Esti Hírlap, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-09 / 7. szám
Cybulski halálára Elütötte a vonat. Nem lehet nem gondolni filmjére, az Éjszakai vonatra, amelyben szünet nélkül, hol fel-, hol leugrál a szerelvényről. Szemüveges fejével egy kor és egy korszak szimbólumává lett. Amikor először láthattuk a Hamu és gyémánt főhőseként, már úgy jelent meg, mint a háború utáni fiataloknak olyan képviselője, aki szörnyű emlékeket hordoz magával, olyannyira, hogy néha az együttélés is lehetetlen számára az új idők új lehetőségeivel. Tulajdonképpen ezt a magatartást variálta tovább szerepeiben, az Ártatlan varázslók barátjában, az Éjszakai vonat fiújában, s még a kommerciálisabb krimifilmjeiben is. Alakja egy típus szimbóluma lett, s mint a film népszerű hőseinél általában, nehéz megállapítani: mennyiben szülte őt a kor igénye, s mennyiben lett ő az igények megformálója. A lengyel filmművészet háború utáni nagy fellendülésének időszakához Cybulski neve ugyanúgy hozzátartozik, mint a rendező Wajdáé, vagy Kawalerowitzé. Halála is jellemző lehet a típusra, melyet megszemélyesített: rohant a vonat után. Negyvenegy éves volt. — bel Princ, a katona ezen a héten hőstettet hajtott végre. Becsületesen helytállt egy valóban nehéz szituációban. Az alkotók kevésbé. Olyan művi módszerekkel húzták, halasztották az időt, próbálták fokozni az izgalmakat, hogy minduntalan a profi futballcsapatok időhúzó taktikája jutott eszünkbe. Végül, akárcsak a hármas bírói sípszó, a teherautó, a terepjáró és a helikopter is megérkezett, de tulajdonképpen későn és hiába, hisz a veszélybe jutott lányok közül senki sem szenvedett gázmérgezést. A Hamlet-variációk címmel rendkívül érdekes és jó műsort láthattunk szombaton, a késő esti órákban. Különböző művészek különböző felfogásban szólaltatták meg a dán királyfit, hallhattuk Gassmant, Barrault-t, láthattuk Sir Laurence Olivier-t. Egyetlen szépséghibája volt a műsornak, hogy Innokentij Szmoktunovszkij immáron világhírű Hamletje — magyar szinkronnal szólalt meg. Latinovits Zoltán tolmácsolása, Gábor Miklós és Mensáros László mellett is nagy élvezetet szerzett, de kíváncsiak lettünk volna a szovjet művészre is. „ Régóta nem láthattunk olyan kitűnő tv-produkciót, mint amilyen a Marcello Venturi novellájából készült Germán vakáció. Makk Károly rendezése szuggesztív erővel idézte fel a novella epizódjait; egyaránt hiteles atmoszférát teremtett az olasz környezetben és a Nyugat-Németországban játszódó képsorokban. Kitűnően választotta meg a szereplőket is. Básti Lajos és Váradi Hédi emlékezetes alakítást nyújtottak. Egyetlen gyengébb pontja volt a filmnek a sörözőben együtt emlékező kamerádok jelenete, de ez a részlet nem csökkentheti a teljes film hatását. d Új folytatásos hős jelent meg a képernyőn vasárnap este, hogy a mai témájú Princ mellett a romantikusabb, történelmi környezetre vágyók igényei se maradjanak kielégítetlenül: Ivanhoe, a rettenthetetlen lovag. Ha utánagondolunk, tulajdonképpen az a meglepetés, hogy Sir Walter Scott népszerű hőse csak most jutott el a képernyőre. Kortársa, a regényben is szereplő Robin Hood alaposan megelőzte filmvásznon és képernyőn egyaránt. Véleményt mondani meglehetősen korai lenne, hiszen amit láttunk, még ismerkedésnek is kevés. Cs. L Bölcsőtől a könyvtárig Kísérlet a negyedikben Verne hadüzenete Mikor olvasson Az ország első önálló