Esti Hírlap, 1965. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

Klaus: Bécsi konferenciát Vietnamról Washington, december 1. Josef Klaus osztrák kancel­lár Washingtonban egy saj­tókonferencia keretében ki­jelentette, hogy Bécs ideális helye lehetne egy nemzetközi konferen­ciának a vietnami kérdés­ben. Hangsúlyozta, Ausztria nem szándékozik közvetíteni, és bizonyos híresztelésekkel összefüggésben hozzátette, nincs tudomása Románia ilyen szándékáról sem. Klaus tegnap Washingtonból New Yorkba utazott, miután a Fehér Házban találkozott Bush amerikai külügyminiszterrel, és több más amerikai kül­ügyi hivatalnokkal. Mint az AP jelenti, Klaus megérkezése után New Yorkban közölte az újság­írókkal, hogy ma beszédet mond az ENSZ-ben. Szovjet katonai küldöttség Kairóban Moszkva, decemberül. Ma Amer marsall, az­ EAK első alelnöke meghívására szovjet katonai küldöttség utazott hivatalos látogatásra az Egyesült Arab Köztársa­ságba. A küldöttség vezetője Grecsko marsall, a Szovjet­unió honvédelmi miniszteré­nek első helyettese. Felrobbant g­áztartály Mexicóban egy épület pin­céjében felrobbant egy öt­száz literes gáztartály. A ház két emelete teljesen össze­dőlt, két személy meghalt, 21 súlyosan megsebesült. VIETNAM: Dél-koreaiakat dobtak­­ harcba az amerikaiak Újabb amerikai csapatok ♦ Észak-vietnami tiltakozás Dél-vietnami szabadság­­harcosok szerdán hajnalban zászlóaljnyi erővel támadást intéztek a saigoni kormány csapatainak a Da Nang-i amerikai támaszponttól 48 kilométerrel délre levő egyik támaszpontja ellen. A tá­maszpont és Saigon között megszakadt a telefonössze­köttetés. A szabadságharco­sok ugyanakkor gránátokkal lőtték a Da Nangtól 80 kilo­méterrel délre fekvő Tam Ky tartományi fővárost és a kormánycsapatoknak e város közelében létesített két tá­maszpontját. Az amerikai parancsnok­ság szerdán hajnalban dél­koreai csapatokat vetett be a Saigontól 440 kilométerrel északkeletre fekvő Kim Mu helység felmentésére, ame­lyet a szabadságharcosok az éjszakai órákban megtámad­tak. Az AFP jelentése sze­rint a dél-koreaiak a köz­ségtől nyugatra felvették a harci érintke­zést a partizánokkal, és „kisebb veszteségeket” szenvedtek. Saigon egyik külvárosában szerdán délelőtt ismeretlen tettesek kézigránátot dobtak a Dél-Vietnamban állomáso­zó amerikai tábori csendőr­ség parancsnokának gépko­csijára, amely kigyulladt. A támadás idején a kocsiban csak a parancsnok gépkocsi­­vezetője tartózkodott, aki sé­rülés nélkül úszta meg az esetet. Hat vietnami járóke­lő könnyebb sérüléseket szenvedett Az amerikai hadügymi­nisztérium bejelentette, hogy a Fort Bragg-i kiképzőtábor­ból még karácsony előtt 1700 újabb katonát küldenek Dél- Vietnamba. A bejelentés egy nappal követte McNamara hadügyminiszter közlését, amely szerint az Egyesült Államok kor­mánya újabb csapatokat küld Vietnamba. A 7. amerikai flotta repü­­lőgép-anyahajóiról, valamint dél-vietnami és thaiföldi tá­maszpontokról felszállt ame­rikai harci repülőgépek no­vember 29-én a VDK légte­rébe berepülve bombáztak és fedélzeti fegyverekkel lőttek lakott területeket több tartományban. Az újabb amerikai légitámadás miatt tiltakozott a vietnami nép­hadseregnek a nemzetközi ellenőrző bizottsághoz kiren­delt összekötő bizottsága. Washingtonban bejelen­tették, hogy Johnson elnök a hét végén megbeszélést foly­tat McNamara hadügymi­niszterrel és Bush külügy­miniszterrel. A bejelentésre azt követően került sor, hogy az elnök texasi farmjáról te­lefonbeszélgetést folytatott a