Esti Hírlap, 1969. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

1969-08-16 / 191. szám

MÁSFÉL MILLIÁRD ÚTJA A főváros kasszájától a lakosságig Őszre elkészül a Ferihegyi út ♦ Díszkivilágítás A Fővárosi Tanács köz­mű- és szolgáltatási fő­­igazgatósága másfél mil­liárd forintot fordít az idén nagyobb utak építésére, csatornázásra, a Vízmű­vek, a Gázművek , a táv­fűtés fejlesztésére. Az első félévben jól gazdálkodtak a pénzzel, gyakran a sze­münk láttára alakult át a forint — például Baross téri aluljáró-rendszerré. A legújabb információk szerint néhány aluljárót még ez év novemberében megnyitnak. Ekkor a Bethlen utcától a Thököly út alatt, a most még épülő aluljárón juthatunk majd el a Keleti pályaudvar homlokzat alatti csarnoká­ba, s onnan a pályaudvar belsejébe, vagy folytathat­juk utunkat a Kerepesi út alatt az addig elkészülő aluljáró-alagúton a Feste­tics utcáig. A Mező Imre és a Rot­­tenbiller utcát összekötő hidat is határidő előtt, még az idén megnyitják, ha nem szól közbe az időjárás. Előreláthatóan még ebben az évben a Hungária körúti hídon is megindul a forgalom. Gyors ütemben halad az útépítés is. A Petőfi Sán­dor utca járdái még au­gusztus végén elkészülnek, az Apáczai Csere János utcában pedig — ahol már lefektették az új vízcsöve­ket — néhány nap múlva kezdik az útépítést. Jövő­re kerül sor a Vörösmarty tér átépítésére. A Soroksári út építési munkáival az idén a Vá­­góhídig készülnek el, s ősszel ott kezdik az új csa­torna építését. A XX. ke­rületi Nagy Sándor ideá­nál, a vasúti sínek felett napok alatt összeszerelhető RVB-híd átadását is még ez évre tervezik. A Szentendrére vezető 11-es főközlekedési út két­­kilométeres szakasza már elkészült, szeptemberben új nyomvonalon folytatják az útépítést a Szent Ist­ván úttól Budapest hatá­ráig. Ugyancsak szeptember­ben, a hónap vége felé, megnyitják a Ferihegyi gyorsforgalmi út lezárt szakaszát, ahol most a közúti felüljárót szélesí­tik. A jobb közlekedést szol­gálja a közvilágítás fej­lesztése is. A Várban az idén megkezdik a főváros díszkivilágításának fel­újítását. Esti fényt kap a Tanácsköztársaság em­lékműve is a Dózsa György úton. Éjszakánként a Lánchíd teljes rajza, formája látható lesz. Sokat költ a főváros gáztermelésre és a csőhá­lózat fejlesztésére. Az Ó­­budán épülő földgázbontó csak jövőre termel, de már az idén biztosítják, hogy a többletgáz simán eljusson a fogyasztóhoz: év végéig ötven kilométer útszaka­szon fektetnek le, illetve bővítenek gázcsővezetéket. Ez év végéig 44 ezerről öt­venezerre nő a gázzal fű­tött háztartások száma, jö­vő évben pedig további húszezer háztartásban ter­vezik a gázfűtés bevezeté­sét. A horány-surányi új vízmű építésének ütemét meggyorsították, s még az idén belép a szolgál­tatásba napi hatvanezer köbméter vízzel. (­A teljes kapacitása napi százezer köbméter víz lesz.) E hónap végére befejezik az ezer-ezerkétszáz milli­méter átmérőjű új főnyo­mócső építését, amely egyebek között a rákospa­lotai új lakótelepet is el­látja vízzel. Pakots György TERVEZ, SZERVEZ, ÉRTÉKESÍT a menedzseri­rod­a Újdonság számba menő szervezéssel foglalkozik az Építésgazdasági és Szerve­zési Intézet INVESZTORG irodája: társas lakóépületek, üdü­lök, tömbösített társas raktárak, ipari létesítmé­nyek és közintézmények együttes beruházását in­tézi. Szinte a gondolattól a kulcsátadásig megszervezi az építkezéseket. A társas­­ház-építtetők számára meg­vásárolja a telket, megter­vezheti az épületet, majd értékesíti. „Menedzser­irodának” is nevezhető, mert még a létesítmények működését is megszervezi. A kis tőkével rendelkező,­­ önálló raktár építésé­re nem képes vállalatok pénzösszegét társas rak­tár beruházása keretében összegyűjti, s 250—300 millió forint értékű, nagy raktárközpontot létesít számukra. Balatonfüreden már 1400 társas üdülőt