Esti Hírlap, 1965. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1965-03-11 / 59. szám
Peer Gynt halála Furcsa volt hallani annak idején, hogy Ladányi Ferenc betegeskedik. Közeli emlék idézte fel bennünk hetyke Peer Gyntjét, klasszikus komédiák könnyed és hódító lovagját, Garcia Lorca üldözött, de meg nem található szabadságharcosát. S még az ablakon ki-be ugráló Liliomfija sem tűnt távolinak. Az egészségnek, tetterőnek, sokáig megőrzött ifjúságának ez a kiváló színpadi ábrázolója beteg lett. Fuldokló rohamok kínozták, majd hoszszas szenvedés után végeztek is vele. A betegség elől nem tudott lóra ülni és elvágtatni, ahogy oly remekül csinálta Lorca darabjában. Legkedvesebb szerepe — saját vallomása szerint — a Peer Gynt volt, s mindig sajnálta, hogy nem láthatta sem Törzs Jenő, sem Apáthy Imre, sem Jávor Pál Peer alakításait. Pedig csak Törzs Jenő majdnem tíz éven át játszotta ezt a szerepet Budapesten. De Ladányi Ferenc akkoriban még nézőként sem juthatott fel Budapestre: minden este játszania kellett kis vidéki társaulatoknál. A tehetséges, művelt színész — Tóth Árpád unokaöccse — a felszabadulás után, 35 éves korában játszott először olyan darabokban, amelyeknek nem egy hét volt a próbaidejük. Az „Élő dramaturgia” című, 1963-ban megjelent kötetben Ladányi Ferenc a Peer Gyntről vall, de valójában önmagáról., És kiderül, hogy tulajdonképpen a negyven éven felül, fiatal hősöket megszemélyesítő Ladányi Ferencnek nem is volt ifjúsága, hogy akkoriban mindig csak „vonult”, de soha nem utazott, s hogy csak színpadon sétált. Talán ennek az ifjúságnak is valami része van abban, hogy Ladányi Ferenc idő előtt ment el. Nehéz, sok erőfeszítést igénylő élete volt a most eltávozott kiváló magyar színésznek. Nemcsak filmszalagok és hangképek maradnak utána, de fennmarad alakja a nézők emlékezetének színpadán is. A. Március II. — csütörtök KOSSUTH. 16.00: Hírek. — 16.10: Máthé Jolán és Domahidi László énekel. — 16.35: Honegger-művek. — 17.05: Tudományos Híradó. — 17.20: Könnyűzenei Híradó. — 18.00: Hírek. — 18.10: Villanófényben. — 18.15: Ifjúsági Rádió. — 18.35—22.00: Hoffmann meséi. Offenbach operettjének közvetítése. Közben: 20.00: Esti Krónika. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tánczene. — 23.10: Miért szép? — 23.30: Útkeresés. — 24.00: Hírek. — 0.10: Filmzene. PETŐFI: 15.05: Zenekari muzsika. — 15.52: Ifjúsági Rádió. — 16.50: Földes György írása. — 17.00: Hírek. — 17.05: Fúvószene. — 17.20: Elbeszélés — 17.45: Rádióegyetem, Beethoven. — 18.36: Gyulai Gaál: Concerto hárfára és zenekarra. — 19.00: Mi történt a nagyvilágban? — 19.15: Régi magyar dalok és táncok — 19.40: Iskolarádió: A román stílus. — 20.00: A Budapesti Fúvósötös hangversenye a stúdióban. — 20.25: Könyvismertetés. — 20.35— 23.00: Előszóval — muzsikával. — Közben 21.00: Hírek. / URH: 14.00—18.00: Budapesten és környékén azonos a Petőfi Rádió műsorával. — 18.30: Hírek. — 18.10: Muszorgszkij-dalok. — 19.12: Tánczene. — 20.10: Vers. — 20.25: Kamarazene. — 21.12: Honegger-művek. — 22.30: Hírek. Március 12. — n élitek KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—8.00: Reggeli zene. Közben 5.00, 6.00, 7.00, 8.00: Hírek. — 8.15: Édes anyanyelvünk. — 8.20: Könnyűzenei Híradó. — 9.00: Kártyások. Gogol egyfelvonásosa. — 9.50: Népdalok. — 10.00: Hírek. — 10.10: Az óvodások műsora. — 10.30: Zenekari muzsika. — 11.00: Iskolarádió. — 11.30: Táncdalok. — 12.00: Hírek. — 