hadügyminiszterrel. A meg­beszélésre előreláthatólag Texasban kerül sor. Testőr-iga­zga­tó Az angliai Oke­­hampton városká­ban levő Burton Hall szálloda fel akarja lendíteni forgalmát és ezért új igazgatót szer­ződtetett Edmund Murray személyé­ben. Murray tizen­öt évig, az ex-mi­­niszterelnök halá­lának napjáig Churchill polgári ruhás testőre volt, korábban pedig nyolc évet töltött a francia idegen­légióban. „Renge­teg történetet tu­dok elmondani életemnek ebből a két időszakából — egyiket-másikat biztosan nem en­gedné át a cenzú­ra” — jelentette ki Murray. Az új szállodaigazgató­nál, e kijelentése nyomán, máris há­rom nagy könyv­kiadóvállalat je­lentkezett kecseg­tető anyagi aján­lattal. Az ujjlenyomatok éjszaka költöznek A Scotland Yard előkészíti az Operation Whitehall-t A londoni rendőrség a minap szerződést kötött egy nagy ingatlanforgalmi rész­vénytársasággal. A Scotland Yard tulajdonába került egy hatalmas épület a White­­hall-on. Az épület 99 száza­lékban kész, a húszemeletes házon most végzik az utolsó simításokat. Hetvennégy esztendeje székel a Yard a City of Westminsterben, a Themze partján, a parlament köze­lében levő soktornyos, piros épületben, amely az első Sherlock Holme­s-történe­tekben még mint „régi ko­rokat utánzó, új épület” sze­repel. Időközben az épület csak­ugyan megöregedett és a rendőrség kinőtte. Nagyobbításra nem volt mód, s a Westminster-ne­­gyedben nincs üres telek. Sir Joseph Simpson, a Yard vezetője hosszú tárgyalások és megfontolások után adta áldását az új, a réginél majd háromszor nagyobb épület­re. Sir Joseph személyesen irányítja az átköltözés elő­készítését is. A költözésre csak a jövő év első negye­dében kerül sor, de — az angol sajtó megfogalmazá­sát ismételjük — Montgo­mery tábornok sem dolgozta ki olyan pontosan a maga hadműveleteit, mint Sir Joseph Simpson, és vezér­kara azt az akciót, amely­nek során a londoni rendőr­ség hatalmas bűnügyi nyil­vántartóját az új székhelyre juttatják. A tervek szerint csakis éjszakánként, kü­lönleges páncélszekrények­ben költöztetik át a vi­lágon valóban egyedülálló fénykép-, mikrofilm- és ujjlenyomat-gyűjteményt. S a Yardnak arra is ügyelnie kell, hogy a költöztetéshez ne vonjon el egyszerre túl nagy rendőri erőt, hiszen a londoni gengszterek — akik szintén nem lebecsülhető erőt kép­viselnek — jól kihasználhat­ják a költözést, vagy leg­alább is annak legsűrítettebb időpontjait. „Kidolgoztuk a sűrítettség elleplezésének taktikáját — jelentette ki a Yard vezetője. — Hogy mi­képpen? Erről nem adok felvilágosítást...” A nemcsak formájában, hanem építőanyagában is korszerű, új Yard-palota tökéletesen tűzbiztos. Javarészt új irodai beren­dezéseket és teljesen új, há­romezer vonalas telefon­­központot kap a székház. Az új székház ára: 6 millió font készpénzben és heten­ként csaknem 12 ezer font házbér, 99 éven át... DECEMBERBEN VASÁRNAPOKON IS RENDELKEZÉSÉRE ÁLL A BOY­Z SZOLGÁLAT Szállítás rakodással Ajándékkézbesítés Télapó szolgálat Vásárolt áruk házhozszállítása Színház­, mozijegy beszerzés és továbbítás KOSÁRKOCSI Kétszemélyes kosárkocsi az u­rbania, amely — mint a ne­ve is mutatja — városi forgalomra készült. A fura alkalma­tosságnak 115 köbcentis motorja van, óránként 65 kilométeres sebességre képes. Állítólag a torinói nemzetközi autószalon egyik slágere volt. ENSZ-vita az afrikai atommentes övezetről Hat bizottságában folytató­dott a vita az afrikai atom­fegyvermentes övezet megte­remtését indítványozó javas­latról. Az ülésen felszólalt