Esti Hírlap, 1967. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-12 / 189. szám
TÖBB GOND, NAGYOBB FELELŐSSÉG Új tervezési rendszer a tanácsok munkájában CSÖKKEN AZ ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS, GYARAPODNAK A SAJÁT ERŐFORRÁSOK 20 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKŰ A TANÁCSVÁLLALATOK VAGYONA Új tervezési és gazdálkodási feladatok elé állítja a tanácsokat is a gazdaságirányítás reformja. A bevételek, módosulnak , csökken az állami hozzájárulás, viszont új, saját fejlesztési forrásokkal rendelkezik majd a Fővárosi Tanács, s igen gondos tervezési munkára lesz szükség, nehogy e változás kedvezőtlen hatással legyen a harmadik ötéves tervben meghatározott fejlesztési arányokra és célokra. Erről a most megindult új jellegű munkáról kértünk tájékoztatást dr. Viszkei Mihálytól, a Fővárosi Tanács tervosztályának vezetőjétől. — A főváros harmadik ötéves tervének céljai — hangzott a tájékoztatás — nem változnak, de módosul a finanszírozás rendje. A saját forrásokból — s ezek közé tartozik a kommunális adó — rendelkezésre álló összeg emelkedik. Ez, számításunk szerint, várhatóan átlag évi 300 millió forint lesz. Korábban a tanácsi vállalatok beruházásaikat elsődlegesen költségvetési juttatásból végezték — 1968. január 1. után főleg saját forrásaikból eszközük. A vállalatok saját eszközeinek összege lényegesen megnő. Az amortizáció alapját képező állóeszközök értéke — jelenlegi árakkal számolva — a tanács vállalatainál megközelíti a 20 milliárd forintot. A vállalatok rendelkezésére álló összeg 1969-ben — amikor a vállalati nyereség után is képezhetnek fejlesztési alapot — túlhaladja majd az évi 900 millió forintot. Az az elhatározás, hogy 1968-ra megszűnik a beruházások tételes jóváhagyása, s a kormány csak a 100 millió forint értéket meghaladó létesítményekről dönt, a tanácsok gazdálkodó szerveire az eddiginél jóval nagyobb felelősséget hárít. Most például csupán öt olyan beruházás munkálatait végzik a Fővárosi Tanács irányítása alatt, amelyhez — ha jövőre kezdenék — kormányhatósági jóváhagyás kellene: a Baross tér rendezése, a metró, a Hungária körúti felüljáró, a Fehér úti főműhely és a kőbányai új gázgyár építkezése. — Az új tervszámítási rendszer fontos eszköz — hangoztatta a fővárosi tervosztály vezetője —, de az alapvető feladat változatlanul a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítása. S bár az anyagi eszközök forrása, a pénzügyi finanszírozás módja megváltozik, a fővárosi és a kerületi tanácsok jóváhagyott harmadik ötéves fejlesztési tervei továbbra is érvényben maradnak. A jövő hónapban a számítások eredményéről részletesen tájékoztatjuk majd a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságát. P. Gy. Főszereplők: NINO MANFREDI ALBERTO SORDIAGO TOGNAZZI Bemutató: augusztus 17. Augusztus 10-től a budapesti Vörösmarty Kertmozi műsorán Porcelán plasztika Kiállítást rendeztek az Iparművészeti Főiskola végzős növendékei porcelán és kerámia diplomamunkáikból. A képen: Eőry Miklós porcelán szakos hallgató diplomamunkája. A porcelán plasztikát Szekszárd új városrészében állítják fel. FAGYLALT ÉS FRAPLICOLPÁSZ Hidegbetörés, melegkitörés, utolsókat rúg a nyár, az ősz meg vissza-visszarúg. Kibetörések napjait éljük, ablakunkban a hőmérő félóránként öt fokot esik és emelkedik, s ahogy reggel indulok, karvastag forró víz zuborog egy csőből a lakótelep csemegés boltja előtt. Felhőként emelkedik magasba a gőz, visszahőköl, aztán kissé lankadó kedvvel figyeli a nép. A távfűtés emberei már a téli előkészületeket végzik ... * Persze, azért igen-igen meleg a napsugár olykor, a kora délutáni órákban. Jóvágású fiú a Blaha Lujza téren, lelkesen üdvözöl, és töröm a fejem, vajon ki legyen. Alighanem a Kerekes Jankó fia, egész biztos, de mi is a keresztneve? No, ez nem nagy szégyen, megkérdem, hogy ugye, te János vagy, mint az apád. — Igen, igen — válaszol udvariasan, és csak