Esti Hírlap, 1968. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1968-08-01 / 180. szám

A kocka el van vetve... Hal? Tyúk? Rekord? ♦ Csak egy gép ♦ A Fehértó, a madarak és a pontyok „A halászlékocka rejté­lye’. Szegeden, a Paprika­feldolgozó Vállalatnál kere­sők e rejtélyre — ilyen cím­mel írnak már a gyakran hiányzó kockáról a lapok — választ. Miért rejtély ez? A pesti Csemege Áruház áru­forgalmi előadója telefonállt Szegedre: miért nem érke­zik az utóbbi évek egyik legsikerültebb készételter­méke? Nem küldhetnek, mert most mást gyártanak. Valami megy, keresik, nagy az üzleti lehetőség benne, és nem gyártják. Érthető ez? megkapta Szeged. Az ipar azonban rájött, ha ez a Paprikafeldolg­ozónak jó üz­let, akkor nekik is az. El­kezdték Orosházán kis kon­zervdobozokba tölteni a sű­rített tyúkhúslevest. Most Szentes küldi a Paprikafel­dolgozónak — nem a levet — a tyúkot. Ezért a tyúk­húsleves-kocka mellett két újabb termék született: a Ty­ú­k pörköl­ők­on­zer­v és a Tyúkmájpástétoim. Jövőre mi lesz? Lehet, hogy a Pap­rika fel­dolgozó közvetlenül a tsz-ekkel köt majd szerző­dést. 30 EZER TERÍTÉK A halászlékocka alap­anyagának forráshelyéről, Fehértóról, Vadvízországról is kell szólni. Az Idegen­­forgalmi Hivatal munkájá­nak eredményeként — hosszú vita után — a ha­lászat beengedi már a ter­mészetvédelmi területre az idegeneket. (A halászat és nem a madárvilág tudósai? Bizony, a madaraktól a ha­lak — a halászat — elvette a helyet. Kiköltözés történt. A rittka madarak egy része a Fehértóról a pusztaszeri védett területre költözött, a kócsag, a gém nem veszek­szik, nem szereti a társbér­letet, inkább elrepült, más otthont keresett.) A Fehértó adja a halász­­kocka egyik alapanyagát. „A másfél kilós pontyot. A nagyobb hal túl zsíros len­ne.’’ Lóré viszi most végig a vendégeket Vadvízországon, a madárfigyelőkhöz, s a kirándulás végcélja: a most felépült nádfedelű csárda. A Tisza-parti csárdák az idén egymás után nyitottak. Szeged vendéglátóipara ma egyszerre harmincezer em­bernek tud szépen teríteni. K. Gy. NEM REJTÉLY Érthető. Ma mást gyárta­nak. Tyúkhúsleveskockát. A legújabb cikket. Holnap az­tán talán a Rekord, a mar­hahúsleves jön, majd ismét a halászlé. Ugyanis csak egy, igen drága import koc­kázógépe van a gyárnak. Egyik nap ezt főz — kockát —, másik napon­­a másikat. Mindegyik gyártmányt ke­resik, siker. Melyiket sze­ressem?! A gyár egy új olasz kockázógép megvásár­lását kérte, a beruházást jövőre engedélyezték. De a halászlékocka rejté­lye — ha nem is rejtély —, érdekes történet. A kutatók, a gasztronómia Kolumbu­szai nem a halászlékockát akarták felfedezni. A tyúk­húsleves-kockát­ szeret­ték volna a vásárlóknak elhoz­ni. AZ ALAPANYAG Évekkel ezelőtt vágtak az útnak, amikor a jugoszláv turisták, a város vendégei áthozták és a buszpályaud­var környékén árulni kezd­ték az ismert Kakaskockát. Meg kell csinálni a magyar tyúkhúsleves-kockát is, ez volt a feladat. — De akkor miért a Re­kord született meg előbb? — Mert ez könnyebb volt. Volt bőven alapanyag. Azt követte a Fehértó pon­tyából és a Tisza apró ha­laiból készült, nagydíjat nyert halászlékocka. A tyúk még mindig nem ment, pedig már a kísérleti gyártáson túl voltak, már csak az alapanyag-ellátás megoldása volt hátra. Ugyanis a levet egy ideig a baromfiipar orosházi tele­pe szállította. Innen a tyúk­húst blanzsírozva, ki főre exportálják, a sűrű levet ANYAKÖNYVVEZETŐ­­ SZÓ SZERINT — És mivel foglalnák el­.