12.15: Operarészletek. — 13.00: Ami a Jövő hét zenei műsoraiból kimarad. — 14.00: Hírek. — 14.10: Bach: 105. kantáta. — 14.40: Ifjúsági Rádió. — 15.00: Dallal-tánccal a világ körül. — 15.40: Lapozgatás új könyvekben — 16.00: Hírek. — 1 6.10: Operarészletek. PETŐFI: 5.00: Hírek. — 5.05—8.00: Reggeli zene. Közben 6.00, 7.00, 8.00: Hírek. — 8.00—10.57: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — 14.00: Népi zenekar. — 14.25: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.40: A lepecsételt asszony. Daljáték-részletek. — 15.00: Hírek. — 15.05: Mozart hangverseny. — 16.10: Ifjúsági Rádió. A TV MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN 16.25: Jégkorong VB. Szovjetunió—USA. Közvetítés Tamperéből. — 19.00: Három deci tisztán. A Televízió riportfilmje. — 19 25: Jégkorong VB. Csehszlovákia— Kanada. Közvetítés Tamperéből. Gyékényestől a Nemzeti Galériáig , VÉLETLENÜL“ LETT SZOBRÁSZ • SZAMÁRÁS FIÚ, MINTÁZÓ GYEREKEK A CSODASZARVAS-LEGENDA FELDOLGOZÁSA • PORTRÉVÁZLAT BENCSIK ISTVÁNRÓL A kiállításról szóló kritikák következetesen elírták a nevét; az egyik Lászlóra, a másik Jánosra keresztelte. Pedig Bencsik István szobrászművész régen túl van már azon a korszakon, amikor felfedeznek és — gyakran — tévesen írt keresztnévvel népszerűsítenek egyegy ifjú művészt. A Fiatal Képzőművészek decemberi tárlatán kiállított két nagyobb méretű műve, a Fiú szarvassal és a Kútfigura bizonyítja, hogy — forrongásaival, esetleges további változásaival együtt is — kialakult, érett művész. Szertelen temperamentum és fegyelmezett szépség csatájáról, korszerű gondolati vívódás harmóniába rendezéséről vall ez a két — merjük leírni a jelzőt —: jelentős szobor, s 34 esztendős, két fa van. A Somogy megyei Gyékényesen volt cseléd — kanász —, 1947-ben, amikor riportot olvasott egy képeslapban a népi kollégiumról, ahol munkás- és parasztfiatalok művészetet tanulnak. Levelet írt az egyik miniszternek (a képeslapnak ugyanabban, a véletlenül hozzá került számában látta a fényképét), s mellékelte egyik agyagfiguráját. Néhány hét múlva levél jött, és 400 forint a miniszter titkárságától, induljon Budapestre, felveszik a NÉKOSZ-ba, így végezte el az általános iskolát (7 elemije volt, amikor a levelet írta), s kisebb kitérők után — előbb tévedésből a leendő bölcsészek közé osztatták — a Képzőművészeti Gimnáziumba került 1957-ben végzett a Főiskolán, s a legnagyobb ígéretek között tartották számon. (Diák volt még, amikor egyik szobrát tízezer forintért megvette a Nemzeti Galéria.) Somogyi József, majd Mikus Sándor tanítványa volt, aztán Makrisz Agamemnon közelében dolgozott éveken át; az ő „inasaként” leste el a mesterség titkait. Ma öt szobra áll az országban: Gyulán a Szamaras fiú és a Hintázó gyerekek, Kecskeméten az Anya, Pécsett egy Akt és Szolnokon egy Kútfigura. E — Nagyon szép rend uralja a világot. Ezt a rendet, ezt a szép harmóniát kell ábrázolni, újjá teremteni egy kerek, lezárt mikrovilágban — a szoborban. Ezt vallom akkor is, ha egyes művészek szemében idejét múlt felfogás az optimizmus; ha sokan azt állítják is, hogy nem korszerű filozófia az optimista humanizmus. A sokat emlegetett disszonanciák valóban léteznek, de az élet lényeges folyamatai mégis derűlátást sugallnak. Nem szeretem a Camus-, Dürrenmatt-féle spekulatív művészetet; szerintem nem igaz, hogy ember embernek farkasa. Mert valóság ugyan, hogy ilyen jelenségek is tapasztalhatók — s nálunk