Líbia, Jamaica, Sierra Leone, Ke­nya, Szudán és a Szovjetunió képviselője. Valamennyien támogatták azt a javaslatot, hogy Afrikát nyilvánítsák atomfegyvermentes övezetté. Carapkin, a Szovjetunió képviselője hangoztatta, hogy kormánya híve az atomfegy­vermentes övezetek létreho­zásának, nem csupán Afriká­ban, hanem Közép- és Észak- Európában, a Balkánon, az Indiai-óceán térségében, Kö­zel- és Távol-Keleten, s a vi­lág más részein is. Az ENSZ-közgyűlés költ­ségvetési bizottságában Fran­ciaország új javaslatot nyúj­tott be a szervezet pénz­ügyeinek rendezésére. Tizenöt afrikai ország és Kuba javaslatot terjesztett a bizottság elé, s egyben fel­hívják az ENSZ-tagállamo­­kat, szenteljenek különös fi­gyelmet az afrikai menekül­tek kérdésének. New York, december 1. Tegnap délután az ENSZ- közgyűlés 1-es számú politi- A kongói rulett A kongói rulett pörgése egy­­időre, úgy látszik, megállt a belső erőviszonyok által diktált ponton. Fordu­latok egész sora után kato­nai diktatúra telepedett az országra. A háttérből előlé­pett Mobutu, aki már hosz­­szú évek óta a kongói hadse­reg parancsnoka volt, összes riválisait kilökve a bársony­székekből, maga foglalta el az elnöki karosszéket, s nyomban közölte, hogy öt esztendeig fel sem akar kel­ni a párnákról. E pillanatban jóformán le­hetetlen megmondani, hogy az őrségváltás világpolitikai „devizára váltva” pontosan mit jelent. Ez a feladat an­nak ellenére is nehéz, hogy Mobutu, akinek, mint isme­retes, Csombéval és Kasza­­vubu volt elnökkel legalább azonos fokú bűnrészessége volt Lumumba meggyilkolá­sában — eredetileg félreért­hetetlenül a belga titkosszol­gálat emberének számított. A kongói belső hatalmi harcok második szakaszában azonban, amikor az ameri­kaiak által támogatott Ka­­szavubu—Adoula szárny fegyveres harcot vívott Csőmbe belga Union Mi­niére-arannyal táplált ka­­tangai szakadár kormánya ellen — Mobutu nem visel­kedett „előírásszerűen”. Az adott lehetőségekhez képest bevetette Katanga ellen a leopoldville-i hadsereg egy­ségeit. Ebből félreérthetetle­nül arra lehetett következ­tetni, hogy a belga frank helyett közben átváltott a dollárra. Valószínűleg az amerikaiakhoz fűződő új személyes kapcsolatainak volt köszönhető, hogy Csőm­be visszatérése után, amikor a hajdani katangai lázadó egy időre Kongó miniszter­elnöke lett , Mobutu meg tudta tartani a hadseregpa­rancsnoki tisztséget. A közelmúltban, mint em­lékezetes, Kaszavubu „elnö­ki puccsot” hajtott végre és kiszorította Csőm­bét a­­hata­lomból. Ha kétségtelenül le­egyszerűsítve is , ezt a lé­pést mégis úgy lehetett fel­fogni, mint az „amerikai szárny” húzását a belga ér­dekeltségekkel szemben. Csomóét ugyan kilökték a miniszterelnöki székből, a Kaszavubu által kijelölt miniszterelnök, Kimba azon­ban nem kapta meg a parla­ment jóváhagyását , miután a belga érdekeltségek befo­lyása még rendkívül erős. A kudarcnak és a határo­zatlanságnak ezen a holt­pontján különös események játszódtak le Léopoldville­­ben. November 20-án Mobu­tu felszólította a Kongóban tevékenykedő belga katonai misszió két tisztjét: Morisiére ezredest és Protin őrnagyot, hogy a következő repülőgép­pel tűnjenek el az országból. Ezzel egy időben Léopold­­ville-ben hivatalosan közöl­ték, hogy „belga katonai ösz­­szeesküvést lepleztek le”. Spaak belga külügyminiszter természetesen határozottan tagadta, hogy bármiféle ösz­­szeesküvésről lenne szó. A léopoldville-i hadseregpa­rancsnokság erre azt vála­szolta, hogy a belga tanács­adó misszió