szerveztek. Budapesten eddig 380 la­kás építését készítették elő. 36 lakás építését már meg­kezdték, s még az idén 120 —130 építési engedélyt vár­nak. Derűs történet sok dallal, tánccal és zenével Színes, szélesvásznú szovjet film BEMUTATÓ: AUGUSZTUS 21. SZAKÁCS LÁNGÉSZ Holdi táj Aki igazi holdi tájat akar látni a Földön, keres­se fel az óbudai építkezést. Mindenütt vastag, szürke por, kő és kráter. Voltak itt ugyan fák is, de lassan mind kipusztulnak. Amit meghagyott a tervezés, ki­vágja az építés, amit meg­hagy az építés, kivágja a közművesítés. Reményte­len a fák megvédése. Mit lehet tenni? Mentik a fákat. Elviszik máshová. Ez történt a Solymár utcai óvodában is. Nemrég a le­bontott házak udvarából három tölgyet Ültettek itt el. Azután egy szép nap ár­kot húztak a kertben is, s kiszedték a három újonnan elültetett fát. El is szárad­tak. Az építési tervek hosszú idő óta készen vannak. Mi lett volna, ha ültetés előtt megnézik a tervet? De miért is nézték volna meg? Van pénz, van munkaerő. Elpusztult három szép fa? Ellpusztul itt háromszáz is... Az A NYÍLCSILLAG TITKA Egy idegen­­ naprendszer LÁTHATATLAN ÚTI­TÁRSAK ♦ CENTAURUS ALFÁJA Amerikai, holland, né­met és szovjet csillagászok egy csoportja igen érdekes és nehéz problémával, más naprendszerek megfigyelé­sével, kutatásával foglalko­zik. A téma érdekességét fokozza, hogy a Naprend­szerben — a Földön kívül — nincs lakott bolygó, ha magasabbrendű életet aka­runk találni, azt más boly­górendszerben kell keresni. Az elmúlt hónapokban sok érdekességet tudtunk meg a második legközelebbi csil­lag, a Nyílcsillag bolygó­­rendszeréről. TALÁLKOZUNK TÍZEZERBEN A Nyílcsillag csak táv­csővel látható. Másodper­cenként 108 kilométeres se­bességgel közeledik felénk. Évente 10,3 ívmásodpercet mozdul el az égbolton, te­hát körülbelül 180 év alatt annyi látszólagos utat fut be a távoli háttérhez ké­pest, mint amekkora a Hold átmérője. E gyors mozgása miatt kapta a Nyílcsillag nevet. A Nyílcsillag vörös tör­pecsillag, tömege csak 15 százaléka a Nap tömegé­nek, felületi hőmérséklete legfeljebb 3000 fok lehet. Távolsága a legpontosabb mérések szerint 5,9 fényév. (Egy fényév körülbelül 10 billió kilométer; az a tá­volság, amit a fénysugár egy év alatt, másodpercen­ként 300 000 kilométeres sebességgel befut.) Ez a második legközelebbi csil­lag. Jelenlegi ismereteink szerint csak­ a Centaurus alfája — valójában egy hármas csillag — van nála közelebb, ennek távolsága 4,25 fényév. Kiszámíthatjuk, hogy a Nyílcsillag kerekén­ 8000 év múlva — tehát 10 000- ben — lesz hozzánk leg­közelebb, de akkor is lát­hatatlan marad. A számítá­sok szerint 3,9 fényév tá­volságban halad el „mel­lettünk” anélkül, hogy a mi bolygórendszerünk éle­tében a legcsekélyebb za­vart okozhatna. KÉT BOLYGÓ A Nyílcsillag bolygó­rendszerét, hivatalos ne­vén, sötét kísérőjét az 1940-es évek végén fedez­ték fel. Eleinte úgy talál­ták, hogy e láthatatlan úti­társ 1,8-szer nagyobb töme­gű, mint a mi Naprendsze­rünk Jupiter bolygója. (A távoli csillagok nem látha­tó társainak felfedezését a csillag nem szabályos moz­gása, valamint a Newton­féle mozgástörvények te­szik lehetővé.) Eleinte úgy vélték, hogy a Nyílcsillag bolygója 25 évenként kerüli meg köz­ponti csillagát. Peter van de Kamp holland szárma­zású csillagász legutóbbi ta­nulmányában nem osztja ezt a vélemény. Mintegy 3000 fényképfelvételt ké­szített a Nyílcsillagról, s mozgásából arra az ered­ményre jutott, hogy ennek a vörös törpének legalább két bolygója van. Az egyik 26 évenként, a másik 12 évenként kerüli meg csilla­gát. Az előbbi 1,1-szer na­gyobb tömegű a Jupiternél, míg a másik csak 80 száza­léka annak. A hírne Kep­­ler-törvények alapján a nagyobbik bolygó pályájá­nak sugara 700 millió kilo­méter, majdnem olyan tá­volságra kering csillagától, mint a Jupiter a Naptól. A kisebbik bolygó 