is —, de ez csak a tünet, a mélyben a rend uralkodik. — Tartalmi monumentalitásra törekszem — fejtegeti szenvedélyesen. — Nem a részletek, hanem az egész igazságát kísérlem meg kifejezni. Közérthető művészetre törekszem, mert vallom, hogy az igazán nagy művek egyaránt tetszenek a laikusoknak és a műkritikusoknak. Szarvas-szobromat azért hiszem sikerültnek, mert a kiállítási teremben dolgozó takarítónőnek és villanyszerelőknek is ugyanaz tetszett benne, ami a kollégáknak, meg az értő műkritikusoknak. Nem az Állatkertben látható, naturálisan kimunkált szarvas, hanem — a gyűrt lemez anyagszerűségében — az erdőt, a szarvas teljes világát is magába sűríti, ábrázolja. A Csodaszarvas-legenda modern felfogását sikerült kifejeznie új szobrában. Zs. L — ... ss Nemzeti bontásából vette. (Endrődi rajza) Ügyetlen ügy A francia hatóságok — mint az Esti Hírlap is megírta — látványos ügyetlenséggel ügyet csináltak a világhírű kubai költő, Nicolas Guillén látogatásából. A költőt, aki több egyetem meghívására előadókörútra érkezett Franciaországba, nem akarták beengedni. Csak a közvélemény erélyes fellépése bírta rá a hatóságokat az érthetetlen és szemellenzős döntés megmásítására. A vitriolos sajtóhangok közül érdemes idézni Robert Escarpit szellemes glosszáját a párizsi Monde első oldaláról. „Határainkat határozottan jól vigyázzák. Vasárnap Hendaye-nál visszatoloncoltak egy veszedelmes gonosztevőt, bizonyos Nicolas Guillént, aki azzal az átlátszó ürüggyel akart francia földre lépni, hogy tíz egyetemről van meghívása, ahol is arról kell beszélnie, milyen hatással voltak a franciák a kubai kultúrára. Az még hagyján, hogy Guillén kubai, de ráadásul azt a beismerhetetlen bűnt is bevallotta, hogy korunk egyik legnagyobb költője, aki ebbeli minőségében abban a szégyenletes névsorban is szerepel, amelynek Nagy Larousse Lexikon a neve. A legnyugtalanítóbb azonban, hogy ez az egyén Spanyolország felől jött. Látnivaló, hogy a spanyol rendőrség nem áll feladata magaslatán. Igaz ugyan, hogy — amint arról a keddi spanyol lapok diadalmas első oldalas híradásai tanúskodnak — Franco tábornok, akinek épp elég baja van a saját baloldalijaival és értelmiségeivel, most örülhet, hogy megmutathatja: vannak még Európában, akik nálánál is nagyobb ellenségei ... a kommunizmusnak és a kultúrának.” A MOM Művelődési Házban március 12-én pénteken du. fél 5 órakor Ifjúsági filmszeminárium keretében Vas János, a SZOT tagja tart előadást. Bemutatásra kerül: Előzés c. olasz cím. (x) A siker ábécéje A Madách Színház előadásairól Az elmúlt hónapok élményszerző előadásai a Madách Színház két színpadára irányították a közfigyelmet. Buzdító példa ez, amely segíthet a középszerűség, az elkényelmesedés, a kisigényűség szürke árnyait oszlatni. Az okokról, a sikerek forrásáról pedig már most, szezon közben is érdemes néhány szót ejteni. Annál inkább, mivel ezek az okok előítéleteket cáfolnak, gyakran emlegetett, mégis elég ritkán követett elvek igazáról győznek meg. Hamlet, Kispolgárok, Negyedik Henrik, Yerma, Mathiász-panzió; darabok, amelyek egyszerre biztosítottak rangot és sikert a színház, műsorának. Ahány cím, annyi tanulság. A Hamlet, amelynek új szereposztásban játszott második változata kiegyensúlyozottabb és még izgalmasabb volt, mint az első, eljutott a 250. előadásig. Ez — ilyen rövid idő alatt a nemzetközi rekord, s arra figyelmeztet, hogy a legismertebb klasszikus is megújítható a