tisztjeinek egy része a két kiutasított tiszt vezetésével külön „Csombe­­testőrséget" akart szervezni. Ennek a lépésnek az lett vol­na a célja, hogy megvédje a hatalomból kiszorított Csom­be személyi biztonságát, és a „Csombe-gárda” fegyveres fedezete mellett előkészítse az elpusztíthatatlan katangai ügynök esetleges visszatéré­sét. Hat nappal e léopoldville-i közjáték után hajtotta végre Mobutu a maga államcsí­nyét, ragadta magához az elnöki tisztet, s ezzel a vég­rehajtó hatalmat, önmagától adódik a következtetés, hogy az amerikai akcióprogram ,,második lépésének” végre­hajtásáról van szó: az elnöki puccs nehézségei miatt az amerikai érdekeltségek az erőszakszervezetek közvetlen diktatúrája mellett döntöt­tek. Mint Kongóban mindig, az események fő irányát ez­úttal is a legkülönbözőbb, egyelőre kibogozhatatlan tak­tikai manőverek sora bonyo­lítja. Kétségkívül ilyen tak­tikai manőver Lumumba volt helyettesének, Gizengá­­nak szabadon bocsátása — akit a hatalomra való vissza­térésekor egy ízben már Csembe is végighurcolt egy nyitott luxusautóban Leo­poldville utcáin — hogy az­után a tömeghangulat lecsil­lapodásával, visszalökje a titkosrendőrség kínzókamrái­ba. A zavaró tényezők közé tartozik a hadsereg új veze­tőjének megválasztása is. Bo­­bozo tábornok, az új hadse­regfőparancsnok állítólag eredetileg Lumumba politi­kai köréhez tartozott. Az vi­szont már nem állítólagos , hogy annak idején, az ame­rikaiak által támogatott Ka­­tanga-ellenes ENSZ-akció idején, ő vezette a központi hadsereg Katanga ellen kül­dött osztagait, s ennyiben az ,,amerikai vonal” követőjé­nek számít. Ú­gy tűnik hát, hogy a­­ kongói rulett csontgo­­lyójának szeszélye ezúttal az amerikai szárnynak kedvez. Egészen addig, míg a belső harc, a trösztök birkózása és a személyes intrika újra meg nem perdíti az ördögi készü­léket. —­ _______| Élet­ és többsé London, december 1. Benjamin Ford munkás­párti képviselő életét, Ha­rold Wilson miniszterelnök pedig kormánytöbbségét kö­szönheti Neil Marten kon­zervatív képviselőnek. Két­hetes nyugat-indiai látogató­­körúton levő parlamenti de­legáció tagjai a Virgin-szi­getcsoporthoz tartozó Torto­la szigeten egy iskolalátoga­tás fáradalmait lemosni a tengerpartra mentek füröd­ni. Marten a partmenti szik­lákon napozott, amikor még a tengerben úszkáló Ford képviselő segítségért kiáltott. Marten a vízbe vetette ma­gát és még időben elérte a már-már alámerülő kollégá­ját, akit nagy nehézségek árán a pártra vonszolt. Az ellenzéki képviselő bá­tor közbelépése tehát meg­mentette az alig 1000 főnyi szavazattöbbséggel megvá­lasztott kormánypárti képvi­selő életét és így — melles­leg természetesen — megma­radt a szó szoros értelmében életveszélyes parlamenti helyzetben levő Wilson-kor­­mány kétfőnyi alsóházi több­sége. A Hotel Soubise olcsó, az Eiffel-torony drága Mibe kerül a fény városának az, hogy­­ a fény városa legyen? Hogy a francia ál­lamnak mibe ke­rül, azt nem tud­juk pontosan. Nyilvánosságra hozták azonban azt, hogy egyes filmvállalatoknak, nagy — egyes milliomosoknak, akik éjszakai fo­gadást adnak, mi­be kerül a külön kivilágítás? Tehát: az Ope­raház külsejét óránként 44 fran­kért világítják meg, a Bastille­­emlékmű reflek­­torozása 30 frank­ba kerül egy órá­ra, az Arc de Triomphe-ot óránként 120 fran­kért világítják ki, a Madelaine­templom homlok­zatát 16 frankért. Legolcsóbb a Ho­tel Soubise portál­jának megvilágí­tása: 10 centimes. A legdrágább az Eiffel-torony, óránként 250 frankba kerül.

Next