azután javítja ki a szóra sem érdemes tévedést, vagyis hogy az apja nem János, hanem Dénes, ő maga meg Gyula. — Lám, lám, persze, milyen feledékeny az ember — mondom. Szívélyes kézfogással válunk el, nézek utána, és meghatva, meleg érzések között, emlékezem vissza Dénesre, kinek fia Gyula. Most már csak a vezetéknevét kellene kitalálni. * A jó ötleteket kánikulában is a véletlen szüli. Feleségem vett egy tojásvágót, azzal véletlenül tojást vágott, és azonnal elpattant két húrja. Mivel effajta házi átkon tíz húr van, a kérészéletűek közé sorolható. Ám nem ez a lényeg, hanem az, hogy amikor elpattant, édes cini-cini hangot adott. Mint a gitár, amikor nagyon halkan birizgálja Levente, meg a Zorán. És mivel húrsora egyébként is pengetős hangszerekre emlékeztet, kézenfekvő, mi, a tojásprofilú ipar legsürgősebb tennivalója. Szerkesszen zenélő tojásvágókat. Ha csak öt-hat ütem is az a bolond kis élete, legalább szép Beatles-akkordok termelésében múljék el. Legyen tojásvágó, amelyik népi gyűjtést cinegézik, legyen valcer, legyen protest song, avemária és ami csak belefér. A fő, hogy a zsűri lepontozza. Mert akkor biztos az első hely. ★' Van, akinek nem elég hideg a puha fagylalt, vesz hát a régi fajtából, néhol ötfélét is mér a kiskanál. Két forintért négy buckát púpoznak, s bár a kanállal főbe is nyomkodják, köröskörül kilóg a tölcsérből. Nem egy gondolkodó tépelődött már, hogyan a legcélszerűbb akként megközelíteni, hogy egyetlen csöpp se menjen kárba, ugyanakkor a massza egésze befelé nyomódjék, hiszen köztudott, hogy a finis a java. Azaz amikor besüpped, és a kosárka falával együtt majszolható. Igen ám, de ha késlekedsz, olvadozik és csöpög, ha viszont gyorsan akarod mívelni, a fagyhalom alatt megszorul a levegő és nem enged. Ma délelőtt mesterjátéknak voltam szemtanúja. A fiú nem esett neki hübelebalázs módjára, mint a magamfajta mohó. Mindenekelőtt lent, ahol az alap találkozik a magassággal, apróka nyílást harapott, szájához illesztette, és megszívta. A fagyitömeg halk csosszanással megcsúszott, és egész testtel beleült a mélybe. A művész csak ezután kezdte fönt körülmódolni, kényelmesen, ügyesen, okszerűen. De azért — kánikula ide, kánikula oda — már elkél az erősebb táplálkozás. — Negyed kiló Fradi-kolbászt! — hallom balról, a Mester utcai hentesboltban. Csinos, mozgalmas, izgalmas fiatalasszony. — Tessék már mondani — fordulok hozzá bocsánatkérő hangon —, melyik az a Fradi-kolbász? Nagyot nevet. — A kettőnyolcvanas. Mindent bele! Kis jó KIRÁLYI KÓSTOLÓ Régóta kedveli a magyar ember a jó ételt-italt — a hazai szakácsművészet viszszanyúlik az Árpád-házi királyok korába. IV. Bélától kezdve egészen a török hódoltság koráig a Somogy megyei Szakácskölked és Szakácsi falvak udvarnoki — később nemesi — rendjéből toborzódtak a híres ínyesmesterek. A somogyi királyszakácsok olyan tekintélyre tettek szert, hogy kegyúri templomot emeltek, s nemzetségi monostort alapítottak. Zsigmond és Mátyás korában mintegy 120 szakács és kukta dolgozott a budavári konyhán a királyi főszakácsmester igazgatása alatt. Mátyás király sűrűn látogatta a konyhát — Bonfini írja, hogy nagyobb lakomák előtt még főzés közben kóstoltatta végig az ételeket. A mohácsi csatában Gondos Illés, a királyi főszakács is részt vett: állítólag akkor kaszabolták le a törökök, amikor II. Lajos királynak ebédet készített a táborban. Az KRESZ tanácsai Sok veszély forrása és gyakran előfordul, hogy a gyalogosok járdáját építkezés vagy más ok miatt lezárják. Ilyen esetben a gyalogos kénytelen az úttestet igénybe venni. Ezért nagyon fontos tudnivaló, hogyan viselkedjen ilyenkor a GYALOGOS AZ ÚTTESTEN Ezt a kérdést a KRESZ külön rendelkezésben szabályozza. Olyan közúton, ahol nincs járda, vagy valamilyen okból elzárták, a gyalogos csak az úttest szélén, vagyis az úttest peremének legfeljebb egy méter széles sávján haladhat. Csak akkor mehet beljebb az úttesten, ha álló