Esti Hírlap, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-16 / 296. szám

WALT DISNEY (1901-1966) Századunk szülötte volt ez a csikágói mesemondó, aki híven a korhoz, amelyben élt, fantáziája tüneményes gazdagságával egyesíteni próbálta a századunk embe­rének tudatá­ban már-már elkülönülő természetet­es technikát Átlelkesített állat­figurái az emberi techniká­val kerültek kapcsolatba, hogy tiltakozzanak ellene, verekedjenek vele, hogy ma­gukévá szelídítsék azt, vagy maguk maradjanak alul a küzdelemben. Felejthetetlen figurái közül az első, s ta­lán legemlékezetesebbről, Mickey Mouse-ról, a harcias egérről írták a kritikusok: Mickey Mouse személyében a képzelőerő győzedelmes­kedett a megrendszabályo­­zott és a mindennapi küzde­lem által meghatározott lét sivár mechanizmusa fölött. Aztán Donald kacsa követ­kezett a rangsorban, Donald az elpusztíthatatlan, „aki” azonban már csak passzív teherhordója, elviselője az eseményeimé!!.. S nem lehet véletlen, hogy egy negyed­­százados koronázatlan rajz­­filmkirályság után Disney hátat fordított a rajzfilm­nek, hogy a puszta termé­szetnél maradjon. Disney halott. A lakások játékpolcain gumi-Donaldok és műanyag Miki-egere­k milliói várják a földkerekség legkülönbözőbb pontjain, hogy kis gazdáik kézbe ve­gyék őket. Ha e gyerekek felnőnek, ők is izgalommal ülnek majd be a moziba, hogy lássák „élni” is Plútót, a kutyát, Bambit, a kis őzi­két, Hapcit, a törpét és a megszámlálhatatlanul sok kis kedves alakot. Ez a mű­vész a mesére mindig oly fogékony emberiségre mér­hetetlenül gazdag örökséget hagyott. — bel — • A rég­magyar muzsiká­ról szóló előadássorozatban szerdán délután az 1700-as évek zenéjéről, a barokk és rokokó hazai muzsikájáról hallhattunk. Az érdekes ze­nei anyaggal gazdagon il­lusztrált műsor sikeréhez nagymértékben hozzájárult az előadó személye is. Ádám Jenő professzor azon ritka tv-előadók közé tartozik, akik a­­kamerák előtt is ön­magukat adják, akik tudnak és mernek szubjektívek és közvetlenek maradni, akik egyéniségüket adják a sza­vakhoz ráadásnak: a szemé­lyiség varázsát. • Néhány napra újra van közös témánk. Az autóbu­szon, villamoson, az eszp­resszók asztalkáinál és a vég nélküli telefonbeszélgetések­ben újfent háttérbe szorul­nak a csip-csup magánügyek, vállalati apróságok és a vi­lágpolitika kérdései. Egy té­ma van csak széles e hazá­ban: Belphegor. Az első rész után még nehéz véleményt mondani erről a különös stí­lusú fantomról, rendhagyó kísértetről: a jó krimihez nemcsak izgalmas bevezetés, bonyodalom és titokzatosság kívántatik, hanem logikus — és világos — befejezés is. De előlegezzük Fernhegornak a bizalmat: kíváncsian várjuk a folytatást. • A Tv Irodalmi Klub­ja a városi irodalomból igyeke­zett ízelítőt adni, A nagyvá­ros fényei címmel — már amennyire ilyen szűkre sza­bott időben ez egyáltalán le­hetséges. A műsor vége ez­úttal Karinthy Ferenc volt, aki belekapcsolódott a játék vezetésébe is. Ungvári Ta­más ezúttal is bizonyságot szolgáltatott arról, hogy igen jó játékvezetője az effajta műsoroknak; hasonló esetben valószínűleg mások is téved­nének — mint ahogy más vetélkedőknél gyakorta té­vednek is —, de kevesen is­mernék el, korrigálnák téve­déseiket olyan szerencsésen, mint ő. Sajnos, a versenyzők felkészültsége nem volt a legjobb. Cs. L Tutmnhmm máris hiánycikk ,,Kifosztott“ üzlet ♦ Igazi vásár a téli könyvvásár Téli könyvvásár — invi­tálja vigyori pofácskával a járókelőket, autóbuszutaso­kat Szász Endre bájos kis plakátördöge, s a nagyobb nyomataik kedvéért kacska­­rinngós farkimájával egy ha­lom könyvre mutat. Meg kell hagyni, „ördögien” jó üzletet csinált, mikor elvállalta a védnökséget, mert igaz, lát­tunk ennél már téliesebb te­let is, de ami a könyvvásárt illeti, az vásár a javából. Az a bizonyos könyvhalmaz — csupán a legfrissebb kiadvá­nyokat számba véve nyolc­­vanf­éle újdonságot kínálnak a kirakatok — már két hét­tel az ünnepek előtt alapo­san megcsappant. A vásárlá­si láz azonban — korántsem. írók boltja Ennek nagyságáról érdek­lődtünk néhány könyvüzlet vezetőjétől. Népköztársaság útja, Írók Boltja. — Milyen a forgalom? — Lényegesen nagyobb, mint tavaly ilyenkor volt — mondja Gyenes László. — Tegnap például 52 ezer fo­rinttal zártunk. A drága könyveknek is nagy keletjük van... — A sláger? — A Tutanhamon és a Fá­raó már elfogyott, az illuszt­rált Villon-kötetből az utol­só példányoknál tartunk és a Hideg napokból is alig ma­radt már. Sokan vásárolják Karinthy Ferenc és Illés Endre elbeszéléseit, s Thur­­zó Gábor új regényét. — Mit ajánl a könyvgyűj­­tőiknek? — A Biblia Pau­perum fakszimile kiadást. — Milyen eredményt vár­nak? — A hónap végéig egymil­lió forint bevételre számí­tunk.­­ BAROSS TÉR — A Keletiből hazautazók nálunk vásárolják meg az otthoniaknak a fa alá valót — mondja Farkas Albin, a Baross téri könyvesboltban. — Különösen nagy a gyer­mek és ifjúsági könyvek iránti kereslet. — És a felnőtteknek? — Elfogyott már a Fáraó, a Tutanhamon és a Villon. Sokan kérik Gábor Andor Dr. Senkijét, Cseres regé­nyét, Garai és Baranyi ver­seit. A 250 forintos Nők en­ciklopédiájából már 200 da­rabot adtunk el és nagy ke­letje van a kalandos köny­veknek is. — Forgalom? — Még nincs itt a csúcs­idő, de máris nagy példány­számban kel el egy-egy könyv. Tegnap csupán 30 ezer volt a bevétel, de köz­vetlen az ünnepeik előtt 100 ezer forintos napi forgalom­ra számítunk. A kereslettel a tavalyihoz képest elégedet­tek lehetünk. — És a kínálattal? — Sokan tőlünk kérnek tanácsot vásárlás előtt. Eddig mindenkinek ízlése szerint tudtunk ajánlani. Újpest legnagyobb könyv­üzlete a 23-as számú. Itt mi­lyennek ígérkezik a téli­­ vá­sár? — A vártnál jobbnak jár­­eddig másfélszer több könyvet adtunk el, mint egy éve. — Minek tulajdonítja a Sikert? — Átépítették az üzletet, sokkal szebb lett, önkiszolgá­ló. Vevőinknek nagyobb kedvük van válogatni, an­nál is inkább, mert van mi­ből... GANZ-MÁVAG ÉS CSEPEL Utolsó két állomásunkon már nem ilyen elégedett a hangulat. — Nagyon keveset kap­tunk az új könyvekből. A többszörösét is el tudnánk adni. Ki van fosztva az üz­let, egyetlen új kiadvány sincs a polcokon. A kereslet pedig továbbra is nagy. Majdhogy­nem közelharcot kell folytatnunk a terjesz­tőkkel. Szinte szó szerint meg­egyezik ezzel a Ganz-MÁ­­VAG és a Csepel Vas- és Fémművek üzemi könyves­boltjából kapott válasz. A könyvterjesztés átszervezése után még nehézkesen megy az ellátás, s ez most különö­sen sok bosszúságot okoz. A forgalom: a Ganzban az utóbb­i napokban 22 ezer fo­rintért adtak el könyvet. Csepelen tegnap ebédidőben 7 ezer forint értékű könyv kelt el három gyáregységben, csupán a standokról. Az eredménnyel nem túlzottan