gyermekkönyvtárába, a Liszt Ferenc téren a megnyitást követő fél év alatt háromezren iratkoztak be. Az eltelt hat esztendőben az első sikeres lépést újabbak követték, s ma Budapesten már tucatnál is több önálló gyermekkönyvtár van. S egy másik adat: egy országos felmérés szerint minden száz általános iskolás közül mintegy 60—70 lány és fiú még nem találta meg az utat a könyvhöz. Ki és hogyan adjon nekik ösztönzést? Varázsvessző: a felolvasás A padokban 10—11 éves gyerekek. Csendben, teljes odaadással hallgatják a felolvasást Az egész IV. osztályt magával ragadja a mese lendülete. A kísérlet eredménye a felolvasót Károlyi Zsigmondnét, az Országos Pedagógiai Könyvtár módszertani osztályának munkatársát is meglepte. A Nap és a Hold elrablása című szép, verses mesét ugyanis a tanulók előzőleg olvasatlanul vitték vissza a könyvtárba. Nem értették. A felolvasás a megértés és felismerés élményét nyújtotta. Ezek után olyan gyerekek is beiratkoztak az iskolai könyvtárba — éppen ezért a meséért —, akik addig könyvet sem fogtak a kezükbe. — Elsősorban a pedagógus feladata, hogy olvasóvá nevelje a gyerekeket — mondja Károlyiné —, nemcsak az irodalmat tanítóké, hanem minden tanáré. Az oktatási reform célja: az iskola auditóriumból váljék laboratóriummá.. Ez azt is jelenti,, hogy keltse fel az érdeklődést a könyv iránt, rendezze a gyerekek olvasmányait, tanítson meg tájékozódni, a gyerek? utánanéz — például Majakovszkijnak. Biztatni már nem kell, csak irányítani. A csalétek Az iskola sokat tehet, de nem mindent. Milyen feladat hárul a szülői házra? Tóth Béla pszichológus mondja: — A könyv megszerettetését — egy kis túlzással — már a bölcsőben kell kezdeni. A legfontosabb: a gyerek már kicsi korában lásson maga körül könyveket! Kétéves kortól helyes rendszensen felolvasni, sőt, a képekről kérdezni és beszélgetni a hallottakról. Amikor már olvasni tud, feltétlenül legyen saját könyvtára, jól megválasztott könyvekből, kedvenc olvasmányaiból. — Ha nem szeret olvasni ? — Az erőszak, büntetés, kényszer egy életre kedvét szegheti. Eredményre az vezet, ha „csaléteknek” izgalmas regényrészleteket olvasnak fel neki, érdekfeszítő könyvekkel veszik körül. Mindig legyen kéznél érdekes, jó könyv! — S ha rákap a ponyvára? — A büntetés itt sem célravezető. Egyébként egy-két ponyva egyáltalán nem ok a kétségbeesésre. Ha csak ponyvát hajlandó olvasni, érdeklődése hasonlóan kalandos, de irodalmi értékű regénnyel terelhető jó irányba. Egy fiú 13 éves koráig tömérdek ponyvát olvasott el. Verne egyik regényének hatására kezdett érdeklődni az irodalom iránt. (bársony) Csúcsidő A Liszt Ferenc téri gyermekkönyvtárban a délelőtt és a délután egyaránt „csúcsidő”. A nagymamával érkező négyévestől a nyolcadikosokig minden korosztályból találunk böngészőket. Két hatodikos diáklány már vagy félórája téblábol a polcok között. — Melyik könyvet választjátok? — Még nem tudjuk... Régebben a tanárnőnk mindig kitette a faliújságra a legújabb és legjobb könyvek címét. Kiválasztottuk, ami érdekelt, s ha tetszett, azoktól az íróktól más regényt is elolvastunk. Sajnos, most senki sem foglalkozik ezzel. Pedig milyen jó lenne... Kiállítás a katedrán Osztályfőnöki óra a Labda utcai általános iskolában. A padokon könyvek, 13 éves fiúk hozták el kedvenc olvasmányukat. A tanárnő válogat, az arra érdemes könyvekből rögtönzött kiállítást rendeznek a katedrán. A fiúk