színpadon, ha a rendező és együttese nem éri be a szöveg szépségeivel, a hagyományos szcenika és játékstílus utánzásával. Vámos László rendezése, Gábor Miklós játéka új elemeket, izgalmas kérdőjeleket vitt a kimeríthetetlen lehetőségű játékba. Gorkijjal is szinte csoda esett. Hiszen a Kispolgárok olyan időben játszódik, amely sem elég távol, sem elég közel nincs ahhoz, hogy történetiség vagy friss aktualitás emelje. A dráma gazdagságát tisztelve sem gondoltunk arra, hogy a felújítás ennyire hatásos lehet. Ádám Ottó rendezői szuggesztiója azután a mű eddig kevés figyelemre méltatott értékeit is felszínre hozta. A Yerma is nagy költő műve, de igénytelenebb, a siker lehetőségeinek megérzésében maradibb, kockázatot nem szívesen vállaló színházvezetés aligha biztosította volna parádés előadását. A dráma értelmezésének, teljes értékű megelevenítésének nehézségeit csak az írói stílust és atmoszférát hibátlanul reprodukáló rendező győzhette le. S vajon nem az alkotó színház lehetőségeiből adott-e leckét Füst Milán történelmi színművének premierje? Több mint harminc évig kellett az írónak és művének várakoznia, míg Pártos Géza és Gábor Miklós tehetsége a Negyedik Henriket is új, igazi életre ébresztette. Ugyancsak Csipkerózsikaálomból mentették ki Németh László Matthiász-panzióját. Mindkét darab a magyar színpadi irodalom ki nem használt lehetőségeire mutat, arra bíztat, hogy rendezőink és színészeink a nemzeti dráma konfliktusaiban, szerepeiben is keressék a művészi kiteljesedést. Ádám Ottó eddigi legjobb rendezésének, a Pillantás a hídról beállításának remeklését ismételte meg a Mattthiász-panzió színpadán. Pártos Géza pályájának magaslati pontjára érkezett a Negyedik Henrikkel. Vámos Lászlónak is legjobb képességei szintézisére adott alkalmat a nagy erejű Lorca-dráma. Nehéz volna eldönteni, hogy Gábor Miklós a dán királyfi, vagy a német-római császár szerepében volt-e nagyobb. Sokan éreztük úgy, hogy Henrikjében már az érlelő Hamlet-sorozat tanulságait is hasznosította. Tolnay Klári Gróti Ágnese is ritka élményt adott, s vitathatatlanul egyenrangú eddigi nagy szerepeivel. S a Yerma? Psota Irén diadala, amely nemcsak egyszeri siker, hanem pályafordulat, szoros kötés a tragédia szellemével, a nagy tragikus szerepekkel. öt előadás — öt siker, amelynek a darabválasztás merészségénél is fontosabb záloga, a műsorpolitikát is igazoló kulcsa az, hogy a Madách Színház kedvében jár rendezőinek és vezető színészeinek. Olyan feladatokkal állítja őket szembe, amelyek felszínre hozzák és realizálják álmaikat, a fel nem használt energiákat, azt a többletet, amely a legszemélyesebb ügyként vállalt alkotás hőfokát, sodrát, nemes sugárzását adja, s lelke az igazi színháznak. Művek és művészek ilyen szerencsés találkozásairól gondoskodni nem könnyű dolog. Talán még szerencse is kell hozzá. De egész biztos, hogy a legfontosabb tényező mégis a lehetőségek pontos felmérése, az elmélyült önismeret, a tehetségek ki nem vallott titkainak felderítése, a tág szellemi horizont és az, hogy a társulat ne csak papíron, hanem a munkában is együttes, a színház pedig újért vívó, fáradhatatlanul jobbra törő műhely legyen. Ez a siker ábécéje. Dersi Tamás Ma este magyar filmbemutató Bécsben MEGLESETT HOLLANDOK Bécs, március 11. A bécsi vidámfilm-fesztivál eddigi filmjei, egy közepes osztrák operafilm; „A windsori víg nők”, egy nagyon gyönge dán operettfilm; „Nyár Tirolban”, a már nálunk