hagyományait örökíti meg Mészáros Márta filmje. Tímár István szülővárosáról, Mohácsról készít filmet. Munkája középpontjában a nemzeti egység politikájának eredményei állnak, amelynek sikerei ezen a soknemzetiségű városon jól lemérhetők. Egy négyéves kislány egy napjáról, kis jellemének fejlődéséről készít filmet Herskó Anna. Ostoros községben forgatja új dokumentumfilmjét Kis József. Olyan falu ez, amelyben igen jellegzetesen található meg a régi és az új, sziklákba vájt lakások és a modern tsz-élet. Falusi szimfónia lesz az új dokumentumfilm címe. Többször beszámoltunk már az Éva ügyében című dokumentumfilmről, amelyet Nádasy László rendez. Éva , az Auschwitzot túlélt magyar leány, aki nem találta meg szüleit. A Közel-Keletre utazott egy Duna-tengerjáró hajón a tavasszal Mönich László. Híjáról két film anyagát hozta haza. Az egyik egy magyar Duna-tengerjáró hajó mindennapi életét mutatja be, a másik: Közelkeleti útinapló. Az utóbbi színes szalagon készült. Végül: hírt adunk két főiskolai hallgató kisfilmjéről. Az egyik a, júniusban Budapesten lezajlott nemzetközi kutyakiállításról készült filmriport, a másik, 55 másodperc címen, az úszók korszerű edzési módszereit örökíti meg. (b. t.) Móricz Zsigmomd regényei és elbeszélései 6. kötete „A fecskék fészket raknak”, ,,A boldog ember”, „Az asszony beleszól” és a „Jobb mint otthon” című regényeket tartalmazza. A Helikon Klasszikusok sorozat legújabb kötete Turgenyev elbeszéléseinek javarészét foglalják magukban. A kötet Elbeszélések címmel jelent meg, Áprily Lajos fordításában. Prilezsajeva kisregénye Puskin-keringő címmel került kiadásra. SZÍNHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA: József Attila Színház: A potyautas (7). — Károlyi kert: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye (Ifjúsági bérlet 1/3, C—D—E-sorozat, 17. hangverseny, este 8. — Rossz idő esetén kedden, 3-án.) □ RENNER KÁLMÁN soproni művész tervei alapján készülnek azok a plakettek, amelyeket októberben díszes kazettában nyújtanak át a budapesti nemzetközi zenei versenyek díjnyerteseinek. A plakett egyik oldalán a zenei versenyek jelvénye, a másikon pedig a versenyágakat jelképező hangszerek láthatók.