néhány mondatban indokolják is, miért tetszik a választott regény. A padokon csak kevés könyv marad, köztük három ponyva. Néhányan pedig — ők üres kézzel jöttek — már arról tárgyalnak, melyiket kérjék kölcsön a kiállított könyvekből. Hátha valóban olyan érdekes... — Sok gyereket azzal lehet ráébreszteni a betű nyújtotta örömre, ha önálló olvasási feladatot kap, s az erről szóló beszámolóját osztálya és tanára elismeri — mondja Szekeres Lászlóné irodalomtanár. Előző óráján egy nyolcadikos Majakovszkij verseiről tartott kiselőadást, saját ízlése szerint választva ki az anyagot. — Akit az ötödik osztályban rászoktatunk, hogy a tananyaghoz olvasson, az nyolcadikban már önállóan PASSUTH LÁSZLÓ spanyolországi útjáról, Hubey Miklós pedig indiai látogatásáról számol be a Pen klubdélutánján, szerdán délután 5 órakor a Fészek Kertész utcai székházának második emeleti kis tanácstermében. □ DÉRY TIBOR Vidám temetés című novellájának rádióváltozatát bemutatta a Novi Sad-i rádió. A jó dramatizálás visszaadta az eredeti írásmű légkörének teljes hangulatát. □ BARÁTUNK, FÜLÖP VIKTOR címmel nagy, fényképes cikket közöl a Szovjetszkaja Kultúra egyik legutóbbi száma a magyar balett-táncosról. □ KAKOJANNISZ görög filmrendező — a Zorba, a görög című filmet is ő készítette —, új filmet forgat a következő címmel: Azon a napon, amikor a halak kijönnek a tengerből. A főszereplő új sztár: Candice Bergen. BEMUTATÓ MA ESTE A Magyar Állami Hangversenyzenekar ma este mutatja be Szokolay Sándor Néger kantáta című művét a Zeneakadémián. Képünkön a szerző és a karmester, Oberfrank Géza a próba szünetében. (MTI fotó : Molnár Edit felv.) Január 9. hétfő KOSSUTH: 15.00: Hírek. — 15.15: Zenekari muzsika. — 16.00: Gyermekrádió. — 16.42: Édes anyanyelvünk. — 16.47: Egressy-dalok Vécsey Jenő feldolgozásában. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe! — 17.00: Hírek. — 17.15: Galli-Curci-hangverseny. - 17.45: Tudományos híradó. — 18.00: Ifjúsági Rádió. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Johann Strauss: Egy éj Velencében c. operettjének rádióváltozata. — 21.01: Hírek. — 21.06: A bangók. Újszinű komédia rádiója. — 21.49: Ránki: Népszerű dallamok. Kovács Apollónia énekel. — 22.00: Hírek. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Tánczene. — 22.40: Meditációk... — 23.00: Kamarazene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Filmzene. PETŐFI: 15.00: Délutáni frissítő. — 15.35: A Rádió Hangmúzeumából. Verset mond: Uray Tivadar. — 15.35: Hegedűmuzsika. — 15.55: Falusi percek. — 16.00: Hírek. — 16.05: A Norman Luboff kórus énekel, a Rio Carnival zenekar játszik. — 16.23: Fiatalokról fiataloknak. —16.28: Népszerű zenekari muzsika. — 16.46: Jók az emberek. F. Rácz Kálmán írása. — 17.00: Ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.10: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Bartók-kórusműveket énekel. — 18.30: Rádióegyetem. — 19.00: Népi zene. — 19.30: Jó éjszakát, gyerekek! — 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. — Közben kb. 20.40: Esti Krónika. II. kiadás. — Kb. 21.35: Nőkről — nőknek. — Kb. 22.05: Lehoczky Éva énekel, Harpo Marx hárfázik. — 22.25: A hét előadóművésze: Dimitri Mitropoulos. — 23 00: Hírek. URH: 18.00: Hírek. — 18.05: Tánczenei koktél. — 18.50: Három Mozart-vonósnégyes. — 20.04: Szerelmes versek a francia népköltészetből. — 20.11: Verdi, Otello. —. Közben: 