járművet, vagy más akadályt kell kikerülnie. Nagyon fontos és sok gyalogos által nem ismert rendelkezés, hogy lakott területeken kívül a gyalogos csak az úttest menetirány szerinti bal oldalán, az ott közlekedő járművek menetirányával szemben mehet. Ez azért fontos, mert a járműforgalommal szemben haladó gyalogos így könnyebben veszi észre a járműveket és a járművezetők is a gyalogost. Helyes Helytelen Kis kocsi, nagy kocsi, tarifa, tilalom Konkurrens: a magánautó ♦ Több taxin kevesebb utas Mitől tart a közönség A pestiek, ha nagyon sürgős a dolguk, használják ugyan, de nem szeretik. Nemcsak az ára — ami Moszkvában lényegesen, New Yorkban pedig aránylag alacsonyabb az itteninél —, veszi el kedvüket, sokkal inkább a gyakori kiszolgáltatottság, a bizonytalanság. Unalomig megszokott kép a pesti utcán az üres taxiállomásokon pillanatonként óráját néző, kocsira váró utas; alig van olyan szerencsés a város lakói között, aki még ne kapott volna ingerült hangú elutasítást, ha telefonon próbált taxit rendelni. De akinek sikerült kocsira jutnia, az is izgulhat tovább, mekkora kerülővel viszi céljához, elfogadja-e sértegetés nélkül, a sofőr azt a borravalót, amit ő a nem éppen olcsó taksa felett még adni tud... Most érdekes megállapításra jutottak az illetékesek: bár főleg a csúcsforgalmi időszakokban még ma is nehéz kocsit kapni, a Taxi Vállalat forgalma jelentősen csökkent. 1966 első felében 719 kocsin 4 millió 460 ezer utast szállított, 1967 első hat hónapjában pedig lényegesen több, 858 kocsin, már csak 4 millió 088 ezret. Ezek a számok sok mindenre utalnak. Feltétlen része van a forgalom csökkenésében annak, hogy 1966. július 1-én a taxi drágább lett: az alapdíjért utazható távolság 50 százalékkal csökkent, és emelkedett a várakozási díj is. S mert a többi közlekedési eszköz is drágult, a 45 forintos villamos- és a 110 forintos kombináltbérlet-tulajdonosok meggondolják, fizessenek-e többletviteldíjat taxira. De az utasokra háruló anyagi terheket nemcsak a viteldíjak emelése növelte, közrejátszott ebben a Taxi Vállalat kocsiállományának jelentős megváltozása is: 1946 óta a forgalomba állított kocsik között a kis kocsik aránya 51,5 százalékról 17 százalékra csökkent, márpedig közismert, hogy a nagy kocsik viteldíja drágább. A Fővárosi Autótaxi Vállalat a fuvarok számának 13 százalékos csökkenése ellenére 3,6 százalékkal nagyobb bevételt ért el a tarifamódosítást követő egy év alatt. Ám ha a kiskocsik aránya azonos marad az 1964-essel, ez a bevétel kereken 3,5 millió forinttal csökken. A taxiforgalom megcsappanására számottevő hatást gyakorolt a csomagszállítás korlátozása, illetve olyan tárgyak — rádió, mosógép, centrifuga, kisebb bútorok — szállítási tilalma, amelyeket azelőtt minden további nélkül elvittek. Nem meglepő tehát, hogy a Tehertaxi és a Boy Szolgálat ilyen jellegű árufuvarozása 1967 első felében tíz százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, jóllehet, ezeknek a cikkeknek a kiskereskedelmi forgalma mindössze egy százalékkal nőtt A magánautók gyors szaporodásának is hatása van a taxiforgalom csökkenésében. A kocsivásárlók minden esetben a jobb anyagi körülmények között élő emberek, márpedig éppen ez a réteg veszi elsősorban igénybe a taxit. Budapesten viszont 1966. július 1. és 1967. június 30. között összesen 6961 új személygépkocsit vásároltak, s ezzel a magángépkocsik száma mintegy 40 ezerre emelkedett. Erről vallanak a számok, s ezekhez a számokhoz járul a közönség ösztönös tartózkodása és bizalmatlansága. Ám a számok egyikén-másikán, a számok mögött meghúzódó kedvezőtlen tényeken és a közönség tartózkodásán is lehet változtatni, ha a vállalat nem él vissza monopolhelyzetével, s bár közhelyszerű, megérti, hogy ő van a közönségért és nem fordítva. Halmai György az Újjáalakított Forrás kisvendéglőben (VII., Dohány utca 5.) libából, libazsírral készült ételek, kemencében sült sólet, házi tésztakülönlegességek