­ — Házasságkötéssel ... Emlékezetes bűnügyek a rendőrség archívumiból A tettes tájszólással beszélt Nemrég részleteket közöltünk a Budapesti Rendőrfőkapitány­ság Központi Ügyeletéről, a nyugalomba vonult Megyeri Tibor rendőralezredes visszaemlékezéseiből. Olvasóink kérésére ismét felelevenítünk a múlt húszegynéhány évben történt néhány em­lékezetes bűnügyet, nem csupán érdekes, izgalmas olvasmány­ként, de annak bizonyítékául is, hogy a rendőrség bonyolult — esetenként talán hosszadalmasnak tűnő — nyomozási munkája minden esetben eredménnyel járt. Egyetlen — mégoly rafinált, óvatos, körültekintő — bűnöző sem kerülte el a felelősségrevo­­nást. A bűnügyeket az események sorrendjében, a vizsgálat, a nyomozás módszereinek bemutatásával — természetesen némi rövidítéssel és az összes szereplők nevének megváltoztatásával — közöljük. 1946. szeptember 10-én este fél 7 körül ismeretlen tettes leütötte és kirabolta a Wesselényi utca 61. szám alatti órásüzlet tulajdono­sát, Volf Lajos 44 éves órásmestert. A támadó ti­zenhárom férfi­, tizenkét női karórát és öt ezüst ci­garettatárcát vitt el az üz­letből. A leütött ember anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, nem sokkal később belehalt sé­rüléseibe. VASRÚD A TÁSKÁBAN A súlyos bűncselekmény tettesének felderítésére azonnal megindult a nyo­mozás. Elsőként — még a helyszíni szemle alatt — kihallgatták az áldozat nő­vérét, akinek vallomása rendkívül fontos volt. Az idős asszony elmondta, hogy naponta bejárt gyen­ge fizikumú, beteges öccsé­­hez az üzletbe. — Szeptember 6-án dél­előtt — mondta — egy fia­talember jött a boltba. Azt állította, hogy az egyik élesztőgyár megbízottja. El­panaszolta, hogy a gyárban rendszeresen dézsmálják az élesztőt, s a gyár vezetői úgy­ tudják, hogy a tolvajok az üzlettel szemközti ház­ban tárolják a lopott árut. A fiatalember arra kérte öcsémet, engedje meg, hogy az üzletből figyelhesse a szemközti épületet. Testvé­rem hozájárult, s másnap, amikor én bementem az üzletbe, a fiatalember már ott volt. Az idős asszony szerint a férfi beszélgetés közben azt mondta magáról, hogy a Kamaraerdő környékén la­kik, ahol kisebb gazdasá­gukban tehenet is tartanak. A figyelési engedély vi­szonzásaképpen két alka­lommal egy-egy liter „sa­ját fejésű tejet” hozott ajándékba. Az illetőnél egyébként minden alkalom­mal egy aktatáska volt, amelyből egy vasrúd állt ki. Elmondta, hogy egy vas­kulcs felső szárát hordja a táskában, ilyet, mindenki kap a gyárban a védekezés céljára. Szeptember 10-én a fia­talember ismét megjelent a táskával és a vasrúddal. Közölte, hogy utoljára jött. Egész nap az üzletben volt. Az­ áldozat nővére zárás előtt többször is bent járt a boltban, látta, hogy test­vére az órák­at javítja, a fiatalember pedig mellette áll. Negyedhétkor ismét be­nézett, testvérét véres fej­jel az asztalra borulva ta­lálta, a férfi pedig már nem volt ott. Ekkor segít­ségért kiáltozott és hívta a mentőket. BEISMERÉS Az üzletben az idegen férfit többen is látták, és az egybehangzó személyleírás szerint az illető körülbelül 25 éves, 150—160 centi ma­gas, borotvált, piros arcú ember, hátrafenült barna haja volt. Halkan, vidéki tájszólással beszélt. A tanúvallomások alap­ján jogosan merült fel, hogy ő ütötte le és rabolta ki az órásmestert. A Kama­raerdőben és környékén folytatott kutatás azonban nem járt eredménnyel, s arról sem futott be jelzés, hogy az elrabolt órákat és cigarettatárcákat értékesí­teni akarták volna. A nyo­mozás vezetői ekkor abból a feltételezésből indultak ki, hogy a fiatalember nem véletlenül említette az élesztőgyárat. S ez a szál valóban elvezetett a tettes­hez: a személyleírás töké­letesen rái­ett az egyik bu­dapesti élesztőgyárból ko­rábban kilépett 23 éves Betaid Sándorra. Benkőt nem sokkal később testvére budapesti tárcáján fogták el és a Budapesti Rendőrfő­kapitányságon beismerte bűncselekményét. AMIGO kávé= ♦ siker!; AMIGO = friss erő, kellemes közérzet 125 g ára: 19 Ft. A MAZURI TÓVILÁGBAN Itt laknak a bölények Rákot