21.26: Láttuk, hallottuk... — 23.00: Hírek. Január 10. kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—7.58: Zenei műsor. — Közben 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Krónika. — 5.50: Falurádió. — 6.00: Hírek. — Kb. 6.30: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika. II. kiadás. — Kb. 7.30: Új könyvek. — 8.00: Hírek. —8.05: Műsorismertetés. — 8.20: Táncmelódiák. — 9.00: Gyermekrádió. — 9.42: Walter Gieseking zongorázik. — 10.00: Hírek. — 10.10: A török irodalom megújhodása. — 10.30: Fényes Szabolcs operettjeiből. — 11.00: Miről ír a Társadalmi Szemle legújabb száma? — 11.10: Zenekari muzsika. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe! — 12.00: Hírek. — 12.15: Magyar tájak zenéjéből. — 12.45: Városszélen. Részlet Sásdi Sándor regényéből. — 13.00: A budapesti színházak matsora. — 13.03: Operaáriák. — 13.27: Ifjúsági Rádió. — 13.47: Magyar Rádió és TV Gyermekkórusa. — 13.57: Gyermekrádió. — 14.10: Könnyűzene. PETŐFI: 4.26—7.58: Azonos a Kossuth rádió műsorával. — Közben 6.20: Torna. — 7.58: Műsorzárás. — 10.00: Zenekari muzsika. — 11.00: Zenés barangolás Franciaországban. II. rész. — 11.19: Magyar fúvószene. — 11.40: A magyar költészet századai. I. rész: A középkor. — 12.00: Kamarazene. — 13.00: Házunk tája. — 13.15: Frank Sinatra énekel. — 13.47: Vízállásjelentés. — Kettőtől hatig ... zenés délután. — 14.00: Hírek. — 14.05: Időjárásjelentés. — 14.00: Könnyűzene. — 14.23: Ida Haendel hegedül, Renata Tebaldi énekel. — 14.45: „DiAstory”. .. rész. Kudarc a Disznó-öbölben. Zabhegyező a pódiumon „Azt mondta, érzi, hogy ő is előlép a hadseregben, csak másféleképpen, mint a többiek. Azt mondta, mikor első ízben léptetik elő, rangjelzés helyett letépik a zubbonya ujját, és így tovább. Mire tábornok lesz, azt mondta, anyaszült meztelenül fog ott állni, csak egy gyalogsági gomb lesz a köldökén ...” S Eloise görcsösen kacag, görcsösen kapaszkodik abba a világba, amikor legalább még nevetni tudott. S Mary Jane hallgatja, de nem nevet__ Kuszáti gondolkodású, mindentől, elsősorban önmaguktól menekülő embereket, keserű, feje tetejére állított világot ábrázol J. D. Salinger. Kifacsart a szituáció, kificamodott a logika, egzaltált, magánosan bolyongó fájdalmak esetleges találkozásaiból állnak történetei. Ebből a csendes tébolydából menekülne a Zabhegyező nyurga amerikai kamasza akár az atombombához is. Az expresszív tehetségű író borzongató kritikáját adja a mai tőkés társadalomnak, ahol talajtalan emberek menekülnek a nihiltől a nihilbe. Ebből a sajátos írói világból akart ízelítőt adni az Építők Irodalmi Presszójának tegnap esti premierje, a J. D. Salinger-est. Az egyes részletgyengeségeket leszámítva, sikerrel. A Zabhegyező részleteit, valamint a Ficánka bácsi Connecticutban, a Szép kicsi szád és zöld szemed és a Franny című történeteket dramatizáltarendezte itt Szécsi Lajos. Jól élt a csöppnyi, kísérleti pódium sajátos hangulatával, a szinte a nézők ölébe könyöklő színpadszerűség intimitásával. Igaz, a kis szín néha már láthatóan gátolta a színészek mozgását, féltek: ha megfordulnak, feldől az asztal, vagy lerántják a telefont. De a produkció nagyobb gyengéje a tehetségük javát adó színészek és az amatőrök együttes felléptetéséből származik. Ez kétségkívül nemes céllal történik, de néha az egész előadás felbillen a tényleges partner nélkül játszó színész