420 millió kilométeres sugarú pályán kering. Ma még nem tudjuk, hogy ezek az észlelések mennyiben fedik a valósá­got. Egy azonban bizonyos: a csillagászat olyan észlelő­technikával rendelkezik, hogy 60 billió kilométer tá­volságból is észlelni tudja a láthatatlant. A fizika tör­vényei lehetővé teszik, hogy távoli naprendszere­ket felderítsünk. S ami még ennél is lényegesebb: vannak más naprendszerek is, a mi bolygórendszerünk­nek nincs kiváltságos sze­repe az univerzumban. Gauser Károly Aranykezű aranyásó A ligeti csendben, az al­vó pavilonok között egy terem megelevenedett, meghívott vendégek sétál­nak, nézelődnek. A kiállí­tó várakozás teli izgalom­mal számlálja, hányan jön­nek el. Sok szakembert vonzott ez a, rendhagyó „tárlat”: egy újító házaspár — Schmalik Gyula és felesé­ge — mutatkozott itt be, a Találmányi Hivatal újdon­ságokat értékesítő irodájá­nak pavilonjában. — Három éve tervezge­tem ezt a bemutatkozást — mondja Schmálik Gyula. — Úgy gondolom, a műszaki emberek is érdemelnek né­ha akkora figyelmet, mint egy-egy képző- vagy ipar­művész. Amit itt most be­mutatunk, egyik sem fal­rengető dolog, nem világ­­szenzáció. Hasznos aprósá­gok, amelyek — ha felfi­gyelnek rá — milliókat hozhatnak az országnak. Mit láthatunk? Műanyaghegesztő gépek­től a Honipack elnevezésű tejcsomagolóig, polyeti­­lénbe csomagolt jégkocka, széltől védett fólia, itató, hőfokváltozást jelző készü­lék, amellyel a tavaszi fagykár ellen éppúgy lehet védekezni, mint az öngyul­ladás ellen, traktorfűtő, sebkötöző, sterilizátor... Ezekből­­ a cikkekből ma még igen keveset hasznosí­tanak. Legtöbbjükből csa­k egy-egy darab készült. Az ezermester most büszkélke­dik velük. Honnan indult? — Minden úgy történt, mint a mesében ... Öreg, tapasztalt villanyszerelőt keresett egy mérnök Aranyásó utcai kis műhe­lyébe, s én jelentkeztem. Három nehéz kérdésre kel­lett válaszolnom, hogy ott maradhassak — és sike­rült. Még a koromat is „megbocsátották”, ugyan­is mindössze 19 éves vol­tam. Az Aranyásó utcában sokat láttam, tanultam. Egyetemen soha nem sze­reztem képesítést. Most 50 esztendős. Kis­iparos. A felesége műsza­ki rajzoló. Ő készíti a leg­fontosabb rajzokat: „Mag­di a képviselőm, s az ő feladata a kereskedelmi munka is”. Egyik legnagyobb meg­rendelőjük a TECHNO­­IMPEX, amely exportálja a TERMOFREQUENZ el­nevezésű műanyaghegesz­tő gépeket. Az üzletkötő évek múltán találkozott először a mesterrel, sze­mély szerint korántsem is­merik annyian, mint elmés gépeit. Hetvenegy fajta gép sze­repel cikklistáján, a gép­családja. S most ezeknek keres gyártó vállalatokat. Szívesen eladná az ötletei­ből született újdonságok gyártási jogát. Ő maga nem tud ezekből sokat készíte­ni. „Abban a kis kóceráj­­ban már ez is iparművé­szet volt” — mondja. Ma már ritkaságszámba menő, magányos feltaláló. Szinte minden jövedelmét újabb és újabb kísérletek­re költi. — Ismerőseink csak ne­vetnek rajtunk, mert még egy Trabantunk sincs. Ha arról van szó, hogy bútort vegyünk vagy­ egy új gép­hez kezdjünk —, mindig az utóbbi mellett döntünk. Felesége rábólint: — Ez az életünk értelme. Talán hobby, talán több is an­nál ... A mester sokat utazik a külkereskedelmi vállalat­tal. Vásárokra viszi be­mutatni gépeit. Járt már Harkovban, Brassón, Prá­gában. Többször felajánlot­ták, hogy vezessen egy üzemet, ahol az ő gépeit gyártanák, de ő mindig kategorikusan kitért a le­hetőségek elől. Makacsul ragaszkodik a kis „kóceráj­­hoz”, ahová éjszaka is le­szaladhat kipróbálni egy hirtelen jött gondolatot. . Elégedett? — Ezt nem mondhatnám. Talán in­kább különc. Embernek nem mai: magános, meg­szállott, makacs, aranykezű aranyásó... Dolecskó Kornélia Gyors, igényes munka: személyautóját lemossa, kívül-belül tisztítja, motorolajcseréjét elvégzi a fővárosi köztisztasági HIVATAL autómosója XI., Budafoki út 48.

Next