is bemutatott kitűnő olasz „Szörnyetegeid’, egy kicsit unalmas angol vígjáték, az „Isten állatkertje”, egy kedveske angol musical: „Mindennap ünnepnap”, az ötletes, rajzot és valódit szellemesen keverő Zeman film: „Egy bolond krónikája" közül messze kiemelkedik a holland pieman” (alcíme: „Rejtett kamerával”). Művészek, szakemberek, mindazok, akik látták, a világ legjobb dokumentumfilmjei közé sorolják, nemcsak az ez évi, hanem a sok évi átlagot tekintve is. Rendezője az Oscar-díjas holland Bert Haanstra. A fesztiválon sürgönyt kapott: az „Aleman”-nal újabb Oscar-díjra számíthat, bekerült az 1965. évi legesélyesebb jelöltek közé. A „Rejtett kamerával” — valóban rejtett kamerával készült, két éven át. Bert Haanstra megfigyelte, megleste honfitársait az utcán, parkokban, tengerparton, sportversenyeken. Felvételei tele vannak ritmussal, s ami a filmet különösen vonzóvá teszi: meleg, emberi humorral. Sokat nevetünk a hollandusokon, de egyszer sem nevetjük ki őket. A vidámfilm-fesztivállal egyidejűleg nemzetközi plakátversenyt rendeztek. Magyarország a „Karambol” című film plakátjával (készítette Máté András) harmadik díjat kapott. Ma délután hatkor a magyar nagykövetség fogadást ad abból az alkalomból, hogy este kerül sor Makk Károly és Psota Irén jelenlétében a „Mit csinált felséged háromtól ötig?” bemutatójára. Miután a fesztiválon nincs zsűri, nincs rangsorolás sem, izgalomra tehát nincs ok. Minden bemutatott film rendezője emléktálat kap, így tehát mindenki nyertes. A művészek is, a közönség is. P. Zs. □ A tátrai vonósnéGYES áprilisban és májusban sorra kerülő három koncertjére új bérleti sorozat árusítását kezdték meg az Országos Filharmónia jegypénztáránál. □ MA DÉLUTÁN 5 órakor, Thury Zsuzsa dedikálja a Szépirodalmi Kiadónál megjelent „Bűvös kör” című új regényét, a Népköztársaság úti írók Könyvesboltjában. □ A FILM FELTALÁLÓJÁNAK, Louis Lumiére-nek most van a századik születésnapi évfordulója. Ebből az alkalomból Párizsban megjelent G. Sadoul monográfiája Lumiére-ről. □ OROSZ ÉS ANGOL nyelven jelent meg a Szegedi Képeskönyv új kiadása, amely a múlt évi magyar kiadás után készült, és ismerteti Szeged nevezetességeit, valamint az ünnepi játékok rendjét. SZÍNHÁZAK CSÜTÖRTÖKI MŰSORA: Operaház: Carmen (7). — Operaház Erkel Színháza: Márta (Vencel bérlet, 7. és Kis Erkel IV. bérlet, 3. előadása, 7). — Nemzeti Színház: Oresteia (7). — Katona József Színház: Léda (6. szelvénybérlet, 7). — Madách Színház: Tanner John házassága (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: A bolond lány (7). — Vígszínház: Zárt ajtók mögött (M-bérlet, 4. előadás, 7). — Thália Színház: II. Richard (7). — József Attila Színház: Potyautas (7). — Fővárosi Operettszínház: Nagymama (7). — Bartók Színház a Fővárosi Operettszínházban: Három szegény szabólegény 3). — Vidám Színpad: Több nyelven beszélünk (fél 8). — Kis Színpad: Nincs előadás. — Irodalmi Színpad: Győre Imre, Garai Gábor, Mezei András oratóriumai (E-bérlet, 4. előadása, 7). — Egyetemi Színpad: Jazzbalett (a Pécsi Balett vendégjátéka 5 és fél 8). — Állami Déryné Színház a pestlőrinci Műv. Házban: Koldus és királyfi (fél 3). — Állami Bábszínház: Irány az Ezeregyéjszaka (10), Kaland a Vénuszon (3). — Zeneakadémia: Állami Hangversenyzenekar (vez.: J Korenstein. Tavaszi bérlet, C- sorozat, fél 8). — Kamara Varieté: Tengerjáró Varieté (8 és fél 9). — Fővárosi Nagycirkusz: Circo Medrano Italia (fél 4 és 7).