nehézségein. Az est legjobb alakításait a Zabhegyező fiúját formáló Kovács Istvántól és a Franny szerepében megdöbbentő Pécsi Ildikótól láttuk. Kovács remekül fordította le a kamaszos egyszerűség nyelvére Salinger világát. Pécsi Ildikó pedig újólag bizonyította: kár ezt az árnyalt tehetségű színésznőt a sexbomba skatulyájába dugni. Tahi Tóth László az újólag telefonáló Artúr szerepében remek kabinetalakítást nyújtott, a Franny Lane-jeként viszont csalódást keltett. Elismerést érdemel még Schubert Éva, Darvas Magda és a helyenként kitűnő Babits László. Az amatőrök közül Balogh Inez tehetsége tűnik ígéretesnek. (szálkái) Kovács István (MTI fotó : Keleti Éva felv.) SZÍNHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA: Operaház Erkel Színháza: Újévben is siker (fél 8) — Nemzeti Színház: Az ember tragédiája (7) — Katona József Színház: Szörnyeteg (7) — Madách Színház: Koldusopera (7) — Madách Kamara Színház: Amíg összeszoknak (7) — Vígszínház: A néma levente (7) — Ódry Színpad: Az idő vasfoga (fél 8) — Thália Színház: Mocorgó (7) — József Attila Színház: Farkasok és bárányok (A-bérl. 3. el., 7) — Zeneakadémia: Magyar Állami Hangversenyzenekar (vez.: Oberfrank Géza, közr.: Tusa Erzsébet. Téli béri. VI. és Egyet. béri. D-sorozat, fél 8). AZ APOSTOL AZ OTTHON Az ifjúság kedvéért műsorra tűzött nagy elbeszélő költemény, Petőfinek folytatásokban közölt Az apostol című verse eljutott az Utolsó adásihoz. Nem véletlen, hogy ezt a művet ritkán idézik, nem tartozik a népszerű Petőfi-versek közé. Műfaji erényei és tartalmánál; forradalmisága mellett annyira markánsan sűríti magába a korabeli irodalom romantikus jegyeit, hogy a mai olvasó vagy vershallgató számára néhol már-már melodramatikusnak tűnik. Bizonyára ez az oka, hogy Az apostolnak inkább hívei, mint élvezői vannak. A rádió most csodát művelt ezzel a költeménnyel. A rendező Bozó Lászlón kívül ennek a csodának a beszélő szerepét vállaló Básti Lajos volt a megteremtője. A vers többi megszólaltatója elég gyakran erősen kontúrozza az elbeszélő költemény amúgy is súlyos érzelmességét, s hogy mégis érdeklődéssel, sőt, élvezettel hallgattuk Az apostolt, az Básti Lajos érdeme. Anélkül, hogy tárgyilagossággal lefokozta volna a költemény áradó romantikáját, egyszerűséggel, férfias komolysággal lehántotta a műről a melodramatikus hatásokat, egyéni stílusával felfrissítette, reálisabbá és mélyebbé tette. Az a nemzedék, amelyik most találkozott először Az apostollal, a lehető legszerencsésebb útikalauzra lelt, mert aki a rádióban hallotta, az most már olvasva is csak a vers erényeit fogja élvezni. • Sajnos, elég késői időpontban és a Petőfi adón hangzott el Ambrus Tibor jegyzete a lakáskultúráról. Félő, épp ezért nem jutott el anynyi hallgatóhoz Ambrus hangos tűnődése a laknitudásról, mint ahányan rászorulnának az elmondottak megszívlelésére. Arról volt szó, hogy ne csináljunk fétist a lakásból. A dísztárgyak, a lakkozott padló, a szőnyegek, s a bútorok arra valók, hogy használjuk, éljünk velük és bennük. Fejlődő lakáskultúránk egyik járványszerű betegsége, hogy a többé-kevésbé jó ízléssel egyedi darabokkal berendezett új otthonokat lakóik valami reprezentatív fogadószobának tekintik — a kiglancolt lakószoba csak dísz, a család élete a konyhában zajlik. Kár. Sok, a tegnap elhangzott cikkre, előadásra lenne szükség, hogy a lakások valóban otthonná váljanak. (nóti)