vettem Varsóban, mert nem tudtam ellenáll­ni a kirakat csábításának: az üzletben valódi halergiát találtam. De kísérőm, Alf­red Wyrzykowski, az Or­bis kalauza fitymálóan megjegyezte: kár volt el­rontani az igazi élményt__ Igaza lett. INDULÁS GIZYCKÓBÓL Gizyckóból indult minia­tűr hajónk. Kristálytiszta vízben úsztunk. Vasárnap volt, a fedélzeten vízrende­­ző lengyelek, vidám be­szélgető, éneklő csoportok, felettünk kenyérdarabkák­ra vadászó sirálycsapat. A parton nyír- és tölgyerdők. Gizyckóból már semmi sem látszott, vele együtt el­hagytunk tizenhét tavat, nyolc folyót, ám a vízi vi­lág, amelyben csendesen úsztunk, végtelennek tűnt. Már azt hittük, na, itt a vége, de nem: újabb csa­torna eleje. Nem jött ve­lünk szembe uszályos mo­toros, csak cserkésző csó­nakosok, halászok úsztak el csöndes siklásban, a parton fekete-fehér tehenek áll­tak magányosan vagy pi­henő gulyában, köztük gó­lyák lépkedtek, aztán haty­­tyák, darvak, kárókato­nák. A táj, lassan vonuló földrajzkönyv, oldalait ha­jónk „lapozta”. Mondják, ha kilépnénk, s megállnánk néhány órára, még az er­dők királyával, a bölénnyel is találkozhatnánk, vagy figyelhetnénk, leshetnénk a szabadon élő vadlovak mé­neseit, szedhetnénk kosa­runkba kilószámra zama­tos málnát, erdei gombát, RÁKOT FOGNI Mazuri? Északi paradi­csom. Ezer tó világa? Több. Pontosan: 2561. Vízfelülete: 141 727 hektár. Több száz kilométeres hosszú víziút tekereg a tavak között, a csatornák fölé hajló nyír-, tölgy-, fenyőfák árnyékos koronái alatt, de sehol egy város, csak kis települések, tanyák, meg félszigetek, s földnyelvek, hátukon, te­nyerükön tartva a turisták narancssárga, kék sátrait. Mert itt szabadon lehet ta­nyát ütni, a turisták nem kényszerülnek a közös kempingekbe, bár ezek minden jelentősebb idegen­­forgalmi állomáson megta­lálhatók. De nincs annál igazibb élmény, mint el­foglalni az őstermészet öt­­nyi darabját, ott aludni az éles, tiszta levegőben, s kora reggel rákot fog­ni. Mert a lengyel rák va­lóban­ páratlan. Mindez Varsótól 150 ki­lométerre. Az utak jók, si­mák, gyors az autó rajta, Lengyelországban a forgal­mat irányító jelek kitűnőek, a legeldugottabb helyre is rávezetik a turistát. És eb­ből rengeteg van. A tavak világát angolok, franciák, németek, csehszlovákok már felfedezték — a ma­gyarok még nem. Békés Attila ÓRÁKAT LÁTOTT Az állandóan pénzzavar­ban küzdő férfi így vallott a rendőrségen: — A kirakatban több órát láttam, arra gondoltam, ha ezeket sikerül megszerezni, kikerülhetek szorongatott helyzetemből. Pénzem ek­kor már úgyszólván egyál­talán nem volt. A kirakatot és a bejárati ajtót azonban erős biztonsági rács védte. Ekkor jutott eszembe, hogy régi munkahelyem említé­sével bejuthatok a boltba. Az öt nap alatt elfogott rablógyilkost a Börtönítélő Bíróság (1045. október 19- én az ország egész terüle­tére kihirdették a gyilkos­ság, szándékos emberölés, rablás, betörés bűntettére a rögtönbíráskodást­ halálra ítélte. Az ítéletet végrehaj­tották. TERVPÁLYÁZAT: 21 PÁLYAMŰ Meghívásos házi tervpá­lyázatot írt ki a Fővárosi Tanács a Kapisztrán téri építkezések terveinek be­szerzésére. A tervezés cél­ja, hogy az Országház ut­ca és az Úri utca között megfelelő épülettel lezárják a teret. Ebben az épületben kap majd helyet a főváros 3. számú házasságkötő ter­me, valamint a Magyar Tu­dományos Akadémia egy intézménye. A most lejárt pályázatra 21 pályamű ér­kezett. A bíráló bizottság a jövő héten ül össze. Nyári vásár A SZIVÁRVÁNY A «III II AZ A II IIA X III.II S 2» TŐL. AUGUSZTUS 12-IG Női nyári ruhák 72 Ft-ért Női blúzok 35 Ft-ért leányka és bakfis nyári ruhák 42 Ft-ért Női szintetikus pulóver különféle színekben 108 Ft-ért Kockás nyári férfiing 58 Ft-ért CSINOS KÉSZLETBŐL VÁLOGATHAT

Next