elégedettek: „Ha ki tudnánk elégíteni az igényeket!...” Ez az elégedetlenség aligha­nem figyelmeztetés az illeté­keseknek. ’ Mindent egybevetve a ta­pasztalatok prognózisa sze­rint az idei téli könyvvásá­ron a vásárlókedv kánikulai hőmérsékletet ért el­ , (b. é.) • A Madách Színház a jövő héten mutatja be Németh László Az áruló című drámáját. A darabot Ádám Ottó ren­dezte, címszereplője Bessenyei Ferenc. Béres Ilona és Besse­nyei Ferenc Az áruló egyik jelenetében. (MTI fotó : Keleti Éva ferv.) Opera Kafka-regényből A hamburgi állami ope­rában nagy sikerrel mutat­ták be Günther Schuller amerikai zeneszerző operá­ját Az opera librettóját a zeneszerző írta Franz Kafka A per című regénye alapján, melyet az Egyesült Államok-­­ban oly égető faji kérdésre alkalmazott. A zenedráma egy néger egyetemi hallgató tragikus sorsát mutatja be, akit a faji megkülönbözte­tés elvakult hívei üldöznek, és akit társai magára hagy­nak. December 16. — péntek KOSSUTH: 15.00: Hírek. — 15.15: üzene­tek. — 15.55: Falusi délután. — 16.57: Hallgatóink Ügyelmébe! — 17.00: Hírek. — 17.10: Villanó­fényben a KGST Fémkohászati Állandó Bizottságának munkája. — 17.15: Weber-áriák. — 17.40: A vásárlók nevében kérem! — 17.45: A törvény betűje és szel­leme. — 18.00: Új Zenei Újság. — 18.40: Hozzon egy dalt Buda­pestre! — 18.45: A Fáy-együttes játszik. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Népi zene. — 19.57: Forgó­színpad. Füst Milán műveiből. — 21.02: Hírek. — 21.07: Öt világhí­rű előadóművész. — 21.29: Is­meri-e? Könnyűzenei rejtvény­­műsor. — 22.00: Hírek. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Erich Klei­ber vezényel. — 23.27: Könnyű­zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Éji zene. Schumann-dalok. PETŐFI: 15.15: Van tíz perce számunk­ra? — 15.25: Népi zene. — 15.39: Falusi gondolatok. — 15.44: Liszt-művek. — 16.00: Hírek. — 16.05: Vezényel: Robert Stolz. — 16.31: Mascagni operáiból. — 16.50: Anyaföld. — 17.00: Ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.05: Csak öregeknek... — 19.00: Fú­vószene táncritmusban. — 19.14: A zenekar története. Liszt. HI. rész. — 19.54: Jó éjszakát, gye­rekek! — 20.00: Esti Krónika. II. kiadás. — 20.30: Virágénekek. — 20.45: Kérdések és válaszok.­­* 21.00: Hoffmann Ödön táncdalai­ból. — 21.10: Láttuk, hallottuk... — 21.30: Paulenc: Az emberi hang. Egyfelvonásos opera. — 22.24: Szirmai Albert operett­jeiből. — 23.00: Hírek. URH. 18.00: Hírek. — 18.05: Táncze­nei koktél. — 18.50: URH zenei kalauz. — 19.20: Zongoraművek. — 19.40: A varázshegedű. — 20.15: Hurkai karácsony. — 20.30: Zenekari muzsika. — 22.19: Rö­pülj páva, röpülj... — 23.00: Hírek. December 17. — szombat KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—7.58: Haj­naltól reggelig! Zenés műsor. — Közben 5.00: Hírek. — 5.30: Reg­geli Krónika. — 5.50: Falurádió. — 6.00: Hírek. — Kb. 6.30: — 7.00: Reggeli Krónika II. kiadás. — Kb. 7.30: Új könyvek. — Kb. 7.40: A budapesti mozik műso­ra. — 8.00: Hírek. — 8.05: Műsor­­ismertetés. — 8.20: Lányok, asz­­szonyok. — 8.40: Conchita Su­­pervia énekel. — 9.05: Orvosok a mikrofon előtt. — 9.10: A ci­gánybáró. — 10.00: Hírek. — 10.13: Asconai Zenei Hetek 1960. — Közben: 11.09: December. —­­ 11.57: Hallgatóink figyelmébe! — 12.00: Hírek. — 12.15: Verbunko­sok, magyar nóták. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.02: Ruhavásár. — 13.18: Cho­pin: H-moll szonáta. — 13.45: Néhány perc tudomány. — 13.50: Hirdetőoszlop. — 14.05: Holnap közvetítjük... — 14.25: Mi tör­tént a héten a nagyvilágban? — 14.40: Könnyű fúvósmuzsika. PETŐFI: 4.26—7.58: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — Közben: 6.20: Torna. — 7.58: Műsorzárás. — 10.00: A hét könnyű- és tánc­zenei műsoraiból. — 11.55: Orvo­sok a mikrofon előtt. — 12.00: Bartók-művek. — 12.49: Magán­­vélemény — közügyekben. — 12.59: Fekete Pál énekel. — 13.17: Babits Mihály. Ifjúsági Rádió. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Hírek. — 14.05: Időjárás jelentés. — 14.08: Népi zene. — 14.27: Ri­chard Strauss: A rózsalovag. A TV MŰSORA PÉNTEKEN: 13.35: Iskola-tv. Orosz nyelv (istd­.). — 15.25: Fizika (ism.).­­* 19­00: Pedagógusok fóruma. SZÍNHÁZAK M MŰSORA PÉNTEKEN Operaház: Székely fonó (Sze­mere bém­., 4. el., 7) — Operaház Erkel Színháza: Pillangókisasz­­szony (ifj. el., 6) — Nemzeti Színház: Bíbor por (bemutató, 7) — Katona József Színház: Akt hegedűvel (7) — Madách Szín­ház: Amíg összeszoknak (7) — Vígszínház: A néma levente (7) — Thália Színház: Fiorenza; Mario, a varázsló (7) — József Attila Színház: A kaktusz virá­ga (7) — Fővárosi Operettszín­ház: Marica grófnő (7) — Vidám Színpad: Nyugalom, a helyzet változatlan (18) — Kis Színpad: Gyilkostársak (7) — Irodalmi Színpad: Szentpál Mónika elő­adóestje (7)­­ — Egyetemi Szín­pad: Kortársaim (Berek Katalin előadóestje, „A XX. század iro­dalma”, este 7) — Zeneaka­démia: MAV-szimfonikusok (vez.: Antichos Evangh­elatos. Közr.: Bächer Mihály. MAV- bérl. 6. el., f8) — Kamaraterem: Gyarmati Vera hegedűestje (Egyetemi bérl., f8) — Kamara Varieté: Krimi magyar módra (0 és 19). Lengyel Kultúra A Lengyel Kultúra érde­kes műsort hirdet a hónap utolsó napjaira. Lengyel események — 1966 címmel beszámolót tartanak az év kiemelkedő eseményeiről, híradófilmek illusztrálásá­val, 28-án a Chopin ifjúsága című játékfilmet mutatják be, 30-án pedig Henryk Sienkiewicz halálának 50. évfordulója alkalmából leve­títik a Keresztesek című két­részes szélesvásznú filmal­kotást Negyven festmény Dél-Itáliáról Beszélgetés Enzo Sozzóval Több mint két héten át reggeltől késő délutánig zsú­folva volt­­látogatókkal a KKI Dorottya utcai, intim hangulatú kis kiállítási ter­me. A falakon a Dél-Itáliá­­ból érkezett Enzo Sozzo negyven vászna, amelyek meleg, puha színekkel idézik fel a délolasz tájakat. S hogy a pestieket mennyire érdekli ez a csodás vidék, s ez a meleg, nyugodt festé­szet, arról a vendégkönyv lelkes hangú bejegyzései ta­núskodnak. Enzo Sozzo, a festő — aki gyakran maga is ott volt a tárlaton, hogy személyesen is találkozzék kiállítása látoga­tóival — Dél-Itália forradal­mi hagyományainak rokon­szenves képviselője. Parti­zánként harcolt a fasiszták ellen, ma pedig Lecce város kommunista pártbizottságá­nak tagja. Festőként nemzet­közi hírnévre tett szert: Ró­ma, Zürich, Milánó, Párizs, Bologna, Split, Zágráb, Ro­­vin, Firenze, München, Ná­poly, Livorno, Matera, Lecce, Johannesburg közönsége látta már kiállításait, s bemutatta vásznait a Fokváros és Tri­eszt között közlekedő, „Afri­ka” nevű motoros hajón is. Jő, elismerő hangú bejegyzé­sek örömmel töltenek el, s új lendületet és kedvet ad­nak a további munkához. Stílusok, iskolák Festői stílusáról, s a fes­tészet műhelyproblémáiról röviden beszél: — Semmiféle festészeti is­­kolának nem voltam és nem­ vagyok tagja. Engem a va­lóság gazdagsága, a termé­szet csodálatos színei érde­kelnek, azokat próbálom fes­teni. Rengeteg stílus és isko­la volt, és van a festészet­ben. Én formai kérdésekben a művész teljes szabadságá­nak híve vagyok. De azokat­­a műveket becsülöm többre, amelyek képesek az ember életének, gondjainak és örö­meinek, gondolatainak és ér­zelmeinek kifejezésére. Ez­zel próbálkozom én is: a sa­ját szűkebb pátriám, Dél-Itá­­lia embereinek sajátos vilá­gát igyekszem megfesteni. (zs. i.) Három tenger között — Célom: Dél-Itáliát be­mutatni a világnak — mon­dotta a művész. — Lecce és vidéke, ahol élek, a világ egyik legérdekesebb és leg­szebb tája. Három tenger mossa a félsziget partjait: az Adria, a Földközi- és a Jón­­tenger. S ezen a vidéken megtalálhatók a legnagyobb szélsőségek, a legkülönfélébb tájegységek. Képeimmel ez­úttal a magyar közönséggel szeretném megismertetni ezt a csodálatos vidéket, s elbe­szélni, hogyan él itt, ezen az ősi­ tájon, az ősi épületekben a­­ szegény nép, a földdel küszködő paraszt, a tenger­rel állandó csatát vívó ha­lász és a többiek. A mindig vidám, gyorsan pergő szavait széles gesztu­sokkal kísérő, „tipikusan olasz” temperamentum­ú fes­tő lelkesen beszél magyaror­szági benyomásairól: — A budapesti Nemzeti Galériában nagyszerű festők remek vásznait láttam, s kel­lemes és tanulságos beszél­getéseket folytattam művé­szekkel és egyszerű , embe­rekkel. Legnagyobb élmé­nyem az a hatalmas, élénk érdeklődés a művészet iránt, amit mindenütt tapasztal­tam. S nagyon jólesett az a nagy rokonszenv és érdek­lődés, amivel valamennyi új ismerősöm, akivel Magyar­­országon találkoztam, Olasz­országról beszélt. A kiállítá­som vendégkönyvét megtör­ Monoszínház az Malmi Presszóban A Petőfi Sándor utcai Irodalmi Presszó — amely­ az utóbbi hónapokban már két jelentős műsorral, az Albert Caraus-esttel és a Lady „L” pódiumváltozatá­val örvendeztette meg a nem mindennapi irodalmi és elő­adóművészi élmények kedve­lőit — a monoszínház egy sajátos válfaját mutatja be: Kazimierz Brandys elbeszé­lését (Of­éliától — Felíciáig) és Gogol tragikus komédiáját (Egy őrült naplója). Brandys elbeszélése és Gogol félelme­tes pontosságú őrültségdiag­nózisa érdekes drámai maté­ria. Ezt ismerte fel Szécsi Lajos, az est rendezője. Ez az anyag olyan sajátos színé­szi munkát kíván, amely az előadóművészet és a szín­játszás különös keverékéből áll össze. Ezt viszont a Bran­­dys-elbeszélést előadó Schu­bert Éva és a Gogol-művet megszemélyesítő Bánffy György ismerte fel. Schubert Éva alakítása a humortól, az öniróniától a tehetetlen dühig és a lélek­bemarkoló tragédiáig ível. Bánffy György nem kevésbé kimunkált és sodró lendü­letű előadásban hozta elénk Gogol szánalomraméltó hő­sét. A monoszínház két kitű­nő mű kapcsán két kitűnő színészi teljesítményre nyúj­tott lehetőséget. Az Irodalmi Presszó folytatni kívánja a műfajt, amit csak helyeselni lehet Técs ÚSZÓ­TANFOLYAMOK A Nemzeti Sportuszoda igaz­gatósága 1967. január 16-án ismét úszótanfolyamokat in­dít. Gyermekek részére hét­fő, szerda, pénteki napokon 0—10, vagy 15—16 és 16—17 óráig, felnőttek részére 17—18 és 15—19 óráig. Részvételi díj 50 forint. Előjegyzés a 114— 044-es telefonon.

Next